Szia! Én Valicskó doktornőhöz jártam az Aranyklinikára, PCOS_hez, meddőségi problémákhoz ért, egy konzultációt megérhet, hogy mit gondol.
A kecskeméti Naszódy doktort sokan dicsérik, nekem nem hozott tartós megoldást, így végül váltottam.
A Bp-i mens mentisben is jártam, Breyer doktornőt csak dicsérni tudom, bár csak egyszer jártam nála, nem akart rögtön gyógyszert felírni, megerősített hogy jó úton járok, jó a mostani kezelés, így nem mentem többet.
Természetgyógyászt tudok még Szegeden ajánlani, ha hiszel benne, szivesen segítek.
Valóban a legjobb szeged közeli doki az dr. Naszódy Péter Kecskeméten, én is hozzá járok évek óta :)
De állítólag Szegeden egész jó ebben a PCOS témakörben dr. Sepp Krisztián is. Én nála nem voltam, így személyes tapasztalatom nincs vele, meg igazából mindenki más dokival elégedett.
Valami gond biztos lehet a háttérben, ha 1,5 éve összevissza vérzel, a két doki meg mutogat egymásra. És igen, bezavarhat a pajzsmirigy is elég szépen. Azt vizsgálták? Cukorterhelésed volt?
Ilyenkor mindig felmerül, hogy tuti nincs pcos-ed? Mert nagyon sok orvos azt mondja nincs, mert nem minden tünet stimmel, de van mellette brutál inzulinrezisztencia, ami bekavar. Vizsgáltak téged inzulinrezisztenciára?
Amúgy talán nincs annyira messze tőled, de a legjobb a környékeden Kecskeméten Naszódy Péter endodoki.
Egyébkét nincs PCOS-em, más endokrin betegségem van, de az elvileg kezelt és karbantartott. Ennek ellenére 1,5 éve összevissza vérzek és se a nődoki,se az endokrinológus, akihez jelenleg járok, nem tud velem mit kezdeni.
Endokrinológus 4 éve kezel, de 1,5 éve semmi előrelépés. Közben meg lassan már aktuális lenne a baba-projekt. :(
A nődoki szerint endokrin oka van, az endokrinológus szerint nőgyógyászati. Belefáradtam az ide-oda rohangálásba, nem mentem vissza az endokrin kontrollra. De tudom, hogy ez így nem oké. :(
Nekem a kisfiam a 33. Héten fordult be. Én sokat usztam és a vízben sokszor álltam "fejen", illetve otthon hanyatt fekvésben a fenekem alá tettem parnakat, így emeltem meg. Negykezlab pedig úgy, hogy a fejem lejjebb legyen, mint a fenekem.
Nem tudom ezek hatottak-e, de következő uh-ra befordult, nem is éreztem, pedig nagy baba volt.
Én a beforditast nem vallalnam, úgy tudom és gondolom is, hogy ha magától nem fordul meg, annak van valami oka (pl rövid koldokzsinor, stb.).
elsősorban ne aggódj! Azzal artasz a legtöbbet! A folsav az idegcsőzáródási rendellenességek kivédésére kell elsősorban, nem a megmaradásért. Pihenj sokat, egyél változatosan, ir diéta szerint, es minden rendben lesz!
Ez még nagyon korai terhesség lehet, nekem is csak ennyit láttak az elején. A felritkulásnál tapad meg a baba, ott fog kialakulni hamarosan a petezsák és a szikhólyag, na meg a petezsákban a picike embrió :) 10 nap múlva a petezsák és a szikhólyag biztosan látszani fog :)
Az nem baj ha farfekvéses. Én is az voltam, császárral lettem. Anyukám még emlegetni is szokta, hogy már akkor is lusta voltam. A baba tudja hogy mi jó neki. Amúgy sokat jelent az anyuka gerincének az állása is. Van még ideje megfordulni.
Ma voltam nőgyógyon. Az van a papíromban hogy a méhnyálkahártya 13 mm, benne található 2,5 mm felritkulás. Az ováriumokban az átlagosnál több tüsző látható. Azt mondta a doki hogy 11-én menjek vissza, vagy ha addig rosszul lennék...lányok, ez mi?
