Na ezek már jó linkek voltak, végre megértettem. Íme a tények:
Ahogy tegla polgártárs mondja, a doppler effektust figyelembe vették, csak azt nem, hogy az egyes bitek határai akkor már időben nem ott lesznek, ahol lenniük kellene. Így aztán elcsúszik az egész miskulancia. Pöti málőr.
A megoldás természtesen nem a távolság növelése, a távolság nem változtat a doppler effektuson, mivel az csak a sebességre érzékeny. Nem is a távolság a lényeg, hanem a pozíció. A korábbi tervben a szonda a leszállási pont felett repült volna át, és az idő jórészében többé-kevésbé felülről vette volna a jeleket, pont abból az irányból, amiben a lassulás bekövetkezik, így erős doppler eltolódások lettek volna. Az úgy pályageometria viszont olyan, hogy a Cassini mindvégig oldalról, majdnem 90 fokos szögben lesz a Huygens mozgásirányához képest, így az nem közeledik és nem távolodik, tehát a sebessége változása is lényegtelen. Ehhez a távolságnak annyi köze van, hogy eközben a Cassini is halad, elég gyorsan, és a Huygens is, kezdetben gyorsan, később lassan, egymással közel párhuzamosan. Tehát ahhoz, hogy vételi irányszög megmaradjon kb 90 fok, nem lehetnek túl közel.
A NASA-ra meg mérges vagyok, mert ezt írja:
"A more distant flyby means a slower change in geometry during the probe descent, reduced Doppler shift of the probe signal, and therefore better tracking and data collection."
Ez félrevezető, a távolabbi elrepülés nem csökkenti a doppler hatást, a relatív helyzet csökkenti azt.
Valamint amiatt is, hogy nem tették lehetővé a firmware frissítését. A BIOS upgradenél is az volt a baj, hogy a rendszer maga alatt vágta a fát, itt ez nem áll fenn, mert többszörösen redundáns rendszerben ez nem igazán lehet veszélyforrás, ha eltolják az egyiket, még mindig ott a másik.
Figyelembe vették a dopplert, tehát hogy a vivőfrekvencia eltolódik. Ki is próbálták, működött rendesen. De nem vették figyelembe, hogy a vitt jel frekvenciája (8192 bps normálisan) is el fog tolódni. Ezt viszont nem próbálták ki.
Nem hardver, hanem firmware hiba. De ezt a firmware-t nem lehetett újraprogramozni.
"Simply put, the receivers would not be able to track the probes signal fully as its frequency varied during the original flyby."
"A more distant flyby means a slower change in geometry during the probe descent, reduced Doppler shift of the probe signal, and therefore better tracking and data collection."
emlékeim szerint, ilyen aláírással már olvastunk pár sületlenséget a indexen tudományos cikk formába burkolva.. nem tudom melyik webes ufómagazin szokott a forrás lenni, de én akkor szoktam elhinni, ha több másik helyről is hasonlót olvasok.. [és nem a blikkben, hanem minimum az origon, de persze a legjobb ha valami hivatalos tudományos szájton]
2. A hivatalos álláspont szerint azért szervezték át a Huygens manőver geometriáját (Cassini nem 1200 hanem 60000 km távolságban), hogy könnyebb legyen a jelforrás felé fordulni (tracking), ez 1200 km-ről nem biztos, hogy sikerült volna kellő stabilitással.
3. Szintén a hivatalos oldalon 1.5 mrd dollár szerepel, itt 3.3.
4. Valaki fizikus kiszámíthatná, hogy mekkora doppler effektussal kell számolni. Nekem az a gyanúm, hogy a szóba jöhető sebességeknél a hatás simán belefér a rádióadás szokványos sávjába.
5. Továbbá az ilyen kommunikációnál mindig számolni lehet elhangolódással, ezért azt szokás követni is. A Cassini vevőantennája ilyet nem tud? Az igaz, hogy ez elképzelhető, mert a Huygensen egy stabil oszcillátor van, az nem szokott elhangolódni.
6. Hogy létezik az, hogy miközben a Cassini mindvégig doppler alapú éréseket fog végezni (Doppler Wind Experiment, DWE), a tervezők mégsem gondoltak arra, hogy a frekvencia kicsúszik az elfogadható tartományból?
7. A dopplerhatás csökkentésében milyen szerepe van a távolságnak?
Nekem az a gyanúm, hogy valamit nagyon félreértettek. Nem az első eset, ez bulvármédia.
