Az aulos gorogul alapjaban csovet, vezeteket jelent. A zenei aulos egy lyukakkal ellatott (opes) hangszer, melyet az ujjak nyitottak, zartak, vagy elosippal (ramphos=csor ?) vagy rezgo nad nyelvvel ellatott. A zenesz majd mindig ket aulossal jatszik egyidoben, egy-egy kezzzel tartva.2
A paros aulosokkal valo jatek a kozel-keleti nepektol ered. Egy par ezust aulosunk van Ourabol,Kilikia nyugati felebol, i.e. 26000-bol, Philadelphiaban orzik. Kettos aulosokat latunk meg Mezopotamiaban es Egyiptomban. Egy szobrocska Kerosz szigeterol a haramadik evezredre datalt, egy fefi zenesszel. A minoikus kulturaban is hasznalatos hangszer, egy szarkofagon lathato az aulos.(Agias Triadas)3
Nincs kikristalyosodott velemeny arrol, mikor honosodott meg pontosan Gorogorszagban. Mukenei abrazolasok nem maradtak rank. A legregibb tanusag a 8.sz. vegerol valo.4 A homeroszi koltemenyeben az aulos csupan ketszer szerepel: egyszer a trojai tabor tuzeinel, maskor egy lakodalmas menet leirasanal.5 Eleg kulonos, hogy Homerosz nem emliti az aulost, mivel a kesobbiekben szeles korben latjuk a hasznalatat: 'paianes', siratok, aldozatok, katonadalok,evezos enekek, unnepi tancok. Homeroz huzodozasa tan azzal magyarazhato, hogy meglehet, az aulost a korabeli arisztokracia nem tartotta az elokelokhoz illo hangszernek.6 Az aulosok valoszinuleg kis-azsiai uton kerultek Gorogorszagba Szirian keresztul.7
2)A gorog irastudok sosem hasznaltka az aulo szo tipust, miutan az attikai dialektusban valaki azt varna, hogy paros hangszert nevezzeenek meg.
3)Sachs,HMI 72, 91, 98-100, 119
Rimer, 34-6, XII-XIII. kep
Aign,34, 47
NG VI, 71-4,XII, 197-200
Paquette, 23
Wegner, Musik und Tanz, 21.
Iliada K 13, 18. 495. Achylleus pajzsa, S 606. Pberol.97774.
6)H.Huchzermeyer, Aulos und Kithara in der greichischen Musik bis zum Ausgang der klassischen Zeit (Emsdetten, 1931), 32-4.
7)BM 134975
Rimmer, 28, VIII C, lasd szarv aulos
Aign,64 rez edeny, teleturgia
Aign,175, dombormu, Kara Tepe
NG I.389.
NG VI.314 szobrocska Szardiniarol
Vannak az ajaksípok,
ezen belül peremráfúvós, perembevágásos, és dugós furulyafélék, illetve az oldal-befúvónyílásos fuvolafélék. (Ezek idáig nyitott sípok.)
A peremráfúvós fedett síp a pánsíp, illetve a dugós sípoknak is vannak fedett változatai, pl. némelyfajta orgonasípok, illetve az Amerikában divatos dugattyús síp.
Vannak rezgőnyelves sípok,
ezen belül:
dupla nádnyelvű sípok az oboafélék (töröksíp, schalmei, bizonyos dudafélék)
szimpla nádnyelvű, ezen belül:
idioglott síp az egy darab nádból készült nádsíp
heteroglott sípok a cserélhető nádnyelvű klarinétfélék
rácsapó fém nyelvű sípok pl. az orgona nyelvsípjai
átcsapó fém nyelvű sípok pl. a harmonium vagy a harmonika sípjai.
Vannak tölcséres fúvókájú hangszerek, mint a rézfúvók, tülkök, cinkek.
Harom dolgot kell figyelembe venni az aulos fele hangszereknel. Lehetseges harant fujni a levegot a hangszer csovebe, vagy a vegen, vagy egy oldal nyilason at. Ez az alapja a 'flauto'-nak.1 Lehet csukott szajjal is fujni, a levego ekkor athaladva az ajkakon, atadja a rezgest a csonek, ez az alapja a 'korno'-nak. Lehetseges meg egy eloke, egy fuvoka, melyben egy rezgo nyelv talalhato, mint a klarinet es oboa feleknel.
Mindharom tipus ismert volt a gorogoknel, de a harmadik fajta volt a legjelentosebb.
1) A flauto 'ramfos'-szal (recorder) es a 'surauli' (tin-whistle) a nad rezgo nyelves (flipple) mintaju hangszereknel a zenesznek az a hamis kepzete tamad, hogy az aulosba fuj, mindazonaltal a valosagban a specialisan kialakitott elosip eltereli a levegot a fo aulos csatorna melle.
[Kedves Petyus, megkoszonnem ha segitenel a helyes magyar elnevezest, szakszot megtalalni.]
