Hááááát jó sok mindenről van itten szó... Persze jó elolvasni, de nem hiszem, hogy ez igen fontos volna. Ami a legfontosabb, az az, amit Te a szivedben érzel. Vannak vallások, lenyomatok, vésetek, kőbe, papírba, szívbe. Az, hogy számodra melyik a fontos, azt egyedül Te tudod eldönteni. Leszerényebb véleményem szerint egyetlen vallás létezik, ami valódinak nevezhető, ez pedig az ember legmélyebb mélységében lévő vallás. Akinek ez még megvan, az nem tekint a földi vallásokra mint megmentő. Nem csatlakozik, nem bólogat rájuk és nem vár embertől semmit. Akinek ez a vallása még megvan, az ilyen ember érti és érzi hogy mi folyik a világban, a nagy- és a kis univerzumokban, elolvas dolgokat mert miért ne, sok sok évig érdeklődő és csodálkozó, bukdácsol mint az eszeveszett, hagyja hogy kiröhögjék, hogy peches életével folyton utolsó, de valami totális biztonságot hordoz mélyen magában. A biztonságot! A leglehetetlenebb helyzetben is ott van vele ez a kőkemény biztonság. Amit nem lehet szavakba önteni. A szavak csak arra jók, hogy minél több tévedést hordozzanak. Ami igaz, az szavakba önthetetlen. Ami igaz, az nem szorul sem magyarázatra, sem bizonyításra. Ami igaz, az ott van abban a belső vallásban. És egyre jobban ragyog kifelé. Akinek az megvan, az nevet az emberek bolondságain. Szófüzérein. Mert bla-bla meg bla-bla.
Szivesen olvastam ezt a hosszu textet, de semmi olyat nem nyujtott számomra, amitől fejet kellett volna hajtanom. Bevésetlenül szivárog tovább, ki tudja merre. Ha érdekel, hogy hogyan éltek a régi rózsakeresztesek, ha picit bele szeretnél kukkantani egy ablakon, észrevétlenül a rózsakeresztes életbe, akkor esetleg olvasd el a Szepes Mária: Vörös Oroszlánját, különös tekintettel a második könyvet, annak is a második felét... De az egész könyv egy tipikus rózsakeresztes utat ír le, jár be, mutat annak, aki nyitott erre. Ráadásul az okokat is feltárja...
Szimbolikusan Mikhail Naimy: Mirdad könyve is erről szól. Fantasztikus könyv!
Ha valóban az út érdekel és nem a kronologikus történelem, vagy a miértek miértje, akkor jó szívvel javaslom ezeket az olvasni valókat Neked, Ezüstember. Mert hogy a miértek miértje olvasás közben nyilvánul meg a tisztaszívüeknek. Azoknak, akik nem a betűt olvassák és mérlegelik, hanem a szívükkel látnak, értenek, sőt olvasnak is...
Korai gnosztikusnak tartották Simon mágust, akinek a műve a Nagy Tagadás (Apophaszisz megalé) sajnos nem maradt ránk, Hippolütosz a „Philoszophúmena” 6. fejezetében számol be tanításáról. Tanításában zsidó filozófia és görög mitológia keveredik a Tóra magyarázataival. A kereszténység ellenségévé vált, de tanításait nem tudták kiirtani, mert a II. századi gnosztikus iskolákban tovább élt.
