Nagyon köszi a linkeket! Tegnap és ma a nap végére ki vagyok nyúlva (alapban billentyűzet a munkaeszközöm, itt meg dolgozni kell :-)), de békeidőben folytatom a hőszivattyú tanulást és megnézem.
De jó neked, már haladsz :) Én furkálni szeretnék szondákat, de még fúrót is kell barkácsolnom. Először én is kollektorra gondoltam, csak az sok cső és sok földmunka :(
Két napja dolgozunk a talajkollektoron. A jó hír az, hogy változó mélységben, de olyan 150-160 centitől két méter mélységig vizes kavicsréteg van, talajvíz olyan 180 centi mélyen. Ez a legjobb talaj a kollektornak. Itt szimpla csőpárral 40W/nm is kivehető, de dupla csőpárral szerintem olyan 60W.
A kevésbé jó hír az, hogy nagyon lassan haladunk, mert a két méteres árkok többször beomlottak. Ma délben úgy döntöttem, 170 centire ásunk, azóta nem omlik. Fölé meg a másik két cső 130-140 centi mélyre. Ma eljutunk a feléig (bő feléig).
Végülis így is tudna a kollektor legalább 10kW-ot, nekem meg 6-ra lenne szükségem. Szóval nagyon optimista vagyok az eredményt illetően.
"Gondolkodj..." folyamatosan azt teszem, de mostanában különösen! :-)
Csak olyan gyári elvi rajzom van, ahol az alkatrészek és szondák helyét mutatja. Azon mérik az előre és visszatérőt is -legalábbis mérőkét tettek mindkét helyre- így abból nekem nem derül ki semmi. Ha esetleg van olyan gyári rajzod, amiből rá tudnék jönni, nagyon megköszönném, ha bedobnád ide.
"Ezek alapján a hűtőközeg töltet mennyisége számít, kevesebb kevesebb, több több alapon." A ma reggel nézett videóban az ember beszélt arról, hogyha kevés a gáz, akkor akkor a vezérlés által az EEV-n keresztül tudunk többet is adni. De akkor kevesebbet is.
Az EEV-t végül is tudjuk víz hőmérsékletek alapján szabályozni, esetleg megbolondítva egy kis külső hőmérséklet figyeléssel.
Viszont egy kérdés: A ritkább gáz kevesebb munkát jelent a kompresszornak? Gondolom igen. Lineárisan annyival kevesebbet, amennyivel ritkább? (Mert a kompresszor aszinkron motor lévén ugyanolyan fordulatszámmal pörög.) Mert ha igen, akkor már kezd összeállni a kép. A motor ugyan a terhelés csökkenésével nem lineárisan eszik kevesebbet, de kevesebb villanyt eszik.
"folyadékgyűjtő, és folyadék leválasztó" éppen ma reggel néztem egy olyan videót, amiben a felvágott cuccot mutatták. Mindezekkel együtt azt gondolom az eddig olvasottak alapján, hogy törekedni kell a legkisebb túlhevítésre...a folyadékleválasztóval együtt.
Bár a mai technológia morzsáit, és a 13 évvel ezelőtti technológia (ez a topik, 2009-nél járok) gyakorlati tapasztalatait olvasva tudom most így összegezni. Aztán ha nem jót összegeztem, jelezd, lécci.
Eddigi olvasmányaimból sikerült összerakni azt, hogy az elpárologtatóban a túlhevítést kell a minimumon tartani (3-6K), úgy, hogy a lé maradvány még éppen ne érje el a kompresszort (ezért a 3-6K ráhagyás), különben a tragacs folyadékütést szenved. Ez az egyik fontos pont, ahol maximalizálni tudjuk a hőszipka COP-jét.
Kondi oldalon van a kompresszor által előállított meleg gáz, amit a fűtési rendszerben hasznosítok a fűtési tömegáram optimalizálásával. Ekkor a fűtési előremenő beáll valamilyen értékre és hurrá...
