rev!
Ha hiszed, ha nem, a török kor után elnéptelenedett Szabadkát bunyevácokkal telepitették újra. Hogy a 19. sz végén "magyar" város volt, nem meglepő, mert teletelepitették magyar hivatali elemekkel. Szabadka a vajdasági bunyevác tömb "fővárosa". Hogy magyarosodott, ugyanolyan jelenség, mint hogy 100%-ban szlovéklakta megyékben is kialakult egy "magyar" városi réteg, ami 1918 után - micsoda véletlen - eltünt....
Leírom, amit Szabadkáról tudok (lévén őseim nagy része ott élt, az utolsó 1990 körül halt ki). Ezeket ténynek tekintem, az alább használt megfogalmazások mértékéig.
kb 1850-ig Szabadka poros, unalmas, mondhatni műveletlen hely volt, a legtöbb értelmiségi/középosztálybeli jellegű emberek túlnyomó részét "elszívta" a többi kereskedőváros, ami a folyók mellett volt (pl. Baja, Zombor).
Nem tudom, volt-e egyáltalán valamilyen városi rangja.
A 1848- as szabadságharc során elítélt harcosok (az egyszerűség kedvéért: magyarok, bár sokszor inkább érzelmeikben, mint származásukat vagy akár anyanyelvüket tekintve)
közül sokan kaptak (pl. kegyelemből) 10 év-életfogyt. várfogságot, amelyek egy részét pár év után (szintén kegyelemből) számüzetésre változtattak. Okos módon egy olyan helyre, ahol nincs értelmiségi élet, nem lehet szervezkedni, jól ellenőrizhető. E feltételeknek Szabadka nagyon megfelelt.
Az érintettek a várost természetesen nem hagyhatták el. Ma ezt számüzetésnek, REF-nek hívnák (volt is ilyen az 1950-es években: Békés megyei kitelepítésből pár év után elengedték, de Bp. közig határát soha többé nem léphette át)
Tehát a kultúra beszivárgott a város, minde értelmiségi kellékkel és foglalkozással.
Alighanem emiatt (is), de Szabadka túlnyomórészt (nagy összegre kockáztatnám, hogy 80% felett) volt magyarlakta a XIX. sz. végén. Őseim szerint nem volt túlzás a 'színmagyar' jelző, ők így mondták.
Megjegyzendő, hogy nem magyarok lakta vidéken IS a városok magyar-aránya a helyi átlag feletti, a falvaké a helyi átlag alatti volt
Az elcsatolás némileg rontott az arányon (sokan átmentek a trianoni határon).
Az 1944-es szerb akciók (megtorlás, gyilkosságok, atrocitások, ahogy tetszik) szintén rontott a helyzeten (20-40 ezer áldozat, figyelmreméltó, hogy mennyire pontatlan adat) szintén rontott az arányon, mert kb. olyan stílusban csinálták, mint a 1990 utáni háborúban.
1989-1990-es ADAT. A helyi plébános közlése szerint az utolsó népszámláláskor (vmikor Tito után) úgy érték el a magyarok 50% alá csökkenését, hogy a létező (szerb, horvát, crnagorac, szlovén, magyar, stb) nemzetiségi kategóriák mellé betették a "jugoszláv" kategóriát. Szabadán így 7% jugoszláv identitású (nemzetiségű) állampolgár keletkezett, maradt 49% magyar. Itt aki akar, össze is adhat, a köztes éveket pedig interpoláljuk...
Ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy e népszámláláskor pezsgőt bontottak a Párthelységekben (Jugoszláviában a népszámláláskor / nem sokkal Tito után még a térség legmagasabb életszínvonala volt).
Egybeesés a 7% jugo létrejöttével, hogy magyarnak lenni kézzelfogható hátrányokat jelentett (én nem éltem meg, mit, de a hivatalokban nem tapasztaltam, hogy szeretnék a magyar beszédet, és nem tünt új jelenségnek 1990-ben. A boltokban, utcán működött - 1989-90-ben még éppen...). Következtetést vonhatunk le mindenfélét, én a legegyszerűbb magyarázat híve vagyok, identitás nem keletkezik a semmiből meg a nemzetekfeletti proletár világforradalmiságból.
