Nagyon jó, hogy van ez a topik, legalább is nekem rengeteg mindenben segített-segítettetek!:)
Oh, értem köszi! Ránéztem amik fent vannak djangobookson most a legnagyobbak Favinok 16 1/2", utána Busatok 16 1/4", de rengeteg köztes méret van, kisebb-nagyobb-közepes és akkor ugye ehhez mindenféle menzúra, nyakvastagság stb.. rájöttem tényleg igazából akármelyik jó lehet ha az arányok jól elvannak találva, na meg persze ha a gitár jól meg van csinálva. Sajnos be kell látnom lehetetlen megmondani így képekről meg puszta adatokból melyik hogy fog szólni, muszáj lenne kipróbálni. Így vakon nemigen fogok merni hangszert venni. A legnagyobb félelmem a megfizethető kínálatból, főleg az új hangszerek között, hogy nincs a hangnak húsa, nincsenek rostok és szörnyen csörömpölni vagy cincogni fog.
Gyönyörűszép darab, igazából még hasonlót se láttam. D Angeliconak ugrott be, hogy valamelyik modelljének mintha hasonlítana a teste, de ha jobban megnézem egészen más az is. Még a végén majd gypsy gitár helyett rárepülök erre a szépségre.:)
Köszönöm. van még egy pár azért, de nem sok. Viszont mi kezdtük. Az előző énekes szólógitárosunk nyitotta ezt a topikot.
Igen, elég elszánt gyűjtő, és ha megteheti, elmegy ide-oda gitárért (nem oylan nagy költség amúgy egy fapados, pláne a gitár árához képest, és még Párizst is megnézte). A Favino azt hiszem, Amerikából van neki, a djangobookson vette.
A Busato nagyobb testű, és inkább fazont jelöl már, mint gyártót. De szerintem Favinonak is van nagyobb testű hangszere, de amiket én láttam, fogtam, normál méretűek voltak.
Amit árulok, az egy komoly darab, ha nem kéne a pénz, meg is tartanám. Wedeli Kohlernek készült, sajnos elszalasztottam, hogy írjak neki, meghalt 2011-ben, pedig meg akartam kérdezni a gitár sztorijáról. Az öreg Sandnernek, aki készítette, írtam, de nem válaszolt sajnos, biztos nem foglalkozik ilyesmivel, nyolcvan fölött (lehet, hogy nem is tudja a történetét, legyártotta, elvitték, aztán kezdett egy újat). Az az érdekes, hogy az újabb gitárjainál ez sokkal szebb, anyagában és kidolgozásában is. Egy német gyűjtő azt mondta, hogy nem normál archtop (más a forma, az f lyuk stb.), hanem gypsy archtopnak nevezte. Na, és ez aztán bazi nagy testű gitár.
Nagyon klassz zenekarod van!:) Más ilyen Django jellegű zenekarokat nem is nagyon találtam itthon.:(
Nagyon szép hangszer, nem semmi a barátod akkor fogta magát és tényleg leugrott Charles-hoz!:D Köszi az infókat! Amúgy melyik a testesebb a nagy nevek közül a Busato vagy a Favino? Meg néztem van köztük olyan is, hogy Grand model, a nevéből gondolom azokat jó nagyra csinálják.
Egyébként néztem gs-en azt a jazzgitárt amit árulsz(nem rég esett le, hogy Te árulod), piszok szép az a testforma.
Ezért a gitárért kiment egy barátom Charles-hoz, megnézte, tetszett, hazahozta. Aóta sajnos eladta, de van neki egy Favino-ja is, és nem kellett neki kettő ovállyukas. Favino-ból a Jacques a drágább, ő az apa, és állítólag az ő gitárjai jobbak.
Mondjuk nem lenne rossz ha lemehetnék a sarki hangszerboltba kipróbálni egy két Busatot egy Selmert meg három Favinot. De amíg ez nincs, marad a youtube.:D
Ja, ne értsetek félre csak ismerkedem a különböző gitárokkal.:) Meg próbálok minél több fajta gitárt hozzáértő kezekben meghallgatni, hogy halljam melyikre mi a rá jellemző melyik hogy szól satöbbi.:D (amúgy nagyon gitármániás vagyok) szerintem pont, hogy nagyon fontos, hogy amiket hallgatok ilyen kaliberű gitárosok kezében legyen, oké, hogy bármin jól szólnak, de olyan a játékuk, hogy szinte hallatszik hogy hogy van a kezében lévő hangszer megcsinálva, illetve pont, hogy ők maximálisan ki tudják hozni az adott gitár varázsát. Szóval ez lenne egy Busato.:)
Meg ahogy nézem Favinok is vannak, illetve ahogy nézem van 2 féle Jean-Pierre Favino meg Jacques Favino.