Valentinus (i.sz.160) a gnosztikusok jeles képviselője volt, alexandriai zsidó, aki Rómában élt, tanításait beszédben és levelekben közölte. Egy hónapig volt pápa. Tanításait Theodastól vette, aki Pál apostol tanítványa volt. Ezen kívül azt mondta, hogy tulajdonában van egy gyűjtemény, amely Jézus titkos tanításait tartalmazza, s ezt nem volt hajlandó átadni a római hatóságoknak. Tanítása: Az embert három csoportba sorolta, pneumatikusok, a beavatottak, akik mélyebb ismerettel rendelkeznek és legyőzték már magukban a rossz anyagot. Pszichikusok a lelkiek, akik csak a keresztény hitig jutottak el, de nincsen mélyebb ismeretük, tehát még nem győzték le a rossz anyagot, ám lehetséges ez számukra, Hülikusok, tömegek, akik egészen az anyag rabságában élnek, szinte képtelenek ismeretek megszerzésére, (de várhatják a misztikust tudást, mint megváltást). Szerinte a vágyak feletti uralom által lesz kész a lélek arra, hogy túlélje az anyagot. A felosztás Pál apostolnál jelentkezett Valentinus előtt, az I. Kor 15:44-48-ban (lelki test és érzéki-anyagi test), a harmadik, akik már krisztusban vannak. Ugyancsak itt fogható meg Pál apostol gnoszticizmusa, amikor a földből valót és a mennyből valót megkülönbözteti, s a gnosztikusokhoz hasonlóan a földit negatív és az égit pozitív adottságokkal ruházza fel. Az a kijelentés, hogy „test és vér nem örökölheti Isten országát”, ami rokon Jézus tanításával, miszerint: „A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit.” Jn. 6:63. Valentinus tanításait Ireneus bírálta. Valentinus hívei szerint Krisztusnak csak látszatteste volt, s az ember a rossz anyagtól való függetlenségét, csak szigorú aszkézissel érheti el. A nyomorúság a tudatlanságból származik, amely szenvedést szül, a tudás váltja meg a szellemi embert, aki képes megfékezni a vágyait. A gnózis vizsgálatakor kétfajta forrás áll rendelkezésünkre, egyik része, amit a keresztény egyházatyák írtak a gnosztikusok ellen. Ireneus Öt könyvet írt a „hamis gnózis” ellen ( II. sz.) - Adversus haereses.
Hippolütosz ellenpápa volt (elhunyt- i.sz. 235) Görög nyelven írt, művének latin címe: Retutatio omnium haeresium (Valamennyi eretnekség cáfolata). Epiphaniosz: (315-403) A gnózist görög nyelvű Panarion című műve támadja. Ezen kívül: Tertullianus és Alexandriai Kelemen. A másik forrás a fennmaradt gnosztikus írások: Codex Askewianusban található a III. században keletkezett Pisztisz Szophia, a legterjedelmesebb gnosztikus értekezést. Codex Brucianusben Jeú két könyvét és értekezést tartalmaz. A művek a III. századból valók. Codex Berolinensisben található Evangélium Mária szerint, János apokrifonja (titkos irata) és a Sophia Jesu Christi (Jézus Krisztus bölcsessége). A Nag Hammadi-i leletben 13 könyvből álló gnosztikus kódexre találtak a második századból, 41 írás teljesen ismeretlen volt, 12 írásról pedig voltak ismeretek korábban is.
A gnosztikusok között voltak karizmatikusok, Montanus, aki főleg nőket tanított ördögöt űzni, gyógyítani. Az ő követői voltak a montanisták. Montanus Frígiában volt presbiter 135-175 körül tanított, a keresztény hagyományt önmagával azonosította, miszerint ő a Vigasztaló, aki eljövendő. Montanus nem akart új egyházat létrehozni, az egyház nem merte bírálni, mert sok jellel járt a működés, pl nyelveken szólás, prófétálás. Montanus követői keresték a vértanúhalált, mivel a túlvilágra vágytak.
