Nyilván elsősorban a közeg. Páratartalom, stb. Valamint a látás tulajdonságai. A szem felbontóképessége pl. Erről már volt szó, igaz akkor sem "értettétek"/ fogadtátok el, teljesen biztos nem, ahogy látszik is, hogy a fórumtársnak is azzal van a "baja", hogy azt hiszi a végtelenig ellát. Hogy egy tárgyat milyen messziről látunk, az határozza meg (természetesen a közegen kívül), hogy mekkora, hogyan aránylik a mérete a megfigyelő távolságához.
"Egy adott magasságú pontból a felszínen egy adott távolságig lehet ellátni. Tovább nem."
Kamu. Semmiféle magyarázatot nem adtál arra, hogy miféle korlát miatt lenne ez így a laposFöldön, csak kinyilatkoztattad.
"Ezt szemlélteti az átfogó."
Rendben. Az átfogó egy légbőlkapott elképzelésedet szemlélteti. Most beljebb vagy?
"Ha az általad megrajzolt piros vonal az átfogó, akkor egy magasabb pontból ezzel a piros vonallal párhuzamos vonal lesz a nagyobb derékszögű háromszög átfogója."
A piros vonal ott van, ahol van, és nem magasabban. A piros vonal tulajdonságait az szabja meg, hogy éppen hol van, és nem az, hogy hol lehetne. Teljesen mindegy hogyan működik a piros vonal, ha máshol van, mert a kérdés a jelenlegi helyzetére vonatkozik, és nem egy nem-létező helyzetére. Ne kamuzz, ne verd át magadat.
"Ez a második (nagyobb) átfogó a felszínen egy távolabbi pontban fogja érinteni a felszínt, azaz magasabbról messzebbre fogsz látni."
A kérdés az volt, hogy miért nem láthatom szerinted az alacsonyabb megfigyelési pontról azt a távoli pontot, amit a magasabb megfigyelési pontról is látok, holott az a bizonyos távoli pont az alacsonyabb megfigyelési ponthoz közelebb van. Ha a távolra látást korlátozza is a mágiád, a közelebbre látást nem korlátozza. Új szabályt kell kitalálnod, ha azt akarod, hogy az általad kitalált maximális látótávolságnál közelebbi dolgokat ne láthassam. Mi ez az új szabály?
Kiemeltem félkövérrel a lényegesebb részeket, azokra koncentrálj. Kérlek ne kezdj el újabb meg-nem értett fogalmakat felsorakoztatni, próbálj az eddigi problémákra koncentrálni.
Egy adott magasságú pontból a felszínen egy adott távolságig lehet ellátni. Tovább nem. Ezt szemlélteti az átfogó. Azt az irányt, amely irányba nézve a legmesszebb látni az adott pontból. Ha az általad megrajzolt piros vonal az átfogó, akkor egy magasabb pontból ezzel a piros vonallal párhuzamos vonal lesz a nagyobb derékszögű háromszög átfogója. Ez a második (nagyobb) átfogó a felszínen egy távolabbi pontban fogja érinteni a felszínt, azaz magasabbról messzebbre fogsz látni.
"Az átfogók azt szemléltetik, hogy milyen messzire látni el az adott magasságú pontból. Ez "akadályozza meg", hogy a pirossal jelölt irányba nézzen."
Az általam rajzolt háromszög piros átfogója azt szemlélteti, hogy milyen messzire látni el az adott magasságú pontból, ha épp a pirossal jelölt irányba nézek. Tetszőleges "elvi ábra" és átfogó sem akadályozza meg, hogy épp abba az irányba nézzek - és ne arra, amerre te szeretnéd. Engem nem kényszerít a "Föld márpedig lapos" dogma arra, hogy körülnézzek. Csak magadat tudod ezzel átverni, én nem látom ennek a bevételi oldalát. Esetleg nem jutsz a mennybe, ha a Föld gömbölyű?
Az általam kiegészített ábrán látható, hogy a pirossal jelölt átfogó rövidebb, mint a te felső pontból húzott átfogód.
Szóval ha szerinted csak egy adott pontig lehet ellátni 20m magasságból egy síkon, akkor 10m magasságból méginkább látható az a bizonyos pont, mert az a bizonyos pont közelebb van a megfigyelőhöz 10m magasságból. Még akkor is, ha "a valós helyzetben a háromszögek átfogója nagyon közel van a vízszinteshez".
Az ábra nyilvánvalóan egy elvi ábra. A nagyobb háromszög alapja (és természetesen átfogója is) ugyanolyan arányban lesz nagyobb, mint a derékszögű háromszög rövidebb oldala, függetlenül az oldalak méretétől.
