Láthatod belőle, hogy az alfabetikus rendszerrel minden gond nélkül le lehet írni pl. a szögek mértékét.
Azt is láthatod belőle, hogy az alfabetikus rendszer tizes alapú, nulla nélkül.
A görög számok (betűk) kérdését alaposan kitárgyaltuk jul. 23-tól kezdődően a Csillagászat topikban (1304)
Ott egy 5793-as számot kértem volt leírni görögül...
e_laca mit sem sejtve leírta. (1307)
"epszilon(5)/psi(700)/koppa(90)/gamma(3)=5793...
Akadékoskodó kérdésemre (1311), hogy ismerték-e a tízes számrendszert, a helyiérték fogalmát és a nullát, "bináris" adott "szakszerű" választ (1315) (görög matematikatörténeti témából írta szakdolgozatát.)
Válaszából kiderült, hogy beborult...
A görögök nem használtak helyiértéket... a nullát meg nem ismerhették...
Számításuk az ún.
NEM HELYIÉRTÉKES TIZES SZÁMRENDSZER...
Olyan mint a GERMÁN fából FINNUGOR vaskarika. (A jelzők 15. illetve 19. századi kitalációk)
Bináris, a szakdolgozatíró is érezte, hogy sántít állítása, ezért gyorsan átugrik Mezopotámiába egy kis segítségért barátaihoz...
Ott ugyanis "a számok konkrét dolgokkal kapcsolatban fordultak elő, és a nagyságrend a szövegösszefüggésből megállapítható volt."
bináris= magam is a hivatalos tudomány részének vagyok mondható...
1319-es válaszomat követően a párbeszéd a sarlatánok és a hiv.poz.tud. között megszakadt...
"az eredeti mű kézirata"
Értsem úgy,hogy a "Megále Szüntaxis" görög eredetije?
Akkor meg miért ragaszkodunk az Almageszthez, hiszen egy fordítás magában hordozza a hiba lehetőséget a sok másolás kapcsán.
Látszik nem mindent olvastál itt. Görög számokkal kellene legalább egy oldalnyi csillagászati táblázatot rekostruálni...
(Almadsiszti), a Ptolemaios-féle hires görög csillagászati műnek az arab fordításban elferdített cime, mely eredetiben a következőkép hangzik:
[ÁBRA]
azaz «magna constructio astronomiaep vagy «a csillagászat nagy egybefoglalása». Ezt az egész középkoron végig a csillagászat számára alapul szolgáló művet a csillagászat lelkes tisztelője Al-Mamum bagdadi kalifa Honein ben Izsák orvosával és ennek fiával Izsák ben Honein-nal arab nyelvre fordíttatta. Ezt a fordítást TluLbit ben Korra és a X. században Al-Farabi revideálták, az utóbbi kommentárt is irt hozzá. A XII. vagy XIII. században latin fordításban terjedt el a keresztény Európában. Csak a XV. században került az eredeti mű kézirata Olaszországba hol Trapezunti György pápai titkár latin nyelvre fordította, Peurbach és Regiomontanus német csillagászok revideálták ezt a fordítást. Nyomtatásban az A. Velencében jelent meg 1515-ben Gherardo fordításában, u. ott 1528-ban jelent meg Trapezunti György fordítása. Görög-francia szövegü a Halma-féle hites kiadás (Páris 1813-16). Az A.-ben van letéve a Ptolemaios-féle geocentrikus világnézet matematikai elmélete."
"Barmelyik" nem forras.
Azt allitottad, hogy: "Úgy, hogy a mértékadó tudomány úgy tartja, hogy a görögöt (Szüntaxist) lefordítják arabra (Almageszt) majd ezt latinra. A Szüntaxis pedig örökre elveszett..."
Szerintem jó lenne, ha eldöntenétek, hogy arab közvetítéssel (fordítással) vagy görög eredetiben maradt fenn.
A lazarus.elte.hu. honlapkészítőknek is szólni kellene:
"Ez utóbbi csak arab közvetités, fordítás révén - IX. sz. maradt fenn. A XII. században fordították 'vissza" latinra (sic!!!), arab címének (al-Madzsesti) latinos változata vált ismertté: Almagest."
