A WWF globális környezetvédő szervezet szerint 2030-2040 körül megáll a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások mértéktelen túlhasználata miatt az egész emberi civilizáció súlyos válságba kerül. Ha nem tesszük az egész civilizációnkat ökologikussá addig. Van még erre idő, pénz meg főleg elszántság?
A másik topikban még csak azt hangoztattad - téves hivatkozással, hogy a mainál nagyobb CO2 tartalom már nem fokozná az üvegházhatást. Itt meg már kamunak tituláltad a CO2 üvegházhatást okozó mivoltát.
Érdemes volna értesítened a klímakutatókat e legújabb felfedezésedről, nehogy lemaradjanak valami fontosról!
"igen, eltúlozza és fatalista, de az amit te leírtál az is ugyanolyan fatalista hamis optimizmus, ami a magát szuperfelsőbbrendűnek tartó jóléti technokrata civilizációból árad...
ráadásul ez utóbbi veri tönkre a földet..."
A zabolázatlan kapitalizmus veri tönkre a földet. Radikálisan korlátozni kell és a tudást hagyni futni ezen új keretek között.
"De tényleg, ha alaposabban belegondolunk, a visszatérés egy ilyen "handmade" világhoz hatalmas, áthidalhatatlan problémákat jelentene."
Fokozatosan lehetne visszafelé haladni, úgy hogy ne fájjon.
Először az embereknek azt kéne elmagyarázni, hogy ne építsen akkora kacsalábon forgó palotát, ne vegyen BMW-t, ne vegyen állandóan új divatcuccokat. Miért ne vegyen? Mert az ez utáni vágya ősi evolúciós késztetésű. Anno nagyon hasznos volt ezen késztetése, de mára egyenesen káros. Káros a társadalomra, az emberiségre és végül saját magára és saját utódaira is. Ezek a dolgok rengeteg erőforrást, energiát, emberi erőforrást igényelnek. Ezeket le kell gyártani. Ehhez anyag, energia és munkaerő kell. Felejtse el az anyagi státuszt, mer a státusz utáni vágy evolúciós eredetű és rengeteg kárt okoz.
Ezután listák és engedélyek alapján eldöntené a társadalom és intézményei, hogy mik azok amik feltétlenül kellenek és legyárthatók. Recirk stb. Megértenének az emberek idővel. Lassan csökkenne a pénz és kacatok utáni vágy. Más kiteljesedés kéne. Mit lehet tenni a szabadidőben?
Ha nem lenne kacatgyártás akkor elég ha a megmaradt és még pl. alternatív energiákkal és atommal, művelnénk a földet, a gépekkel. Szóval tudatosan vissza kéne szorítani a gazdaságot, egy olyan szintre ami tulajdonképpen nem is lenne rossz. Kevesebb kacat vásárlás, és több szabadidő. A munka is egy kártékony valami, ha a "hülyeség" gyártására fordítódik. A leggazdagabbak a világra egyik oldalról nézve a legkártékonyabbak, hiszen sokan dolgoznak nekik az ő luxus igényeik kielégítésére. Másrészt ha kapitalista szemszögből nézzük akkor hasznos emberek. Nézőpont kérdése, és filozófia kérdése.
Szerintem nem kéne visszamenni a handmade világhoz.
azért az eü rendszer nélkül simán ellenne egy "paraszti világ". az emberek általában nem betegek, hanem egészségesek. ez a drága és komplex eü rendszer, amit a nyugati világ fenntart, inkább biztonságérzetet ad, semmint gazdasági szerepe van. (persze gazdasági is, hiszen a bizonságérzet adja a bizalmat a társadalomban, civilizációban)
de ha megszűnne az eü rendszer a mai formájában, attól még sokkal hatékonyabb lenne mint a középkorban. hiszen a tudásunk sokkal nagyobb, járványokat el tudunk kerülni egyszerűen azért, mert tudjuk hogy kell. alap gyógyszerek gyártásához sem kell szerintem túl nagy ipari infrastruktúra, és az alap gyógyszerek azok, amik igazán számítanak, nem pedig az sok marha drága szolgáltatás amit ma az eü rendszer nyújt, de csak pár ember van rászorulva. (persze, sok ember meghalna ezek nélkül, de a legtöbb embert nem érintené).
plusz ügye hamarabb meghalnának az emberek, főleg az öregek, ami megintcsak gazdaságilag könnyítés a többi embernek... (kemény világ lesz)
de mondom, szerintem még ez se működne, mert a hordákba verődött emberek mindent és mindenkit elpusztítanának. lényegében senki se tudna semmit termeszteni, mert a hordák mindent ellopnak és elpusztítanak. még annyira se működne a társadalom, mint a walking dead utóbbi évadaiban, ahol már voltak kisebb falvak ahol termesztettek kaját, és a "hordák" nem elpusztították őket hanem "védelmi pénzt (terményt)" szedtek tőlük.
sokkal reálisabb az a jövő ami a the road c. könyvben/filmben van...
