Nem, nem írt igazat, mert az idődilatáció miat a mozgó megfigyelő másképen látja a dinamitrúd robbanásának az időzítését . Láthatja úgy is, hogy az egyikben épen felrobban a másikban nem éppen akkor .
Elminster Aumar ugyanazt magyarázza neked, mint amit én is:
A "rendszerből nézve" látod a Lorentz-kontrakcióval módosult dinamitrúdjaidat, és nem azt amit "rendszerben nézve" ott a másikban látnál; a másik "rendszerben nézve" ellenben ugyanolyannak látod a dinamitrudakat mint a saját rendszeredben lévőt . Ez azért van így, mert a relativitásnak ez a természete . Az egész ezen a kis nyelvi különbségen múlik .
A mi etalon méterrudunk esetében sem érdekes most, hogy az atomok között, ill. azon belül milyen elemi kölcsönhatások zajlanak. Adva van egy merev méterrudunk, aminek van egy tetraéderes kristályszerkezete,
Ez még annál is nagyobb baromság, mint amit eddig szajkóztál, pedig az sem volt gyenge...
Most tehát ott tartasz, hogy ha a gyémántkristályban éppen tetraéderes szerkezet van, annak semmi köze ahhoz, hogy az atomok között milyen kölcsönhatások vannak.
Eleve az a tény, hogy nem vagy képes a Maxwell-elektrodinamikát a speciális relativitással összekapcsolni, jól mutatja mennyire nem értesz ehhez a témához, és miért is olyan totálisan hibásak az állításaid nemcsak a relativitáselméletről, de még a kozmológiai kérdésekről is. Nem értesz hozzá, és tudatlanul próbálsz okoskodni. Az meg nem fog menni...
"Ne keverd ide a Maxwell-egyenleteket, mert most nem az a téma."
De. Pontosan az a téma!
Ha nem értesültél volna róla, akkor most neked elmondom: a fizikatörténet legelső Lorentz-invariáns fizikai törvénye eleve a Maxwell-egyenlet rendszer volt, már jóval azelőtt, hogy egyáltalán felfedezték volna, a fizikai törvényeknek csak Lorentz-invariáns felírásai lehetnek a helyesek. (A Newtoni mechanika például nem Lorentz-invariáns, le is kellett cserélni.)
És még egyszer, hátha esetleg felfogod: ugyanannak az egy Maxwell egyenlet-rendszernek kell tudnia leírni a vonatkoztatási rendszerhez képest álló kristályrács belső elektromágneses erőit és a vonatkoztatási rendszerhez képest mozgó kristályrács belső elektromágneses erőit. Viszont míg a vonatkoztatási rendszerben álló kristályrács töltései nyugvónak tekinthetőek, és közöttük tehát csak elektromos tér működik, addig a vonatkoztatási rendszerhez képest mozgó kristályrács töltései között már mágneses tér is szerepet játszik, és beleszól a kötési távolságokba. Speciel éppen úgy szól bele, hogy a vonatkoztatási rendszerhez képest mozgó kristályrácsban az elektromágnesesség meghatározta kötési távolságok "összezsugorodnak" menetirányban pont annyival, amennyivel a speciális relativitáselmélet Lorentz-kontrakciója előrejelzi.
Röviden: a mozgó kristály rácsa nem ugyanolyan geometriájú, mint az állóé, hanem menetirányban megrövidülnek a kötési távolságok.
Ne keverd ide a Maxwell-egyenleteket, mert most nem az a téma. (Még a végén a kvantum színdinamikát is ideráncigáljátok…)
A speciális relativitás elméletének egyik alapja a relativitási elv, vagyis az inerciarendszerek egyenértékűsége, miszerint minden inerciarendszerben ugyanazon fizikai elvek szerint mennek végbe a jelenségek. Ha az egyik rendszerben felrobban egy dinamit rúd, az bármilyen másik rendszerből nézve is felrobban. Ugyanez igaz a vizsgálati szintekre is. Ha egy ágyúgolyó ballisztikus pályáját vizsgáljuk, akkor indifferens, hogy a golyóban milyen atomok vannak, s abban mit csinálnak az elektronok.
A mi etalon méterrudunk esetében sem érdekes most, hogy az atomok között, ill. azon belül milyen elemi kölcsönhatások zajlanak. Adva van egy merev méterrudunk, aminek van egy tetraéderes kristályszerkezete, ahol a tetraéderes rácskiosztások csomópontjaiban egy-egy atom van. Ez a vizsgálati szint, nem kell még azt sem tudni, hogy milyen atomról van szó, s hogy mi van az atomon belül. Tehát amennyiben a kristály rácsszerkezetére helyezzük a figyelmünket, akkor erre is igaznak kell lenni az inerciarendszerek egyenértékűségének elve, miszerint a merev tetraéderes szerkezetű kristályrúd bármely más rendszerből nézve is merev tetraéderes kristályrúd.