...értem én ezt, de ez nem PC-s kategóriájú kütyü... a rádiós kommunkáció meg olyan dolog, amire alapul MINDEN kapcsolat, itt nem figyelembe venni változtathatósági igényt, az nem hiba, hanem bűn... igazság szerint én nem is ezt hiányolom, hanem a korrekebb híreket... amik persze lehet, hogy vannak, csak hozzám nem jutnak el...
Ha jól értettem úgy próbálják csökkenteni a gondot, hogy valamelyest csökkentik a szondák közötti sebességkülönbséget.
A többit meg majd meglátjuk. Lehetséges verzió az is, hogy minden simán megy és a szonda leszállóegység rendben leereszkedik, csak éppen nem érkezik semmiféle értékelhető adat.
Jó lenne ha sikerülne, nem valószínű, hogy a most szokásos olcsó szondák közül tudnának olyat készíteni ami felveszi a versenyt ezzel.
Egy esetleges szoftverfrissítésnek több akadálya is lehet.
1. Nincs felkészítve a szonda szoftverfrissítésre, mert nem terveztek ilyet.
2. Nem minden szükséges modul van felkészítve szoftverfrissítésre
3. Nem éppen optimális a kommunikációs csatorna szoftver frissítésre. Ma még nem jár a technika ott, hogy stabil nagy sávszélességű kapcsolatot hozhassanak létre ilyen távolságra, egymástól gyorsan távolodó állomások között. Valószínűleg a használt bitek többsége inkább hibajavítást hordoz, mint forrásadatot. Gondolj arra, hogy ma még a saját alaplapunk BIOS chipjének frissitése se éppen veszélytelen. Előfordulhat, hogy a helyzet inkább romlik, mint javul.
4. Szerencsére ma még nem minden a szoftver, szükség van hardverre is. Elképzelhető, hogy ilyen jellegű frekvenciaváltozás folyamatos kezelésére szükség lett volna egy célhardverre, mindkét szondára.
A szűkös sávszélesség nem igazán szoftverkérdés, de azért tettek valamit az ügy érdekében: úgy módosították a pályát, hogy ne legyen túl nagy a Doppler-hatás. Az eredeti terv szerint a Huygens-nek már november környékén a Titánra kellett volna mennie.
"Számítási hiba a 3,3 milliárd dolláros űrmisszióbanA szakértők elfeledkeztek a Doppler-effektusról
vomit
2000. november 20., hétfő 10:53Kínos pillanatokat hozhat a Cassini-Huygens űrmisszó előkészítése során vétett számítási tévedés. Minden jel arra mutat, hogy a NASA és az európai ESA tucatnyi szakértője ugyanazt a hibát követték el a 3,3 milliárd dolláros összköltségű misszió előkészítésénél: elfelejtették figyelembe venni a landolóegység adatforgalmában keletkező Doppler-effektust.Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének! Nyomtatható változat hirdetésbanner( 7000, 10, 330, 247, 0, 0 )Amikor 1997. október 15-én a floridai űrközpontból 20,7 milliárd kilométeres útjára indították a Cassini-Huygens bolygókutató kettős szondát, senki nem sejthette, hogy egy egyszerű számolási hiba miatt meghiúsulhat a szépreményű kutatási projekt. A szonda útjának legfontosabb szakasza, a leereszkedés 2004 novemberében a Szaturnusz Titán nevű holdjára kútba eshet, mert a 320 kilogrammos Huygens az ereszkedése során gyűjtött adatait esetleg már nem fogja tudni továbbítani. A szakértők elfeledkeztek a Doppler-effektusról A tervek szerint a 300 millió dolláros Huygens-szonda 30 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szeli át a Titán sűrű atmoszféráját, majd leszáll a hold felszínén. A 2 és fél órás manőver folyamán a Huygens 18 műszere által szolgáltatott adatokat a keringési pályán maradó Cassini felé továbbítják. Félő azonban, hogy az adatátvitelt biztosító elemek viszonylag szűkös sávszélessége a kritikus időpontban nem lesz elegendő a mérési adatok továbbítására. Bár a Huygens adóit és a Cassini vevőberendezéseit a Földön pontosan ugyanarra a frekvenciatartományra szabályozták be, a kommunikációs rendszer a Titán felszíne felé rohanva az adatoknak csak a töredékét lesz képes az anyaszondára, majd a Földre továbbítani. Valószínűleg a tervek készítői közül senki nem gondolt arra, hogy a Cassini nem álló helyzetben