Voltam tegnap dokinál, és 31+ 1 napon farfekvéses a baba. Azt mondta a doki, hogy 37.-ik hétig megfordulhat, de a kiskönyvembe is pirossal bevéste hogy FAROS és hogy ha így marad, császárral szülünk. Járt valaki hasonló cipőben, ha igen, speciális tornagyakolat, dúla, vagy mi segített?
Igen nagyobb az esély, de a diétával tudod kompenzálni ezt. A lényeg csak annyi, hogy ne egyél gyorsan felszívódó szénhidrátokat, amik a vércukorszintet megdobják, mert azzal párhuzamosan megdobódik az inzulinszint is és az nem jó sem neked, sem a babának. No meg hogy naponta 5x kell enni keveset, de a részletek a diéta leírásában benne vannak. A többi meg nem rajtunk múlik, szóval csak bízni kell és várni, míg megszületik :))
lehet hogy azért halvány, mert délután csináltad, a reggeli első vizeletből tuti erősebb lenne. Mindenképp menj el dokihoz amikor tudsz, ha július elején mensiztél és tényleg baba akkor már szívhangja is van valószínűleg :)
Köszönöm a válaszodat. Kicsit megnyugodtam. Mindjárt megyek is tesztet venni. Ha nem baba, akkor megfogadom a tanácsodat. Utána olvasok a dolgoknak és változtatok a dolgokon. Szeretnék anya lenni és megteszek érte bármit. Később írok. Köszönöm még egyszer! :)
Szia, csak semmi para. Tudom fiatal vagy, de ha gyereket szeretnél majd, akkor ezerszer nagyobb parákat kell néha megoldani. Szóval csinálj egy terhességi tesztet. A tényeken semmit nem változtat akármi is lesz az eredménye. Ha nem csinálod meg, akkor csak magadnak ártasz, mert attól még egy esetleges terhesség ugyanúgy halad a maga útján, szóval ne dugd homokba a fejed, mert azzal semmit nem érsz el. Minél hamarabb kiderül mi a helyzet annál lazábban, könnyebben lehet a megoldásokat kitalálni. Ha PCOS-vagy, akkor ennek alapja az inzulinrezisztencia (IR), ami egy anyagcsereprobléma. Nem gáz, nem kell megijedni, jól kezelhető ez életmódváltással. Keress egy jó endokrinológust és diéta, mozgás életmódváltással, esetleg inzulinérzékenyítő gyógyszerrel teljesen rendbe jöhetsz. Pajzsmirigyet is érdemes lecsekkolni. Ha terhes vagy, ha nem, fogj bele az ehhez való diétába, és ha kiderül, hogy nem vagy terhes esetleg, akkor mozgásba is. Ugyanis a PCOS nagyon jól rendbe hozható életmódváltással.
Amúgy sem kell ezt túlpánikolni, sokunknak van egy fészekalja gyereke ugyanezzel a problémával, szóval ez nem valami meddőségi ítélet vagy ilyesmi. Irány derítsd ki mi a helyzet veled és kezdj bele az életmódváltásba, vizsgálatokba. Mindjárt keresek neked linkeket, ahol tudsz olvasni a részletekről.
