A napokban jelent meg Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv c. könyve. Ebben kitekintést ad több évezred eurázsiai nyelv alakulásának folyamataira. 1500 szó elemzése, egy ködbe vesző világ ma mégis kézbe vehető nyelvi anyaga mutatkozik meg benne.
Magadra vetted, fiam? Butább vagy, mint gondoltam. Pedig nem volt valami magasan a léc, elhiheted :-))) Tudod, ha valami pojáca kőkemény baromságokat hord össze komoly pofával, akkor nem az a provokátor, aki ezen mosolyog... mindegy, úgyse érted...
Attól, hogy az alapvető nyelvészeti tájékozottságod hiányzik (vagy legalábbis nem élsz vele) és hogy nem tudod kiolvasni a nyelvészek hangjelölésre szolgáló krikszkrakszait (vagy csak a fáradságot nem veszed) és rövidítéseit, még nem leszel okosabb náluk.
Itten kizárólag Varga Csaba-féle állatságokat szabad emlegetni, murgovi..izé..turtur örvendezésére. "Zajong, mint a nyúl a hátsó lábával" Na ez ám a tőrülmetszett tudomány.
Én is ismerem ezt az adatbázist. Általános etimológiai adatbázis egyébként. A nosztratikus elmélet elég aggályos úgy tudom; összehasonlító nyelvészetnek nem igazán nevezhető. Ha többet akartok tudni, nézzetek utána pl. ott a wikipédia, főleg angolul.
A nevezett adatbázis főleg a nosztratikus, őseurázsiai nyelv szókészlete. Megkeresem a módját, hogy közzétegyem. Kis probléma, hogy az adatbázis több menetben lett összeállítva, többféle (régi DOS-os?) számítógépes kódtáblázat használatával. Ezek a speciális karakterek láthatók jelenleg négyzettel helyettesített formában. Bár tudnék általános karaktercserét végezni, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy így nem viszek-e hibát az adatokba, ezért ezt mellőztem. Eddig minden ismert kódtáblázat alkalmazásával próbálkoztam, sikertelenül.
Szóval a lényeg, hogy így közzéteszem, de speciális mélységbe esetenként kell lemerülni. Értesítést küldök.
Ha ilyen gyűjteményed van még pár, kérlek tedd közzé. Ezek mind azt bizonyítják, hogy létezett egy őseurázsiai nyelv. Erről magad is meggyőződhetsz, ha eddigi közleményedet összeveted Európa egyéb nyelveivel. Nagy csalódásra ne számíts, ugyanezt fogod látni ott is.
Bár a vitát az ógörög és a magyar nyelv közti hasonlóságok felderítésére indítottam, szokásommal ellentétben válaszolok.
A csillagos szavak nem léteznek - de ezt gondolom te magad is tudod. Te meg a baráraid a csillagos szókinccsel egy nem létező világba szeretnétek elvinni a társalgást. Ezek az általatok feltételezett finnugor szókincs kiátlagolásából készültek. Nincsen ember, aki a ti csillagos nyelveteken valaha is megszólalt. Emiatt azt sem igazán értem, hogy a feltételezett nyelvi közegre miképpen vagy képes hivatkozni, mint valós és értelmezhető nyelvészeti alapanyagra.
Kicsit durvábban: Nincs ember, aki a ti csillagos nyelveteket beszélte volna, hisz erre semmiféle bizonyíték nincsen. Nincsen sem finnugor ősnyelv, sem semmi más sem. Ha ennek ellenére itt az écát szeretnéd osztani, szedd össze magad alaposan, mert a szövegedre én mondjuk nem vagyok vevő.
De nem is kérte tőled senki sem a csillagos okfejtéseket. Ha ógörögben tudsz nyilatkozni, kérlek, ne halaszd a hozzászólásodat. Szívesen fogadom, és remélem, előreviszed a társalgást.
Na, a "pördül" ki van dobva a magyarból. Büntiből, mert se p>f, se p>b.
