Természetesen van eltérés a kvantum vákuum és a szupravezető közt.
A vákuum nem atomokból áll és a vákuumban nem az elektromos töltés süllyed el, hanem a hipertöltés - a hypercharge. De az egész folyamat szinte ugyan az. A világ egy önhasonló fraktál.
A tetrahedron azt is megmondja, miért van ez. Mert a Higgs-él köti össze a két részecskét a két gerjesztési pontot.
A vákuumban a Heinsenberg határozatlanság miatt mindig van várható értéke a Higgs-mezőnek.
Ez olyasmi, mint amikor egy hangszóróra folyadékot öntesz és bekapcsolod. Néha egy-egy csepp nagyon magasra ugrik.
A béta bomlást a W bozon közvetíti. Erről annyit kell tudni, hogy csak a balkezes Donw Up quarkhoz csatlakozik, és a balkezes elektronhoz na és az egyetlen neutrinohoz.
Minden récsecskéhez hozzárendelhető egy mező. Ez a mező "quantum harmonic oscillator"-okból áll.
A tetrahedron minden egyes éle egy-egy ilyen oszcillátornak felel meg.Tehát egy tetrahedron több mező oszcillátorait tartalmazza.Ez ha gerjesztett állapotban van, akkor ott egy részecske tartózkodik.
"The modern concept of the vacuum of space, confirmed every day by experiment, is a relativistic ether. But we do not call it this because it is taboo"
"Albert Einstein in 1920: ”We may say that according to the general theory of relativity space is endowed with physical qualities; in this sense, therefore, there exists an Aether"
"hese arguments suggest that the scalar condensates are an effective long-distance description of the vacuum, and at short distances, below the QCD scale, the vacuum may have structure."
Meghallgattam a Leonard Susskind féle előadást, de ott szó nem volt a skalár mezőkről, se a Dirac egyenletről, ahová szerinted a Higgs-féle skalárt be kellene helyettesíteni az elektron tömege helyébe (ez eleve gyanús nekem, mert a Dirac egyenlet fermionokra vonatkozik, nem a skalár terek kvantumára, a 0-s spinü bozonokra). Említette ugyan azt a tényt, hogy a mezők megváltoztathatják az elemi részecskék nyugalmi tömegét, de azt persze nem tette hozzá, hogy ezt matematikailag már az ötvenes években bebizonyította pont a skalár terekre vonatkozólag egy magyar fizikus, Novobátzky Károly.
Az előadás egyébként a Higgs mechanizmus laikusoknak szóló bemutatása volt, a részecskefizika egyik eszköztára, Feynmann-diagramok segítségével. Én ennél egy jobb előadást is tudok ajánlani ebben a témában, ami legalább magyar nyelven hangzott el. Ha beírod a gugliba: „Dávid Gyula: A tömeg eredete és a Higgs bozon” kifejezést, egy kattintással már indíthatod is a videóját, amely még rövidebb is, mint Susskindé.
Amit pedig ezen válaszod után sok-sok új hozzászólás formájában az angol wiki szócikkekből beidéztél, valószínűleg megállják a helyüket, de a Dirac egyenlet szerepéről a skalár mezőket illetően ezekben sem esett szó. Kivételként talán a szupravezetés elméletét tárgyaló Landau féle elmélet szócikkét lehet felhozni, ahol szerepel egy skalár, de hogy az mi, azt nem értettem.
Amit én az 1040-es hozzászólásomban írtam, abból talán látszik, hogy engem nem különösebben a Higgs mechanizmus érdekel, hanem az inflaton mező elméletei, amelyek ugyancsak skalár mezőkre támaszkodnak. De elismerem, hogy ez itt off-topik, hiszen a jelen topik a Higgs bozonról szól.
Ha olvasmányaid között az inflaton is előfordult, akkor megköszönném, ha hivatkoznál rájuk.
Tk arra lettem volna kíváncsi, hogy ezeknek a rajzoknak van-e bármiféle rejtett értelme. Végül is több órai munka lehet bennük.
Vagy olyasmi, mint mikor a polinéz bennszülöttek "repülőgépeket" készítettek gyékényből azért, hogy a varázslattal visszacsalogassák az égből a korábban hasznos cargo-t ledobáló gépeket.
Esetleg tekintsük matematikai szimbólumokat ábrázoló modern művészeti alkotásnak.