"Lapos", 'epipeda' sokhuru hangszerek a "tziter" csaladbol (psaltiriou)
Polydeukes katalogusaban emliti a 'simikón'-t, ket mas keziratban 'simíkon', harmincot hurral. Az 'epigonion' negyven hurral rendelkezett. Ez meghaladja a megszokott gorog harfak hur szamat. Sachs szerint ezek a hangszerek fabol keszult tziterek, tehat a hurok horizontalisan futottak, hosszaban, a hanglada felszinevel parhuzamosan. Azt a theoriat, hogy az epigonion kezdetben viszintes helyzetben jatszott, Juba kiegesziti azzal, hogy fuggoleges helyzetu psaltirionna valva, megtartotta eredeti nevet. Harom kesobbi kori romai szarkofag dombormuven lathato egy viszonylag kis fuggoleges tziter hat-12 hurral. 138
A kezdeti epigonion es simikon meglehet hogy nem zenelesre keszult, hanem akademikus tanulmanyokra, a diasztemak, a skalak osztasanak vizsgalatara. Az eigonio Epigoni, egy Sikion beli zeneszrol kapta nevet (talan) a 6. sz. i.e., aki egy iskolat alapitott a harmonia theoria vizsgalatara. 139 Hiradasunk van egy Simos nevu theoretikusrol is az 5. sz. i. e., meglehet innen a simikon neve. 140. Arisztoxenos kiritizalja oket, a diapaszon 24 reszre osztasaval, 1/4 tonusokkal (tetarta tou tonou) kapcsolatban, mely soran megprobaltak kozos alapot talalni a kulonbozo skalaknak. Lehetseges, hogy az eoigonion es a simikon fa tziter volt (sanduria, kanonakia), melyet a kiserletezes celjara talaltak ki, a theoretikus teteleik bizonyitasara, mikor is nem hangoltak a harmoniak, a tropusok szerint , hanem a lehetseges legkisebb diasztemak sorat allitva fel, mint egymast koveto hurparokat. A diapason es egy hozzavett tetarti, 1/4 tonusokra osztva 35 phtongust adott, a simikou hur szamanak megfeleloen. Mikor nehany evszazaddal kesobb a tziter megjelent a hangversenyeken, az epigonion nevet vette at. 141
138)Polyd. 4. 59, Juba, FGrH 245 F 84
Baron, Sat.Men.352
Sachhs, HMI 137, VIIIB kep.
Athen.456.d
Hamaileon 42
Giordano kezirat, 'epitonion'. A psaltirio altalaban harfat jelent, de ugyanigy lehet mindenfele pengetett hangszer is. Kesobb a tziter a psalterium nevet kapta.
139)Aristox. Harm.1.3. 225.
Gevaert, II. 247
140)Douris, FGrH 76 F 23.
141)Rimmer, 26. VIIb. kep. Fuggoleges tziter lathato egy rez edenyen del Iranbol, a masodik evezred elejerol.
Arisztoxenos katalogusaban az idegen eredetu hangszerek kozt a trigonon es panduridon mellett megemliti a 'klepsijambo'-t, amit Polydeukes is besorol a huros hangszerek koze. De annal tobbet, mint hogy Apollodorosz idejen hasznaltak a 2. evszazadban i.e., nem tudunk errol a hanszerszamrol.132
Ugyanabban a fejezetben Arisztoxenos megemlekezik egy 'enneachordon' nevu zeneszerszamrol, melyet Apollodorosz idejeben divatjamultnak tartottak. Valoszinuleg trigono harfa volt, de nehez megmagyarazni, mert kulonitettek el a tobbi harfatol.133
A nablas vagy nabla egy foniciai eredetu harfafele, mely a 4. sz. vegen i.e. erkezik Gorogorszagba. A hangjat "rekedtnek' jellemzik, pliktronnal jatszottak rajta es a mulatsagok hangadoja.134
A heptagonont Arisztotelesz emliti 135 mint a testi oromok felcsigazasara alkalmas harfafelet, hasonloan a jambiki es trigononhoz. Hiradasa nyoman megengedheto a harfak soraba tevese, de ugyanakkor nehez elkepzelni egy ilyen hetszogu zeneszerszamot.
Vegul, hogy teljes legyen a kep, megemlitjuk az indikit, mely kesoi kor szarmazeka, egy elegge 'gondatlan' katalogus szol rola, latin es gorog forrasra hivatkozva. Vagy harfa, vagy lyra volt.136 Egy alapra tamasztottak, maskor meg oly testes, hogy a foldig er, es ket zenesz jatszik egy idoben rajta. 137
132 Aristox. 97. tor.
Phyllis [Ath.636b]
Polyd.4.59
Apollodorosz, FGrH 244 F 219
PMG 161 d
Ath.183c
Epiharmo 109.tor.(parijambos mint hangszer, valoszinu felreertes)
133 Arisztox, Phyllis, Apollodorosz mint fent.
134 Philimon 45. tor.
Szophartosz 10.tor. 16. Kaibel
Euphorion [Ath.182e]
Sztrab.10.3.17
Ovid.Ars.Arm.3327
Klim.Strom.1.16.74
Manethon 4.185
Hesiod. nimel (Arx.7.306)
Sachs, HMI 115-17
E.Masson,Recherches sur les plus anciens semitiques en grec, Parzs,1967. 67-9.
