Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Röviden: nem igaz, sok forrás kissé túlmisztifikálja a valóságot. :)
Bővebben: egy katonai repteret nem egy ember tervez, hanem csoport, tervező iroda, építőipari vállalat tervező részlege. Ha valóban történt olyan, hogy a repülőtér, vagy egyes típusépítmények tervei nyugatra kerültek, akkor az jó eséllyel a csoport/vállalat egyik tagján keresztül volt lehetséges.
Mezőkövesden nem voltak földalatti bunkerek, repülőgépek tárolására, javítására alkalmasak főleg nem. Ha készültek is földalatti építmények, azok legfeljebb kisméretű szakaszfedezékek, esetleg anyagraktárak lehettek. Semmi komolyabb. A repülőezredekre jellemző laktanya sem épült, csak néhány kiszolgáló épület volt a repülőtér területén. Mezőkövesden nem települt állandó jelleggel harci alakulat, így nem készültek olyan típusfedezékek (AU11, AU13, AU16, AU=арочное укрытие), mint a többi szovjet repülőtéren. Azonban ezek a repülőgép fedezékek sem föld alá épültek, pusztán egy viszonylag vékony (0,5-1,5 m) földréteget húztak a kátrányos/bitumenes vízszigeteléssel borított, előregyártott íves vasbeton elemekből összeállított földfelszíni szerkezetre. Ezek alapjában véve végtelenül egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő típusterv szerinti építmények voltak. A jelzésükben található szám a fedezék belső átmérőjét jelenti. Magyarországon a 16 méteres volt a legnagyobb, ezekbe már a Szu-24-esek, MiG-29-esek, és a Jak-28-asok is elfértek.
Ezeket az erősített fedezékeket kb ’66-’67-től kezdték építeni, korábbról legfeljebb földsánccal körbevett U alakú beállókról beszélhetünk. Az időszakos javító hangárok pedig mindig is hagyományos szerkezetű felszíni építmények voltak.
Szóval a gépek javítására, tárolására készült, majd nyugatra került tervek miatt később betemetett titkos földalatti hangár, illetve bunkerek (no meg a föld alól felszálló repülőgépek) léte nem több, mint az élénk fantázia szüleménye. :)
" Klementinában voltak bunkerek, mindaddig, amíg a tervezője a terveket magával nem vitte nyugatra!!!! Ezután a bunkereket megszüntették, miután kiderült mit rejt a beton bunker!!!! A bunker "repülő garázs" volt, és a gépek javítását is ott végezték!!!!"
"Urak! Klementina tervezője 1963-ban disszidált, az összes dokumentációval, ezért minden földalatti (rejtett) objektumot betemettek 1964 nyarán!!!! Tehát ma már nem létezik!!!!! Sok legenda kelt szárnyra, de már régen nem aktuális!!!!! Apám dolgozott területen 63-64-ben, telefonközpontot építettek akkor! Iszonyatos balhé volt, hiszen napvilágra került a földalatti orosz titkos hangár létezése!!!!!!"
Nem tudom, hogy esett-e már szó itt erről az objektumról... Másfél hete volt szerencsém megnézni: Szolnok, MÁV Pv bunker, földfelszíni 3 szintes légoltalmi óvóhely. A JNSZ megyei Polgári Védelmi Szövetség által üzemeltetett "légókocka". Rengeteg kiállított tárgy, ereklye, emlék, nyugodtan lehet azt mondani, hogy már kinőtték a helyet. A hivatalos nyitvatartási idő elég korlátozott, de van lehetőség egyénileg is időpontot egyeztetni Velük. Nagyon korrekt és felkészült úriember kísért minket. Köszönjük, és sok sikert a munkájukhoz a továbbiakban!
1.Hova került a T-iroda iratanyaga és mi lett vele?
Mint írtam a kivonulás Mezőkövesdről "gyászos" eredménnyel végződött-ha fogalmazhatok így-a szovjet rész épületeinek belső kiürítése-szétszedése.Az iratok Tökölre szállítása.Ez utóbbinál a volt szovjet repülőtér jöhetett számításba csak.A reptér már itt is üres volt az MN v. HM tisztjei foglalkoztak azzal amit a szovjetek hátra hagytak.
Lukács úr bevitte ezeket a papírokat egy hangárba ahol "azokat már rég elégették,már akkor begyújották" -ebbe biztos vagyok,mondta ő.