"The first translation into Arabic (early 800s) was by Al Haggag ben Jusuf ben Matar. An arabic Almagest of 827 still exists in Leiden University Library"
Ha tudsz angolul olvasni, itt elég rendesen le van irva az Almageszt története. Az elsö görög nyelvü pédány 1158-ban került Bizáncból Sziciliába (mint királyi ajándék), aztán mikor Konstantinápolyt elfoglalták a törökök (1453-ban), újabb példányok is nyugatra kerültek (a menekülö tudósok hozták magukkal - akik egyébként meg is tanitották a humanistákat görögül: csak azért mondom, nehogy kisüsd, hogy a görög nyelv is humanista találmány).
Ez egy sulyos tevedes. A tudomany _semmi_ ilyet nem allit. Megtenned, hogy megnevezed "mertekado" forrasodat?
Egyebkent a gorog szoveg (nem arabbol visszaforditott) tobb kodexben megorzodott, utananezhetsz pl. Heiberg gorog kiadasaban vagy a Peters-Knobel kiadasban. Megnyugodhatsz, nem veszett el.
Bele kell torodnod, hogy Ptolemaiosz valodi szemely volt, nem a galad humanistak talaltak ki az utokor szorakoztatasara.
Úgy, hogy a mértékadó tudomány úgy tartja, hogy a görögöt (Szüntaxist) lefordítják arabra (Almageszt) majd ezt latinra. A Szüntaxis pedig örökre elveszett...
Miért nem voltál egy kicsit aktívabb, amikor azt cikiztem, hogy nem is arabból fordították, hanem sziciliai görögből? Regiomontánus vajon tudott-e arabul olyan szinten, hogy a szakadt kéziratokból olyan tip-top munkát készített?
Trapezunti Georgiosz tudott arabsul Krétán? A fiai miért mérgezték meg a königsbergit? (Regiomontanus)
Ptolemaiosz királyról miért éppen egy koszos falucskát neveznek el 400 év múlva Egyiptomban?
Pl. Theonis Alexandrini in Claudii Ptolemaei Magnam Constructionem Commentariorum Lib. XI, Basel, 1538 (persze ez is humanista hamisítvány :-)))
Commentaires de Pappus et de Théon d'Alexandrini sur l'Almageste, Vatican, 1931-1943.
"Tőled is szívesen elfogadom egy 2. századi csillagtáblázat rekonstruálását görög számokkal..."
Azt elhiszem. De erre várhatsz. Nézz utána az irodalomban.
"Egy kicsit olvassál vissafelé."
Pechedre olvastam.
"Akiket felsoroltál, azok eredményei alapján is rekonstruálták a csillagászatot és a földrajzot a humik..."
Nem fáj néha? Úgy véled, a humanisták kitalálták Ptolemaioszt, időgéppel visszavitték pár évszázadot, hagyták, hogy az arabok lefordítsák, majd amikor megörökölték az araboktól, akkor összeállították azt, amit előzőleg ők maguk találtak ki?
Miféle görög kommentárokat?
Tőled is szívesen elfogadom egy 2. századi csillagtáblázat rekonstruálását görög számokkal...
Egy kicsit olvassál vissafelé.
Akiket felsoroltál, azok eredményei alapján is rekonstruálták a csillagászatot és a földrajzot a humik...
Igen, a gorog kommentarokat is akkor irtak, al-Birunit, al-Battanit, Ulug Beget szinten akkor, sot Ulug Beg csillagdajat is azok a csalo humanistak epitettek.
Lassan megvonhatjuk a mérleget.
Ptolemaioszt a 15. században humanisták találták ki, 2. századi tudósnak. (egyiptomi falunév alapján...)
Két monumentális tudáshalmazt beszéltek bele (földrajz és csillagászat), amelynek segítségével félrevezették egészen a huszadik század végéig a két tudományágat, és a történettudományt - mérhetetlen zavarokat okozva.
A mértékadó tudomány röstelli hivatalosan, mindezt bevallani, ezért Ptoli továbbra is nagy hatással van a történettudományra, nyakra főre idézi mindenki Strabón barátjával egyetemben.
E földrajzi tudáson nyugszik a teljes antik történettudomány ma is.
Valószínű a számok lefordításával lehetett némi problémája a magányos sziciliainak...
Én el sem tudom képzelni a Szüntaxist eredetiben, görög számokkal (betűkkel...)
(Persze egy két részletet utólag is kiizzadhattak a humanisták.)
Azt a rengeteg táblázatot! Ehhez tényleg kellettek az arab számok.
Lehet, hogy a 15. századi latin Almageszt is arabs számokkal operál?