A.Sendrey, Music in Ancient Israel, london, 1969. 278-89.
Eupoilos a 'jambikit' es a 'trigonon'-t a legalkalmasabb hangszernek talalja a bujalkodasra, "mikor a csabito az ejben elcsavarja a nok fejet". A sambiki es trigonon gyakran szerepel egyutt.127 Nehany esetben osszekeverednek ezen fogalmak.128 Mindazonaltal a sambiki megmaradt mint az alantasabb osztonokhoz illo, az erzekiseghez kedves hangszer nev. A harfaslanyok 'sambikai', 'sambikistriai', i. e. 300 korul emlegetik oket, mint fizetett es a rafinaltabb elvezetek oromlanyait.129
A 2.sz.i.e. a harfaslanyok "megszalltak" Romat az erenyes polgarok nagy megbotrankozasara. A hangszer a kesobbiekben mar mint divatjamult, elfeledett zeneszerszam kerul emlitesre, bar Alexandriaban meg feltunik a 2. szazadban. 131
Ha valaki egy pillantast vet a Petyus segitsegevel itt is alantabb lathatova tett hangszerre, vagy ha keznel van, es feluti a The New Growe, XII. kotet 196-197. oldalat, lathatja, hogy a summer (3400-2400 i.e.), a VI.75.old. egyiptomi (1567-1300 i.e), a VIII. 191. old., indiai (320-500 i.e.) a 192., 213. old., a mai afrikai es a III., 481-2 . old. , birmanaiai hasonlo harfak mert kaptak kozos nevet egy hajoval, mely olyan mintha egy letrat hordozna. Emlitettuk mar a hason forma romai hadigepet is. Ez a sema csekely valtoztatassal 5000 eve allando. A romai es a gorog muveszet csak futo tekintetet vet ra. Mindazonaltal egy atheni vazan lathatjuk a masodik harmadaban az 5. szazadnak i.e.124
Masik tanusagunk egy roma fresko Straviesbol, mely ma a Neapolisi Muzeumban talalhato. A gorog valtozat hangladaja hasonlo a teknos lyrahoz, egy "rejtett" hurlabbal. 125 Ot hurt szamolhatunk meg rajta.125. Van egy hurlaba (magas) a hangladan, a lyrahoz hasonloan, de ez valoszinuleg a vazafesto tevedese, mely egy olyan hangszert fest, mely mar nem ismeros, nem talalhato a kornyezeteben. Latszik elbizonytalanodasa a hurok kotesenek abrazolasanal. A zeneszno a valosagban nem jatszik,egy baratneja zenel mellette auloson, pliktont, pengetot hasznalva a jobb kezevel. A romai sambiki a falfestmenyek alapjan fabol keszult es korulbelul het hurja van. 126
124 Likythos, Brusszel A 1020.
Paquette, 194
R.A. Higgins, R.P.Winnington-Ingram, JHS 85 (1965)67.34 sz.
Maas,Snyder, 95,110., 23 abra. Hibasan lyranak tartva. Pedig felrerhetetlenul egy nyaka van es nem ket karja!
125 NG VIII.214. ugandai harfa.
126 Athen. 633
So far as our records go all of the people who lived long, long ago before the time of the birth of Christ showed a love for music. We are told that even among the savages of today there is always found some attempt to sing or to make some manner of musical sounds. Music seems to be a part of man's nature, by which he expresses thoughts he would be unable to express through words, gestures or by means of writing, and the arts of painting, sculpture, etc. The Chinese claim that music commenced in their country 3000 years before the birth of Christ. Unfortunately many records of the music of the older nations in the Far East have been lost, and out knowledge comes, for the most part, from carvings on monuments, which show that in India, Arabia, Babylonia, Assyria, Egypt, Persia and among the Hebrews both instrumental and vocal music was known. These carvings show wonderful pictures of the first musical instruments, which are particularly remarkable because our modern instruments of the harp, violin, guitar and drum families are much the same in principle. Here are pictures of some of the instruments used. Note how they resemble modern instruments:
Ancient Greek Forms of the Harp, Drum, Flute and Castanets
Some very old forms of the Harp of Ancient Egypt
Performing on the Harp, from a carving on the tomb of an Egyptian King
An old form of the drum, Ancient Hebrew Zither
Very old form of the Egyptian Harp, resembling our modern violin
The first music of a nation or people was probably vocal music and then the natural desire to tap time regularly (rhythm) led to the making of instruments of wood, stone, metal, skin, or clay for that purpose. Then, in order to have a system, scales were discovered, and from these foundations the musical systems of all nations have sprung. The scales differed greatly. The Chinese, for instance, had a scale known to us as the "pent-a-tonic", or five-toned scale, which sounded very much like this:
To each of these notes they gave an odd name, thus: "emperor", "prime minister", "subject people", "state affairs", and "picture of the universe". Very strangely the five-toned scale was used by the olden time musicians of Ireland and Scotland.