Ha a kisebb derékszögű háromszög rövidebb oldala csak pl. 10 m, az alapja pedig 10 km, akkor ha a nagyobb derékszögű háromszög rövidebb oldala 20 m, akkor az ő alapja 20 km. A valós helyzetben a háromszögek átfogója nagyon közel van a vízszinteshez. Az átfogók azt szemléltetik, hogy milyen messzire látni el az adott magasságú pontból. Ez "akadályozza meg", hogy a pirossal jelölt irányba nézzen.
Mi akadályozza meg a megfigyelőt, hogy a pirossal jelzett irányba nézzen? Miért kell felmennie az árbóckosárba, ha a fedélzetről is látja ugyanazt, amit az árbóckosárból? Ráadásul ha alacsonyabbról nézi, az még közelebb is van hozzá, tehát jobban látja.
Minek az árbóckosár a laposföldön, ha onnan rosszabbul lehet megfigyelni, mint a fedélzetről?
"A látószög nagyon-nagyon-nagyon pontosan ugyanaz az árbóckosárból, mint a fedélzetről. Képzeljük el a laposföldön: van egy derékszögű háromszöged, aminek az alapja legyen 15 kilométer, a magassága pedig 15 méter. A derékszög az árbóc meghosszabbításánál van, ahol a vízfelszínt metszi. Milyen látószögkülönbségről beszélünk itt? Semmilyenről. Bedobtál egy kamut, mivel pontosan tudod, hogy a felszín nem lehet lapos, illetve ha lapos lenne, nem kéne árbóckosár."
Nem értem mit nem értesz ezen. Hasonló háromszögek. Ha a derékszögű háromszög egyik oldalát megnöveled (jelen esetben a magasságot), ugyanolyan mértékben növekedik a másik oldal, a háromszög alapja. Amit a fedélzetről, azaz m magasságból x km-re látsz meg, azt az árbóckosárból, a*m magasságból a*x km-re látsz meg.
"A hold körül keringő szondák..."
Remélem egyszer azért megérted, hogy ezeket te csak hiszed, vagy ezekben csak hiszel.
"A légköri fénytörés nem PONTOSAN a felszín görbületéhez hajlítja a fényt, és a rajzon sem az látszik."
Én nem írtam, hogy PONTOSAN a görbülethez hajlítja. Nem gondoltam rá, hogy a képpel együtt félreérthető, de akkor átfogalmazom: a görbület felé hajlítja.
"Ahogy lényegében az összes bolygó az evolúciója kezdetén – ezt állítja legalábbis egy új kutatás. Habár többen is elmondták, de Neil deGrasse Tysonhoz szokás kötni azt a kijelentést, hogy ha a Föld akkora lenne, mint egy billiárdgolyó, akkor a felszíne sokkal simább lenne annál. Mindez talán meglepő, de ennél is meglepőbb lehet azon állítás a planétánk kapcsán, hogy a lapos Föld-hívőknek lényegében végig igazuk lehetett – csak tévedtek pármilliárd évet. Mint arról ugyanis a New Atlas beszámol, a University of Central Lancashire (UCLan) legújabb kutatása alapján a bolygók a legkorábbi stádiumukban laposabb alakúakká válhatnak, mielőtt végül felvennék az általunk oly jól ismert gömb formát."
Igen. A Szózat kéziratán néhány összeadás is látható. Lehet, horizonttávolságé?
Feljegyezték, hogy Vörösmarty feladata volt a földrajzi nevek magyarra fordítása az első magyar nyelvű földgömbhöz, melyekből aztán 200 példányt ingyen osztottak ki a jelentkező iskolák között.
Hát így kell ezt egy "gömb" Földön! Nehogy már megsüssön a Nap bennünket....
"....Szapudi István csillagász nappajzsa a Földet érő napfény mennyiségének csökkentésére tökéletes volna, amit egy befogott aszteroidával kombinálna ellensúlyként. A szakma jól fogadta az elméletét, az egyeteme pedig találmányként rögtön le is védette. A szakértő kiemelte, hogy ez csak egyfajta megoldás a globális felmelegedésre, emellett természetesen a kibocsátásunkat tovább kellene csökkenteni....."
Az egész polémia a lapos és gömb földről arról szól, hogy teremtettek vagyunk e, valamilyen hatalmas Intelligencia által, vagy csak véletlenül, a majmok segítségével vagyunk itt. A többi csak mese...
"az "álláspontok ütköztetése" a normális "medertől" még bőven messze van."
Pontosabban: az "álláspontok ütköztetése" az ütköztetéstől még bőven messze van. Pl. #dezsoKe tanácsát ("ember, nézd már meg magad!") elengedte a füle mellett az ellen.
Nono! Tessen kilépni a véleménybuborékból. Az szóbanforgóból az is következhet, hogy - legalábbis egyesek - mégiscsak tudatában lehettek a görbületnek. (Éppen a tudományellenes tábor emlegeti az "elveszett ősi tudást", hát akkor ezt is lehet csócsálni.)