A keresztény gnózishoz tartozott Markion, aki kiváltotta a kanonizáció folyamatát az egyház részéről. Markion összeegyeztethetetlennek tartotta az ószövetséget, a páli szövegekkel és az evangéliummal, ezért elvetette azt. Pálnak tulajdonított levelekből hetet tartott eredetinek, az evangéliumokból egyedül Lukács és Márk evangéliumát fogadta el, azokat is megszűrve, kimutatta az Apostolok cselekedeteiről, hogy nagy része koholmány. Kimondta, hogy az Ószövetség istene, nem lehet azonos Jézus mennyei Atyjával. I.sz. 144- körül kizárták a római gyülekezetből, így új egyházat hozott létre. Arra törekedett, hogy minden zsidó befolyástól megtisztítsa a kereszténységet. Az anyagi világ teremtőjét Jahvét Platón után-Demiurgosznak, démonnak tartotta, amely nem azonos az Istennel. Az anyagot ő is bűnösnek tartotta. Valentinushoz hasonlóan ő is meg volt arról győződve, hogy Jézusnak nem lehetett valóságos teste, csak egy képmás volt. A feltámadásról azt tartotta, hogy csak a lélek üdvözül.
A keresztény gnózishoz tartozott Baszilidész. Alexandriai tanító volt, műve az Exegetita. Tanítása szerint az emberek nagyon kicsi része birtokolhatja a tudást, ami megszabadít a világi fejedelmektől. A mártíromságot elvetette, helyette titkolni szándékozott a misztériumokat. A lélek üdvözülhet, a test romlandó. A megváltás szempontjából lényegtelenek a bűnök. A pogány áldozatok utálatosak, de bárki részt vehet rajtuk, mivel azok semmiségek. Legfontosabb tanítása, hogy nem a megfeszített krisztust kell hirdetni, hanem Jézust, aki az Atyától jött.
A keresztény gnózishoz tartozott még Karpokratész teljesen el volt szakadva a római egyháztól. „Tanításuk szerint a világot olyan angyalok teremtették, akik sokkal alacsonyabb rendűek a születetlen Atyánál. Úgy vélekedtek, hogy Jézus József fia volt és pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkezett, mint minden más ember, kivéve, hogy tökéletesen "emlékezett" azokra a dolgokra, amelyeket régen az Atya szférájában látott. Ezért erő szállt le rá az Atyától, hogy segítségével kiszabaduljon e világ fejedelmeinek rabságából. Irenaeus arról beszámol, hogy a szekta tagjait igen nagy gőg töltötte el, mert úgy viselkedtek, mintha az ő lelkük képes lenne ebben követni Jézust, ezért még az apostoloknál is tökéletesebbek.”
Origenész is gnoszticista volt, bár az utókor hitelesítette tanításai azon részét melyet az egyház fel tudott használni, a bolygóközpontú tanításai nem lettek sikeresek.
A keresztény gnózis utolsó állomása Mani, követői a manicheusok. Mani babiloni születésű, szülei perzsák voltak. I. Sz. 216-276 ig élt. Szemlélete dualista, Zarathusztra tanításait ötvözte a keresztény tanításokkal. Sötétség – fény, szellem- anyag, kibékíthetetlen ellentétjét tanította. Isten szerinte prófétákat küld a világba. Ő magát is Istentől jött prófétának tartotta. Mani követői lettek a bogumilek és a katárok. A választottak három csoportja a száj csoportja, akik vegetráriánusok, a kéz csoportja, akik tisztán cselekvők, és az öl csoportja, akik cölibátusban élnek. Ezek képesek rá, hogy a bennük levő világosságot visszavezessék a Napba. A többieknek őket ki kell szolgálniuk és a tízparancsolat szerint kell élniük. Szent Ágoston is maniheista volt kezdetben, de ő kiváltotta magát ebből az eleve elrendelés dogmájával. A gnosztikusok tanításait az ellenük készült cáfolatokból lehet kimutatni, olyan töredékesen maradtak fenn a tanítások. Szemben a kereszténységgel az iszlám és is a zsidó vallás is befogadta a gnoszticizmust a saját területén. Az iszlám gnózis a szufizmus, a zsidó gnózis a kaballisztika, ez utóbbi részben gnosztikus. A kereszténység Hamvas Béla szerint hibát követett el, amikor nem fogadta be a keresztény gnózist, ez lehetett az oka annak, hogy a jézusi evangélium nem tudott érvényesülni a kereszténységben. A klérus hatalmi törekvése meggátolta a szabad gondolkodást, annak ellenére, hogy kanonizálták János evangéliumát, amely alapvetően gnoszticista szemléletű, hiszen a világosság, sötétség ellentétek, a logosz-tan, és az ismeret mint üdvözítő, mind megjelenik az