The Hindus divided the octave into very small parts, and had, it is said, 36 scales, although in their writings they speak of as many as 1600 scales. What if one had to practice as many scales as that instead of the 24 of which our own musical system is composed?
It was, however, among the wonderful Greeks, who lived before the birth of Christ, that the foundations of our own kind of music were really laid. With them poetry, art and culture were looked upon as real necessities, and then union of poetry with music made the study of the art of music one of great importance. At the performance of the famous Greek dramas, which were given in enormous open air theatres, and attended by thousands, music was continually used and thus the people became familiar with it. One famous philosopher, Ter-pan-der (born about B.C. 676) is said to have added three strings to the "lyre" or Grecian harp, and another philosopher, Pyth-a-go-ras (born about B.C. 582) is said to have added the eighth string.
The Greek Lyre
Pyth-a-go-ras also invented a system of four tones known as the tet-ra-chord (or series of four notes), which led to the first scale of one octave. The following are tet-ra-chords:
You will readily see how, when two tet-ra-chords are arranded thus, an octave scale results.
They also had a chromatic scale, which was similar to our chromatic scale, and in time they built up a system of scales which was similar in many respects to a form of our modern minor scales, called the "normal" or the "pure". The Greek system as a whole was very hard to understand, but an idea of one part of it may be gained from the following:
Note that the normal minor scale is the same as the major scale of the same name, with the third, sixth and seventh steps of the scale lowered one half tone, both going up and coming down the scale. The Greeks gave their scales odd names, such as "dorian", "phrygian", etc., as shown in the following:
I. Dorian scale, resembling the scale of D minor
II. Phrygian scale, resembling the scale of E minor
III. Lydian scale, resembling the scale of F sharp minor
IV. Mixo-lydian scale, resembling the G minor scale
V. Hypo-dorian scale, resembling the A minor scale
VI. Hypo-phrygian scale, resembling the B minor scale
VII. Hypo-lydian scale, resembling the C sharp minor scale
The Greek's scales were also called "modes".
You may see from the foregoing how important scales were considered thousands of years ago. It is not known that Greeks practiced harmony, or the art of combining sounds and chords to produce beautiful effects. We must, however, be grateful to them for many of the terms used in modern music, as in modern medicine.
During the next ten hundred years very little advance was made in musical art, except for the part played by the famous music workers of the early Roman Catholic Church, and for the invention of a system of musical notation, without which future musical developments would not have been possible.
Sappho Singing to Phaon
Showing the manner in which the Great Lyre was played.
Megesik neha, hogy a vazafesto ket bal kezet rajzol a zenesznek, fejtorest okozva, panikba kergetve a kepek tudos olvasoit, hogy hibarol, vagy valami tudatosrol, szemleletrol, "uzenetrol" van-e szo. A "kepolvasas" nagy tudomany...:)
Itt van egy ilyen rajz, ami szerintem kissé hibásan van megrajzolva. Én úgy értem ebből, hogy a hárfa a fickó arcának jobb oldala mögött folytatódik, de a rajz ezt nem fejezi ki elég érthetően. Gyanítom, hogy valami kopott relief alapján rajzolták át.
Sambuca
Article by James Yates, M.A., F.R.S.,
on p1007 of
William Smith, D.C.L., LL.D.:
A Dictionary of Greek and Roman Antiquities, John Murray, London, 1875.
SAMBUCA (sambuvkh, or sabuvkh, Arcadius de Accent. p107), a harp. The preceding Latin and Greek names are with good reason represented by Bochart, Vossius, and other critics, to be the same with the Hebrew (sabeca), which occurs in Daniel (iii.5, 7, 10). The performances of sambucistriae (sambukivstriai) were only known to the early Romans as luxuries brought over from Asia (Plaut. Stich. ii.3.57; Liv. xxxix.6). The Athenians considered them as an exotic refinement (Philemon, p370, ed. Meineke); and the Rhodian women who played on the harp at the marriage-feast of Caranus in Macedonia, clothed in very thin tunics, were introduced with a view to give to the entertainment the highest degree of splendour. Some Greek authors expressly attributed the invention of this instrument to the Syrians or Phoenicians (Athen. iv. p175d). The opinion of those who ascribed it to the Lyric poet, Ibycus, can only authorize the conclusion, that he had the merit of inventing some modification of it, the instrument as improved by him being called jIbuvkinon (Athen. l.c.; Suidas, s.vv. jIbuvkinon: jIbukovV: Sambuvkai). Strabo, moreover, represents sambuvkhn as a "barbarous" name (x.3 §17).