2.A reptér építésének a központja az 50-es években.
"Klementína birtokra kellett menni a kastélyba,itt voltak egy irodába az építő-mérnök,azaz ember aki keresztesen toborozta a B-U-V-nek a munkásokat és szovjet tisztek"-Hargitai Laci bácsi ,úthenger-kezelő.
"Jelentkeztem volna gyerekként a kifutó-pálya betonját locsolni 55-körül de nem vettek fel.A tardi út felől kellett bemenni-át a síneken-és egyenesen tovább.A rövid betonút végén volt egy U-alakú épület ez volt az építkezés központja.-Lukács István későbbi katonatiszt.
Klementína:a vasúton átmentünk-ugye az előbbi példánál mentünk egyenesen tovább és az U-alakú épülettől visszafelé haladva kb.30 barak .Aztán elérjük a másik irányba menő betonutat itt a "sarkon" egy kőből épült 20m hosszú alacsony ház ez volt a pilóták szállása állomány váltáskor.Még légiutaskísérők szálláshelyéül is említik ezt.Befelé haladva szintén hosszú és alacsony:Műv.ház,mellette a gyengélkedő.Mindez 100-200m hosszan.Ezután ismét barakok.Ez a beton út visz a reptérre és kanyarodik 2-szer.Az első kanyarban volt a szovjetek péksége.
Egy fórumon megemlítettem az Ön nevét mint híradás-technikai később őrszázad parancsnok.Fórumtársam érdeklődik ,hogy rendkívüli v.szokatlan repülési esemény volt-e amikor a szentistváni úti laktanyában szolgált.
Válasz:"nem emlékszem ilyenre ha volt is nekünk semmi közünk nem volt hozzá azt az épp repülést végző alakulat intézte ,az ő dolguk volt.Az Andornaktályaira emlékszem".
Kis szünet és rövid témaváltás után:"igen voltak emlékszem többre is".
Rendszeresen csinálta az iparvágány kiszolgálást Keresztesről.Van egy másik srác is akinek balesete volt "akkoriban" és a Máv könnyített munkakörben foglalkoztatja a Tiszain.Ha jól tudom most éppen a felüljáró építésénél a fénysorompónál jelzőőr.
Reiner Gábor,aki kezdetben pápán szolgált aztán került a szentistváni úti laktanyába és politikai tiszt lett mondta:két ízben látott 12db TU-22M2-t kövesden.A guruló végén parkoltak és keresztes felé szálltak fel,ez világos nappal történt."A nyugati hírszerző szolgálatok érdeklődése megélénkült 80 és 90 között Mezőkövesd iránt.Volt kooperáció ez ügyben a társszervezetekkel"-Reiner Gábor.
Azért nem volt az "olyan őrzés " legalábbis; 5 év alatt csak az állomási személyzetett láttam.Senki mást. A váltók kulcsait meg a tolató személyzett kezébe adták.Utána vissza adtuk
Van fényképed a forgalmi naplóról? "Rendkivüli eseményre " nem emlékszem..
--kivéve a Bükkábrányi bánya--Visonta tehervonat kisiklásra kb 1982 ből.
Ha legközelebb találkozol , beszélgetsz Lukács Úrral megkérdeznéd , hogy az Ő szolgálati ideje alatt volt-e vagy emlékszik-e bármilyen szokatlan repülési eseményre ?
A klementínai iparvágányt 1973.júliusában adták át és a Katonai szállítási és szervezési osztály őrizte a váltókulcsit Mezőnyárád forgalmi irodájával együtt.A szálak minden esetben ezen osztályhoz futottak kérdezősködéseim kapcsán.A Szemere úti igazgatóságnál a Kerepesi útiba küldtek-lévén a MÁV-nál lévő központosításra és titoktartásra hivatkozva.A központi irattárban tapasztaltak:fejrovatos forgalmi napló megőrzési ideje:3év.Katonai szállítási és szervezési osztályról:az MN "delegáltjai"voltak ezek az emberek,tehát katonák 90-ben megszűntek.Visszaminősített iratok-egy egy jó érzésű-volt vezérigazgató jóvoltából- vannak az irattárban de a szovjet csapatok kiszolgálása kapcsán akkor lennének ha rendkívüli esemény történt volna.Minden "rendes" a forgalmi naplóba került.
„Megvan az a légibázis amelynek szerepét vette volna át Mezőkövesd háború esetén:Szevasztopol.”
