Ha már polidili, akkor.... Szükség van a széna, és szükség van a könyvlapforgatásra is. A lényeg az, hogy mindenki ezt, a megfelelő arányokban, és böcsületesen tegye és végezze. Nyilván a ""paraszt"" (jobban kedvelem a jobbágy szót inkább rá, de azt avíttá tették a farizeusok - lehet vissza kéne hozni?) sokkal több szénát és ezért sokkal kevesb könyvlapot forgat. De szükségük van egymásra, csak mindenki viselkedjen tisztességesen egymással! Jó!?
Időnként kilendülgetünk a saját tengelyünkből, mert hajlamos ám a primus inter pares elv áttolakodni, holmi alá- és fölérendeltségekbe. :-((
Ki olvas manapság klasszikusokat, sőt, magyar klasszikusokat néhány megcsontosodott magunkfajtán kívül? Úgyhogy nem neked szólt, ha félreharangozást véltél hallani.
Aha, a városiak nyilván nemcsak a szénát nem forgatják ott a bűnös városban, hanem a magyar irodalom klasszikusait sem, így aztán e szavak jelentése kész rejtély előttük:-))
Már hogyne lebbenne a gondolkodásod, egyenesen lobban, most is létrehoztál egy szép dupla képzavart, a földön maradó gondolkodás leleményét, amely ráadásul igyekszik is.
Megint belopakodott két szópár feltűnés nélkül, amin csak úgy átsiklottunk, fullad-fülled és gabalyodik-gebed. (És a lop-lép is olyan összeragadósnak tűnik. Enyveskezű szavak. :D)
Írása válogatja, hogy mennyire fonetikus, meg mennyire betűs. Az én gondolkodásom nem lebben, hanem igyekszik a földön maradni. Viszont nem én vagyok, aki már mindent tud!
Kihagytam a magyarázatból, és a városiak nem érthetik, hogy a rend itt nem társadalomviselkedési leíró, hanem a széna csíkba rakott halmaza. A kaszás előre meg visszamegy, és ezt a két kaszálatot a gráblás összehúzza egy helyre, hogy könnyebb legyen később a forgatás. Azért forgatják, mert befülledne, nyirkossá válna a földfelőli rész, és megtámadná a penész.
Jesz, it iz. Nincsenek véletlenül keletkező szavak, mindegyik a maga korában értelmi alapon született valamely létező előzményre kapaszkodva. És persze hangutánzással is.
Na, tekintsünk újabb szópárt a kis-nagy mély-magas hangrendű világból!
Azt mondja a nyelvész, a gereblyének létezik magas és mélyhangrendű alakja. Gereblye meg grábla. Csak úgy vannak, hogy válogathassunk kedvünkre.
Ám persze nem így van, a grábla a szénagyűjtés eszköze, egy méteres vagy még nagyobb foghordozó készülékkel, a fogak is fából vannak, jó arasz hosszúak. A széna eredete, a magas fű ugyanis nem sodródik a kaszával, hanem álltó helyében esik le. Ezt a sok fűtetemet húzza rendbe a grábla, és elég nagy ahhoz, hogy szapora legyen. Nem szepeg.
A gereblye viszont a kis vas, amivel a vászoncseléd a virágágyást rángatja. Játék.
garment, O.E. capa, from L.L. cappa "cape, hooded cloak" (see cap). The modern word and meaning ("sleeveless cloak") were a mid-16c. reborrowing from Fr. cape, from Sp., in reference to a Spanish style.
O.E. cæppe "hood, head-covering, cape," from L.L. cappa "a cape, hooded cloak," possibly a shortened from capitulare "headdress," from L. caput "head" (see head). Meaning "women's head covering" is early 13c. in English; extended to men late 14c. Of cap-like coverings on the ends of anything (e.g. hub-cap) from mid-15c. Meaning "contraceptive device" is first recorded 1916. "Cap-shaped piece of copper lined with gunpowder and used to ignite a gun" is c.1826; extended to paper version used in toy pistols, 1872. The L.L. word apparently originally meant "a woman's head-covering," but the sense was transferred to "hood of a cloak," then to "cloak" itself, though the various senses co-existed. O.E. took in two forms of the L.L. word, one meaning "head-covering," the other "ecclesiastical dress" (see cape (1)). In most Romance languages, a dim. of L.L. cappa has become the usual word for "head-covering" (cf. Fr. chapeau). As a verb, from c.1400; meaning "to excell" is from 1821, originally dialectal. Related: Capped; capping.