The sambuca is several times mentioned in conjunction with the small triangular harp (trivgwnon), which it resembled in the principles of its construction, though it was much larger and more complicated. The trigonum, a representation of which from the Museum at Naples is given in the annexed woodcut, was held like the lyre in the hands of the performer (Spon, Misc. rud. Ant. p21), whereas the harp was sometimes considerably higher than the stature of the performer, and was placed upon the ground. The harp of the Parthians and Troglodytae had only four strings (Athen. xiv. p633f). Those which are painted on the walls of Egyptian tombs (see Denon, Wilkinson, &c.) have from 4 to 38. One of them, taken from Bruce's travels, is here introduced. From the allusions to this instrument in Vitruvius (vi.1) we find that the longest string was called the "proslambanomenon," the next "hypate", the shortest but one "paranete," and the shortest, which had consequently the highest tone, was called "nete." [See MUSICA, p775]. Under the Roman Emperors the harp appears to have come into more general use (Person. v.95; Spartian. Hadr. 26), and was played by men (sambukistai`) as well as women (Athen. iv. p182e).
Sambuca was also the name of a military engine, used to scale the walls and towers of besieged cities. It was called by this name on account of its general resemblance to the form of the harp. Accordingly, we may conceive an idea of its construction by turning to the woodcut and supposing a mast or upright pole to be elevated in the place of the longest strings, and to have at its summit an apparatus of pulleys, from which ropes proceed in the direction of the top of the harp. We must suppose a strong ladder, 4 feet wide, and guarded at the sides with palisades, to occupy the place of the sounding-board, and to be capable of being lowered or raised at pleasure by means of the ropes and pulleys. At the siege of Syracuse Marcellus had engines of this description fixed upon vessels, which the rowers moved up to the walls so that the soldiers might enter the city by ascending the ladders (Polyb. viii.5; Plut. Marc. p558, ed. Steph.; Athen. xiv. p634b; Onosandr. Strat. 42; Vitruvius x.16 §9; Festus, s.v. Sambuca; Athen. de Mach. ap. Math. Vet. p7). When an inland city was beleaguered, the Sambuca was mounted upon wheels (Bito, ap. Math. Vet. pp110, 111; Veget. iv.21).
The construction was appropriately called a sambuca, for when it is raised the shape of the ship and ladder together is just like the musical instrument.
Elerkeztunk a hangszerhez, melyet rendszerint 'sambiki'-nak hivtak (latin sambuca), meg regebrol jambiki, de elofordul zambiki formaban is a neve. 120 Nemely bolcsek a hellenisztikus korbol a jambikit megkulonboztettek az elobbiektol, mondvan hogy a jambikus dalok kisero hangszere volt. 121 Masok tagadjak ezt az elkulonitest.
A hangszer rovid hurokkal, es nagy hangkiterjedessel rendelkezett.122. Formajat egy romai kori hadigepezethez hasonlitottak, mely ugyanazt a nevet viseli. A gepezet a falra maszast segitette a viziarokkal vedett oldalrol. Nagy, fedett lepcso magasodott ket hajoforma alaprol, melyek szorosan ossze voltak kotve.A hangszer meltan kapta ezt a nevet, mert hasnlitott egy vitorlas hajohoz. 123 Volt egy hajoforma hangladaja es egy nyaka, mely folfele ivelt egy szoget alkotva. A hurok merolegesen futottak a nyakrol a hanglada tetejeig.
Kovetkezeskeppen egy archaikus, ijj tipusu harfa lehetett.
120 Iamb.-Eupol, 148,4 toredek
Aristt. Pol. 1341 a 41
Aristox. 97. toredek
FGrH 275 F 15
Strab. 10.3.17. A samou egy babiloniailyra.
Nenthis FGrH84 F 5
Souda II.607, 19. Simos FGrH 396 F 1
121 Phylis [Athen. 636 b]
122. Athen. 633.e
Quint. 85. 10(noies hangzas)
123 Polyb 8.4.2-11
Andreas FGrH 571 F 1
Plut. Mark. 15,5
Athen. 634 a
Festus, 434
Vegetius 4.21
"A szerzői jogi védelmi idő"
Persze ha kapcsolaba kerulunk tapasztaltabb kutatokkal, megtudhatjuk a szokasjogot, az irott es iratlan szabalyokat, kulisszatitkokat.
Hogy kell atvaltani a billentyuzetet magyarra?
Van egy gepem otthon, de muzeumi peldany, fekete-feher kepernyos, nem tudom mennyire lehet atmenteni rola a mai keszulekekre az irott szoveget.
A konyveket, melyekkel napkozben foglalkozom egy nagy postas taskaba rakom, es velem jonnek a konyvtarba, igy keznel vannak.
Igazan orommel, (bevallom kicsit lampalazzal) varom a kiserletedet, az elkovetkezo hetekben egy ozenei kerekesztal tarsasag letrehozasanak tervet.
Valamint segitseged "a pont a most folyamatban lévő (inkább épp hogy csak megindulni készülő) kollektív munka elősegítése céljából a használható forrásokat és a félkész munkarészeket _használható_módon_" valahova kiteveseben.
Hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a fórumba ömlesztett hihetetlen mennyiségű ismeretözönben eligazodhassunk. :)
>Az ekezetekkel azonban meg egy ideig gondom lesz, mert a konyvtar vezetese nem engedi meg kivulrol behozott betutipus telepiteset...