várja az európai építésű Huygens landolását, hanem másodpercenként 5 kilométeres sebességgel távolodik tőle. A landolóegység másodpercenként 5,6 kilométert megtéve zuhan a hold felé, ezért az átviteli frekvenciasáv ennek megfelelően megváltozik, Doppler-eltolódás lép fel. Ahogy egy elrobogó vonat zaját közeledve és távolodva más-más hangmagasságban észleli a megfigyelő, a Huygens rádióhullámai a Cassininél az elküldéshez képest teljesen más formában érkeznek meg. Teljesen mindegy, hogy a két szonda egyforma vagy változó sebességgel távolodik egymástól: a frekvenciaeltolódás miatt a Cassini a leszállóegység jeleinek csak kis részét, alig 10 százalékát lesz képes majd fogadni. A jel eltolódott nagyobbik része elveszik az űrben. A NASA és az ESA megoldási lehetőségek után kutatPutónium a fedélzeten A Cassini-Huygens szonda indítását 1997-ben komoly vita előzte meg, mivel az energiaellátást nukleáris forrásból, 32,8 kilogramm plutóniummal oldották meg. Az aggodalmak arra vonatkoztak, mi lesz ha felrobban a Titan 4 szállítórakéta, vagy ha a kicentizett pályán visszatérő szonda véletlenül elég a légkörben, és beteríti a bolygót a rakományával. Arról van szó ugyanis, hogy kilövése után másfél év alatt a Napot megkerülő szondát épp a kézre eső pozícióban levő Föld körül gyorsították fel. A lendületvétel során a veszélyes anyag 1170 kilométerre repült el a Földtől. Ha elégett volna a plutónium, a légkört annyi halálos nehézfémmel terhelte volna, mint amennyi a kísérleti atomrobbantások során eddig kikerült a természetbe. Mint látható, megúsztuk a plutónium esőt. Az ESA mérnökei lázasan dolgoznak a probléma megoldásán. A Jupiter körül lendületet vevő Cassini-Huygen szondán az év elején végrehajtott távdiagnózist megerősítette az európai űrkutatási hivatal darmstadti irányítási központjában (ESOC) levő mérnöki kísérleti másodpéldány is. Az ESOC-nál vizsgálóbizottság alakult, hogy megállapítsák, miért nem derült ki a hiányosság már 3 évvel ezelőtt. A bizottságnak feladatául szabták, hogy gondoskodjon az űrmisszió hiánytalan lebonyolításáról, és biztosítsa, hogy az ESA hasonló berendezéseket használó jövőbeli űreszközeinél ugyanez a hiba ne léphessen fel. 2001 nyaráig a NASA és az ESA megoldási lehetőségek után kutat, hogy hibátlanul le tudják bonyolítani a landolást. A kilátásba helyezett alternatívák mindegyike nagyobb üzemanyagfelhasználással jár, és tovább nehezíti a szonda egyébként is bonyolult küldetését. Gondok elé néz egy 2003-as másik ESA-projekt is Az ESA oldaláról kiszivárgott információk szerint a Cassini központi egységének sebességét csökkentenék, és ezzel erősíteni lehetne a Huygens által sugárzott adatok vételét. Ezen kívül szóba jöhet a Cassini keringési magasságának megemelése, vagy az antenna Huygens felé fordítása az eredetileg megcélzott landolási pont helyett. Egyelőre kétséges, hogy a jóval értékesebb Cassini-szonda küldetésének veszélyeztetése nélkül sikerül-e végrehajtani egy ilyen módosítást. Ki kell derülnie, hogy a Titán mellett lassabban elhaladó szonda képes lesz-e elérni a Szaturnuszt. Egy másik megoldás volna a Huygens szoftvereinek átprogramozása, de egyelőre ennek megvalósítása is kétséges. Az ESA-nél bíznak benne, hogy képesek lesznek megoldani a problémát, és megmentik a leadott adatmennyiséget. Mostantól kezdve minden intézkedést annak figyelembevételével hoznak meg, hogy sikeresen lebonyolítsák az egyedülálló Cassini-Huygens űrmissziót. Az Atlanti-óceán mindkét partján hallgatásba burkolóznak az illetékesek, de az űrközpontokban az akut probléma kezelése mellett lázasan dolgoznak a felfedezés következményein is. Az ESA ugyanis nem csak a Huygens-szondához szállított hibásan programozott és beállított kommunikációs rendszert. Például a Mars-Express és a Wirtanen-üstököst megközelítő, 2003-as indítású Rosetta hasonló bajok elé néz."
