szerintem kellemes lesz, csak drága lesz üzemeltetni (ha alá nem kerül szigetelés, és hely hiányában nyilván nem), szóval nehogy úgy járjatok, hogy majd csak karácsonykor kapcsoljátok be
műanyagból?? szerintem a pont úgy passzol ahogy megcsinálták. a profilok, szigetelések stb. De igazából a fűtőfólia érdelkelt volna. Mármint eltekintve a saját nyomoromtól (hogy mennyi helyem van ) érdemes-e egyáltalán elgondolkodni rajta padlófűtés ként. A konyhába ugyanez fog történni, mert oda az asszony nem enged mást csak követ és ott is a padló elég hideg. Az is érdekelne, hogy ott mennyire működne. Mondom a fűtés jó a kégliben, csak a padló hidegsége zavar kissé
Az infrának saját termosztáton gondolkodtam, de nem értem, hogy ha a radiátor is 22 és az infra is 22 akkor melyik fog dolgozni? Melyik az "erősebb"?? Együtt működnek vagy egyszerűen dupla annyit fizetek egy vélt vagy valós plusz komfortért??
Nem szalag, hanem a laminált lap. Az inkább 8-9 mm + sallang. Ez is csücskös, mert a teraszajtó gyenge pont. Műanyag és nem igazán gyalulható :) Ha lenne helyem valami igazi fát raknék, de a büdzsébe most egy teraszajtó csere nem fér be. Igazából én is úgy gondolom, hogy már csak attól, hogy nem kő lesz ott melegebbnek érződik, de kíváncsi voltam hozzáértőbb véleményre is.
Az lehet a megoldás lehet, ha az infrának padlótermosztátot építesz be, ami nem a szoba levegő, hanem a padló hőmérsékletét szabályozza, mert ha az infrát és a radiátort is azonos szobában lévő sima levegő hőmérsékletet mérő saját termosztát vezérli, akkor az a gond, hogy csak az egyik fog működni.
Ha pl. a radiátor 22 fokon tartja a szobát, akkor ha az infrát 21-re állítod sosem fog bekapcsolni.
Ha 23-ra állítod, akkor pedig csak az infra fog fűteni, a radiátor nem fog dolgozni.
Az lenne a kérdésem, hogy adott egy kb 40 m2-es nappali melynek a padlója jelenleg padlólap. De utálom és hideg is, mert nincsen padló fűtés. A terv az, hogy laminált padló kerülne rá. Ez alá gondolkodtam el az infrafilmen. A házban radiátoros gázfűtés van, teljes megelégedésre, normálisan méretezett stb. Igazából a padló csak a hőérzet miatt érdekelne, meg a esetleges komfortossága miatt. A fő kérdés az lenne, hogy ez hogyan működne együtt a radiátorokkal? Tudom, hogy telepíteni kell egy termosztátot és az vezérli, de sejtésem sincs, hogy mennyit menne egy nap, mennyit kapcsolna, mennyit fűt és egyáltalán van-e értelme vagy elég az is, hogy kő helyett fautánzat(sajnos hajópadló nem fér el) van a padlón??
Ezt a témát egyszer tárgyaltuk itt, arra emlékszem, hogy jó, de...
- a törölközőt el kell venni, hogy az infra (ha az) szabadon sugározzon,
- ha jó a szigetelés, lassan hűl le a helyiség, akár egy olcsó kvarc sugárzó öt perces működése is elég.
Nekem mica paneles (1000W, 60x60cm) sugárzóm van a fürdőben, bosszantó, de alig ment még heti fél órát, mert a nappaliban elhelyezett klíma befújja az egész (kis) házat, ehhez nyitva kell tartani az ajtókat, persze csak ha nem foglalt a helyiség...
A kvarc sugárzó régen a fűtetlen, szigetelés nélküli házunk kis fürdőjében is jól teljesített, ott is a nyitott ajtó volt a megoldás a használaton kívüli lehűlés ellen (konvektorok voltak).
