a cikk utolsó bekezdéséhez kapcsolódik: a Mintentudás Egyetemének asztrobiológiai előadása utáni kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy a NASA mérlegeli, hogy az Europa helyett az Enceadusjoz küldjön szondát, mivel onnan könnyebb mintát venni. ráadásul ezekaz égitestek izgalmasabbak az élet kialakulásának szempontjából, mint pl. a Mars, hiszen a jégkéreg miatt a pánspermia kizárható.
"Ez a felfedezés egy újabb fontos bizonyíték arra, hogy az életnek kedvező körülmények a gázóriások körül keringő jeges égitesteken is fenntarthatók" - mondta Nicolas Altobelli, az Cassini projekten dolgozó ESA kutató. "Összességében ez a víz olyan eldugott és valószínűtlen helyen van, hogy aligha van bármilyen hatása a földönkívüli élet valószínűségére" - kontrázott rá Postberg."
Scientists searching for extraterrestrial life have long considered liquid water a primary requirement for its existence, so an ocean under Enceladus' surface provides another potential target.
Postberg pointed out that, unlike other unseen oceans in the solar system, the water on Enceladus is fairly easy to reach. Jupiter's moon Europa, for instance, could have an ocean under a layer of ice, but retrieving it would require significant effort. By contrast, the geysers on Enceladus pull material — and potentially life, should it exist there — from its ocean and shoot it into space.
"The water samples are thrown in front of your spacecraft by the plumes," he said. "You don't have to drill deep to analyze ocean material."
Similarly, as astronomers pinpoint bodies outside the solar system where life might thrive, they tend to focus on planets close to stars, where temperatures are warm enough for liquid water to form at the surface.
But Enceladus, orbiting a planet about 891 million miles (1.4 billion km) from the sun, is cold and frigid on its surface.
"The fact that water is on such a remote and unlikely place surely has implications for the general likelihood of life in the universe," Postberg said."
"A NASA Cassini űrszondája minden eddiginél szilárdabb bizonyítékokkal szolgált a jeges szaturnuszi Enceladus hold hatalmas vízkészletről. Az adatok a holdról kilövellő, sóban gazdag jégszemcsék közvetlen elemzéséből származnak.és A Cassini kozmikus por elemző műszere rétegződést állapított meg a hold "tigriscsíkoknak" nevezett hasadékaiból kilövellő gejzírszerű sugarak jégösszetételében. Míg a kilökődő szemcsék a hold felszínétől távol aprók és alacsony a sótartalmuk, méretük a felszínhez közeledve fokozatosan nagyobbá válik, a nátrium és a kálium dominanciája jellemzi. A sóban gazdag részecskék összetétele az óceánokéhoz hasonló, ami azt jelzi, hogy többségükben, vagy teljes egészükben egy folyékony sós víztömeg párolgásából származnak. A felfedezést a Nature-ben tették közzé."
Baromira nincs igazad, de ebbe ne menjünk bele, mert az egész "tudomány"-ban offtopik. Csak arra atényre akartam utalni, hogy egy adott adag ásványkincs szabadpiaci hozzáférésére (ami az árat befolyásolja) nagyon kihat az a tény, hogy az adott ásvány kanadában vagy Észak-Koreában bányászható kizárólag.
Itt azért megjegyzem, hogy az iszlamista diktátor esetében, ne feledjük, az USA, gyakorlatilag a terrorizmus ürügyén indít háborúkat, lásd közelmúlt: Afganisztán, stb., az ásványkincsekért. Azért lehet, én is ellenségként kezelném az országhódítókat. Irán sokkal együttműködöbb lenne, ha nem alkalmaznának vele kettős mércét. Azért nem csak az USA van, mint viszonyítási alap. Továbbá a kommunista Kína, igen, ott vannak még bizonyos népcsoportok, akiket elég rendesen elnyomnak, de vele az USA bratyizik. Na most már, Kina szerintem 10 éven belül jelentős űrtechnikával fog bírni. Most is lőnek fel műholdakat.
