Tőlem azt csinálsz - ha rám hallgatsz -, amit akarsz.
A mai Fidesznek mint önálló pártnak nincs politikai értelmű létjogosultsága (megjegyzés: a mai Fidesz lényegében véve nem is párt; talán a választási kudarc elvezethet a párt újraszervezéséhez), mert hiányzik belőle az eszme, az értékek megjelenítése, képviselete.
Tömény hatalomvágy csupán - márpedig az a többi pártban is megvan, olyanokban, amelyek azért valamiféle konzekvens politikai filozófiát is képviselnek.
Magyarországon lényegében nincs (európai értelemben vett) kereszténydemokrácia, s ami a klérust illeti, legföltűnőbb tulajdonsága a széljobbhoz vonzódás s a megújulásra való képtelenség.
Ez a bugris Veres püspök meg a famulusa szövege, ez a "rákosistázás".
A klerikális és a reakció kifejezések a XIX sz. Franciaországából származnak, egyáltalán nem kommunista, hanem liberális-szabadelvű gyökerűek, és egészen pontosan tükrözik a leírni kívánt jelenségcsoportot.
Ez a "klerikális reakció" nem avítt kissé? A kereszténydemokrácia meg tudott újulni, szerintem az antikonzervatív oldal is túllépett a rákosista lózungjaidon, húzzál bele te is.
Arra sincs garancia, hogy az új ciklusban egyáltalán tér nyílik a privát biztosítók előtt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerda esti televíziós interjújában úgy fogalmazott, hogy erre a kérdésre (mármint arra, hogy felkészült-e a magyar egészségügy a több-biztosítós modell megvalósítására) 2008-ban kell válaszolni.
Aha, tehát a szocik megint rácsaptak a liberók kezére, az előző ciklusban is pont ugyanígy jártak:-) Ugy látszik Fletó azzal kábítja őket, hogy 08-ban majd lehetséges lesz az EÜ pénzek szétlopása, addig a szadi elégedjen meg az IHM-vel, és hát a GM is szépen hoz a konyhára. De azért nagyon ráizgultak a liberók, ugrásra készen várják a szabadrablás kezdetét, addig is próbálják megszállni a stratégiai pontokat:
...ha nem is sikerül maradéktalanul megvalósítani a választási program egészségügyről szóló részét, a terület feletti kontrollra szükség van. Így biztosítható, hogy a reformok megkezdődjenek, ami végül a párt szerint elvezet a több-biztosítós rendszerhez
Pontosan ez a helyes álláspont. Előbb magát az állami társadalombiztosítást kell valódi biztosítóként működő Zrt-vé átalakítani, és csak ezután kezdődhet meg a több biztosítós rendszer kiépülése. De az első és nélkülözhetetlen lépéseket a kormány megteszi. Ez ideális kompromisszum.
Biztos, hogy 2007-ben nem, és igen valószínű, hogy még 2008-ban sem nyílik meg a (nem kiegészítő jellegű) magánbiztosítók előtt az egészségügy - a koalíciós pártok programegyeztetése a Napi Gazdaság több forrásból származó információi szerint itt tart. Arra sincs garancia, hogy az új ciklusban egyáltalán tér nyílik a privát biztosítók előtt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerda esti televíziós interjújában úgy fogalmazott, hogy erre a kérdésre (mármint arra, hogy felkészült-e a magyar egészségügy a több-biztosítós modell megvalósítására) 2008-ban kell válaszolni. --- na persze:))) http://index.hu/gazdasag/magyar/ado8087/
A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezeteinek az előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.” (20. §)
Miniszterelnök úr a feladatok és funkciók megosztásának tervén munkálkodik. A KDNP-vel bekerült a paralamentbe az obskurus, bugris, reakciós klerikalizmus.