Nem hinném hogy ezt hinnék a politikusaink.Kisebbségeink szerintem eléggé jó karban vannak tartva.Legalábbis én még nem hallottam olyat hogy innen valaki elköltözött volna Szerbiába,Romániába,Szlovákiba azért mert elnyomták.
A romák más kérdés,és szerintem nem is itt kellene megtárgyalni,van erre elég topic.
Cinizmust, és méla undort érzek azok iránt, mint pl. az összes jelenlegi politikai vezető,aki elhiszi az egy politikai nemzet van, a magyar, című mesét.
Komolyra fordítva a szót,max Abszurdisztán lehetne a neve.Egyébként olcsó munkaerő most is van ött dögivel,mégsem tülekednek ott a gyáralapító multik.
Szerintem igenis komoly gond lesz a az ha a cigók esetleg többsége kerülnek azokon a tájakon.Ezt azért mondom mert mintha cinizmus és méla undort vélnék elfedezni a soraid közt emiatt a téma miatt:)
Hát, vonzó lesz az olcsó munkaerő miatt, megindulnak a zöldmezős beruházások... Vagy ez túl hiteltelenül mondom? Valszeg úgy is az lesz, hogy állam bácsi meghatározott költségvetési összeget bocsát a rendelkezésére.
Úgy tudom hogy a déli határ menti sávban az elmúlt 14 évben 10%-al csökkent a lakosság száma.Ez azért nem olyan vészes,ha eltekintünk attól hogy feltételezhetően a fiatalok adják ennek a 10%-nak a többségét.
Észak-Magyarországra meg a cigók miatt gondoltam:)
Én szinte mindenhol úgy olvastam hogy Szabadka elsöprően magyar töbségű volt,nem kevés kisebbséggel persze.Meg ez a bunyevác öntudat is kicsit bekavarhatot.
Talán Maxval említette hogy egy ruszin egy ukránnal inkább magyarul beszélt,lehet hogy egy bunyevác is egy szerbbel szemben inkább magyarként határozta meg önmagát.
ÉK-Mo.-n még csak nem lenne probléma, ott még annyira nem csökken a népesség. (Feéltéve persze, hogy a cigányokat magyaroknak tekintjük, és nem nemzetiségnek). Viszont előbb-utóbb a Dél-Dunántúl ki fog halni...
Jó, akkor a 80% túlzás volt... De ott a magyarok NEM voltak többségben. Az gyermek Kosztolányi D. eltévedt a városban, és SENKITŐL nem tudta megkérdezni, hogy hogyan juthat haza....
Mert minden szembejövő bunyevác nyelven szót hozzá.. Ő meg csak magyarul tudott...
A példát csak azért írtam hogy érzékeltessem kicsit abszurd azt kérni tőlük hogy mondjanak le a Kárpátaljáról,úgy hogy a lakosság tizenvalahány százaléka magyar.
Ha megteszik,másnap kopogtatnak a ruszkik is hogy akkor ők meg a 10 millió orosz lakta kelet-Ukrajnát és a Krímet vínnék holnaptól.
Szlovénia jövőjét nem tudom,de ez legyen az ő pronlémájuk.Bár nem hinném hogy mi fogjuk benépesíteni az esetlegesen elnéptelenedő Szlovéniát.Lesz elég bajunk azzal hogy észak-kelet-Magyarországon valahogy megtartsuk a magyar jelleget....
Több mint valószinű hogy nem zártak minket a szivükbe azok akik akkor ott éltek,nade azóta eltelt fél évszázad,és nem hinném hogy a szovjet vagy ukrán uralom sikertörténet lenne.Egy kárpátaljai magyar meg ugyanilyen felháborodással nyilatkozna a szovjetekről vagy az ukránokról.
"3. 1938 és 1947 között jogilag a déli sáv Magyaországé volt. Ezt változtatta meg a párizsi béke. "
Ez téves.
Döntőbirósági határozattal Mo-nak itélték. A szlovák ogy soisem cikkelyezte be a területi veszteséget.