Kicsit átkanyarítva, a SpaceShipOne, és ~2 űrrepülőket tervező magáncég szerintem elég jelentős piacra fog szert tenni a magánszférában úgy, mint állami megendeléseknél is. Ez a gondolatmenet is tovább fűzhető.
"Hát, azért talán a Hold és a Marson van néhány olyan nyersanyag, amiért megéri a kitermelésük, nem is feltétlen a kolonizálás kapcsán, hanem a Földre visszavíve, bár ez lehet, banális. Valakiknek megérheti a kitemelés."
Ameddig a jelen trendjeit előre tudjuk vetíteni, addig biztosan nem. Persze a hidegfúziótól a ritkaföldfémek új felhasználási lehetőségeiig sok minden alapjaiban átírhatja a képleteket, de jelenleg több nagyságrenddel drágább bármiért idegen égitestre elmenni, mint a Föld legtávolabbi zugából, a legnehezebb bányászati eljárással hozzájutni a világ legsötétebb kommunista vagy iszlámista diktátorának segge alól.
Hát, azért talán a Hold és a Marson van néhány olyan nyersanyag, amiért megéri a kitermelésük, nem is feltétlen a kolonizálás kapcsán, hanem a Földre visszavíve, bár ez lehet, banális. Valakiknek megérheti a kitemelés.
"Az ásványkincsek (elérhetőség tekintetében) rohamosan fogynak, akár 50 éven belül háború is indulhat, világméretű, így az egyetlen közeli, logikus megoldások a Hold, ill. a Mars, majd tovább."
Se a Marson, se a Holdon nincs semmi, ami a jelenlegi folyamatokat extrapolálva megéri majd azt az energiát, amibe a kolonializálásuk kerül. A Kisbolygóöv már jóval ígéretesebb, mert hiába van messzebb, nics "gravitációs kút", mint a nagy égitesteken, ezért olcsóbb és egyszerűbb lesz egy idő után odajutni, mint pl. a Marsra.
"A mai technikai szinvonalon is lehetséges, egyébként a Marsra jutni, kb. 1,5 év. Ahhoz képest nem sok."
Ahhoz képest sok, pont eléggé sok ahhoz, hogy senki ne menjem oda, ha nincs technikai ugrás. De lesz.
"Bár szerintem már léteznek olyan technikák, amit per pillanat nem vernek nagy dobra. A Hold meg volt 3 nap, most mennyi?"
Létezik és nagy vonalakban teljesen szabadon hozzáférhető. Írd be a keresődbe, hogy VASIMR. Ez a plazmahajtómű prototipusa, most építik az elsőt. A japán Hajabusza-szonda ezzel ment el egy kisbolygóhoz. Enélkül a Hold ma is három nap, de ezzel sem sokkalm gyorsabb, mert minél messzebbre mész vele, annyival többet tudsz lefaragni az út időtartamából. A másfél éves Mars-út már csak 39 nap a plazmahajtással.
Meg nem lesz energia sem a civilizációnk fenntartásához."
Ez a probléma sokkal közelebbi, mint az exobolygók gyarmatosításának elméletileg legközelebbi időpontja. Ha nem oldjuk meg egy-másfél generáción belül, akkor nem az lesz a gond, hogy hová repüljünk, hanem hogy mivel fűtsünk, világítsunk.
"Mondjuk az emberiség történelmét ismerve, jóval előbb fogunk mi inkább háborúzni egymással itt a földön ezért, mint kolonizálni és ezzel új nyersanyagforrásokra szert tenni, terraformálni stb."
A kettő nem zárja ki egymást. A legnagyobb háborúkat a gyarmatosítások korában, azzal párhuzamosan vívták.
Meg nem lesz energia sem a civilizációnk fenntartásához.
Ez viszont tényleg, a nem túl távoli jövő.