Ezzel az Szdsznek újabb tevékenységi terület nyílt, a KDNP-vel szemben minden hipokrita megfontolás nélkül vállalhatja és vállani is fogja a szekuláris, emancipációs, antiklerikális dikurzust, ismét csak szülőhazánk közéletének nagyy szolgálatot téve: amit egy Veres püspöknek különféle atavisztikus feketeszoknyatiszteletek miatt nem lehetett a tahó pofájába vágni, azt Semjén Zsoltnak meg lehet.
Mivel az egyház álláspontja egyrészt védhetetlen, másrészt szánalmas, mivel zsarolási potenciáljukat a választások nyomán mindkét irányban elvesztették, harmadrészt meg a választók többségének ellenszenves, nagyon valószínű, hogy a demokratikus ellenzék liberális pártjának bátor emancipációs és felvilágosodáspárti kampánya sikerrel jár, és mondjuk sikerül módosítani a Vatikáni szerződést és megszüntetni az egyházak állami finanszírozását.
A kérdésben nem radikálisan, hanem tradicionálisan gondolkodók számára ugyanakkor fontos, hogy az a stabil nemzeti liberális-szociáldemokrata középpárt, amely az orbánizmus felfordulása után az Mszp-ből lesz, ezekben a kérdésekben tartózkodóan és illedelmesen viselkedjék. Így szabadon tarthatja vegyértékeit az MDF irányába is.
Majd az a "haladéktalanul" szenved egy kis haladékot, ameddig felállítják az új minisztériumokat és azok friss létszáma különbséget tud tenni a büfé, a budi és a főnök ajtaja között. Csak nem égeti magát négy év kormányzás után a régi/új koala, hogy az országgyűlési bizottságok tömegesen utasíthassák vissza ilyen elemi hibák láttán a benyújtott törvényjavaslatokat...
"A kormányfő által vezetett ..."
Pontosabban a leköszönő kormányfő által vezetett, akiről ma még senki nem tudhatja bizonyosan, hogy megkapja-e a bizalmat az új kormány megalakítására.
"Minthogy a normaalkotás kezdeményezése körüli bizonytalanságok később minőségi problémák felmerüléséig vezethetnek el, ezért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a jogalkotói szándék mögött valóban reális társadalmi szükséglet, kiérlelt jogpolitikai célkitűzés álljon." ...
"Ez közvetlenül is felveti az előzetes szakmai-szükségességi vizsgálat elvégzésének a fontosságát, amely főképpen szakmai oldalról ad választ arra a kérdésre, hogy a tervezett szabályozásra valóban szükség van-e. Ez a vizsgálat gyakorlati (éspedig szándékoltan bürokratikus) akadályt emel az indokolatlan jogalkotói szándékok elé: olyan előzetes szűrőt jelent ugyanis, amely normális funkcionálása esetén nem engedi átcsúszni a kellőképpen ki nem érlelt ötleteket, reményeket és vágyakat." ....
Fel kell azonban figyelni ugyanakkor bizonyos veszélyekre, amelyek kétségkívül a normális kapcsolattartás ellenében hatnak. Közülük csak néhány: − A jogalkotás folyamatában is az indokoltnál gyakrabban okoznak zavart politikai megfontolások, amelyek igen sokszor szemben állnak a jogi szempontokkal és követelményekkel. − Az előbbiek egyenes folyományaként: a szakmai problémák átpolitizálása is (legalábbis bizonyos település-nagyságon felül) egyik jellemzőjévé vált – a szabályozás tárgyától függően – a jogszabályalkotásnak. − Az országgyűlési és önkormányzati képviselők esetenként még kifejezetten jogi vagy szakmai kérdésekben való állásfoglalásnál is nehezen tudnak megszabadulni a szorosan vett pártelkötelezettségeiktől; ami komoly gátló tényezője lehet a korrekt jogalkotási gyakorlat kialakulásának. Abból kell kiindulnunk, hogy valóban a politikai-hatalmi szférában éppen kialakult hatalmi viszonyok jegyében dől el, hogy végül is milyen tartalmú döntés születik. Ezeket a politikai premisszákat azonban egyértelműen meg kell fogalmazni és az előkészítésért felelős szerv vagy személy (a továbbiakban: kodifikátor) tudomására kell hozni. Aki normát ír, annak tudnia kell, hogy milyen célokat szolgál az általa elkészített jogszabály-tervezet. Ha a cél nem világos, a jogszabály sem lesz az. ...