evangéliumában. Pál is beszél rejtett titkokról, bár Pál Bulányi György szerint egybemossa a tudás, ismeret kifejezést egyéb fogalmakkal, a hittel, a kinyilatkoztatással, a titokkal, a próféciával, a bölcsességgel, az igével, az evangéliummal, nála az ismeret sosem önmagában szerepel, hanem mindig kapcsolódik valamihez. Pál szemléletében a test egyértelműen rabság akárcsak a gnosztikusoknál, kíván elköltözni belőle, s sóhajtozik a teremtett anyagi világ is, "óh én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg e halálnak testéből?", kérdezi. Jézusnál is fontos szerepet kap az ismeret, tudás és a tudás nyilvános hirdetése. Háztetőkről hirdetni, amit eddig a fülbe súgtak. Az ismeret fontos a Jó pásztornál, aki ismeri az ő juhait. Az Atya ismeri a Fiút és a Fiú ismeri az Atyát, ebből az ismeretből fakad Jézus tanítása.
A gnosztikusok szerint a megváltó nem azért jön, hogy az embereket Istennel kibékítse, hanem hogy magával egyesítse a többi gnosztikus embert. A kegyelmet felfoghatatlan önzetlen isteni jónak tartják.
A görög gnózis (tudás, felismerés) szóból ered, a görög szó pedig valószínűleg a perzsa-arab djin szóból. (Djinnek a régi arab világban egyrészt rejtett értelmet jelentettek, másrészt pedig hol jó hol rossz, hol pedig semleges szellemeket akik a köztes térben vannak, vagyis az emberi és a lelki világ között.) Ám nem közönséges tudásról van szó, hanem felsőbbrendű transzcendentális ismeretről, igazi belső tudásról. Állítása szerint az igazság mindennél előbb létezett, s minden emberben benne van, csak a kulcs hiányzik a kapu kinyitásához. Alapjaiban megtalálhatók Platón tanításai, keveredve perzsa és zsidó elemekkel. Ezen kívül angyal tan és logosz tan is hatott rá. Az angyal tan szerint minden embernek van egy személyes védőangyala, a gnoszticizmusban is felbukkan az a tanítás, hogy nem vagyunk egyedül, mert vannak, akik vigyáznak ránk. A logosz tant Philón alkotta meg, Caligula miatti kényszerűségből, lényege, hogy az ószövetségben található bölcsességet megszemélyesítette Isten teremtő tevékenységével. A logosz tannal szinkretizálta a hellén zsidókat a platonista görögökkel. A gnoszticizmus I.sz. I-III. századig meghatározó vallás-filozófiai irányzat, amely a belső tudást tartja az elsődlegesnek. A testet a lélek börtönének tartják. A rendnélküliség, ami a világban van, nem lehet Istentől. A kiválasztottak nem beavatáson keresztül, hanem önként indulnak el az ismeret felé, elviekben minden ember kiválasztott. „Második századi gnosztikus szektáknak azokat tekintjük, amelyek a következő összefüggő motívumsorozatra épülő koncepciót megalkották: Az emberben van egy isteni szikra: ez az isteni világból származik, de ki van téve a végzetnek, a születésnek és a halálnak: a világba zuhant. Itt (a világban) belső isteni énjének égi megfelelője kell, hogy felébressze, és végre újra magába emelje. A gnózis egy elit számára fenntartott, isteni misztériumokról szóló ismereteket jelent. (Az 1966-os messinai tudományos konferencián elhangzott definíciójavaslat)” A gnoszticizmus kereszténység egyik jellegzetessége. Tanítása szerint, két alapelv van, a jó és a rossz, ez a dualizmus perzsa eredtre utal. A Jó az Isten, a Rossz az anyag. A gnosztikusoknak legalább harminc irányzata létezett, ezen belül éles határvonal húzódik a keresztény gnózis és a pogány gnózis között. Nem zárták ki a látomást, a megérzéseket és a mágiát sem. A világ gonosz, nem lehet vele megbékélni. Mivel az anyagi világ rossz ezért Istennek nem lehet köze a világhoz, ezért a teremtést is démonoknak tulajdonítják. Az ember a démonok miatt került a szellemvilágból az anyagi világba, s az ismeret segítségével válthatja meg magát az anyagi világtól. A tudást a kiválasztottak elit csoportja birtokolja. Krisztus eon volt, aki a fényrészecskék kiszabadítása miatt jött. Halála előtt az eonkrisztus elhagyta Jézust. A katolicizmussal való összetűzés oka az lett, amikor véglegesítették, hogy Jézus testben támadt fel, innentől kezdve azokat a keresztény gnosztikusokat eretnekeknek nyilvánították, akik tagadták a testben történő feltámadást.