De a linkelt fali infra tényleg dekoratív, megbízhatónak tűnik. Eszembe jut róla, vettem hasonlüt, noname volt, visszavittem, mert az üvegnél forróbb volt a hátulja.
egy kis alapterületű (kb 6m2) és 2.8 méter belmagasságú fürdőszobában padlófűtés van, ezzel a helyiségben a hőmérséklet kb 20.5 - 21C fok. Északkeleti a fekvés, de 18cm hőszigetelés van a házon és új nyílászárók. Az esti időszakokra szeretném kicsit megemelni a hőmérsékletet, vagy legalábbis a hőérzetet.
A padlófűtéssel ezt nem tudom megcsinálni, mert sajnos az ott található fűtéskör több helyiségbe is átmegy, de azokat meg nem fűteném feleslegesen.
Azt gondoltam erre a célra jó lenne egy 4-500 W-os infrapaneles törölközőszárító, valami ilyesmi.
A fűtésen és szárításon felül esztétikai szerepe is volna, a színes üveg tábla erre pont jó megoldás lenne.
A kérdésem csak annyi, hogy számíthatok-e arra, hogy adott időszakra valóban picit meg tudom ezzel emelni a helyiség hőmérsékletét?
Ismerem a panel működési elvét, de sajnos a helyiség mérete miatt a panelt nem tudom olyan helyre tenni, hogy a teljes helyiséget besugározza, így pl pont a zuhanykabin kiesne a 'szórásból'
Egy programozható termosztátot már felszereltem a falra, amivel időzíteni tudnám a bekapcsolást.
ha a ventilátoros fűtést éjjel-nappal használod, akkor valamivel kevesebbet fog fogyasztani az infra, mert infrával elég 20 fok ugyanahhoz a hőérzethez, amihez egyéb fűtéssel 22 kellene. Ez mondjuk 10% előny.
Ha viszont a ventilátorost csak 5-10 percekre kapcsolod be a zuhanyzás idejére, akkor az infra többet fog kérni, mert az nem reagál olyan gyorsan, tehát annak jóval több üzemórát kell működni.
Ez vajon igaz, és infrapanellel fűteni egyenértékű a trafóházba költözéssel, vagy a szerző hagyományos elektromos fűtést árul, ezért rossz a véleménye a konkurencia termékéről?
Félreértés ne essék, indokoltnak tartom a hőtartalékot, és eddig nem tapasztaltam semmiféle hazugságot a forgalmazótól.
A kérdésem tulajdonképpen arra irányult, hogy okos dolog-e elmenni 12 óra/nap-nál nagyobb üzemidő felé, különösen ha van egy fatüzelésű alkalmatosság is, amivel nagy hidegben ki lehet pótolni a hiányzó teljesítményt?
Van forgalmazó, amelyik -5 C külső hőmérséklethez 8-12 órás üzemidőre méretezi az infrapaneleit. A kétségtelenül szükséges hőtartalékon túl szerintetek van-e különösebb ok a folyamatos üzem elkerülésére? A panelek élettartama? Esetleg a komfortérzetre hátrányosan hat egy közel folyamatosan üzemelő panel, pláne ha nagyobb teljesítményű (500 W felett)?
"Nem vagyunk szakemberek, igyekszünk házilag megoldani amit tudunk."
Én se vagyok szakember, bár műszaki végzettségem van. Most például két komponensű PUR ragasztóval ragasztok le szalagparkettát (nem lamináltat), mert nem találtam olyan kivitelezőt, aki eljött volna, a helyiekre meg nem akartam rábízni.. Nagyon - nagyon fáztam tőle, de igyekeztem mindennek utánanézni (nem a gyártók oldalán,) Fel vagyok rá készülve, hogy gixer lesz vele, bár az egyik szobában már egy éve lenn van.
Szerintem olyan embereknek nem kéne saját szakállukra tevékenykedni, akinek lövése sincs a dologról.