Ezt neked, MAXVAL, tudnod kéne, hogy Ti azért tarthatztátok meg Dél-Dobrudzsát 45 után is, mert Bulgária és Románia, nagyhatalmi beravatkozás NÉLKÜL, kölcsönös tárgyalásokon egyezett meg a területről. A deöntést mindkét állam ogy-e becikkelyezte.
Mindez Mo esetében sem az első, sem pedig a 2. bécsi dönrtés esetében nem történt meg.
"5. Kárpátalja középső és északi részének 1939-es magyar csatolása jogilag agresszió, azaz érvénytelen"
Ez viszont igaz, sőt, ugyanilyen agresszió volt a Délvidék visszatérése is 1941-ben.
Más meghatározások szerint az Alföld keleti része se Erdély része, az ottani vármegyék voltak a csatolt részek (Partium). Egy időben Debrecen is - a Partium részeként - az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.
Nem jártunk volna jobban. Lengyelországot 1945-ben elég sok km-rel nyugatra tolták. 1920 előtt hosszú ideig nem létezett. (Mettől is? A 30 éves háorúban még létezett..)
Amúgy Lengyelo. nemlétezése nem jelentette a lengyel társ. nemlétét. Voltak parasztok, nemesség,kereskedők stb. A XX. sz-ban Lengyel SzSzSzK-nak nevezték volna. És nézd meg milyen nehéz volt a Litván SzSzSzK-nak, még nemzeti megmentési tervet is kidolgoztak ellenük.
Ellenpélda
Ma sem létezik Kurdisztán: Felosztották, pontosabban az Oszmán-Török Birodalom felbomlásakor nem jutott nekik ország.
Példákat még szívesen vennék mindkettőre, de félek, az utóbbira többet találsz.
A hálára ne építs, mert végül az igaz hazafiaknak esetleg a terrorista (gerilla, szabadságharcos, hegyirabló, stb.) foglalkozás marad, ill. a terrorista beállítottságúból automatikusan hazafi lesz. És akkor nem lesznek földművesek, mérnökök, cipészek, műfordítók, nyomdászok, postások. Lesznek viszont politikusok (emigrációban).
Annakidején különböző tervek születtek Magyarországgal kapcsolatban. Tiszai határ, dunántúli cseh-szerb korridor, Pécs, Szeged ,Salgótarján stb. Ha már balszerencsénkre egy kommunista vezetésű hadsereg harcolt az intervenció ellen 1919-ben és különböző okok miatt vereséget szenvedett, provokáció-e feltenni azt a kérdést, hogy hosszú távon jobban jártunk volna, ha 1918-20-ban az ország egész területét elfoglalják a jószomszédok és fel is osztják ?? Lásd Lengyelország példáját. Mindenki kötelességének érezte - már a megszállók kivételével --, hogy helyreállítsa a lengyel államiságot. Vagyis a sok szívás miatt szimpátia alakult ki. Még a mi területünkből is kaptak.
Ugye, a Mo-tól Romániához csatolt területek úgy élnek a nemzetközi köztudatban (már ha élnek valahogy), mint "Erdély".
Mi itt tudjuk, hogy Székelyföldről, Erdélyi-szigethegységről és a Nagyalföld K-i részéről kb 30 km-es sávon van szó (+ Bánát fele).
Erdélyről "lehet tudni", hogy vegyes lakosságú volt (bocsánat, elmagyarosodott, szászosodott románok...).
Ha ezt összemossuk a többi területtel, máris kész a szép indoklás, recept.
Ugyanezt játszották el Ruszinszko + (Ungvár-Munkács-Beregszász),
Felvidék+Csallóköz, valamint Bácska viszonylatában is (Bácska nem volt szétosztva így, ott simán hozzácsapták a vegyes pl. az akkor színmagyar Szabadkát és nem hiányzott sok Pécs-Baja-Szeged elcsatolásához sem, azokat a szerb hds szállta meg)
Röviden: Ez egy propagandaeszköz. Ha sokat mondunk valamit, előbb-utóbb igaznak hiszik. A XX. a propaganda százada is, nemcsak vér és vas.