Nem akadtál el semmiben. Biztosan van másik oldala ennek az egésznek. A fejedben. Vagy a szivedben. Nézz rá, és menj egy másik összetevő felé. Biztos vagyok benne, hogy ha le kell állnod valami miatt ebben vagy abban a témában, jön egy másik, és örömmel fogsz neki a kutakodásnak. Néha le kell szállnunk egy egy lépcsőről. Néha még lefelé is kell menni, hogy aztán majd felfele induljunk újra. Néha meg veszteglünk csak a nagy semmibe. Rémüldözünk. Aztán megint lobog a zászló! Vagy hívod aminek akarod :-)
Megyünk két lépést, csúszunk lefele hatot, aztán újra föl, előre, hogy holnap megint csak egy helyben dekkoljunk....
Valahogy így. Pontosan, ahogy Veled esik meg a dolog.... Mert csöppek vagyunk a tengerben. Nélkülünk meg a tenger sem létezne :-)
mi vagyunk az egész tenger :-) a követ is megformáljuk... különösebb harcok nélkül :-)
az időben visszamenve Simon mágusig jutottam, mint a korai gnózis képvielőjéhez.
(a net mondenhol valami filmet dob ki...de az nem érdekel)
A Nagy Tagadás című műve nem maradt ránk, ugyanakkor, Hippolütosz a „Philoszophúmena” 6. fejezetében számol be tanításáról.
Nos aztán elmentem a könyvtárba.
Semmi.
Egy ókori gyűjteményben van egy veres Hippolütosztól, de az sincsen feltüntetve hogy miből részlet.
A kálvin téri központi könyvtárban pedig, van egy Origenész mű ezernyolcszáz akárhányból (kiadás), amiben megemlíti a Philoszophúmenát a címe, de az nem kölcsönözhető és állítólag latinul van.
aztán írtam mélt a palimpszeszt weboldalnak, mert ők foglalkoztak ezzel, de választ nem kaptam...
úgy néz ki magyarul nincsen ilyen, pedig állítólag jelentős mű.
Tök mindegy most, hogy mit, és hányfelé osztanak. A legeslegfontosabb, hogy egyáltalán odamentél, a Rózsa utcába. Hogy egyáltalán odavitted magadat a lábaidon. És könyveket, füzeteket hoztál el, amit tervezel kiolvasni. Ez több annál, mint sem hogy felmondd, hány részre tagolódik ez vagy amaz.... Egyébként a Pistis Sophiából mindenre választ kapsz, ami kérdés benned van vagy lesz. A Te kérdéseidre Neked, magadnak kell megtalálnod a válaszaidat. Más emberek csak a saját "csillagzatuk" megtörténéseiből mondhatnak Neked valamit, ami nem biztos, hogy nálad "játszik" egyáltalán... Örülök, hogy "bemártottad" szemeidet a Pistis Sophia lapjaira. Én személy szerint csak annyit mondok most itt, hogy (szintén saját csillagzatom alatt!) ... amikor olvasom a Psitis Sophiát, nem törekszem, hogy lexikális tudást merítsek belőle. Ugyanis évek alatt rájöttem valamire. Arra, hogy amikor a rózsakeresztes könyveket olvasom, akkor nem főleg az a lényeg, hogy mindenkor megjegyezzem, amit olvasok, hogy bememorizáljam, hogy bármikor naprakész tudásom lehessen arról, amit olvasok. (Itt főleg J. van Rijckenborgh és Catherine Petri írásairól van szól, de a többiről is persze).