Amennyiben azt látnánk, hogy valamilyen torzulás lép fel agy másik rendszerből nézve, akkor az csupán optikai látszat lehet, mert a valóságban nem léphet fel a tetraéderes rácsszerkezet torzulása, mert akkor az már nem tetraéder, s akkor felbomlik a merev rácsszerkezet. Ez pedig ellentmondana a fenti relativitási elvnek.
Ebből következik, hogy a relativisztikus sebességgel haladó rendszerből vizsgálva fellépő Lorentz-kontrakció legfeljebb látszat, vetület, optikai csalódás lehet, s nem valóságos torzulás.
Egyébként akár valóságosan, akár torzult állapotban látjuk a kristályrudat, a benne láncszerűen sorakozó atomok darabszáma sem változik, akármelyik rendszerből nézve, ezért ha ezen atomok darabszámával definiáltuk a hossz egységét, akkor a rúd (tényleges) hossza sem változik. Az ismert gondolatkísérletben fényjelekkel mérik a távolságot, s – az elmélet szerint – ott kalkulálnak hosszváltozással (Lorentz-kontrakció), ami azonban nem valóságos, legfeljebb látszat (szerintem tévedés). Ha az atomok láncolatával definiáljuk a rúd hosszát, akkor pedig semmiféle kontrakció nem áll elő egyik rendszerben sem, akárhonnan vizsgálva sem.
Nem figyelsz oda: a sebességfüggetlen belsőleg nem ugyanaz, mint a külső sebességfüggő megfigyeles . Te a külsőlegesről beszélsz, ő a belsőlegesről beszél . Nem egy húron pendültök .
"Azt se ártana tisztázni ennek miköze van a sötét anyaghoz"
Csak annyi, hogy Tuarego kategorikus (és hibás) kijelentéseket fogalmaz meg a sötét anyag mibenlétéről, miközben még a speciális relativitáselméletet sem érti. Azaz a hosszkontrakció kérdésén keresztül a hozzászólók azt kívánták bemutatni, hogy Tuarego ebben a témában megfelelő fizikatudás nélkül próbál okoskodni.
"Minden rendszerben belsőleg megvizsgálva szabályosak a rácsszerkezetek, sebességüktől függetlenül, torzulást ha van ilyen azt a gyorsulás okozza."
Na, ez az állításod nem igaz.
Hányszor kell még leírni? Az elektromágneses kölcsönhatás megnyilvánulása függ attól, hogy a megfigyelő hogyan mozog a töltésekhez képest! (A megfigyelőhöz képest nyugalomban lévő elektronnak csak elektromos tere van, a megfigyelőhöz képest mozgónak viszont már elektromos ÉS MÁGNESES tere is van!) Ha pedig az elektromágnesesség Maxwell-egyenleteitől elvárjuk, hogy minden rendszerben bárhogyan mozgó töltéseket és kölcsönhatásait ugyanaz az egyenlet írja le, akkor ebből egyenesen következik, hogy az elektromágneses kölcsönhatással összetartott anyagok atomtávolságai is függeni fognak attól, hogy az adott kristályrács hogyan mozog a vonatkoztatási rendszerhez képest!
A tehetetlen rendszert szoktuk nevezni alapvető rendszernek . Pl. a gyorsuló rendszer nem tehetetlen rendszer . De a tehetetlen rendszerek közt nincs egy kitüntett tehetetlen rendszer .
A tapasztalás két féle lehet: megfigyelés vagy kísérlet . Mindketőhöz műszereket használunk . A megfigyelő mérést végezhetjük úgy is, hogy az inerciarendszerek belsőleg megmérik a saját dolgaikat, majd digitális fényjelekkel közvetítik a központnak . De végezhető úgy is, hogy pl. távcsővel megfigyelő mérést végzünk a másik rendszeren . Evvel nem csak a két rendszer különbségét mérhetjük, de a rendszer látszólagos értékeit is, amiből nem csak a sebesség különbségére tudsz következtetni .
A sötét energiával és a sötét anyaggal a megmagyarázhatatlan gravitációs tapasztalatokat magyarázzuk, olyasmi ezek mint régen a flogiszton volt .
Ne haragudj úgy tudtam, hogy nincs kitüntetett rendszer. Minden rendszerben belsőleg megvizsgálva szabályosak a rácsszerkezetek, sebességüktől függetlenül, torzulást ha van ilyen azt a gyorsulás okozza. Mérésről irsz kifejthetnéd bővebben is ezt a folyamatot átnyúlsz egy tolómérővel? Mérni nem tudod a másik rendszert csak megfigyelni, a látszólagos eltérésekből csak a két rendszer sebesség különbségére tudsz következtetni. Gondolom én ha rosszul akkor magyarázd el hogy te hogy mérsz egy másik rendszerben. Azt se ártana tisztázni ennek miköze van a sötét anyaghoz.
