Keresés

Részletes keresés

Wanblí Iyeska Creative Commons License 2023.01.12 0 0 7335

Az melyik regényben volt, hogy a Hímkutya főnök (Šúnka Bloká) a Fenyőgerinc Rezervátumban elbúcsúzik Szilaj Ló főnöktől 1877. szomorú májusában?

Akkor ők már keményen tervezték, hogy dobiznak a rezervátumból és átszöknek a Nagyanyó országába, azaz a mai Kannadába.

Nyilván tudták, hogy az utolsó találkozójuk lesz, mert Szilaj Lóra (Ta-Šúnka Witkó) egy fél lovasezred vigyázott, az teljesen esélytelen volt, hogy ő is meglépjen a rezervációból.

Tűztaláló Creative Commons License 2023.01.09 0 1 7334

Találtam egy kis sorozatot ami bár kissé humoros, de a ma élő amerikai őslakók helyzetével kapcsolatos. A címe "A rezervátum kutyái". Itt lehet róla rövid leírást találni: https://www.mafab.hu/movies/reservation-dogs-465329.html

 

Wanblí Iyeska Creative Commons License 2023.01.08 0 1 7333

Szia Frankie!

Nem a Ni-Okashkák más néven Wazhazék voltak?

Közülük gyilkoltak meg 60 főt 1921 és 1925 között a gyilkos "fekete arany" és a fajgyűlölet miatt.

Előzmény: Felek Ferenc (7332)
Felek Ferenc Creative Commons License 2023.01.05 0 2 7332

2023. Killers of the Flower Moon 

Természetesen minden újabb Scorsese-filmet is repesve vár az ember, de ha újra együtt dolgozik Robert De Niróval és Leonardo DiCaprióval, akkor meg már nem is kell többet mondanom, nem igaz? Valós történetet mesél el ezúttal: egy középnyugati őslakos törzs tagjainak meggyilkolását az 1920-as években, mely után az FBI legendás vezetője, J. Edgar Hoover indított nyomozást. Az említett gigasztárok mellett pedig fontos szerep jut korunk olyan kiváló karakterszínészeinek is, mint Jesse Plemons, John Lithgow és Brendan Fraser.

Tűztaláló Creative Commons License 2023.01.05 0 1 7331

Köszönöm a szakszerű kiegészítést. Mert én nem adtam meg a konkrét dátumokat és neveket, csak ha pontosabban utánanézek. 

Bár nem igazán ide tartozik, de az is érdekes kérdés mivé alakultak volna az amerikai társadalmak, ha hosszú ideig békében és egységben éltek volna szomszédaikkal. Mennyire előnyös vagy hátrányos tényező a háború az úgynevezett fejlődésben. Tudományos és technológiai értelemben, főleg a huszadik századi európai háborúk úgy tűnik ösztönzőleg hatottak az úgynevezett anyagi kultúra fejlődésére. Az ténynek tűnik, legalábbis az én ismereteim szerint, hogy jelen korszakunk a szomszédban zajló háború ellenére, talán a történelem egyik legbékésebb korszaka. Hogy a mai élet minősége sok szempontból jobb, mint az előző századok és évezredek emberei számára adottak voltak, szellemi téren úgy tűnik nem igazán történt előrelépés, sőt inkább hanyatlásról beszélhetünk. 

Előzmény: Völgyvidéki (7329)
Völgyvidéki Creative Commons License 2023.01.05 0 0 7330

A natcsezek voltak az egyik kivétel tényleg, olyan értelemben, hogy ők szinte változatlan formában megőrizték az ősi Mississippi-kultúrát, amikor a franciák a 17. sz. végén "felfedezték" őket.

Előzmény: Völgyvidéki (7329)
Völgyvidéki Creative Commons License 2023.01.05 0 1 7329

Az ún. Mississippi-kultúrák a Kr. u. 13. sz. első felében élték a virágkorukat, majd kb. 1250-től a nagy részük hanyatlásnak indult, amit népességcsökkenés, elvándorlás és a társadalmi komplexitás csökkenése jellemzett.

A hanyatlási folyamat okai máig nem tisztázottak, valószínűleg a klíma hidegebbre fordulása, járványok és éhínségek lehettek a fő okok, egyes helyeken a folyók áradása is.