"Sikeresen levált a Cassini amerikai űrszondáról a Huygens európai leszállóegység, hogy célba vegye a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt - jelentette be közép-európai idő szerint szombat hajnalban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
A Földtől 1,25 milliárd kilométerre lezajlott műveletről 4 óra 24 perckor érkezett meg a rádiójel a földi irányítóközpontba. A Huygens január 14-én próbál meg leereszkedni a gyűrűs bolygó holdjának a felszínére. "
de nem csak képek, remélem, hanem légkörbeli nyomelem-nyalánkságok (szerves anyagokra lehet számítani), és pontos légköradatok (nyomásprofil gondolom, hogy mekkora közegellenállással kell számolni mondjuk 950 km-en, megsül a szonda, avagy nem sül meg)
paff neki, hamar munka sose jó
az ISS az nem a nemzetközi űrállomás persze, azon nincsen távcső, hanem az Imaging Science Subsystem, vagyis a kamera :))
minden idő UTC-ben, ami a GMT-vel azonos, tehát a mi időnkhöz képest -1, azaz nálunk mindegyikhez egy órát kell adni.
Nov 15 08:57 S06 szekvencia kezdete, ez a 31 napos szekvencia tartalmazza a Titan-B megközelítést
Dec 09 22:14 három nappal a találka előtt, utolsó pályamódosítás
Dec 10 22:13 backup - ez nemtommi, azt hiszem arra az esetre van, ha az előző nem sikerülne
Dec 10 09:11 a Nemzetközi Úrállomás 12 órán keresztül 15 képet készít óránként, amiből aztán filmet csinálnak
Dec 10 21:18 Föld felé fordulás
Dec 10 22:13 9.5 óra adás, fogadja a Madridi 34m-es antenna
Dec 11 08:56 kamerák vissza a Titán felé, max 14 perc
Dec 11 09:11 a Nemzetközi Űrállomás ismét filmez, ezúttal 15 órán át
Dec 12 01:08 a NŰ most a gyűrűket figyeli
Dec 12 04:53 Föld felé fordulás
Dec 12 05:44 9 óra adás, fogadja a Madridi 70m-es, és aztán a Goldstone-i 70m-es is.
Dec 12 14:44 kamerák ismét a Titán felé
Dec 12 16:05 holtidő. az esetleges csúszásokat lehet itt behozni
Dec 12 16:21 alacsony és közepes felbontású megfigyelések. Közeli és távoli infravörös, CIRS (akármi is az) és fényképezés
Dec 13 04:46 Several slow scans across Titan Spectral imaging (amit nem értek, minek fordítsam?)
Dec 13 08:46 nagyfelbontású térképezés
Dec 13 12:16 átállás kémiai hajtásra, 21 perc
Dec 13 12:37 az alfa és lambda(?) vir(go?) csillag megfigyelése a Titán légkörén át ultraibolya tartományban (UVIS), rendkívül kritikus mérés
Dec 13 12:46 titan-B legközelebbi pont, 1200 km, 6.1 km/s
Dec 13 13:13 visszaállás giroszkópvezérlésre, 24 perc
Dec 13 13:36 a titán sötét oldalának vizsgálata, villámok és sarki fény keresése
Dec 13 14:42 gyűrűsíkon áthaladás felfelé
Dec 13 17:46 "Titan limb observations", a sztratoszférában nyomelemek keresése
Dec 13 23:16 15 perc holtidő. az esetleges csúszásokat lehet itt behozni
Dec 13 23:31 Föld felé fordulás, 29 perc
Dec 14 00:00 adatok leküldése, fogadja a Madridi 70m-es antenna, először a legfontosabb UVIS
Dec 14 09:00 adatok leküldése befejeződött
Dec 15 02:52 Dione legkisebb távolság (72,500km)
Dec 15 07:00 Szaturnusz legkisebb távolság, 4.8 Szaturnusz átmérőnyire
Dec 15 12:12 gyűrűsíkon áthaladás lefelé
utóirat: azért kulcsfontosságú az UVIS, mert ez fog adatokat szolgáltatni a légkör pontos kiterjedéséről, ami kell ahhoz, hogy a Huygens le tudjon szállni. a huygens 25-én fog leválni, addig meg kell határozni minden fontos paramétert, hogy az esetleg szükséges módosításokat meg lehessen tenni. a légkör adatai ahhoz is kellenek, hogy a további Titán elrepülések magasságát belőhessék. most 1200 km-re közelítette meg a bolygót, de lentebb is mennének, ha a légkör engedi.
hétfőn magyar idő szerint 13:46-kor Titán állomásra megérkezés, de meg nem állás, csak lassítás, közben fényképek készítésére, pecsételésre, tax-free szuvenírek vásárlására lehetőség megnyílása:-)