Ez így ebben a formában nem igaz. A Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága valóban Szevasztopolban található, de csak flotta 2. haditengerészeti rakétahordozó repülőhadosztályának ezrede(i) használta(ák) alkalmanként a mezőkövesdi repülőteret. A hadosztályon belül az 5. és a 943. haditengerészeti rakétahordozó repülőezredek (943 МРАП - 943-й морской ракетоносный Констанцский Краснознаменный авиационный полк) üzemeltettek Tu-22M2 és M3 hadászati bombázókat, és fordultak meg a Mezőkövesden, ahogy Hpasp kolléga írta, üzemanyag utántöltés szimulációja céljából.
Ezek az ezredek Szimferopoltól északra települtek, az 5. ezred Petrovka mellett, a 943. pedig Oktjábrszkoje közelében. A hadosztály harmadik ezrede (124. MRAP) Gvargyijszkoje településen szolgált, itt volt a hadosztály törzs is. Ez utóbbi ezred azonban az 1990-es megszűnéséig Tu-16-osokat üzemeltetett. A három ezred repterei szinte egy vonalban felfűzve helyezkednek el egymástól 22-30 km-re. Mindhárom repülőtér jó hosszú (3100-3250 m) pályával rendelkezett, ahogy Mezőkövesd is (3500 m).
A 943. MRAP 1974. szeptember 3-tól üzemeltette az M2-eseket, a pilóták Tu-22M3-ra történő átképzése 1986-ban volt, ezt követően az ezred M3-al repült. Az 5. ezrednél 1985-ben történt az átképzés, és 1986-tól repülték az M3-akat. A gépeket elsősorban haditengerészeti célpontok ellen tervezték bevetni, a NATO (USA) hadiflottája (repülőgép hordozók) és kikötők lettek volna a célok.
Sajnos csak Tu-22M2-ről láttam olyan fotókat (Vándor Karesz könyveiben és múzeumában), amelyek Mezőkövesden készültek, M3-ról nem, de attól még jó eséllyel megfordulhattak itt a ’80-as évek vége felé.
„1 állományváltás egy hónapig tartott Kövesden.”
Ha jól tudom, évente kétszer volt állományváltás: május vége/június, illetve november vége/december.
„Klementína a Fekete-tengeri flotta tartalék repülőtere volt. Ha kitört volna a 3.világháború ,ne a Fekete tengert támadja a nyugat hanem ezt a bázist.”
Egy tartalék repülőtérnek nem az a szerepe, hogy elvonja a figyelmet, és azt támadják az alakulat saját repülőtere helyett. Az amcsik tudtak mindegyikről… Klementínának háború esetén hadműveleti szempontból lett volna jelentősége, amiről már esett szó.
A 943. haditengerészeti rakétahordozó repülőezred múzeumából való fotók (közöttük az ezred repülőteréről készült légi felvétel). Az M2 és M3 típusokat legkönnyebben a levegő beömlő nyílások kialakítása révén lehet megkülönböztetni.
Eger környékén láttunk kis kőolaj kutakat.Kövesden a volt Áfor kút közelében volt egy aminek megszüntetésére az volt a válasz,hogy belefúrtak a Barátságba véletlenül.Itt úgy néz ki a határ mint ha soha nem lett volna ott olajkút.Pedig:földsáncal körülvéve-hát nem tudom 1m magasan olajos föld volt a sáncon belül.A Lefúrt lyuk 1988-tól 89-ig ott volt.
Megvan az a légibázis amelynek szerepét vette volna át Mezőkövesd háború esetén:Szevasztopol.
Szentistváni úti laktanya: a telephely mögött-nyugati irány-kb 10db garázs.Itt azok a teherautók álltak amelyek vannak olyan magasak és annyi műszaki felszerelés elfér bennük ami egy An-24 tehát közepes szállító repülőgépnél nagyobb gép kiszolgálására való.Az itt tárolt autókat egy évben egyszer használták amikor áttelepült a fekete-tengeri flotta."Ezek Fekete-tengeri flottások voltak" mondta a laktanyában lakó volt szovjet katonákra Reiner Gábor volt katonatiszt korábbi pápai pilóta.
Bár ez már szorosan nem tartozik ide, de ha már szóba került: Mezőkeresztes-Csincse között múlt év során nem ehhez kapcsolódva fúrtak? Jelenleg mintha lenne is ott kitermelés.
2017