Erre a Djangos filmre nagyon kíváncsi leszek, ha kicsit hunyorítunk fog rá szerintem hasonlítani:D Csodálkozom, hogy még nem készült film az életéről. Legalább is én nem tudok róla.
Ez nagy csapda ám, meghallgatni Fapy-t, hogy, na, ilyen gitár kell. Mert oké, hogy az biztos egy baromi jó gitár, de egy baromi jó Fapy Lafertinnél van, akinél egy Saga is valószínűleg kb. ugyanígy szól.
Tényleg nagyon szép amit linkeltél, meg ég- és föld az ebayeshez képest, valszeg tényleg nem sok köze van a kettőnek egymáshoz.:) Ezt a szétszedhetőt is persze szívesen megnézem majd, érdekesen hangzik.:) bár az elképzelésnek kb pont a szöges ellentéte lehet, de biztos nagyot szól.:)
Találtam egyet ami tényleg visz mindent amit eddig így youtube-on hallottam, ez melyik fajta gityó?
Amúgy ezeknek a régi gitároknak sokszor brutális nyaka van. Hemü szétszedhetőjének van régi stílusú nyaka, hát, kell hozzá marok (de érdekes módon kényelmes, csak van egy mérete, ami nem biztos, hogy minden kéznek jó, az enyémnek pl. nem).
Széles a nyak, rövid a menzúra és kicsi a test. És nem is a legszebb darab Beuscher. Még abban sem vagyok biztos, hogy az, és nem egy gyári gitár, amihez a nevét adta. Itt van egy szép Beuscher: https://www.facebook.com/francoisbaudemont/posts/1040573549340955 még a címke is más benne.
A Johnson az pl. jóféle. Nekem volt D lyukas, Gáspár Pali egy ovállyukason játszik, teljesen rendben van a hangszer. Ugyanaz van vele, mint a gyári hangszerekkel sokszor (kisebb a fedlap íve, mint az eredetinek), de még így is nagyobb, mint a Saga-é.
A Johnson a Dell'Arte céggel variált, amikor az elkezdte gyártani az Asian sorozatát, de aztán nem tudtak megegyezni, és a Johnson le is állt a gyártással. Amik valóban Johnson név alatt készültek, jól összerakott, szép hangú hangszerek. Ezek az újak nem tudom, milyenek.
Nem úgy kell azért elképzelni, hogy amire azt írtam "rossz", az használhatatlan, hanem mihezképest. A Favino, ami nem tetszett, ahhoz képest nem volt jó, hogy hallottam baromi jó Favino-t.
Azért, aki már gitárt készít, egy bizonyos színvonalat elvár magától. Tehát jó lesz az mind, amit komolyabb kategóriában veszel (mondjuk gyáriban úgy Saga Cigano az alap, és onnan fölfelé, a nem gyárik meg mind jók egy bizonyos szinten). Csak ha egymás mellé teszel hármat, és az egyik sokkal jobb lesz, onnantól már annál rosszabbat nem szeretnél. És ezt lehet játszani jó sokáig, de nem feltétlenül biztos, hogy az egymillás hangszer jobb lesz, mint a háromszázezres.
Én már játszom olyan régen, hogy ha megfogok egy hangszert, rögtön tudom, hogy az engem érdekel-e a továbbiakban, vagy nem. Mert ha benne van, amit hallani szeretnék, akkor jó, ha nincs, akkor nem jó. És aztán jön még a többi: kényelem stb. De pl. egyáltalán nem biztos, hogy ha nekem tetszik egy hangszer, az másnak is tetszik, sőt. És ez a manouche gitárokra fokozottan igaz.
A Richwood féle holmik valamire jók, de azért nem viszik túlzásba. Nekem volt Oscar Schmidt, koncerteztem is vele, amíg elkészült Hemü a hangszeremmel, megszólalt, elviselhető volt, de tényleg csak pótlék, viszont baromi olcsón vettem (és még olcsóbba adtam el :)).
Ha csináltatsz hangszert (bárkivel), akkor egy alap minőséget elvárhatsz. Aztán még így is lehet, hogy egy idő után lecseréled, mert ez vagy az nem tetszik benne az idők során. Ha megnézed, még a nagyok is állandóan válogatnak, és nem azért, mert bármelyik hangszerük rossz lenne, hanem valamelyik épppen valamiben jobb, mint a másik.
