"Március 22., 17 óra 48 perc
Helyszín: egy forgalmas pesti aluljáró
Zöld Taksony, 39 éves, hajdan kelenföldi illetőségű hajléktalan megállapította, hogy igen rossz napja van. Kora délután, amikor kimustrált babakocsiján az aznap összegyűjtött kartonpapírt szállítmányozta a MÉH-be, elkapta az eső, és a rakomány tekintélyes része átázott. Ráadásul, amikor visszaérkezett az állandó lakhelyét képező aluljáróba, bosszankodva kellett konstatálnia, hogy kedvenc pihenőhelyét Kéreg Etele, ez a törtető, rendkívül ambíciózus kolléga elfoglalta, és most ott kalapozik a telefonfülkék mellett. A pénzbedobós telefonfülkék szomszédságában igen rentábilis volt a koldulás, tekintettel arra, hogy az oda igyekvő emberek tekintélyes mennyiségű aprópénzt készítettek elő távközlési célokra, s a le nem beszélt összegek többnyire a hajléktalanok büdzséjét gazdagították.
De hát nem volt mit tenni, hősünk néhány, irigységgel vegyes rosszalló pillantás eleresztése után nekiindult, hogy új alvóhely után nézzen. Nemsokára sikerült is elvackolnia magát, és átadta földi porhüvelyét az üdítő szundikálásnak. Azt álmodta, hogy leselejtezték a Szabadság-hidat, és az összes vasanyagot neki kellett a MÉH-be szállítani, természetesen jó pénzért. Épp a kötbér és a fizetendő előleg nagyságrendjéről egyezkedett, és csudára nyeregben érezte magát, mert a megbízó láthatóan nagyra értékelte, hogy ő sokkal jelentősebb befogadóképességű babakocsival rendelkezik, mint Kéreg Etele..., amikor is kellemetlen incidens vetett véget az álomszerűen ígéretes tárgyalásoknak. Egy terebélyes asszonyság megbotlott benne, és végigvágódott a kövezeten, ráadásul eme művelet során a babakocsiját is feldöntötte, amit kétségbeesett hisztériázással kommentált, azt hívén, hogy figyelmetlensége által maradandó károsodást okozott egy jobb sorsra érdemes hajléktalan csecsemőnek."
