Mér mi bajod van? Most leplezem le a csaló tudósokat. Vagy lehet, hogy nem tudósok, de biztosan csalók.
Itt van például ez a Dubois.
Hónapokon keresztül azzal etetett bennünket, hogy a visszatérő űrhajós fiatalabb lesz, mint a Földön maradt társa (iker paradoxon). Vagyis az űrhajós órája lassabban jár az űrben.
Most meg azzal etet, hogy az űrben keringő GPS műholdak órása siet, a földi órához képest.
Az űrhajón lassabban jár az óra (késik) a GPS műholdon meg gyorsabban jár az óra (siet).
Mi a különbség egy űrhajó és egy műhold között, hogy éppen ellentétesen járnak az órák?
Akkor ugye be is tudod mutatni, hogy az elméleted megfelel a tapasztalatnak.
Számítsd ki légy szíves, hogy adódik ki az elméletedből a GPS-műholdak óráinak sietése a földiekhez képest!
Ha ez bonyolult, akkor mondjuk azt, hogy egy részecskegyorsító mágneses terének a frekvenciáját hogyan kell változtatni a részecskék sebességének a függvényében.
Vagy, hogy a gyors mű mezonok élettartama miért nagyobb, mint a lassúké.
Pontosabban, az a zagyvaság ellenkezik vele, amit te előszerettel relativitáselméletnek nevezel. Amiben sem Doppler-effektus nincs, sem gyorsuló vonatkoztatási rendszerekre nem használható, és amiben két óra mindegyike kevesebb időt mutat a másiknál.
Akkor írd be valamelyik idevágó topikba, hogy miben fejeződik ki ez az ellenkezés.
Nekem nincs időm azzal foglalkozni, hogy melyik tudós volt csaló, ez szerintem a tudománytörténészek dolga lenne.
Akkor mire utaltál a 1443-ban? Én úgy értettem, hogy itt állsz tele bizonyítékokkal hogy minden csalót leleplezz, csak félsz hogy meglincselnek érte.
"A zsidóknak szent vagyok, az amerikaiaknak kiállítási tárgy, a kollégáimnak szélhámos." Vajon miért tartották a kollégái szélhámosnak, ami ugye a csaló szinonímája? Tudsz erről valamit?
Nem tartották... Ha jól tudom ezt abban a korszakában írta, amikor hosszasan és sikertelenül probálkozott az elektromágnesesség és az ált.rel. integrációjával... közben (valószínüleg jogosan) úgy érezte, hogy elmarad a fejlődés élvonalától (például mert a kvantumelmélet gondolata idegen volt számára). Wikipedia - Késői évek
Nekem nincs időm azzal foglalkozni, hogy melyik tudós volt csaló, ez szerintem a tudománytörténészek dolga lenne. De furcsának találom, hogy a relativitáselmélet környékén túl gyaran fordulnak elő csalások. Itt van Eddington, Hafele, Keating, akikről már tudjuk, hogy csaltak.
De furcsa módon Einsteinnel kapcsolatban is olvastam ilyesmit. Ezt írja saját magáról Einstein:
„ A zsidóknak szent vagyok, az amerikaiaknak kiállítási tárgy, a kollégáimnak szélhámos.”
Vajon miért tartották a kollégái szélhámosnak, ami ugye a csaló szinonímája? Tudsz erről valamit?
"Ha valaki bejelenti, hogy Einsteint igazolják a mérések, amelyeket a Nap mellett végeztek 1919-ben, amikor ő is tudja, hogy ez nem igaz, az ugye csalás."
IMHO ezt senki sem bizonyította. Főleg a szándékos csalást.
"De, hogy ezek után tudósnak tekinse magát, az már pofátlanság."
Az a helyzet, hogy teljesen lényegtelen, hogy te mit gondolsz róla. A lényeg az, amit az asztrofizikában létrehozott.
Ha valaki számmisztikával foglalkozik, az lehet hiba.
Ha valaki bejelenti, hogy Einsteint igazolják a mérések, amelyeket a Nap mellett végeztek 1919-ben, amikor ő is tudja, hogy ez nem igaz, az ugye csalás.
De, hogy ezek után tudósnak tekinse magát, az már pofátlanság.
De hát a karrierjébe került volna, ha bevallja, hogy nem volt értékelhető a mérés eredménye.
"Többet is tudok róla. Te ismered ezt a könyvet, amit említettem?"
Örülök neki :-) Azt a könyvet nem olvastam (bár hallottam róla), ellenben ismerem "The Internal Constitution of the Stars" c. könyvét. Eddingtonnak is voltak nyilván hibái (mint mindenkinek), de minősítésed enyhén szólva is nevetséges volt.
Való igaz, hogy Kepler horoszkópkészítésből élt. De, hogy valóban hitt-e benne, vagy csak pénzkereseti lehetőségnek tekintette a horoszkópkészítést, nem lehet tudni.
Akár ígyvolt, akát úgy, közben felfedezet néhány törvényt, amelyeket még ma is igaznak tekintünk.
Steele, K. M., Dalla Bella, S., Peretz, I., Dunlop, T., Dawe, L. A., Humphrey, G. K., Shannon, R. A., Kirby Jr., J. L., & Olmstead, C. G. (1999). Prelude or requiem for the 'Mozart effect'? Nature, 400, 827
Nem feltétlenül csaló tudosokról van szó itt, inkább arról, hogy a tudományban mennyire nem a vágyak számítanak, hanem a tényleges kísérleti eredmények.
Ez az Eddington is egy sötét alak volt. Valami számmisztikus, kvéker. Írt valami zavaros könyvet arról, hogy a világot a számok irányítják. Nem ismered ezt a könyvet véletlenül?