Még ha be is jönne a Hetesi-féle "handmade kisparaszti - kézműves" világ, rögtön fölmerülnek olyan kérdések, hogy mi lenne a városias civilizációval, az infrastruktúrával, de leginkább az oktatási és egészségügyi rendszerrel.
Vagy az iskolai oktatás is kb. megszűnne a 4 eleminél, az egészségügyben meg orvosok helyett javasemberek és javasasszonyok látnák el a betegeket, ne adj Isten kőkéssel operálnának a betegeket?
Annyira sokszorosan át- meg átszövi a modern technika és technológia az életünket, hogy anélkül már el sem tudjuk képzelni a világunkat.
Sőt még tovább megyek, azok az idősebb emberek, akik még esetleg a gyermekkorukat a "régi paraszti világban" élve töltötték, a modern technika hatására már szintén nagyon elkényelmesedtek és egy porcikájuk sem kívánkozik vissza a régi világba, nem hogy ők lennének ennek a visszatérésnek a vezéregyéniségei.
Nagyon-nagyon nehéz és komplex ügy ez, nem igaz, Diplómáss?
igen, eltúlozza és fatalista, de az amit te leírtál az is ugyanolyan fatalista hamis optimizmus, ami a magát szuperfelsőbbrendűnek tartó jóléti technokrata civilizációból árad...
Ez a Hetesi egy elmebeteg. Szépen lehet cáfolgatni állításait. A klímaváltozás az tény. Hogy a CO2 miatt van az kamu. Annyi energiánk lesz, hogy ne lóval kell szántsuk a földet. Ott az atom és a nap, szél energia, meg a biomassza. Ezekből csinálunk annyit minimum ami ehhez kell. Ott az ammónia, mint üzemanyag. Áramból, levegőből, meg vízből simán megcsinálható. Haber-Bosch szintézis. Biomasszából is tudunk energiát. Fischer Tropsch synthesis. stb.
Aztán reménykedhetünk a fúzióban. Akkor minden meg van oldva. Ha van elég energia akkor abból bármilyen üzemanyagot lehet. A kérdés, hogy mi gazdaságos.
Szóval az egész írás egy vallásos mázzal átitatott apokaliptikus hangulatot árasztó alaptalan íromány. Csak azokra hat akiknek szinte semmilyen tudásuk nincs.
Ha biztosra akarnánk menni és nem lesz fúziónk, akkor le kéne törvényileg állítani a szemét, felesleges áruk gyártását. pl, napelemet, szigetelést, szélturbina, napkollektor gyártására adnának leginkább engedélyt. Az emberi erőforrásokat erre használnánk. Törvény szabályozná a gyártható termékek listáját. Ne gyártsuk szemét, felesleges cuccot. stb.
Alighanem igazad van, de azért erős, összetartó kisközösségekben meg lehet majd próbálni az átállást, ha a szükség úgy hozza. Pl. lehet, hogy nem lesz más választás.
Fosztogatásból, erőszakoskodásból el lehet élni egy darabig, de aztán úgy szokott lenni, hogy jön valaki, aki még erősebb.
Mindenesetre, ha lesznek ilyen önfenntartó kisközösségek, az önvédelemről is gondoskodniuk kell majd a rabló, fosztogató söpredéknépséggel szemben...
szép gondolatok, csakhogy egy ilyen nagy változás - na meg hogy majd sokkal többet kell dolgozni - azt fogja eredményezni, hogy az emberek elkezdik irtani egymást. az államhatalom is annyira meg fog gyengülni, hogy nem tud majd rendet teremteni. a gazdag emberek össze fognak állni és kisebb közösségeket csinálnak, hatalmas falakkal és jó védelmi rendszerekkel. (ezekre már előre felkészülnek.)
szóval ilyen átállás a régi világra nem lesz soha. az a generáció már rég kihalt, a mostani meg egyszerűen inkább meghal, minthogy annyit dolgozzon. vagy inkább kiirtja a szomszédot, és később hal meg (éhen).
nem véletlen, hogy egyre divatosabbak a zombi-világvégés filmek. azokkal az emberek már fejben lejátsszák ezt a jövőt.