Értem, hát az biztos, hogy az univerzum segítségére is szükségem lesz, hogy jó hangszert találjak, vagy készüljön.:) Ezt nem tudtam, ezek szerint jól szól- nem szól jól szempontból kb az a helyzet, mint a hegedűknél-vonóknál. Mondjuk olyan szempontból szerencsésebb, hogy abból legalább van lehetőség kipróbálni mindenfélét... Ilyen gitárokból akármilyen hangszerboltba elmegyek maximum felkínálják a Richwood-ot berendelik nekem. Nem azt mondom, hogy biztos rossz, de fázom az ilyen hangszerektől. Illetve, hogy Téged idézzelek, nyomokban tartalmaz manouche gitárt...
Mindegyik másmilyen. Milliméterre pontosan lekoppintva sem lesz két egyforma. Volt a kezemben olyan Favino, ami nem kellett volna (na jó, kellett volna, de jól eladtam volna), meg olyan is, amelyiket azonnal vittem volna haza. Meg volt olyan nagyon drága gitár is a kezemben, ami szintén csalódás volt, és volt olyan olcsó, ami meglepetés.
Az én Saga Gitane-om ipl. úgy szólt, mint az álom, csak a nyakát nem tudtam megszeretni.
Úgyhogy komoly hangszerek közt is lehet nagyon jó, meg nem annyira jó, nincs két egyforma még azonos gyártmányok között sem, nagyon sok múlik nagyon sok mindenen. Sokkal nagyobb különbségek vannak, mint a normál akusztikus gitároknál, valószínűleg leginkább az érzékeny, vékony fedlap miatt.
Najó, persze!:D az ilyen fazonokra mondja azt apám, hogy még egy konzervdobozon is jól szólna.:D
Nagyon hasznosak ezek a videói, testközelből fel van véve hiteles hanggal, több különböző ilyen luxus gitárral, mindegyik tényleg olyan más és más karakter, de mégis mindegyik csodálatos. Talán a Favino áll a legközelebb hozzám, de a földhöz verném a seg*em ha ezekből akármelyiket sikerülne jól lekoppintani.:)
Na ez szuper! A szélesség lehet nem is annyira lesz téma, nem olyan széles ezeknek az oval lyukas Selmereknek a nyaka, amiket eddig néztem mindegyik asszem 44,45 milli. Az archtopomnak 43,7 mm. :))
Igen sajnos, hogy ezeken belül milyen fajták vannak fogalmam sincs, pedig nagyon érdekes dolgok ezek. Ennek valami csodás hangja van, kíváncsi lennék, hogy van festve lakkozva a fedlap:
A nyakprofilon könnyen lehet, a szélességén nehezebben, de az enyémnél sikerült megoldani.
Kétféle típus van: ovállyukas és D lyukas. azokon belül van sokféle, de minimális változtatásokkal és alapjában mind a Macaferri-Busato-Favino vonalon mozog.
(Amit amúgy a videón linkeltél pont egy spéci, ritka, teljesen eltérő testméretű darab.)
Persze! Én nem értek sajnos a modellekhez, de pont arra szerettem volna én is célozni, nem kell semmit átszabni meg ilyesmi, főleg olyat nem ami jó és bevált, ha van olyan ismert modell ami erre hajaz, ráadásul van is hozzá tervrajz, satöbbi, akkor az nekem teljesen jó, összeválogatjuk ezeket a faanyagokat(amúgy asszem faanyagban is a megszokottak) és kész. Gondolom a nyak profilját, esetleg szélességét nem probléma személyre szabni, persze egészséges kereteken belül.
Ezek az elindított projectek is akár érdekelhetnek majd.:) Köszi a képbeigazítást! Amikre leginkább kíváncsi voltam azokra azt hiszem mindenre választ kaptam, ha az anyagiakat előteremtettem, föl fogom venni a kapcsolatot, és akkor meglátjuk mit tudunk kisütni a dologból!:)
Ez, amit linkeltél, majdnem olyan, mint egy normál ovállyukas Macca, csak kisebb a test, aminek szerintem nem sok értelme van, hacsak nem nagyon alacsony a használó. A Selmer gitároknak amúgy sincs böszme nagy testük, még a Busato sem óriási.