late O.E. cepan "to seize, hold," also "to observe," from P.Gmc. *kopijanan, but with no certain connection to other languages. It possibly is related to O.E. capian "to look," from P.Gmc. *kap- (cepan was used c.1000 to render L. observare), which would make the basic sense "to keep an eye on." The word prob. belongs primarily to the vulgar and non-literary stratum of the language; but it comes up suddenly into literary use c.1000, and that in many senses, indicating considerable previous development. [OED]Meaning "financially support and privately control" (usually in ref. to mistresses) is from 1550s. The noun meaning "innermost stronghold of a tower" is from 1580s, perhaps a translation of It. tenazza, with a notion of "that which keeps" (someone or something); the sense of "food required to keep a person or animal" is attested from 1801. For keeps "completely, for good" is Amer.Eng. colloquial, from 1861.
Ne bonyolódjunk bele, mert FURA urak ebbe beleőrülnek és engem keresztre feszítenek. :-((
"promontory," late 14c., from M.Fr. cap, from L. caput "headland, head" (see head). The Cape of Good Hope in southern Africa has been the Cape since 1660s. Sailors called low cloud banks that could be mistaken for landforms on the horizon Cape fly-away (1769).
Persze ugye minek nekem farizeuskodni a bölcsbagolyváras könyvtárakban. Amikor ugye Capetown-ban jártam, Dél-Afrikában anno vagy 4-5 éve 3 hétre kőkemínyen dolgozóban, elvittek minket kirándulni. Találjátok ki, mi volt kiírva a kilátókra? Képpont azaz capepoint. Ez egy fatális hatalmas véletlen lehet csak. Gondolom. De majd mások ugye gondolkodjanak helyettem, hiszen én ........ Én csak I'm a tőr!! :-))))))))
De én már itt hirdetem mióta, hogy nem ez a szóeredetvizsgálati sorrend, hogy...
1. Lehet-e finnugor? (átkutatva a szótű után a halmazba rakott kivállogatott szalmakazlakat)
2. ............
3. ............
x. utánzó
1. Lehet-e imitációs eredetű?
2. ...........
3. ...........
Komolyan nem értem fura uraink, miért is nem akarnak megfordulni már végre a lovukon. De le fognak esni előbb-utóbb róla, mert sajna a tudomány, azaz a ló nagyom begyorsult ám újabban. (Én javasolnám a legbékesebb megoldást! Nyugodt és bölcs nyugdíjbavonulást. Másik alternatíva, hogy bárhol a világon lehet finnbeugrisztikai tanszéket is alapítani, hirdetvén az igazságokat!!)
Jó hogy írod, valóban érdekes a kép szó is. Miért éppen k-é-p, és miért nem s-a-k. Mi köze a képnek a felületen művelt dolgokhoz, kapaszkodáshoz vagy kaparáshoz például?
De hálisten tudjuk, hogy a szavak hangjai tetszőlegesen esnek beléjük.
".......A nézett mese rossz. A hallott mese jó! – szögezte le Vekerdy Tamás. Milyen az értelmi tevékenység a kisgyereknél? Mi az ő „tudománya”? A spontán utánzás. Nem szabad őt fejleszteni, tanítani, korrigálni. Mi beszéljünk hozzá „jól”, és ő majd utánoz. Érzelmi világának fő jellemzője a spontán öröm. Már négyszáz éves orvosi könyvek leírják, hogy a kisgyerek alaphangulata a derű....."
Sok müzliben van édesítő anyag. Na mi az? (Hogy egészséges legyen a cukor kilőve) Máz vagy méz? Vagy valami kulimáz, akarom mondani kulimájsz. Majszoljuk!
"Egy müezzin új, műízű müzlibe túr."