Ez is Hetesi Zsolt korábban belinkelt tanulmányából való:
"Arra a tudásra, amit a vidék parasztsága évszázadokon át felhalmozott újra nagy szükség lesz, hiszen a földeket megint kézzel és állati igával kell művelni, vegyszerek és műtrágya nélkül. Ebben a munkában ismét foglalkoztatottá válik a falun élő lakosság 80-85%-a, megszűnik a munkanélküliség vidéken, aminek elsődleges kiváltó oka a mezőgazdaság szerkezetváltása volt az 1960-as években. Továbbá valószínű, hogy a legszükségesebb iparcikkek kivételével (lábasok, tányérok, üveg, stb.) minden helyben fog készülni. Újra előbukkannak a rég eltűntnek hitt szakmák, a kovács, a szíjártó, a takács, a molnár, a fazekas, a tímár, a bognár és így tovább.
Második feladatunk tehát a földművelés hagyományos módszereiről és kézműves mesterségről szóló még meglévő tudás ápolása és bővítése. A vidéki házakat (és az egyéb fenntartani kívánt épületeket) szereljük fel a következő létfontosságú berendezésekkel: napelem, fúrt kút,19 melyből kézzel is húzható víz, művelésre alkalmas földterület, pince, és lehetőleg fa tüzelésére alkalmas kazán, de még jobb a kályha.
Harmadik feladatunk tehát az alapvető ellátás megszervezése (erőforrás és víz). Azután, még ha egyelőre csak szórakozás szintjén is, tanuljunk meg egy hasznos szakmát, vagy több ilyent. A földművelés, kézművesség, ezermesterség nagyon kifizetődő tudás lesz az elkövetkező időkben. A társadalom jelenlegi állapotához szorosan kötődő, és/vagy rendkívül magas fejlettségű berendezésekhez kapcsolódó szakmák nem lesznek hasznosíthatók (az elsőre a manager és a könyvelő, a másodikra az űrhajós és a maroktelefon-tervező jó példa).
Negyedszer tehát tegyünk szert olyan hasznos ismeretre, mely egyrészt segítheti túlélésünket, másrészt nagyobb értékkel ruház fel minket élve, mint holtan. Mivel a magasan gépesített és rendkívül kifinomult egészségügy fog először akadozni, törődjünk sokat egészségünkkel, és lehetőleg váljunk függetlenné az egészségügyi rendszertől, például azzal, hogy megtanuljuk, melyik fűben-fában milyen orvosság van.
Ötödször, ismerjük meg a gyógynövényeket és vigyázzunk az egészségünkre. Rendkívüli csapások fogják érni az emberiséget, ez pedig mindig könnyebben kivédhető, illetve feldolgozható egy szorosan egymásra utalt közösség kereteiben. A közösség tagjai éppen úgy megoszthatják munkát egymás között, mint ahogy azt a jelenlegi rendkívül bonyolult társadalom is megteszi - csak az ipari korszak alkonyának közösségei lényegesen kevesebb taggal is működőképesek, hiszen a rendkívül szakosított foglalkozások eltűnnek. Egy hagyományos falunak megfelelő méretű közösség, minden szükséges foglalkozást űző taggal, és lehetőleg falun, már nagyjából 500-1000 fő esetén is fenntartható lehet.
Hatodszor keressük hasonló emberek barátságát, és lehetőleg együtt telepedjünk le, egy városoktól távolabb fekvő faluban.20 A társadalomban már most vannak olyan magasan képzett szakemberek, akik a fent leírt válságtünetekkel (vagy egy részükkel) tisztában vannak. Az emberiség felhalmozott tudását nem szabad veszni hagyni. Minden tájegységnek szükséges lenne kiépíteni egy tudás-és tárolóközpontot, ahol van áramszolgáltatás, számítógép-központ, legalább vezetékes távbeszélő-összeköttetés vagy rádiókapcsolat a világ többi ilyen központjával; illetve az emberiség tudásának egy fontos ága nagy mértékben, és általános tudás tekintetében pedig kisebb, de átfogó részben képviselve/tárolva van.
Hetedszer, halmozzunk fel minél több tudást a fejünkben, és ha tehetjük könyvek formájában is, mert azok hozzáférhetők villamos eszközök nélkül is. Keressünk hasonlóan képzett embereket, hogy együtt gondolkodhassunk. Ha van napelemünk, akkor egy hordozható számítógép jó befektetés lehet."
"Azt is írta valahol Hetesi, hogy ebben a közepesen sikeres - vagy mérsékelten pesszimista, ahogy nézzük - forgatókönyvben a népesség nagy része - a mai modern társadalmaktól eltérően - konkrét fizikai termelő munkát fog végezni, elsősorban a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban."