A topikban elolvastam eddig 8200 hozzászólást, megnéztem sok videót, de arról sehol nem találtam említést, hogy hogyan tudom beállítani a hőszipkát úgy hogy a fűtési rendszerben az általam kívánt előremenő hőmérsékletet kapjam. EszTibi még akkor olyat írt, hogy fűtési visszatérőre szabályoz. Persze, nekem az is jó, csak szeretném kézben tartani, mindezt nem inverteres kompresszorral és COP romlás nélkül.
A fölszinten két termosztát van, egyik a padlótemperálásnak, másik a falfűtésnek. A tetőtérben viszont helyiségenkénti vezérlést oldottam meg. Tehát lehet olyan, hogy az egész házból csak egy szoba kér fűtést.
Változó fűtési igény esetén hogyan tudom a kívánt értéken tartani a fűtés hőmérsékletet? Fel tud engem valaki engem homályosítani ez ügyben?
Gyula20 írta itt lentebb, hogy betett egy plusz hőcserélőt a kút és a hőszipka közé. Én most 2008. októberénél tartok a topik olvasásánál, ott ahol éppen a vásárolt hőcserélőnek a típusát írta (BL50C-30D). Ezért gogliztam ki a hőcserélő képét és tettem be ide kacsintóval.
Aztán tovább olvasva 2008-at, a következő oldalon már képet is tett be a hőcserélőről, ami teljesen máshogy néz ki, mint amit nekem a gogli megmutatott, és aminek képét kitettem ide, erre az oldalra.
Akkor kb nekem is annyi lenne, mert magas a vízszint.
Már el is kezdtem gondolkozni, hogy mi lenne, hogyha talán kútvizes cucc lenne, de az jutott eszembe, hogyha a másik kút nem tudja elnyelni a vizet, akkor cumi van. Azt pedig senki nem tudja előre megmondani, hogy a második kutam el tudna-e nyelni x mennyiségű vizet. Ezért írják az általános szakvélemények, hogy egy szívó és két nyelő kút.
Nálunk a kézi, vagy valami lájtos cuccal való fúrás nem működik (bebizonyosodott), a komoly fúrók meg 16-20000Ft/m körül fúrnak.
A talajkollektornál meg már megállapodtam a markolós emberrel, és a csőre is megvan a gyártó árajánlata. Ez most drágább, de biztosabb megoldásnak érzem, mint a kutat.
Gondoltam erre is, de valahogy idegenkedek tőle. A jelenlegi kutam a rendelkezésre álló területnek olyan részén van, hogy a másikat max 10 m-re tudnám fúrni.
Egy zárt rendszer mindenképpen tisztábbnak érzek a kútvizeshez képest. Igaz, a kútvíz kvázi állandó és viszonylag magas hőmérséklete jobb az elérhető hőszipka COP szempontjából, viszont a kútszivattyú 4-5-600W-os teljesítménye már lejjebb viszi a rendszer COP-t. Talajkollektor esetén pedig 80, max 100W-os szivattyú kell.
Nedves talaj esetén a négyzetméterenként kivehető teljesítmény 25-30W/nm, sima, egy szintes kollektor esetén. Ekkor a kivehető teljesítmény a 200 nm-es területről 5-6kW. Az én kollektorom kétszintes lesz, ebből adódóan 60%-kal több csővel, mint amennyi az egyszinteshez kellene. Ezek alapján én úgy gondolom, hogy elég lesz.
Ha a talaj minősége olyan, máshol akár 100%-kal nagyobb terület kellhet ugyanannyi hő kivételéhez, én ebből a szempontból szerencsésebb helyen lakom.
Azért lesznek a csövek egymástól 45 centire, mert az ásós embernek ilyen kanala van. Nem úgy tudunk ásni, hogy 200 nem teljesen kiás, én meg úgy fűzöm a csövet, ahogy akarom, hanem egy csík kiás, cső betesz, betemet.
A területen oda-vissza kiásott szakaszok lesznek, így egy 45 centis folyosó mellé kb 120 centire fog jönni a következő.