„A jogszabály megalkotása előtt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.” (Jat. 18. § (1) bekezdése) ... Kik vesznek részt a véleményezésben? Mindazok, akik a jogszabály tárgya szerint hasznosítható elemekkel képesek gazdagítani a tervezet tartalmát. Itt ismét a jogszabály-tervezet tárgya a döntő, amely más-más súllyal kívánja meg a jogalkalmazók, a lakosság, valamint a tudományos közvélemény hordozóinak bekapcsolását. Itt is a jogalkotásról szóló törvény ad iránymutatást: „A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezeteinek az előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.” (20. §) Erre elsősorban az ún. szakmai viták szolgálnak. Szakmai vitára a jogalkotás okait és motívumait rögzítő elvi anyag mellett a jogszabály szövegtervezetét kell bocsátani. A vita lefolytatásához terv készül, amely pontosítja a résztvevők körét, a vita helyét, időpontját, az elhangzottak rögzítésének módját, formáját. Fontos érdekek fűződnek ahhoz is, hogy egyes jogszabályok tervezeteiről az állampolgárok is véleményt formálhassanak. Hangsúlyozandó tehát: nem lenne szerencsés, ha valamennyi jogszabály-tervezetnél erőltetnénk a lakossági megmérettetést. Azoknak a jogszabályoknak az esetében azonban ez feltétlenül kívánatos, amelyek – tárgyuk szerint – az állampolgárok viszonylag széles körére vonatkozóan állapítanak meg jogokat, illetőleg írnak elő kötelezettségeket. Ez annak ellenére így van, hogy az Országgyűlés 1990-ben hatályon kívül helyezte a jogalkotási törvénynek a jogszabálytervezetek társadalmi vitájára vonatkozó rendelkezéseit. A társadalmi véleményeztetés (korábban: társadalmi vita) legfőbb formája, amikor az állampolgárok széles köre nyilvánít véleményt. A közvélemény felmérésének másik formája az ún. rétegvita. Ezen az állampolgároknak főként az a rétege vesz részt, amely a jogi szabályozás tárgya szerint elsősorban érintett. Általános elvnek tekinthető, hogy a tervezett szabályozás főbb elvitársadalompolitikai indokai mellett az állampolgárok megismerjék magát a szakmai tervezetet is. A tervezetben az alternatív megoldások is a közvélemény elé bocsáthatók, de megismertetendők a majdani végrehajtás feltételei és főbb szabályai is.
Úgy tudom, hogy törvényjavaslatot nyújthat be bármelyik képviselő és országgyűlési bizottság (is). Hogyan korlátoznád pl. a képviselők vagy bármilyen csoportjuk (bizottságuk) azon jogát, hogy ezt megtehesse bármikor is? Valszeg arra gondolsz, hogy a kormány is benyújthat törvényjavaslatokat, mely során belső egyeztetési fórumaik vannak. Magyarul, bármikor törvényesen - a kormányzat belső ügymenetétől függetlenül - törvények hozhatók.
[Gyurcsányban - távolról nézve - valóban megtalálható a pökhendiség és mindentudás arroganciája. Nekem a nyájasságától áll fel a szőr a hátamon. Viszont bármikor kirúgatható és megpuccsolható, mert még nem egy király és nem egy szektát vezet, és van rá precedens a maszopon belül.]
A likviditási probléma másik oldalával ült össze az adós. Gyurcsány emberei, mint a kormány és az inkognitót igénylők mint a hitelező emberei. Az pedig lehet, hogy csak azért kell a titkosság, hogy kiderüljön, nincs is ott más, mint Gyurcsány emberei. Vagy ha a másik oldalról nézzük, a tőke emberei.,))