Azt az embert, aki eladta neked a rendszert fel kéne kötni.
- Nem az infra okozza a penészt, hanem az új ablakok, és a hőszigeteletlen falak. Szellőztess!!
- Infra: üzemeltetése 3X-a, mint a gáz. Ezt is elmondta a kereskedő? A céget esetleg beírhatnád ide.
Hány kW teljesítmény lett beépítve? Esetleg egy részét át lehetne kötni B-tarifára ("éjszakai áram") mérséklendő a költséget.
Ki írt jókat az infráról?
Kiegészítő fűtésnek, időszakosan használt épületbe, ahova minden egyéb kiépítése rohadt drága és felesleges, 4-5 oldalról körbefűtött lakásba, passzív-passzív házba, aminek a hővesztesége ötöde a tiédnek. Érted, ő -15 fokban fűt annyit, mint te +15 fokban, csak, hogy érzékeltessem a különbségeket.
" volt egy hatalmas hiba, hogy hagytad magad rábeszélni annak idején, hogy egy szigeteletlen házba direkt elektromos fűtést rakjatok. Persze csábító, hogy alacsony a beruházási költsége (egy vizes+gáz/hőszivattyús rendszerhez képest), de illett volna ismerni a fizika alapjait. "
Amúgy nem az elektromos fűtés drágaságára panaszkodott /valószínűleg odáig el sem jutott, hogy az majd 3 x annyiba fog kerülni / hanem csak a lenti sarkok menti vizesedésre és az abból keletkező penészre. Lehet venni páramentesítőt akár 4 -et is , a víz ott mindig megfog jelenni, mert az a felület hidegebb a többinél.
"A lakás a 70-es években készült 30-as falazat, magasított alappal vastag vakolattal. Régi ablakokat lecseréltük új fa nyílászárokra. szobákat újrabetonoztuk, új laminált lapot raktunk le. A panelek a mennyezetre vannak felszerelve kb 2,40 cm belmagasságba"
A víz és hőszigetelés kimaradt ??
" hogy a külső falaknál, sarkoknál és végig kb 40 cm magasságig ahol annyira nem éri az infra lecsapodik a pára olyan mértékben hogy a padlón azokon a helyeken szabályosan víz keletkezik a fal penészesedik."
Tipikus sarokmenti hőhidak. Lehet páramentesítőt - többet is telepíteni - ott mindig víz lesz !!
Sőt annyira ki lehet szárítani a levegőt, hogy hörghurut lesz a vége a víz mindig megjelenik ... ott ahol kell, mert rossz a kivitelezés.
Már rendeltem egy páramentesítőt állandó használatra, remélem ez megoldja a problémát. Viszont a szobákat még Február végén betonoztuk. Létezik hogy még az dolgozik és nem száradt ki? Tény hogy betonozás előtt nem fedtük le a területet szigetelőanyaggal. Nem vagyünk szakemberek, igyekszünk házilag megoldani amit tudunk. Alapból betonozottak voltak a szobák csak egy javító réteget húztunk rá mert helyenként eléggé feljött és nem volt egy szintbe. kb 5-10 cm beton került rá.
Tény hogy egy szigeteletlen épüetnek nagyobb a hőveszetssége mint egy szigetelt épületnek, függetlenül attól hogy milyen fütészrendszert alakítunk ki. Csak a nem számítottunk ekkora nagyságrendü külömbséggel. A nyílászárokat pont a hővesztesség csökkentése okán cseréltük mivel ezt még be tudtuk vállalni. Viszont annak alapján amit írtál a nyílásszárok cseréjéről, feltételezhető az is hogy a szigeteléssel még jóbban elzárjuk a ház természetes szellőzés útját?
Olyan esetekről is hallani lehet amikor pont a ház szigetelését követően jönnek elő az ilyen jellegű problémák. Esetleg ismer valaki olyan pályázatíró céget akivel biztos sikerrel pályázhatunk ház szigetelés forrásra?