Ez valóban egy nagyon szép kísérlet, de egy kicsit pozitívabban állhatnál neki más hozzászólókhoz, mert az elenkezőjéve csak azt bizonyítod, hogy egy tahó vagy .
"Amennyiben ténylegesen megváltozna a kristályszerkezet geometriája "
Az a geometria nem magáé a kristályszerkezeté, hanem a kristály és a leírására épp használt koordináta-rendszer relatív viszonyáé. Egy másik rendszerből más geometria mérhető. De egyáltalán nem valami korábbi gyorsítás befagyott emlékeként, mint amire te most a nehézionok lapulását akartad fogni.
Ráadásul van számos eszköz, aminek működése még ennél is sokkal nagyobb, akár tízezerszeres kontrakción alapszik. Mert például az elektronokat sokkal nagyobb sebességűre tudjuk gyorsítani, mint a nehézionokat. Ráadásul az ilyen szabad-elektron lézerek hullámhossza azt mutatja, hogy az elektronokhoz kötött koordináta-rendszerben egy makroszkopikus tárgy, az undulátor-mágnes szegmensei mérhetők akár tízezerszer rövidebbnek, mint a nyugalmi rendszerben. Pár tized-mm-es szegmensek párszor 10nm hullámhosszú UV sugárzás kibocsájtására bírhatják az előttük közel fénysebességgel elhaladó elektronokat, mert az ő rendszerükben ekkora a szegmensek távolsága.
De tudom, te ezt is könnyedén letagadod. Ne is fáradj a dolog megértésével, elég lenne neked megérteni a vonatokra hegesztett villámhárítók geometriáját is. És az se ment.
"Emiat ne zavarodj össze, mert ez csak azt jelenti, hogy az én általam az előbb elmondot relativitáshoz még hozzá kell-lehet venni további kauzalitásokat is, és ebben az idézetben mondottak éppen ilyen további kauzalitás ."
Ehhez a mondathoz én speciel igazán könnyedén hozzá tudom képzelni az ábrázatodat is, amint hosszú üdvözült mosoly kíséretében szemléled, hogy már megint micsoda velőset sikerült ideírnod.
"A mágnesesség jelensége egyértelműen mutatja, hogy ugyanaz a konkrét elektromágneses kölcsönhatás (leírása) függ attól, hogy milyen mozgásállapotú rendszerhez viszonyítva írjuk le."
Emiat ne zavarodj össze, mert ez csak azt jelenti, hogy az én általam az előbb elmondot relativitáshoz még hozzá kell-lehet venni további kauzalitásokat is, és ebben az idézetben mondottak éppen ilyen további kauzalitás .
Volt itt egyszer egy cyprian nevű seggfej, az szokott ekkora baromságokat összehordani. Szerinte pl. a távoli galaxisok anyaga gáz halmazállapotú kell, hogy legyen, mert a nagy sebesség miatt minden anyag elpárolog.
Na a te bölcsességed kb. ezzel a mutatvánnyal vetekszik.
Miért jó neked hülyét csinálnod magadból?
A mágnesesség jelensége egyértelműen mutatja, hogy ugyanaz a konkrét elektromágneses kölcsönhatás (leírása) függ attól, hogy milyen mozgásállapotú rendszerhez viszonyítva írjuk le. A kristályrácsban az atomok elhelyezkedését ez az elektromágneses kölcsönhatás határozza meg. A kettő megállapításból pedig egyenesen következik, hogy ugyanannak az egy konkrét kristálynak a geometriai leírása FÜGG ATTÓL, hogy hogyan mozgunk hozzá képest!
Egy faszt fog összeomlani a kristályszerkezet amiatt, hogy a specrel effektusai miatt a menetirányú rácstávolságok rövidebbek v sebességnél, mint ha nyugalomban van a kristályrács! Sőt éppenhogy a kristályrács menetirányú "megrövidülése" kell ahhoz, hogy az elektromágnesesség Maxwell-egyenletei invariánsak legyenek a vonatkoztatási rendszer mozgására, hogy értsed is: mindenféle vonatkoztatási rendszerben ugyanazok az egyenletek legyen igazak!
"Ez pedig ellentmond a specrel egyik posztulátumának, az inerciarendszerek egyenértékűségének, hiszen ..."
Itt tévedtél: ugyanis az inerciarendszerek csak a saját belső megfigyelés részére egyenértékűek, a külső megfigyelés részére nem kell egyenértékűnek lenniük . Ez azt jelenti az esetedben, hogy egy gyémánt monkristrály rácsát minden mozgó megfigyelő ugyanolyannak látja, de csak akko ha a sajátját nézi, ha viszont a másikát nézi, akkor már nem ugyanojannak látja a másikát .