Ézek a délkeleti társadalmak épp csak kezdtek magulhoz térni, amikor Pánfilo de Narváez és Hernando de Soto spanyol hódítók expedíciói nyomán az 1530-as, 1540-es években óriási méretű járványok söpörtek végig a térségben, 65-90%-os népességcsökkenést okozva.

Ezután a 17. sz.-ra, annak is a második felére kezdtek újra magukhoz térni és újraszerveződni, szakértők szerint a csirokik, maszkogi kríkek, csaktók, csikaszók és más, a térségből ismert törzsek életmódja és kultúrája ekkorra alakult ki olyanná, amilyennek az első brit-amerikai és francia gyarmatosok és telepesek megismerték.

Előzmény: Tűztaláló (7328)
Tűztaláló Creative Commons License 2023.01.04 0 2 7328

Nem hülyeség, mert részben valóban megsemmisültek már ezek a kultúrák. De a franciák még leírták a nacsézek szigorúan osztályokra tagozott társadalmát, akiknek uralkodóit az egyiptomi fáraókhoz hasonló tisztelet övezte. Szóval azért még léteztek ott magas kultúrájú népek, akik ha nem jelennek meg az európaiak, akár idővel komolyabb államalakulatot is létrehozhattak volna.

De ugye a spanyolok már az angolok és franciák előtt végigvonultak ezen a térségen és harcoltak az itt élő népekkel. De mint tudjuk, az általuk behurcolt járványok jóval több őslakót öltek meg, mint a fegyverek. És a betegségek az európaiak általi kereskedésből beszerzett javakhoz hasonlóan gyakran jóval a fehér emberek megjelenése előtt már eljutottak a különböző népcsoportokhoz. 

Egyébként a "Mi lett volna ha?" típusú kérdéseket fel lehet tenni, és tippeket adhatnak fantasztikus történetekhez, de a tényeken nem változtatnak. Azt viszont tudjuk, hogy középamerikában például az aztékok előtt már voltak hasonló birodalmak és valószínűleg a spanyolok nélkül is előbb-utóbb összeomlott volna az ő birodalmuk is, de helyébe másik lépett volna, ahogyan ez meg is történt, csak ez épp a spanyolok birodalma lett.  

Előzmény: Bela_Vak (7327)
Bela_Vak Creative Commons License 2023.01.03 0 1 7327

Lehet, hogy most hulyeseget mondok, de ezeknek a kulturaknak a tobbsege nem omlott ossze par szaz evvel a spanyolok megerkezese elott? Egyszer nezegettem a regeszeti helyek datalasat, es emlekeim szerint 10-12 sz ig tartott a viragkoruk.

Előzmény: Tűztaláló (7326)
Tűztaláló Creative Commons License 2023.01.03 0 0 7326

Ha jól tudom, sokan úgy gondolják, hogy a közép-amerikai civilizációk kulturális hatására alakultak ezek a délkeleti társadalmak és ha nem érkeznek meg a spanyolok, ki tudja talán kialakult volna valamiféle azték birodalomhoz hasonló szervezet, hiszen még piramisaik is voltak hozzá, ha nem is kőből.
Amúgy a szintén azon a körnéyken de valamivel északabbra élő moundépítők kultárája is olyan kérdéseket vet fel, amelyekre ha jól tudom most sincs a szakértők többsége által elfogadott magyarázat.

Előzmény: Völgyvidéki (7323)
Völgyvidéki Creative Commons License 2023.01.03 0 0 7325

Köszi különben, hogy betetted, nagyon érdekes volt. 

Előzmény: Tűztaláló (7322)
Völgyvidéki Creative Commons License 2023.01.03 0 0 7324

Nem teljesen, de.nagyon hasonló.

Olyan, mintha ez a honlap annak a pdf-nek a kivonatos verziója lenne, amit említettem.

Előzmény: Wanblí Iyeska (7321)
Völgyvidéki Creative Commons License 2023.01.03 0 0 7323

Már több helyen is olvastam, hogy ezeknek a délkeleti törzseknek a fehérek előtti életmódja és kultúrája nagyon hasonló lehetett az ekés földművelés, fémművesség és "indoeurópai invázió" előtti korai újkőkori nyugat-európai földműves társadalmak életmódjához.

Egy könyvben egy angol régész pl. a Brit-szigetek egyik kora neolitikus társadalmát veti össze a csirokik és a maszkogi kríkek 17-18. századi társadalmával és igen sok hasonlóságot talált.

Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a csirokik és a maszkogik a Brit-szigetekről származtak volna, hanem azt, hogy a hasonló életforma és gazdasági élet hasonló kultúrát és szokásokat eredményezett.

Előzmény: Tűztaláló (7322)
Tűztaláló Creative Commons License 2023.01.02 0 2 7322

Indián Újév

Ha már ez a fórum az északamerikai indiánok kutúráival fogakozik, akkor illendő úgy kívánni Boldog Új Évet mindenkinek, hogy arról is írjunk mit jelentett náluk az új év fogama.

Arra most nincs időm hogy egy részletekre kiterjedő tanulmányt készítsek erről a témáról, annyit azért meg kell jegyeznem, hogy mivel számos néha igen eltérő kultúrájú népekről van itt szó, természetesen nem sokat lehet általánosságokban mondani, legfeljebb annyit, hogy amennyire tudjuk, azért szinte minden csoport ismerte az évszakok váltakozását, vagyis az évek és a hónapok fogalmát. Akár földművelésből éltek, akár a vadászat vagy a halászat, esetleg a gyűjtögetés volt a legfontosabb megélhetési forrásuk, mivel a növények és az állatok életét is a természet ritmusai szabályozzák, ehhez szükségük volt valamiféle naptár használatára. Ez persze elmondható az összes többi földrészen élő hasonló népcsoportokra is.

Az Amerikai Egyesült Álamok területének délkeleti részén viszonylag fejlett kultúrájú, földművelő népek éltek. Az itt élő indiánok számára a legfontosabb ünnep, a Zöld Kukorica Ünnepe (Busk) volt, amelyet a nyár vége felé, a kukoricatermés beérésekor ünnepeltek meg. Az egyes népcsoportoknál részleteiben különbözhetett a szertartás, de lényegében azért az itt élő népcsoportoknál ez elég hasonló volt.

Náluk ez felelt meg az újévi ünnepségek fogamának. Az ünnepség több napos volt (általában négytől nyolc napig) és előtte tilos volt bárkinek is fogyasztania az újonnan érett kukoricából. Az ünnep idejére felfüggesztették a különböző csoportok közötti ellenségeskedést, a közösségen belüli vétkeket is megbocsátották, kivéve a gyilkosságokat. Az ünnepséget megelőzően az emberek is igyekeztek megtisztulni, szexuális önmegtartóztatás és bőjtölés által. A férfiak szigorú böjtöt tartottak, vagyis egy-két napig semmit sem ettek, a nők, gyerekek és öregek bár ehettek, de ők sem akármit.  

A megtisztuláshoz hozzátartozott egy fekete italnak nevezett hánytató hatású ital fogyasztása is. A férfiak a közösségi épüetek hibáinak javításában, a nők inkább a lakóházakon szükséges kisebb javításokon dolgoztak. A régebbi korokban egyes tulajdonukat képező tárgyaikat megsemmisítették vagy elajándékozták, később inkább a hibás eszközeik kijavítására törekedtek.

A szertartás céljából használt központi tér tisztaságára és főleg szentségére vigyáztak, nem engedték oda sem a gyerekeket sem a kutyákat. A számos különböző hol férfiak, hol nők által előadott táncon és lakomákon, a közösség által tisztelt tagok beszédein kívül a szertartás legfontosabb eleme az új tűz gyújtása volt. Előzőleg az összes régi tüzet eloltották.

A tüzet szentnek tartották és egész évben folyamatosan fenntartották. De úgy vélték, hogy az emberek hibái, egyes szokások megsértése által a szent tűz lassan beszennyeződött, ezért szükség volt a megújítására. Így aztán a megújított új tűzből vették a tüzeket az újabb évre minden egyes háztartás számára.

Bár az itt élő népek viszonylag gyorsan alkalmazkodtak az európaik által képviselt kultúrához, és hozzájuk hasonlóan még fekete rabszolgákat is tartottak, a földre éhes jövevények miatt a kormány mégis arra kényszerítette őket, hogy elhagyják gazdag és jó földeiket és áttelepüjenek a nagy folyón, a Mississippin túlra. Az áttelepítést kegyetlen, embertelen módon végezték, számos őslakos áldozatul esett neki, amiért is a csiroki nép „A könnyek ösvénye”-ként tekint erre a vándorlásra. Bár egy viszonylag kis részüknek sikerült megmaradni eredeti területeiken, de a többség a mai Oklahomába került. Ezeknek a népeknek a mai leszármazottaik, sok más indiánhoz hasonóan ragaszkodnak régi hagyományaikhoz és napjainkban is megtartják, ezt a számunkra úévnek megfelelő ünnepüket.