Mondjuk az emberiség történelmét ismerve, jóval előbb fogunk mi inkább háborúzni egymással itt a földön ezért, mint kolonizálni és ezzel új nyersanyagforrásokra szert tenni, terraformálni stb.
Csodálkozom az ez iránybáli pesszimizmusotokon. Ez abszolút nem így mutatkozik meg. A Föld le se sz@r minket, csak egy faj vagyunk a többi közül. Továbbá akkor kicsit átfogalmazom. Én bizonyosra veszem, hogy megéri a kolonizáció. Meg amúgy is, az emberi faj kutató természet.
Már elnézést, csak tanulmányozni? Ez butaság, véleményem szerint. Akkor mi értelme tanulmányozni, messziről? Ott tudunk meg a helyszínen a legtöbbet. Az emberi faj, tuti, hogy kimozdul az anyabolygóról. Pláne, ha már a Nap felfóvódik vörös óriássá (nem pusztítja ugyan el a Földet, ahogy én tudom), de nem lesz épp kellemes, bár lehet, élhető, akkor is.
A Mars az egyik legtökéletesebb célpont a kutatásokra a közeli távolsága miatt, a lehető legtökéletesebb megoldás. Az ásványkincsek (elérhetőség tekintetében) rohamosan fogynak, akár 50 éven belül háború is indulhat, világméretű, így az egyetlen közeli, logikus megoldások a Hold, ill. a Mars, majd tovább.
Jó-jó, csökken Kína, vagy az egész emberiség lélekszáma.., és? Kit érdekel? Ez nem gátolja meg a fejlettebb nemzeteket, vagy akár egy összefogás lehetőségét, hogy elmenjünk pl. a Marsra, vagy a Holdra.
A mai technikai szinvonalon is lehetséges, egyébként a Marsra jutni, kb. 1,5 év. Ahhoz képest nem sok. Bár szerintem már léteznek olyan technikák, amit per pillanat nem vernek nagy dobra. A Hold meg volt 3 nap, most mennyi?
Ez a "csak tanulmányozni" szerintem rettentő rossz vonal.
"Első körben a Hold. Szerencsére van ott vízjég, ez jól jöhet. S pláne a Mars."
Szerintem a Holdon és a Marson sosem lesz kolónia, legfeljebb olyasmi tudományos kutatóállomás, mint amilyenek az Antarktiszon vannak, ugyanis - mai ismereteink szerint - semmi nincs ott, ami gazdaságossá tenné a kitelepülést. Amerikát sem úgy gyarmatosították, hogy a gyarmatokat Angliából látták el kajával, ivóvízzel, stb. Így biztosan nem érte volna meg.
Gyarmatok akkor jönnek létre más égitesteken, ha lesz valami, amiért jobban megéri ott lakni, mint a Földön. Mondjuk "korlátlan", olcsó energia, vagy valami ilyesmi.
Ez egyértelműen kolonizáció, valamint élet keresése is egyben, a szerepe ez. Előbb-utóbb rákényészerülünk, első lépésben (meglátásom szerint) a Hold, majd a Mars (a Holdat "ugródeszkaként" használva). A Hold, és a Mars "beszennyezése", talán nem is kell idézőjelekbe rakjam, valóban etikai probléma. Ha a Marson, bármiféle mikrobiológiai élet is van, csínyán kell bánni vele. Ha 100%-osan kijelethetjük, hogy nincs élet, bárminemű élet ott, akkor szerintem beindulhat a terraformálás, amenniyben nem igaz az a teória, hogy bizonyos időközönként a Vörös Bolygó visszanyeri jóval vastagabb légkörét, megnövekedik a hőmérséklet, s az élet előbújik. Ez valamiféle szisztematikus pályaváltozás eredményezheti. Még anno olvastam ilyet valahol.