Tehát ezek (érzésem szerint) varázskönyvek. Ne értsd félre. Varázskönyvek olyan értelemben, hogy amikor olvasod, akkor valami történik Veled. És persze általad. Mert hogy olvasod a könyvet. A szent erő kapcsolatba igyekszik lépni Veled. Akkor, abban a szent pillanatokban, amikoris olvasol. És majdnem tök mindegy, hogy memorizálod e azt, amit olvasol, vagy csak épp hagyod magadat olvasni, mert jó érzés az neked... Hát valahogy így. Alig birom leírni, mert ez egy folyamat. Aki próbálta, tapasztalta, az tudja miről igyekszem írni... Tehát örülök minden pillanatnak, amit olvasással töltesz. Mert lehet, nagyon meglehet, hogy varázslat fog történni. Hogy memorizálás nélkül tudni fogsz mindent, amit évtizedek óta keresel... Egycsapásra! Aztán utólag majd fogod is tudni, hogy hogyan történnek ezek a csodák.... (mert hogy csodák meg nincsenek is... :)
Elnézést hogy csak most válaszolok, az a ritka pillanat, amikor bejövök az Indexre, nem feltétlenül nézek mindíg errefelé...
Nem járok a Rózsa utcába. Nem élek otthon... De amikor otthon éltem, akkor még a Szőlő utca volt a rózsakeresztes központ, és jártam oda, igen.... Remélem, hogy Tégedet is elvisznek a lábaid oda, többször is....
Szepes Mária – Vörös Oroszlán - Aquarius Kerekasztal Beszélgetés
Az est mottója: "A főnix madár felrepül"
Az 1946-ban megjelent, azonnal bestsellerré vált könyvet a rákövetkező évben bezúzták. De hiába tiltották be a kommunizmus alatt, elsöprő erővel robbant minduntalan a köztudatba. A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. A felszíni, fordulatos történet valójában sokkal többről szól. Arról, hogy a Föld a szellem és a lélek tapasztalásának helye, ahol a léleknek addig kell újra és újra megszületnie, míg tudatlansága tudássá változik. A könyv az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti a keresők számára.
A könyv halhatatlanságról szól, tehát nem lehetett megölni. Hamvaiból felrepült, mint a főnixmadár.
A beszélgetés témái: Szepes Mária élete és munkássága. Hogyan és miért született a könyv? Miért kavart olyan nagy vihart a Vörös Oroszlán és mi a különleges benne? Mit jelent napjainkban: - reinkarnáció - karma törvénye - alkímia
" ...amennyire pl. a gnosztikus apokrif evangéliumok is "szinkretisták" :-) Érdemes lenne megvizsgálni pl. a buddhizmus, vagy egyéb nagy vallások EREDETI (?) forrásait. Amikor még a TANból nem csináltak vallásokat... Egy teljesen más vallás-kép rajzolódhatna ki előttünk és nem a dogmatikára, történelmi csatározásokra hagyatkoznánk. "
Egyik megvalósítási útba sem fér bele hogy mindent megmagyarázzon és talán nem is igazán szükséges. S ez is hogy a buddhizmus "eredeti forrásai" és hogy "amikor még nem vált vallássá" ez egy jellegzetesen olyan témakört ölel fel ami a kereszténység buktatóiról szól. E két vallásban vagy ha így jobban tetszik "vallásban" nem teljesen ugyanazok történtek meg. Párhuzamok azok vannak de azonosságok már nem. A Buddha tanítási nagyon világosak és tiszták az útról és valamiféle negatív dogmatikus értelemben sosem vált vallássá a buddhizmus. Részben azért is mert nem ugyanaz a története és jelene sem mint a kereszténységenk. A kereszténységben valóban kialakítottak olyan közösségeket ahol elvetették a lényeget és dogmatizálták a tanításokat és elszakadtak az eredetitől. Ez viszont a buddhizmussal sosem történt meg és az ilyesmi csak keresztény szemléletű rávetítés. A buddhizmusban nincs intézményesített félrevezetés csak csak egyénileg korlátozott megértések, amikkel ez valóban összecserélhető.