Wanblí Iyeska Creative Commons License 2023.01.02 0 0 7321

BÚÉK 2023!

 

Csak nem ez az oldal az?

 

https://www.texasbeyondhistory.net/redriver/index.html

Előzmény: Völgyvidéki (7320)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.12.23 0 0 7320

Erről az 1874-1875. évi Red River háborúról felkerült egy elég jó, színvonalasnak tűnő pdf-es összefoglaló a Texas szövetségi állami kormányzat oktatási igazgatóságának oldalára.

Természetesen angol nyelvű.

Sikerült letöltenem, ha valaki kéri.

Előzmény: Wanblí Iyeska (7317)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.19 0 0 7319

A Kemény Bot Szurdok (Palo Duro Canyon) szaggatott terepe, egy 2002-es színes fotón:

 

Előzmény: Wanblí Iyeska (7317)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.19 0 0 7318

Nekem egy nagy b@szom méretű könyvem van Észak-amerikai indiánok címmel, már-már enciklopédikus jellegű. Nemcsak a Síkságok, hanem Alaszka fagyos tundráitól és tajgáitól le egészen Észak-Mexikó (Norte de México) kietlen félsivatagos hegyvidékéig és fennsíkjáig az egész szubkontinens.

Azt szoktam néha lapozgatni, bár manapság már sok esetben inkább a világhálóról szed le az ember infókat.

 

Előzmény: Tűztaláló (7316)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.19 0 0 7317

1874, nyarán néhány kisebb rajtaütéssel meg a Vályogházak sikertelen ostromával kezdődött meg a Vörös Folyó menti háború. Vörös Folyón itt természetesen a Déli Vörös Folyót (angolszász Red River of the South) kell érteni és nem az északit. Nyilván...

 

Sheridan hadseregtábornok, a síksági indiánok egyik legkegyetlenebb üldözője mozgásba lendítette a gyarmatosítók honvédségét, annak öt hadoszlopát vezényelve ki a déli pusztaságokra a még szabad komancs, kajova, déli sájen és déli arapáhó csoportok ellen.

 

A hadműveletek a a texasi Serpenyőnyél füves és félsivatagos pusztaságain és szurdokjaiban hullámoztak.

A gyarmatosítók hadserege iszonyatos számbeli és haditechnikai fölényben volt.

 

A gyarmatosítók öt hadoszlopa egy óriási harapófogóba fogta a déli síkságok még szabad őslakosait majd a harapófogó szárait egyre szorosabbra szorította össze.

 

Az öt hadoszlopból három fölött Rossz Kéz, azaz Ranald S. Mackenzie ezredes parancsnokolt.

 

Az őslakos csoportok közül, aki csak nem akarta a népét a teljes pusztulásba vezetni az amerikaiak puskái ellen, az letette a fegyvert és bevonult a rezervátumba.

 

Az utolsó nagy csatára a Kemény Bot Szurdokban, spanyol-angol nevén a Palo Duro Canyonban került sor, ahol Mackenzie hadteste elpusztította az utolsó szabad komancsok és kajovák táborát, a ménesüket meg lemészároltatta.

 

Két nagyobb létszámú csoportnak azonban sikerült meglépni ebből az iszonyatos harapófogóból, az egyik Bűzös Parker kvahadi komancs csoportja, a másik pedig Magányos Farkas kajovái voltak.

 

Ők a tél folyamán az éhhalál szélén bujdokoltak a Cölöpözött-síkság, a Llano Estacado szurdokjaiban és félsivatagaiban.

 

Aztán 1875. tavaszán, ill. nyarán előbb Magányos Farkas, aztán Büdös Parker is letette a fegyvert.

 

Ennyi volt, ezzel lett vége a Vörös Folyó menti háborúnak.

Előzmény: Tűztaláló (7316)
Tűztaláló Creative Commons License 2022.12.18 0 1 7316

Szia, én meg most A síksági indiánok kultúrája című könyvet olvasgatom, azért is nem írogattam mostanában. De majd azért még fogok. Tetszik a könyv határozottan.