Az természetesen más kérdés, hogy ezek a valóságban vasútvonalért, hajózható folyóért, tengeri kijáratért, stb. történtek, az meg egy harmadik, hogy a kisantant nem egészen önerejéből szerezte, amit szerzett, volt, aki szerintem mindkét vh.-t elvesztette, csak jól választott szövetségest egy megfelelő érdekcsoport.
De ez is az igazságérzetet piszkálja, igazság(osság) pedig nem jön számításba.
Valahogy a román hadsereg emlegetését 1919-ben (és ezáltal érdemeinek túlnyomó méretűnek tűnő) nem érzem igazságosnak,
hisz ott álltak mögöttük hadianyaggal és diplomáciai (fenyegető) súllyal a franciák, mint nagyantant. Bár kétségtelen, hogy a megszállást román csapatok végezték.
Érdekelne néhány hozzáértő véleménye, mennyire álltak ott.
Mellesleg jegyzem meg, hogy N. Ceausescu nagy és fedett propgandaművelet-rendszerének (1970-es évek) lényeges eleme volt, hogy "a román hds kétszer szállta meg Budapestet /I. és II. vh./". Ezt úgynevezett független források által terjesztette, pl. egyiptomi, indiai újság, román származású tudósok szájából.
Amit sokat mondunk, elhiszik.
(Pacepa: Vörös Horizontok)
Ui.
Ami meg a jogot illeti - lám, már itt is mindenféle szavakat mondunk ugyanarra a dologra, és ettől tűnik jogosnak vagy jogtalannak (elcsatol, megszáll, visszacsatol, agresszió, revízió, jogi döntés, legitim, illegitim).
Alig fél órája küldtél valakit történelemkönyvet olvasni, és erre kiderül, hogy ez rád is rádférne...
A román agresszió alapesetben nem agresszió, hanem ellentámadás volt, ugyanis Románia lett megtámadva először Ausztria-Magyarország részéről.
Szóval kár, hogy 1916-ban Románia támadta meg Erdélyt (azaz a Monarchiát, vagy ha úgy tetszik Magyarországot), pontosan azzal a szándékkal, hogy Erdélyt és a Partiumot (az ahhoz nem tartozó tiszántúli területeket) megszállják (sic!).
Az, hogy aztán, a KH egész bukarestig nyomult, az számukra pech.
Ehhez képest te nem tudom milyen ellentámadásról beszélsz, és milyen alapon küldesz mást olvasgatni... :-OOO
De ha agresszió lett is volna, akkor sincs ennek jelentősége, mert Románia a győztesek oldalán végezte a háborút. Igen, hát a románokat nem kell bemutatni. Ők nem ismernek erkölcsöt, és mindig úgy intézik, hogy a győztes oldalon álljanak a végén. Ők a világ se**nyalói, már elnézést a kefejezésért, de ez az igazság. Bár ez a status nagyon kifizetődőnek bizonyult nekik.
Revízió nincs, új helyzet van.
Ez önmagában egy nagy ellentmondás, miután a revízió maga az új helyzet.
Mivel Magyarország a II. vh-t is a vesztesek közt fejezte be, nem volt képes az új helyzetet megvédeni. Ilyen egyszerű az egész.
Ez sajnos igaz. Mi nem forogtunk, mint egy szélkakas, és így mindig ki lehetett kiálltani bennünket főbűnösnek. De, ha most ezt írod, akkor korábban miért hivatkoztál a nemzetközi jogra, mikor éppen most mondod (helyesen), hogy az semmit sem ér, mert a feltételeket úgyis a győztes diktálja, jog ide, jog oda.
Kárpátalja középső és északi részének 1939-es magyar csatolása jogilag agresszió, azaz érvénytelen
Az is agresszió volt, mikor a román hadsereg 1918-20 a folyamatosan megszállta a kijelölt demarkációs vonalakat, de ennek csak az lett az eredménye, hogy a vonalat folyamatosan közelebb húzták meg a Tiszához, de a románoknak ez sem volt elég. A Tiszáig nyomultak, majd elfoglalták Budapestet. Az nem volt agresszió precíz barátom?!? Később a 39-es magyar akció nem agresszió, hanem revízió volt, mert egy béke addig marad érvényben, míg azt valaki katonailag vagy diplomáciailag meg nem változtatja.