Nem is kell. Csak a billentyűzetet kellene átváltani magyarra, legfeljebb te látnál nagyon furcsa jeleket a betűk helyén, de előbb-utóbb megszoknád. ;O)
Nincs egy saját géped, amivel le tudnád pötyögni? Vagy ahol a géped van, ott meg ezek a könyvek nem tudnak lenni?
>ha jol sejtem, egy jozanul belathato idon belul megmutathato munkara gondolsz, mig en kicsit lassu-oregesseggel az eletembol elorelathatolag hatralevo husz evet szeretnem egy ilyen munka letrehozasara szanni.
Félreértettél. Pont a most folyamatban lévő (inkább épp hogy csak megindulni készülő) kollektív munka elősegítése céljából szeretném a használható forrásokat és a félkész munkarészeket _használható_módon_ kitenni valahová. Ugyanis a jelenlegi gyakorlatod szerint a fórumba ömlesztett hihetetlen mennyiségű és értékű ismeretözönben szinte lehetetlen eligazodni.
Megprobalok kerdeseidre felelni, elnezest ha majd kicsit hosszabbbra sikeredik. Ha valamit elfelejtenek, kerlek bocsasd meg, es emlekeztess, terj ra vissza.
PETYUS válasz erre | adatok | e-mail 2003-02-12 15:55:31 (110)
Ez jo hir, Kedves Petyus,- marmint a web-hely meglete - persze te mint furge, energikus , racionalisan gondolkodo fiatalember, ha jol sejtem, egy jozanul belathato idon belul megmutathato munkara gondolsz, mig en kicsit lassu-oregesseggel az eletembol elorelathatolag hatralevo husz evet szeretnem egy ilyen munka letrehozasara szanni. Valoban nagy munka, es meg nem latom tisztan, hogy lehetne megvalositani. En hiszek abban, hogy ehhez valamifele osszefogas szukseges, ahol mindenki ereje, ideje, kepessege szerint segithetne. Az igazan nagy munka talan nem is az anyagok megirasa, bar tagadhatatlanul nehez, hanem egy ilyen "csapat", barati, szakmai kor okos osszefogasa, eletre keltese, eletben tartasa. Csak mellekesen megjegyezve, a nagy egyeni teljesitmenyek mogott az ozene temaban, minddig ott van egy igen eros hattermunka, amirol a bevezetok olvastan barki meggyozodhet. Nem pusztan tiszteletkor, amikor a szerzok megkoszonik kollegaik segitseget, tanacsait, kritikait. Igy a magam szereny mukedvelo kutato modjan, nem lehetek elegge halas megjegyzeseidert.
Valoban, az osforrasok megjelolese mindennek az alapja.Es ezen belul a legfontosabb Arisztoxenos. Rovidesen befejezem muvenek "olvasoprobajat", ezt az altalad joggal, elismerem, ektelen szoveg ertelmezesi kiserletet, elo, es ezert ohatatlanul pontatlan olvasatot. A hatralevo nehany tetel es alkalmazas pelda utan, javaslom, hogy mint legfontosabb os-os forrast, ot vegyuk elore. En osszeszedem a szamtalan helyrol es 'utkeresztezodesrol' a ravonatkozo jegyzeteket, amit aztan atfesulve, aramvonalassa teve, ekezetekkel ellatva, szep magyarsaggal kozze tehetnenk, megkerve a szakmabelieket, hivatasosokat, hogy lektoraljak. Eztan majd, belatva igazadat, megprobalom a "piszkozatokat" az iroasztal fiokban tartani, es mar csak a folyamatosan gordulo, osszefuggo szovegeket ideirni, ha lehet egymastol nem messze esoen. Az ekezetekkel azonban meg egy ideig gondom lesz, mert a konyvtar vezetese nem engedi meg kivulrol behozott betutipus telepiteset, a problema megkerulesere pedig sajnos nincs elegendo 'gyakorlati' ismeretem. Ez persze nem kifogas, mert meg kell tanulni a szamitogeppel , a klaviaturaval banni. Lehet, hogy Te vagy Kazi tudna valami egyszeru megoldast javasolni? Hasonlo a gond az ogorog szovegekkel is, Kazi elkuldte ugyan nekem a programot, de itt nem engedtek meg a telepiteset.
Igen, errol mar beszelgettunk erintolegesen Muzsaval, konyvtarosok, kutatok tapasztalatait, velemenyet kenne errol megtudni, hogy mi az elfogadott gyakorlat, hol vannak a buktatok, mit szabad es mit nem. A tanulmanyokbol latom: koszo levelek a kiadoknak, akik engedelyeztek a kutatoknak bizonyos szovegek kozleset. Ha nem tevedek, a szerzoi jog, a kutato munkaknal azt irja elo, hogy ot oldalnyi folyamatos szoveg publikalhato engedely nelkul. Persze errol pontosabban kell tajekozodni. A szerencsenk az, hogy az okori szovegek, talan mert a papyrus nem volt konnyen beszerezheto es sokba kerult, valamint, hogy a tanitas es az ismeretek atadasa elobeszed utjan tortent, fel labbal meg a szobeli kulturaban allva, ritkan jegyeztek le szovegeket, es ha megtettek, akkor ez tobbnyire tomorem tortent. Nem lehetett konnyu a tekercsekkel banni. Mig a hagyomany, a gyakorlott es eleven emlekezet vonzobb lehetett, mint egymasba folyo sorokat silabizalni.(EKEZETEKNELKULIEGYBEFOLYOIRAS:)Ha majd bosszantani akarlak, igy irok majd neked,zsortolodo Petyus Mester! Egy szo mint szaz, az ogorog forras szovegek 'karcsuak'. A mai magyarazatok vegtelenek.
