Én azon gondolkodtam, vajon szegény emberek, a műtősfiú, az anesztes asszisztens, a főorvos asszony, és az orvosom (nem tudom, volt-e más is bennt), mennyire lehettek rosszul, mikor feltárták a tályogom. És másnap a saját szagomtól rosszul lettem... sőt, még mindig viszolygok cserélni a gézlapjaimat.
Ez iszonyú. Próbálom úgy felfogni, hogy ők ezt választották, ezért ezt kell tűrniük, de tök szar volt az orvosom szemébe nézni úgy, hogy tudom, én bazira büdös vagyok - a zuhanyzások és ülőfürdőzések ellenére is, ő meg szagolni kénytelen.
Az állandó pánik, hogy nagydolog után wc papír helyett zuhany és betadine-os ülőfürdő, és vajon kiázott-e, és nem büdös-e, és tiszta-e, és miazmás... és ez lesz még egy hétig... járkálok a plusz lyukamból kilógó kötéssel, amire külön ügyelnem kell, hogy tiszta legyen, hogy ne hányjon le a szikés gyilkos.
Amúgy a feltárás után szüleimnek is, meg nekem is azt mondta, nagyon nagy volt a tályog. A vágás nem nagy, talán 1 centi, közvetlen a nyílás mellett.
Basszus, valaki benéz most ebbe a topicba, elhányja magát.
én mellesleg szeretem a tályogokat. dől a genny, elhalás, tisztítani kell. nyáron beköpik a legyek, csipesszel bányászni a nyűveket... valahogy ezt nem bánom, sőt perverz örömet érzek, hogy tisztogatok mint egy temetőbogár. csak én nem fogyasztok belőle. :D
már láttam macska tarkón gyerekfejnyi tályogot....de komolyan. egy egész vesetálat megtöltött a a mascarpone sajtszerű penetráns szagú genny.
én szeretem ezt a szakmát. bár néha én is szentségelek a szag miatt. sőt ami az emberekben a legjobban undorít, állatokban az egyik kedvenc területem: a bőrgyógyászat.
Nekem is 3 vizsgám volt, plusz a gyakorlati jegyemre 7 mérési jegyzőkönyvet kellett leadni - ezt a másik lánnyal csináltuk, Ő kettőt, én ötöt megírtam. Ja, mondtam már, ketten vagyunk lányok az egész osztályban?
Nekem mostanában egyáltalán nem jut kufirc, lévén, hogy jelen helyzetemben kissé körülményes lenne :D
nekem csak 3 vizsgám volt. 3 szigorlat. kimerített rendesen.
nekem csak futó kufircok jutnak, de majd ha emigrálok italiaba! :) akkor sorozatos futó kufircok.... :) kezdek rájönni, hogy én az a típus vagyok, aki izgalmas két hétig, de anyámnak nem mutatnám be. :) nem baj, én leszek a faluszéli öreg néni a sok állattal.
Napersze, én a kórházban is azt mondtam, nem lennék képes szart mosni a beteg alól, a hasában, a fejében, a mellkasában, vagy a seggében turkálni. Le a kalappal azok előtt, akik erre képesek!
És persze köszönetem is De Negri doktornak, amiért ő képes erre!
a barátnőmnek szept 22-n lesz az esküvője. most mondta, hogy 4000 ft egy zacskónyi rózsaszirom. csak úgy mondom, mert ezzen pattogok jelenleg. :) én így sportolok. :)
de mindjárt felülök a szobabringára és tekerek egyet....
Nagyon nem is izgatom magam miatta, csak nem tudtam, mi az.
December közepe táján elmúltak a panaszaim, és csak most, pénteken jöttek vissza. Nem tudom, hogy az akkor 14 hétig tartó dolog már ennek a kezdete volt-e, mindenesetre a háziorvosom bekaphatja, mert ha akkor megvizsgál, lehet, hogy ez elkerülhető lett volna.
Jaja... kérdezte is, asszem a sógornőm, hogy hogy tudtam felülkerekedni azon a szégyenérzet dolgon, hogy a seggem kell megmutatnom egy orvosnak, mondtam neki, hogy már annyira fájt, hogy örömmel toltam le a gatyám :)
Ja, feltárás.
Felfekszem az ágyra, kézfejemben a branül (a francba kell írni?), anesztes asszisztens benyom valami szart a vénámba, egy másikat ráilleszt készenlétbe, mire az anesztes főorvos asszony hangját hallom: "amikor benyúl a vazelinnel, az fájni fog, úgyhogy kezdjük el adni".
Baszki, hogy én mit össze imádkoztam, hogy addigra mélykómában legyek, mire a vazelines részhez érünk! :DDD
nem nagyon kell vele foglalkozni szerintem. biztos a tályog miatt van. az egy komoly gyulladás. főleg, ha általános tüneteket is okozott, mint pl láz. elég sokáig húztad... ejnye!
ha jól gondolom, de nem tudom, akkor a nagy thrombocíta az a regenerálódást jelzi. mert akkor nagyok, mikor még éretlenek. épp igyekezett többet adni, de csak már az éretlent tudta csak a szervezet.
Öltöztem ma reggel a szobában, épp a melltartómat vettem fel, mikor bejött az orvosom a zárójelentésemmel.
Közölte: "jaj, bocsánat, ígérem nem nézek oda".
Én meg belegondoltam, hogy soha senkinek ilyen bensőséges viszonya nem volt és nem lesz a seggemmel, hát pont egy melltartó miatt szégyellősködjek? :)))
