Historia de la América Latina.
A történelmi témákon felül az alábbi just for relax témák is elfogadottak:
-Brazíl-argentín foci
- Perui-bolíviai-ecuadori indián népzene
- Mexikói és venezuelai szappanoperák
- Venezuelai és paraguayi szépségkirálynő-választás (Maotai kedvéért).
- Kolumbia: erről az országról vajon mi jót lehet mondani?
Ez nem is baj, de végtelenül irigyellek, amiért sokáig élhettél Kubában. Én komolyan fontolgatom majd a kitelepülést, gondolom, Castrónak éveken belül úgyis vége...
Tavaly indítottam egy topicot a HUSZ-on Kuba Tart még a szexuális forradalom címmel, ott rengeteg nagyseggű, nagycsöcsű nő látható. (Bár én is csak a fehér bőrű, karcsú derekú nagyseggűeket kedvelem inkább. A szépeket. A feleségem is ilyen :) ).
(Még több latinos szépséget raktam be a "Nagyseggű nők kedvelői"-be, de kimoderálták őket.)
Ami engem illet , nekem is ezek a latin szépségek jönnek be a legjobban. Hosszú sötét haj , jó cicik kreol bőr,stb. A sors fintora , hogy a barátnőm rövid ,szőke hajú és kis mellű lány! :-)))
A vicuña (vikúnya) valóban egy lámaféle, de kevesen tudják, hogy a XVII. században a Potosí városban lakó kreolok egy csoportja is így nevezte magát.
Az 1565-ben alapított Potosíban az európai bevándorlók "nemzetek" szerint telepedtek le. Így voltak andalúzok, extremaduraiak, kasztíliaiak, baszkok, portugálok és kreolok, ahogy a már az Amerikákon született spanyolokat nevezték.
Az ezüstbányászatból óriási hasznot húzó város kormányzása 1579-ben a baszkok kezébe került, ami hamarosan kiváltotta a többi "nemzet" féltékenységét és ellenállását.
A hosszú ideig lappangó ellenségeskedések 1617-ben nyílt fegyveres felkelésbe torkolltak, amelynek élére a kreol Alonso Ibáñez állt.
A fegyveres harcok egészen a XVII. sz. közepéig elhúzódtak.
Hogy mi lett a végkifejlet, azt most nem tudom, de az a lényeg, hogy az uralkodó baszk frakcióval szemben szövetségre lépő csoportok hívták magukat vikúnyáknak.
Hogy miért, azt nem tudom.
Úgy tűnik, hogy a polgárháború nem új keletű dolog Peruban.
Egy már az 1540-es években (1544-1548) is volt a Pizarro-párt és az alkirály között.
"Remélem azzal tisztában vagy, hogy Bolíviát 1825-ig Felső-Perunak (Alto Perú), a mai Perut pedig Alsó-Perunak (Bajo Perú) hívták?"
Hülye azért nem vagyok...
Mit irkálsz itt össze?
A vicuña egy kis termetű dél-amerikai tevefajta, a lámafélék családjából. Peru és Bolívia magasföldi fennsíkjain, az ún. Altiplanon él.
Latinul Vicugna vicugna.
Lásd:
http://es.wikipedia.org/wiki/Vicugna_vicugna
Kevés szó esik arról is, ha a spanyol gyarmatosításról van szó, hogy már a XVI. sz. 10-es, 20-as éveitől kezdve a spanyolok városok sorát építették föl, templomokat és egyetemeket építettek.
A XVI. sz. közepére kialakult a gyarmati államapparátus és egyházszervezet.
Az egyház műveltebb képviselői, pl. Bartolomé de las Casas püspök az indiókkal való emberséges bánásmód mellett emeltek szót.
Persze, ha egy angló történetíró művét olvassuk, ezek a motívumok agyon vannak hallgatva, vagy éppen teljesen hiányoznak.
Az anglók szeretik úgy beállítani a spanyol gyarmati uralom 300 évét, mintha az folymatos és kegyetlen vérontások és brutális elnyomás időszaka lett volna.
Buenos Días!
Hát nem szaggattátok meg magatokat az éjszaka folyamán.J))
A Guerra de las Vicuñas (a vikúnyák háborúja) néven ismert jelenségkomplexumról hallottatok már?
Nyilvánvalóan egyszerűbb volt meghagyni a társadalom alapstruktúráját, mint teljesen szétzúzni és újra felépíteni az egészet.
A gyarmati társadalom mind szélesebb rétegét képező meszticek viszont inkább a spanyol kultúrához próbáltak igazodni.
Nekik a spanyol nyelv ismerete és az uralkodó spanyol/kreol rétegekhez fűződő kapcsolataik a társadalmi felemelkedés lehetőségét jelentették.
A gyarmati kor végén pl. arra is vannak példák, hogy a gazdagabb meszticek pénzért vásárolnak maguknak "kreolságot", azaz a kreolokat megillető jogállást és társadalmi státuszt.
Néhány kubai típus mutatóba
Itt már a narancsligetek is bejönnek a képbe
Még egy pár...
Kedvenceim közül