Nagyon jo gondolat! Ezekhez a forrasokhoz elvezet A Perseus Projekt, valamint a Stoa. De az egyszeru, 'gyalogos' google is jo vezeto, kulonosen a kepkeresoje, hangszerek, abrazolasok, keziratok fenykepeit lehet vele megtalalni, neha igazi "gyongyszemeket" az informacio aradatban. Egy ilyen "omlesztett" mindennapok hordaleka listat mar elkuldtem Muzsanak, ahol minden, meg ha periferikusan is ogorog temat erinto cim, ahol eddig jartunk megvan, ebbol joreszt kiszurhetok a mukodo, szamunkra hasznos pontok. En ebben Muzsa zenei konyvtaros baratnejara, Vali segitsegere gondoltam, aki elvallalta a bibliografiank kezeleset.
1)Mint fentebb mar emlitettem, Aristoxenos Elementa Harmonika-jat, naponta egy-egy bekezdessel, mondjuk igy: ez egyfajta "beolvasas". Ez hamarosan kikerekedik. Ebben a formaban hangos gondolkodas, hummoges a sorok lattan, megjegyzesekkel, tehat semmikepp sem kesz forma, megmunkalasra var.
2)Ritook zeeneesztetikajabol kulonbozo reszletek.
Ez megvan magyarol, a legjobb rendelkezesre allo szoveggyujtemeny, gorog es magyar szoveggel, boseges jegyzetkkel, igazan kivallo munka.
3)Psarudakes professzor egyetemi jegyzeteinek 'ertelmezo' magyaritasa, tanulhato, tanithato formaba ontese, ez sem erett meg, dolgozni kell vele. Harom fo vonal: Arisztoxenosz, Zenenetortenet,Zenei iras, utobbi meg csak tervezet.
4)Siamakis munkaibol idezetek,jegyzetek, zenei fogalmakrol. Ezen muvek:Kleoneides, Alypius.
5)Szabo Arpad matematika tortenetebol a zenei fejezet a Platonban. Ez folyamatban van. Jelen szakaszban a masodik nekifutas. Az elsonel meg csak az ujgorogre forditott szoveg allt rendelkezesre, ezt most, hogy sikerult megtalalni a magyar szoveget, pontositjuk.
6)Michailides enciklopediajabol szocikkek.
7)Lykouras zenematematikajabol reszletek.
8)Georgiades muve a gorog ritmusrol, most indult a ritmus rovatban.
9)West altalanos osszefoglalo munkaja az ogorog zenerol, ez folyamatban,ahol a hangszerekrol szol, az atmegy a Lyra, a hangszer rovatba.A szoveg fo sodra az altalanos okorog zene rovatban.
10)Muzsaval karololtve Wagner Jozsef.
11)Pallas zenei szocikkek, ezeket, mint latod,kello kritikaval kell kezelni. Mindazonaltal szugseget ezem osszegyujteni a lexikon szocikkeket. Muzsa es konyvtaros baratnei, ha jol emlekszem, mar meg is kezdek a kulonbozo lexikonokbol,enciklopediakbol az ogorog zenei szocikkek osszeboronalasat.
Tervbe veve:
Szabolcsi Bence,
Fallus Robert (ozenet erinto fejezetek)
Esetleg van-e olyan, amely hiánytalan magyarsággal, ékezetes szövegben van meg?>
Sajnos nekem nincs meg semmi file-ban, mivel nincs sajat gepem. Ritook, Szabo, Szabolcsi,Fallus,Wagner olvashatok magyarul.Ezen kivul rendelkezesemre all sok szakmunka, ezek angol, nemet, francia nyelvu konyvek.
Ja, a lényeget kifelejtettem: A web-hely adott, "csak" meg kellene csinálni az anyagot, ami viszont nagy munka.
Arra gondoltam, hogy az ősforrásokról szóló jegyzékkel kellene kezdeni, amit te már talán többször is beraktál több helyre, de azt így nehéz megtalálni. (Mert túl nagy redundanciával adagolod ide a szövegeket, amit eléggé helytelenítek.)
Utána a jogilag támadhatatlan forrásmunkák közül kellene felpakolni azokat, amelyeket a legkisebb munkabefektetéssel fel lehet pakolni (vagyis a kevésbé terjedelmeseket). Amelyek pedig megvannak már valahol a Neten, azokat belinkeljük, valamilyen tematikus, időrendi stb. logikai struktúrában.