elnézésedet kérem Kedves kis ezüstember, sajnos az a helyzet, hogy mostanában nagyon ritkán tudok a zindexen lenni. Egyáltalán itt lenni. Tényleg kérem, hogy ne haragudj rám, úgy tünik, hogy mintha nem akartam volna írni, de a valóság ám az, hogy itt-ott beugrok, aztán pár percz mulva megint rohannom kell el. Kérlek, ne haragudj rám ez miatt.
Igen, rózsakeresztes vagyok.
Nem csodálom, ha nem értel dolgokat, miközben a Lectorium oldalán olvasgatol. De biztos vagyok benne, hogy később fogod érteni...
...amennyire pl. a gnosztikus apokrif evangéliumok is "szinkretisták" :-)
Érdemes lenne megvizsgálni pl. a buddhizmus, vagy egyéb nagy vallások EREDETI (?) forrásait.
Amikor még a TANból nem csináltak vallásokat... Egy teljesen más vallás-kép rajzolódhatna ki előttünk és nem a dogmatikára, történelmi csatározásokra hagyatkoznánk.
az A betűs fogalomtárat elolvastam, nos elsőre úgy tűnik, mintha a kereszténységből egész kis elemekkel indiai elemek keverdnének, és jellemzően a gnostikus tanítások dominálnak.
úgy tűnik ez egy szinkretista vallás, pl mint a bahai hit.
az authádész bejegyzéssel kacsolatban, a pisthis szófiában, amit a honlapomon egyébként el lehet olvasni, egy szó sincsen vész erőkrő amik egoisták, Jézus fényeiről van szó lehinkább.
elkezdtem olvasni a fogalomtárat, ez az első bejegyzés volt, de ha nem kapok választ, és a többi is ugyanilyen értelmetlen lesz, akkor feleslegesnek érzem az ezzel való foglalkozást, bármennyire is érdekelne, mert ha a követők erkölcsi érzéke a szótlanság az sokmindent elárúl.
ugyanakkor mégis született három hozzászólás, bár egyiksem válaszként.
"Vang tanácsos úr egy napon meglátogatta a Mestert (Lin-csi-t). Amikor megálltak a szerzetesek csarnoka előtt, és benéztek oda, Vang úr megkérdezte:
- A szerzetesek, ugyebár, ebben a csarnokban olvasgatják a szútrákat? A Mester azt mondta: - Nem olvasgatják azok a szútrákat!
A tanácsos úr azt kérdezte: - Akkor hát a Csanban, az elmélkedésben gyakorolják magukat? A Mester válasza: - Nem gyakorolják azok biz' az elmélkedést.
A tanácsos úr azt kérdezte: - Hát ha nem olvassák a szútrákat, nem gyakorolják az elmélkedést, akkor, végre is, mit csinálnak? A Mester így felelt: - Semmi egyebet, csak egyre azon vannak, hogy buddhákká és patriarchákká váljanak.
A tanácsos úr erre így szólt: - Az aranynak egyetlen porszeme is igen értékes, de ha a szemedbe kerül, bizony bajt okoz..."
/Érdemes visszaolvasni a topik többéves termésében: a legtöbben már inkább ÉLIK az életüket, minthogy irkáljanak, de számtalanszor felmerültek már ugyanazok a kérdések.