Proto: *enä > Nostratic: English meaning: mother German meaning: Mutter Finnish: enne (Wot. (Wichm.: FUF 3 : 104)) 'Mutter' ? Saam (Lapp): æd'ne -dn-(N), L iednē ˜ ädnē, K (509)T jienne (ea), Kld. Not. ienn, A jeinn Udmurt (Votyak): in, iń: S ki̮l'č́in, K kǝ̑lč́iń, (Wichm.)G in: kị̑ldị̑sin, J ki̮wč́iń 'gewöhnliches Epitheton Inmars (des Himmelsgottes); (in der neueren christlichen Literatur öfters) Engel' (ki̮ld-, kị̑ldị- 'erscheinen, hervorkommen; erschaffen werden, zustande kommen, entstehen; zustande bringen, ausführen, schaffen') ? Komi (Zyrian): eń (SM SO V) 'самка', I P PO iń 'Weibchen (v. Tieren) (I), Frau (P), Weib (P PO)', S eńka, P ińka 'Mutter des Mannes (S); Frauenperson, Frau, Weib (P)' (> Russ. dial. инка, инька 'eine Nichtrussin, bes. die Samojedin' > Komi I ińka 'Samojedenfrau'). K. Redei's notes: Die Zugehörigkeit von wot. enne ist wegen der Geminate nn und des auslautenden e unsicher. In den perm. Sprachen wurde n > ń. Im Syrj. ist die interdialektale Vokalentsprechung unregelmäßig; für das Urperm. kann *e̯n ( > *e̯ń) und *in ( > *iń) angenommen werden. Wotj. in, iń kommt allein nicht vor. Möglicherweise verbirgt sich in in, iń des Kompositums kị̑ldịśin usw. das Wort in, iń 'Himmel'. References: Hermann: ÖESA 1881:121; Wichmann: FUF 3:104, 105; Kalima: FUF 18:23; Kettunen, Vatjan kielen äännehistoria 91; Uotila: MSFOu. 65:430,432, FUF 26:148, SyrjChr. 73; ESK.
Anyám.
Proto: *irɣVnV (*ürɣVnV) English meaning: copper German meaning: Kupfer Mari (Cheremis): wǝrɣeńǝ (KB), B würɣeńe 'Kupfer' Udmurt (Votyak): ǝ̑rgon (K), (Wichm., mitg. Uot.: Vir. 1930: 170) S i̮rgon, G ị̑rgon Komi (Zyrian): i̮rge̮n (S) 'Kupfer' (> Mansi KU ärɣǝn, So. arɣin 'Kupfer') K. Redei's notes: Im Tscher, wurde n unter dem Einfluß des denom. Nominalsuffixes ńǝ, ńe sekundär mouilliert. Durch volksetymologische Identifizierung läßt sich der Vokalismus der zweiten Silbe in den perm. Wörtern erklären: urperm. *ȯ : wotj. -gon ˜ syrj. -ge̮n 'Haare am Körper'. Die Herleitung des tscher. Wortes aus KB wǝr, B wür 'Blut' (MUSz. 573; Uotila: Vir. 1930:171) ist nicht akzeptabel. Die Zerlegung der perm. Wörter in *i̮r 'Eichhörnchen' + wotj. gon, syrj. ge̮n 'Haar, Wolle, Feder' und die Zusammenstellung der ersten Komponente mit finn. orava 'Eichhörnchen' (˜ syrj. ur): 'Eichhörnchenhaar(ig)' -> 'eichhörnchenfarbig' -> 'rotbraun' -> 'Kupfer' (Uotila: Vir. 1930:172) kann nicht akzeptiert werden. Iran. Ursprung ist nicht akzeptabel. Buddhistisch sogd. wɣrn-, ɣwrn- 'Blut' sind mit aw. vohuna, vohunī- 'Blut' zu verbinden (W. B. Hennig, Selected Papers 1:502 ff. Teheran-Lüttich 1977); damit ist weder ein formaler Anschluß an *urɣ3n3 möglich, noch ließe sich ein unbelegter semantischer Vorgang *'blutrot' -> 'rotes Metall' rechtfertigen. Mehrere Autoren haben die Wortfamilie irrtümlich aus dem Osset. (ÄKE 82; Abaev, 1:186; Popov: SFU 6:251) bzw. aus den kaukasischen Sprachen (Munkäcsi: Ethn. 5:8, NyK 25: 387, Nyr. 29:99, KSz. 1:42) hergeleitet. References: Sjögren, Gesammelte Schriften 1:635; Ahlqvist, Kulturw. 65; Schrader, Sprachvergleichung und Urgeschichte3 2:71-2; Hübschmann, Etymologie und Lautlehre der osset. Sprache 120; Munkäcsi: Ethn. 5:8, NyK 25: 387, Nyr. 29:99, KSz. 1:42; ÄKE 82; Joki:MSFOu. 125:150; Lytkin, VokPerm. 199;Popov: SFU6:251; Rédei,SLW94; ESK.