Az tény, hogy nem várhatunk sokáig. Első körben a Hold. Szerencsére van ott vízjég, ez jól jöhet. S pláne a Mars. A még távolabbi jövőben, meg a Mars lehet ugródeszka a Jupiter holdjai felé, továbbá jöhetnek a Szaturnusz holdjai. Persze, ezek nem zárják ki a ugródeszka nélküli szisztémát. Hatalmas nyersanyag-lelőhely vár ránk a gázóriások holdjain.
Ja, a belső Naprendszer felé is kacsingatnék, főleg a Merkúr sötét oldala vonatkozásában, ahol vizet feltételeznek. Hát, a Vénusz nehéz kérdés, talán majd a technika segít.
Csak arról, hogy azt hazudjuk, az idegen életet keressük, pedig nem is. Ez csak egy elmélet, lehet, hogy nincs igazam, de ez az elmélet megmagyarázza, hogy miért földszerű bolygókat keresünk és miért a mi fogalmaink szerinti lakható zónában.
nincs itt szó szemérmes hallgatásról, többen is hitet tettek már az űrkolonizáció mellett.
a gyarmatosítás nem jó kifejezés, mert már ebben a fázisban is komoly etikai aggályok merülnek fel mondjuk akár a Mars földi eredetű beszennyezésével kapcsolatban. ellenben egyértelműen érdemes ebben az irányban keresni egy távoli jövőben bekövetkező kivándorlás miatt. az erőforrások esetében ez viszont botorság, még a Naprendszer bolygói sem jönnek számításba ebből a szempontból, sokkal inkább a kisbolygók (gravitáció).
itt az említett előadáson kívül megtekinthető egy kerekasztal-beszélgetés is, ahol többek között erről is szó esik.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
" a tényállás az, hogy az exobolygó kutatások a lakható zónában keringő Föld típusú bolygókra koncentrálnak. valószínűleg azért, mert az a típusú élet, amelyet ismerünk, éppen egy ilyen típusú bolygón fejlődött ki"
És az nem lehet, hogy nem is általában az életet keressük, hanem egy olyan bolygót, amelyet a jövőben gyarmatosíthatunk, erőforrásait elsajátíthatjuk, stb?
Csak szemérmesen hallgatunk róla, mert a nyugati civilizáció a Föld gyarmatosításával kapcsolatban is krónikus önostorozásban leledzik?
Az előadás témája a Földön kívüli élet kutatása, az asztrobiológia, annak is elsődlegesen a csillagászati vonatkozásai. Maga az asztrobiológia komplex, határterületeken átívelő tudomány, amelynek célja a földi bioszféra határain túl megtalálni az életet, azonosítani a potenciális élethelyeket, illetve következtetéseket levonni arról az általános kérdésről: szabály vagy kivétel a földi élet? Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, ahol már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez.
A tévésugárzás időpontja: 2011.06.06. hétfő 14:30 20:30
sőt, a helyzet még ennél is bonyolultabb: az elméletileg biomarkernek számító gázok önmagukban nem feltétlenül jelzik az élet jelenlétét, viszont egymás melletti előfordulásuk már nagyobb eséllyel, mivel egyensúlyi helyzetben lebontanák egymást. pl. CO2 - H2O - O3, vagy CH4 - O2 - O3
Nem akarok kötözködni, de ez a kijelentés tényszerűen nem igaz:
Oxigén biztosan nincs. Ahhoz élet kéne. Élet meg periodikus gerjesztés + víz hiányában nincsen.
[Föld-típusú] Élet hiányában is van oxigén, pl. az Europa légkörében van, sőt, a Vénusz légkörében is. Különböző kémiai reakciók eredményeképpen is létrejöhet oxigén. Továbbá van élet víz hiányában.
Tele a világűr bolygókal mi meg csak várakozunk és süttetjük a hasunkat a napsütésben.Ideje elindulni a 20 fényévnyire lévő és óceánokkal.szárazföldekkel borított Gliese felé.