Arra kérnélek, sorold fel, hogy idáig milyen műveket pötyögtél ide a különféle topicokba, illetve most melyek vannak megkezdve.
Ezek neked megvannak-e valamilyen file-ban?
Esetleg van-e olyan, amely hiánytalan magyarsággal, ékezetes szövegben van meg?
A könyvek ábráit tudod-e valamilyen módon digitalizálni, illetve vannak-e már ilyen képeid?
Ha jól értem, akkor a hetéra foglalkozás megkívánt egy műveltségi szintet, nem lehetett akárki csak úgy képzetlenül.
Akartam már kérdezni, hogy az általad idézett szakirodalom neked milyen formában van meg? Vagy csak a könyvtárban olvasod valami régi könyvből és pötyögöd?
Mert így a fórumba beírva nem túl hatékony a dolog ahhoz képest, hogy mennyi munka van benne. Jobb lenne egy stabil webhelyen publikálni az anyagot, valamilyen logikus rendszerbe foglalva, az eredeti ábrákkal együtt.
A fórumba írt szövegjeiddel az a gond, hogy ékezettelen állapotban vannak, így pedig nem szalonképes. Ékezetesíteni pedig plusz munka, ráadásul nem is mindig egyértelmű, hogy mi lenne a szöveg.
A kétnyelvű idézetek a te fordításaid?Az Arisztoxenos szöveg ugye szerzőjogi szempontból nem veszélyes, vagyis szabadon publikálható?
Wagner József mikori szerző?
Ritoók ugye él még?
Itt West az olvasot a labjegyzetek surujebe kergeti. Nem ter ki a hangszer pontos megjelolesere. A hivatkozott kepeket ezen konyvekben kell megneznem kesobb:
Wegner, Musichleben 50,92.
Maas, Snyder, 147-54, 181-2.
Folyoirat:
Koerte, SIG 578. 15
Mindenesetre koszonom a magyar kifejezeseket:
-íjhárfa, ami egyetlen ívből áll alul egy keskeny hangdobozzal,
-szöghárfa, amelyiknél a hangdoboz aljából áll ki a kar
-támasztórudas változat (a maihoz leginkább hasonló)
Ha olvasas kozben eszedbe jutnak, es mellekelned a hasonlo magyar terminologiat, az segithetne hogy a szovegek pontosabbak, erthetobbek legyenek.
Hogy a hangszeren jatszok hogy oszlanak meg nem szerint, ez egy igen erdekes tanulmany lehetne. Valoszinuleg hely, ido, es alkalommal valtozik a kep. Az uralkodo nezet, amit finomitani, de az is meglehet hogy egeszeben at kell majd ertekelni, a ferfiak kezebe adja a hangszereket. A szinhazban ferfiak jatszanak minden szerepet, ez a zenei elet fo tere. A klasszikus korban a harfat a noi szobakba zartak. De a barbiton felfedezojenek magat Szapphot tartjak egyesek, gyakran latjuk ot barbitonozni a vazarajzokon. Persze lehet, hogy o kivetel, hisz kesobb mar egyenest a Muzsak koze soroljak. Koznapi sorstarsnoi talan nem kaptak ilyen kitunteto helyet, szerepet. Mindenesetre, ha az igenytelen zenerol peldaloznak az elokelo szellemek, akkor a gyaszmenetet kisero aulos jatekos nokrol szolnak, es fenkoltebb szokrateszi beszelgeteseken, a szimpoziumokon, a fuvolaslanyt atkuldik a noi lakba. Ezen lanyok egyben hivatasos szeretok. Persze eg-es fold valaszthatja el oket egy-egy szaphoi lanyiskolatol, ahol az elokelok lanyait tanitgattak a muveszetekre, zenere, igy a szerelem muveszetere is. Vagy a korinthoszi Aphrodite szentely szerelem papnoitol, akikhez Pindarosz dicsoito verset ir. A kephez, csak most igy futolag: a "zord" Spartaban venulo kolto tanitojukkal kacerkodnak tancolva a lanyok, es ezen jatekok nem frivolok, nincsenek hijaval nemessegnek, meltosagnak, mig a "szabad" Athenban a nok nem lephetik at a kuszobot. Persze eros a gyanum, hogy az olvasmanyainkbol kialakitott kep, a nok szereperol a zenei eletben, es sok masrol, meglehetosen sablonos. A valosag valoszinuleg minden fantaziankat felulmuloan sokszinu es ellentmondasos lehetett. Van hat meg mit olvasnunk, tanulnunk...:)
Ez vajon melyik fajta hárfa lehetett?
Az íjhárfa, ami egyetlen ívből áll alul egy keskeny hangdobozzal, vagy a szöghárfa, amelyiknél a hangdoboz aljából áll ki a kar? vagy a maihoz leginkább hasonló támasztórudas változat?
A kithara, lyra, barbiton stb. játékosok milyen neműek voltak többnyire?