A modern technikai-fogyasztói civilizációban felnőtt emberek számára egy merőben új és kezdetben nagy valószínűséggel rémisztő élmény lesz, hogy fizikai munkát kell végezniük ahhoz, hogy előteremtsék a napi betevő falatot, de akik már ebbe fognak beleszületni, azoknak ez már természetes lesz.
Legfeljebb majd kedves kis mítoszokat költenek a régen volt aranykorról, amikor az embereknek nem kellett dolgozniuk, mégis sokkal jobban éltek és sokkal több mindenük volt...
Mindenesetre érdekes kérdéseket vet föl ez a forgatókönyv. Első blikkre azt mondanánk, hogy kb. 100 év vissza az időben, de azért mégsem teljesen, ráadásul az azóta felhalmozott tudásunk jó része is megmaradna/megmaradhatna.
Sőt, aki tud még kézikaszával kaszálni, az szintúgy adja át a tudást.
Nincs rá sajnos semmi garancia, hogy ebben a Hetesi-féle közepes forgatókönyvben a berregős fűkaszáinkhoz lesz szervezett üzemanyag- és/vagy alkatrész-ellátás...
Azt is írta valahol Hetesi, hogy ebben a közepesen sikeres - vagy mérsékelten pesszimista, ahogy nézzük - forgatókönyvben a népesség nagy része - a mai modern társadalmaktól eltérően - konkrét fizikai termelő munkát fog végezni, elsősorban a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban.
Talán a Horthy-korszak magyar vidéki társadalmának szintjére kell gondolni, annyi eltéréssel, hogy ha korlátozottan is, de elérhető lesz néhány modern technikai vívmány, pl. lesz korlátozott televíziós szolgáltatás - egy vagy másfél csatorna, mint a kádárizmusban? :-))) - , valamiféle telefonhálózat, talán korlátozottan internet is.
Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy - legalábbis részben - visszajön az állati vonóerő a mezőgazdaságban, ha annyira szarul fogunk állni, vagyis hát az unokáink, mezőgazdasági gépekkel és üzemanyaggal. :-(
Aki még tud lóval szántani, igáslovakat felszerszámozni és lovasfogatot hajtani, az nagyon sürgősen adja át ezt a tudást a gyermekeinek, unokáinak!!!
ecuadori banán meg chilei bor az üzletekben, meg maldív-szigeteki nyaralás. De még adriai sem.
Sőt úgy általában távolsági közlekedés, szervezett idegenforgalom és minden ami azzal jár, egyáltalán nem fog létezni.
De lesz tető a z utódaink feje fölött, lesz szervezett - remélhetőleg békés - társadalom, szervezett ellátás és gondoskodás, egy közepesen fejlett, önellátó mezőgazdaság az 500-1.000 főt számláló, öngondoskodó települések körül.
Végül is annyira nem lesz ez rossz, lehetne sokkal rosszabb is.:-)
Jó esetben kb. ez vár az utódainkra kb. a század utolsó harmadában, negyedében.
De ha már legalább ez sikerül és nem egymássasl háborúskodó, kőkorszaki szinten álló bandákból fog állni az emberiség maradéka, akkor szerintem már hálaimára kulcsolhatjuk össze a két kezünket.
Szinte biztos, hogy népességcsökkenéssel is fog járni, legalább akkora mérvűvel, mint ami Európát érte a 14. században, a népesség 100 év alatt kb. a felére csökkent.
"3.3.3. Még ez is álomnak tűnhet, ez a közepesen sikeres forgatókönyv
Van egy közepesen sikeres forgatókönyv is, ami tudásközpontokkal, és az 1930-as évek szintjén élő vidéki lakossággal, gőzvontatású vonatközlekedéssel, repülők nélkül, jelentős hiányok nélkül, talán még vidéken is korlátozott áramhasználattal, elképzelhető, és esélye 30-40% lehet. Itt szélkerekek adják az áramot, és biomasszás erőművek. Az éjszakai áram hidrogént bont, amivel mennek a buszok, és az alapvető feladatot ellátó személykocsik. Nagyobb áramhiány nincs, a fogyasztás a fénykorbelinek fele. Van korlátozott számítógéphálózat, vezetékes telefon, tömegközlekedés, bioüzemanyaggal magát ellátó mezőgazdaság, szervezett ellátás. Itt is igaz, hogy csökken a károsanyag-kibocsátás, átértékelődik a valódi munka szerepe, megnő a szabadidő, a közösségi élet ideje; eltűnik a lélekölő munka és reklám, az előbbi forgatókönyv vívmányai jórészt itt is igazak. Ha csak ez sikerül, már elégedettek leszünk. "