Hemünek van eredeti tervrajza, megvette, az alapján dolgozik. Van kerete is a hangszertesthez, meg minden sablon stb., kicsi az esély, hogy nekilát egy teljesen más testsablont legyártani, meg áttervezgetni a gerendákat stb. Arról nem is beszélve, hogy egy csináltatott gitár mindig kétesélyes, hogy milyen lesz, egy átszerkesztett meg pláne.
A faanyagban tudsz kérni dolgokat, meg egy két lehetőséged van, de a naygon speciális igények lehet, hogy nem megvalósíthatók (különösen ebben az árfekvésben).
A szétszedhető D lyukas még megvan amúgy, de az egy jó nagy darab hangszer, hosszú nyak, és elég széles is, meg Busato méretű test. Szól is, mint az állat, mondjuk, az kétségtelen.
Más kész hangszerei nincsenek, most voltam nála, vannak elindított dolgok, de kész hangszereket nem nagyon tárol otthon, csak amiket magának csinált, aztán az vagy eladó, vagy nem. :)
Köszönöm az útbaigazítást, sokat segített, hogy leírtad ezeket!
Szimpatikus főleg, hogy szeretettel készíti a hangszereit szenvedélyből és nem tucatra, remélem majd lesz ideje és kedve ill. vállalja majd a hangszert.:)
A szétszedhetőst, megtaláltam lejárt hirdetésben ha jól emlékszem 110e-ért.(ilyenkor mindig megkérdezem magamtól, hogy hol voltam akkor amikor ez eladó volt:))) Esetleg ha vannak egyéb eladó kész hangszerei azokat is nagyon szívesen megnézném!
Az elképzelés egyébként valami ehhez hasonló lenne, legalább is fában meg a lyuk nagysága-helye tekintetében mindenképp, le is van írva róla pár hasznos adat, de hogy pont ennek a tervrajzát meg lehet-e majd szerezni azt nem tudom: http://www.djangobooks.com/Item/bob-holo-2011-musette
A tervrajzzal kapcsolatban, találtam néhányat, bár nem értek hozzájuk, ez az ami hasonlít a leginkább:
Maximum nézünk majd valami nagyon hasonlót, de mindenek előtt eladom először a stratom, pénz az ahogy elnézem bőven fog kelleni hozzá:))
Ahhoz, hogy valaki elkezdjen egy ilyen hangszert, rendelkeznie kell egy eredeti tervrajzzal, mert nem mindegy, mi hol és hogyan van. Ezeket meg lehet venni (meg kb. lelehet nézni a netről is, de az azért nem az igazi), de kevesen szeretnek befektetni, ha mondjuk csak egyet kell csinálni (ami fura, mert a hangszer árához képest minimális összeg a tervrajz).
Hogy mennyit kell rászánni, azt jó, ha attól kérdezed meg, aki készíti. Mert valóban nagyon sok összetevője van, pl. a hardver: ha olcsó kínai kulcsot teszel rá (ami nem rossz, de azért van annál jobb), az kb. 3000 forint. A Schaller, ami a legolcsóbb autentikus készlet, 30000. Ilyen különbségek lehetnek bármiben (pl. a faanyag sem mindegy, hogy milyen). Úgyhogy árat nem tudok, még saccolni sem. Hemü legutóbb 200 alatt árulta a szétszedhető gitárt, de az spéci cucc, kísérlet (amúgy baromi jó hangja van, meg jól is néz ki), és saját szórakozásból csinálta, nem megrendelésre, és ő nem is iparszerűen dolgozik, láthatod a honlapon, hogy kb. évi egy-két gitárt készített.
Átlag hangszerészek, akik iparszerűen űzik a szakmát, általában 300 alatt nem vállalnak akusztikust, spécit pláne, de inkább 4-500, amire számítani kell.
Csodaszépek! Köszönöm Urak a segítséget, könnyen lehet, hogy én is élek majd a lehetőséggel, írtam egy levelet pár napja az egyik hangszerkészítő ismerősömnek és össze is szedtem neki nagyjából miről lenne szó, szépen leírtam stb, egyelőre még választ se kaptam, úgyhogy arra gondolok kevesen vállalnak be egy ilyen hangszer elkészítését. Annyit még szeretnék kérdezni, ha nem vagyok túl indiszkrét, körül-belül milyen összeget kell majd rászánni a kicsire?:) (tudom, hogy ez 1000 dologtól függhet, de úgy mégis mire lehet számítani szerintetek) Ha gondoljátok leírom szívesen alapjába véve mi az elképzelés.:)