Hitelesnek, mivel az egyik legnagyobb assziriológus Magyarországon... mesmeg tényleg egyedülállót alkotott a világon a "Fénylő ölednek..." c. könyvével.
Hiteltelenek: Bobula Ida, Badinyi és társaik. A hivatkozott kamuszerzők és címek a könyvben találhatók.
------------
Nos nem emlékezem, hogy hivatkoztam volna bárkire.
Ez az egyik.
Hitelesnek tartod, te.
Én azért másokat tartok hitelesnek. Akikre pedig a könyvben hivatkozik azok sem kamu szerzők. Csak nem azt írják amit ő gondol.
> A hal régi keresztény jelkép volt, mivel a "Jézus Krisztus a megváltó" vagy valami hasonló ógörög mondat szavainak kezdőbetűi az "ihtosz" szót adják ki.
Engedelmeddel kicsit pontosítom a fenti okfejtést. A hal görögül ιχθυς
(a szókezdő iótára egy spiritus lenis, az ypsilonra pedig egy accentus acutus dukálna), a (hiányos) mondat pedig így hangzik: "Jézus Krisztus Isten fia megváltó" (Iésous Christos theou [h]yios sótéros). Vö. pl. http://www.amfi.org/faqs.htm#Fish%20Symbol
A halról és a halieusról egyébként volt már itt szó, ld. a 420. hsz.-t és környékét.
Jellemző, hogy ilyen együgyű történetet a földbuta dzsaffarok készpénznek vesznek. Az egyetemi tanár, akadémikus Szinnyei, aki ekkor már több mint fél évszázadot töltött a finnugor nyelvek tanulmányozásával, egy perc alatt összeroppan egy bizonyos Kalmár nevű középiskolai tanár "érveinek" súlya alatt.
Egyébként meg juteszembe a hal ógörögül valami olyasmi hogy "ihtosz" (kiejtve). A hal régi keresztény jelkép volt, mivel a "Jézus Krisztus a megváltó" vagy valami hasonló ógörög mondat szavainak kezdőbetűi az "ihtosz" szót adják ki.
Egy ONLINE ÓGÖRÖG SZÓTÁRBÓL!!!: http://www.translatum.gr/dics/gr1.htm
(Ajánlom figyelmetekbe a zárójelben feltüntetett eredeti írásmódot):
A beszélőszervek fizikailag tényleg nem változnak, azonban a beszédhez használt szervek, illetve funkciók nemcsak hogy változnak, hanem nyelvről nyelvre, sőt esetleg nyelvjárásról nyelvjárásra is változnak.
Az európai nyelvekben például, a hangszínnek nincs fonologikus jelentősége, azonban a hangsúlyozás még területileg közeli nyelvek esetében is eltérő (bár hatnak egymásra).
Az ember hangképző szervei sokkal több lehetőséget nyújtanak, mint amennyit egy-egy nyelvközösség kihasznál, így ezen a téren történelmi változások elképzelhetőek.
>>"És a magyar hal nem a finn kala-ból származik, hanem egy közös alapszóból." - - amelyet még nem találtak meg, de nagyon keresik :-)
Ha jól tudom, a finnugor alapszó is "kala" volt, pontosabban *kala. A csillag arra utal, hogy következtetéssel jutottak csupán a szóra, nem maradt róla írásos emlék. Viszont az írásban ránk maradt holt nyelvek is igazolják a hangváltozások szabályosságát.