Sziasztok. 16 évesen kezdtem el szedni fogamzásgátlót. 18 évesen abbahagytam mert addigra akkora lettem mint egy bálna...két menstruáció között olyan erősen görcsöltem, hogy bevittek a kórházba, aztán bent tartottak négy napig, mert azt hitték, hogy vakbélgyulladásom van. A kivizsgálások alatt persze nőgyógyászhoz is elvittek, ahol a doki annyit csinált, hogy benyúlt és ki is vette a kezét, majd közölte, hogy ez nem nőgyógyászati probléma...haza engedtek. Ezután kimentem dolgozni három hónapra németországba. Ott is rosszul voltam két mensi között, de már nem olyan vészesen. Leadtam ott 19 kilót. Lejárt a szerződésem és haza jöttem október elsején. Karácsonykor mensiztem, aztán csak azt vettem észre, hogy február közepe van, és még semmi...irány a doki. Akkor mondta hogy pco szerű kép. Azt se tudtam mi az, ő pedig nem mondta el. Írt ki norculutot amitől megjött, meg fogamzásgátlót. Kiváltottam, végig szedtem a három hónapot majd abbahagytam mert nem akartam megint meghízni. Kb fél évre rá megint fogamzásgátlót kezdtem el szedni. Szerelmes lettem és csak 19 éves voltam. Kellett...persze ahogy lenni szokott, szétmentünk. Öt hónap után. Elkerültem másik községbe, új munkahely, stb és így abba hagytam a gyógyszert, mondván, hogy most úgy sincs rá szükségem. Na ekkor jöttek a bajok. Elkezdtem 43 napokra mensizni. Gondoltam hogy ez a gyógyszer abbahagyása miatt van. De aztán fél év múlva is így volt. Aztán két hónap maradt ki. Mikor meg kellett volna jönnie, felpuffadtam, hányingerem volt, és kihívták rám az ügyeletet. Szuri aztán alvás. Másnap háziorvos, mondtam neki hogy mi történt és hogy még mindig ugyan úgy érzem magam. Beutalt a sürgősségire. Számos vizsgálat után közölte a nőgyógyász, hogy pcom van. Azt mondta hogy nézzek utána a neten, hogy mi ez, és hogy ez nekem azért van mert sok szénhidrátot eszek, fogyjak le húsz kilót. Nagyon rosszul esett. Tudom hogy híztam, akkor 77 kiló voltam a 165 centimhez. De nem tudtam mit tenni. 16 órákat dolgoztam, négyet aludtam. Egyértelmű volt, hogy a szervezet valahogy pótolni akarja azt az energiát amit az alvás hiánya okozott. Ezután próbáltam oda figyelni hogy mit eszem, mikor és mennyit de még híztam három kilót. Felmondtam, haza költöztem anyuékhoz. Elkezdtem itt dolgozni, lett egy párom, és vele nem védekezünk, mondván hogy ez miatt úgy se sikerül, ha meg jön a baba, akkor szívesen várjuk. 21 éves vagyok. Mostmár nem érzem problémának a gyermekvállalást. Július elején mensiztem utoljára. Azóta semmi. Kb két hete megduzzadtak a melleim, pedig előtte se volt kicsi, és ha fekszek, nem tudom hogy rakjam őket, hogy ne fájjon. Már gondolkodtam, hogy melltartóban alszom, de nem birom elviselni. Hangulatingadozásaim vannak. Étvágytalan vagyok, máskor meg meg tudnék enni egy lovat is. Sokat kell pisilnem. Sokat vagyok ingerült. Általában elég flegma is tudok lenni, de a párom már megszokta. Tegnap este nem úgy szóltam vissza neki ahogy kellett volna. Ma reggel bocsánatot kértem tőle és elsírtam magam. De úgy, hogy alig bírtam abba hagyhagyni. Pedig nem vagyok az a bocsánatkérős sírós tipus, inkább letojom a dolgokat, de most nem tudom, hogy mi történt velem. Egy reklámon is elsírom magam. Görcsöl és szurkál a hasam. Rosszul voltam kb egy hete öt napon keresztül. Mostmár nem. Nem tudom mi lehet ez. Lehetek terhes? Tesztet még nem akarok venni. Félek az eredménytől. Ez a betegség miatt, nem akarom magam bele élni semmibe.
Igen, azért az valóban túlzás lenne, ha hetente járnék uh-ra :) a dokim szerint 2-3 hetente kell majd egyébként. A 20. heti uh után biztos lenyugszom majd, egyrészt mert már érzem majd őket, na meg biztos akkora leszek mint egy bálna, szerintem örülök majd ha nem kell mászkálnom állandóan :D :D
Na de nekem már az is elég, ha megmondják, hogy mind a három rendben mocorog - ezeknél a védőnős uh-knál :)
Igen, a központi védőnői látogatások alkalmával kötelező az állami dokinál is részt venni a vizsgálaton, de ne várj sokat, ez kb bruttó 2 perc, és sokszor nincs is bekapcsolva a tv, így te nem látsz semmit az egészből. Viszont én úgy tudom, hogy a túl sok ultrahang sem hasznos, hetente azért szerintem már túlzás menni, de persze megértem a kíváncsiságod.
a tesztem