Előzmény: Wanblí Iyeska (7315)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.17 0 0 7315

Szia!

 

Karácsonyra megkaptam mindkét könyvet egy kötetben. Ahogy belenéztem, tényleg a napégette déli pusztaságokon játszódik, a komancsok és kajovák vadászterületein.

Egy nomád komancs falu életét követi a jenki - dixie polgárháború végétől 1875-ig, a Sill-erőd menti fegyverletételig, meg amikor a hadifogságra kijelölteket elviszik a Marion-erődbe, a Virágvasárnap tagállamba.

Nagyon izgalmasnak tűnik, az ünnepeket alatt lesz időm belemélyedni.

Előzmény: Tűztaláló (7266)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.16 0 0 7314

Alisonak napégette, félsivatagos hegyvidékein, a Szent Fekete Táblahegy vidékén éltek.

A Teremtőtől azt a feladatot kapták, hogy megvédjék és megőrizzék a Szent Fekete Táblahegyet, amely az egész észak-amerikai kontinens spirituális középpontja az őslakosság jó részének világnézete szerint.

Előzmény: Wanblí Iyeska (7313)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.16 0 0 7313

A hopi indiánok próféciái – Hamarosan kezdődik az Ötödik Világ!

 

https://www.youtube.com/watch?v=EePyMfZaefA

Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.15 0 0 7312

Nem lehetne azt állítani a legnagyobb jóindulattal sem, hogy pörögne a topik...

Előzmény: Völgyvidéki (7307)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.15 0 0 7311

Ezek voltak a legfontosabb komancs - texasi/amerikai ütközetek.

Előzmény: Wanblí Iyeska (7310)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.15 0 0 7310

1840: csata a tanácsházán.

 

1844: csata a Szilva-patak mellett.

 

1858: csaták az Antilop-domboknál.

 

1864: a Vályogfalak melletti első csata.

 

1868: ütközet a Katona-forrásnál.

 

1871: Fehér-szurdok.

 

1872: csata a Déli Vörös Folyó északi ágánál.

 

1874: a Vályogfalak menti második csata.

 

1874: Kemény Bot Szurdok.

 

1876: háború a bölényvadászok ellen a Cölöp-síkságon.

Előzmény: Völgyvidéki (7304)
Wanblí Iyeska Creative Commons License 2022.12.15 0 0 7309

Az őslakosellenes kirohanásoktól azért kíméld meg a topikot, mégha némi csekély valóságtartalma van is a hozzászólásodnak. :-(

Előzmény: Völgyvidéki (7303)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.12.12 0 0 7308

"A komancsok észak-mexikói portyázásairól van egy wikipedia-szócikk is,.."

 

Angol nyelven:

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Comanche%E2%80%93Mexico_Wars

 

Ill. spanyol (kasztíliai) nyelven is elérhető, ha valakinek az jobban megy, mint az angol:

 

https://es.wikipedia.org/wiki/Guerra_entre_los_Comanches_y_M%C3%A9xico

Előzmény: Völgyvidéki (7303)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.12.12 0 0 7307

Szóval az 1780. évi becsült 20-25 ezres - sőt egyes szakemberek szerint akár 30 ezres - népességről az indián háborúk végére, 1890-re másfél ezer, az azért minden tekintetben nagyon durva népességcsökkenés...:-(

Előzmény: Völgyvidéki (7306)
Völgyvidéki Creative Commons License 2022.12.12 0 0 7306

Maguk a komancsok sem maradtak túl sokan, a járványok, a háborúk és a rezervátumi élet kilátástalansága megtizedelte őket, a 19. sz. legvégére mintegy másfél ezren maradtak mindössze.

Azóza némileg ismét megnőtt a létszámuk, de a mai komancsok túlnyomó része már indián - fehér vagy indián - hispán félvér.

 

2021. évi adat szerint kb. 17 ezer igazolt tagja van a törzsnek, de ebből csak keveseb mint 7 ezer él az egykori rezervátum területén, az oklahomai Sill-erőd mellett, Lawton városkában és a környékén, a maradék 10 ezer az szanaszét van szóródva az USA-ban, sokan közülük Kaliforniában élnek.

Előzmény: Völgyvidéki (7305)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!