Mellesleg a mez, tényleg bevonat. Méghozzá olyan, ami jelzéses és látványos. Honnan tudom? Me(s)ztelen sütikről, meg hogy imádok meszticesen mesztilláb lenni. ;-))
Ott van még a mez, ami szintén bevonat valami felületen. Aki mezt visel, az valamilyen sportot űz, tehát mozog. Aki meg sportol, egészségesen él és müzlit eszik.
Persze, a máz-mész szópár teljesen egyértelmű, mindkettő bevonat valami felületen, bár jól eltemette az idő a mész korabeli értelmét. Szerintem a kisméretű fazekas díszítés neve volt a mézelés, aztán a szó önmagát megvalósítva valódi mézessüteménnyé alakította át a tárgyat, mert a nyelv időnként teremt is.
De erről a meszelésről jut eszembe a tapasztás, a falra azzal feltehető a vakolat, de teperni csak lefelé lehet.
Van errefelé Vasban egy szó, kepesztet. Azt jelenti, hogy erőszakosan, sőt, ellenszenvesen próbálkozik, de semmi eredményre nem jut. Viszont felkapaszkodás az eredmény. Az ügyetlen kapaszkodó a kepesztető.
Előző "tudomámos" adatolásomhoz is kapcsolódóan figyelmedbe, csak Neked.
seprű-söprű, betű-bötű, veder-vödör, repül-röpül..... Remélem csapóskodás helyett elkezdesz kicsit gondolkodni is. (????????? - Vagy már mindent tudsz? Akkor nem szótam.)
Boccs, de ebbe is bele kell szólnom. Ugyanis maga a be-tű szó a bizonyíték (na jó, legyen csak bizonytalan cáfolandó jel) arra, hogy a nyelv valami fonetikus írást teremtett, ahol is az írásba a hangjeleket, hangról-hangra szavakká betűztük.
De nézzük az eredetet. Nyitott vagyok minden """""tényre""""".
Hát igen, roppant meggyőző. Ha az ekkor 1100 év előtt vót, az úgy volt, hameg mégicsak egy későbbi átvétel, akkor ammeg úgy volt, mert másképp vót..... (nem borulnék le Wamberger fantasztikus munkássága előttt az a nagy büdös helyzet! :-(()
Na de eltűnt Székláb kartács mégiscsak segít nekünk!
"Jelentésük sem rokon, a fazekaskenőcs a legnagyobb erőfeszítéssel sem rokonítható a méhek által készített eledelhez. Hacsak úgy nem, hogy halmazállapotuk hasonló, de ez azért elég gyengécske fundamentum."
Óvatosabban! Ugyanis ha sütikét, vagy akár mézeskalácsot is megkensz kívülről mézzel-mázzal az dettó ugyanolyan lesz, mint az edény (szintén égetett, azaz sütött) felülete.
Fényes és kemény.
Maradjunk annyiban, hogy a méz egy ősi sütőmáz.
Különben is ma már ilyen mézes-máza(o)s szavunk van a fémedényekre. *Zomáz. Boccs az zománc.
OFF
Akit érdekel, elküldöm neki a törökméz, azaz a sültméz roppant egyszerű recepjét.
ON
Ui:
Gyanítom hogy a mész szó is kétségtelen jelentéstani összefüggésben van, mind a mézzel, mind a mázzal.
Egy finnugránstól elvárom, hogy saját dogmáikban járatos legyen. A fu tudomány szerint a máz középkori szláv átvétel, a méz viszont nosztratikus.
Jelentésük sem rokon, a fazekaskenőcs a legnagyobb erőfeszítéssel sem rokonítható a méhek által készített eledelhez. Hacsak úgy nem, hogy halmazállapotuk hasonló, de ez azért elég gyengécske fundamentum.
Ami azt illeti, egyáltalán nem szorítom mutatószavakra, a jelenség nagy határokat ível át.
Azt mondja a nyelvész, a magyarnak van két hangrendi változata, a magyar és a megyer, hogy miért, az számára nem érdekes, csak egy jelenség.
Pedig nem véletlenül van, a megyer csak az egy törzse volt az árpádiaknak, ám amikor a teljes népre kezdték alkalmazni a törzsnevet, akkor megkülönböztetésül a sokaságra már a mély hangrendű elnevezés illett.
