Én ezt továbbra is elkerülő magatartásnak érzem a részedről, mert mindenféle jó kifogásokat felhozol, csakhogy ne kelljen suliba járni a kutyával... :-)))
Egy agility-s iskolában különben sem szedik szét a kutyát, mivel ott alapvetően játékkal megy a tanítás...
De mégegyszer hangsúlyozom, nem akarlak meggyőzni, csak felvázoltam egy alternatívát.
Ami eddig napirenden volt amikor ott voltam, az ment nekünk.
Ugyan a fektetésnél pl. humánus (kutyánus) kényszer kellett, mert az már neki hatalmi harc volt. De a többi ok.
De akkor pórázon volt, játszott előtte egy nagyot stb.
De hát nem lehet minden tökéletes, még az én kutyám sem. :) Szerintem valami fitness terem beválna neki, ahol levezetné az energiáit, aztán jöhet a jómodor.
Nekem meg ne lenne vajszivem. Vagy milyen tulajdonság ez.
Az természetes, hogy nem minden módszer jó minden kutyára. Sajnos a csoportos képzésnek ez az átka, hogy a kutyára nem lehet olyan hatékonyan testre szabni a tantervet, mintha egyéni képzésben venne részt.
Viszont ha valami nem tetszik, akkor azt vagy nem csinálod (bár ez így ebben a formában csak idő- és pénzpocséklás) vagy meg is lehet kérdezni az oktatót, hogy esetleg nincs-e valami másfajta módszer, mert Te ezt valami miatt nem preferálod, esetleg nálatok nem működik, stb. Ha jó iskolába mentél, akkor biztosan találtok másik megoldást egy adott feladat megtanítására és így a Te repertoárod is gyarapszik, mert látod, hogy más kutyáknál mit használtak, ill. nálatok mi vált be. Lehet, hogy a következő kutyádnál pont az első módszer lenne jó.
Persze, többféle vélemény van, sok kutyással beszéltem már erről (is).
És sokféle lelkületű kutyát tapasztaltam már. Mint midnen másban, még szép, hogy itt is vannak eltérések, árnyalatok.
Félreértesz egy picit, arról szó sincs, hogy ne szeretné a sulit, vagy én.
És haszna is van! Csak éppen nem minden módszer jó nekünk, akár mert olyan az én Tomim, vagy akár mert én úgy okoskodom :)
És persze, én is elszúrok dolgokat (miért is ne) akár tudatosan, akár tudatlanságból. Meg bénaságból.
De hogy tulajdonképpen mit is akartam most írni? Már túl éjjel van...
"persze, de ha ( a példánál maradva) az a gyerök pl súlylökésből, fociból jó a suliban, meg matekból, nem fogom erőltetni neki a balettozást meg a fuvolázást. :) "
A fegyelmezhetőség nem egy választható tantárgy nálunk legalábbis, hanem alapkövetelmény, mint a matek vagy az irodalom az iskolás gyerekeknek. Ha tetszik, ha nem, a gyereknek mindenképpen tanulnia kell. A körülményeket lehet max. változtatni, mert ha valakinek jó például a matektanárja, akkor még a legunalmasabb tantárgynak tartott matek is lehet izgalmas. Ugyanígy ha jó kutyaiskolát választasz, akkor a kutya (és vele együtt Te is) élvezni fogja a tanulást.
Az iskola amúgy nem feltétlenül azért van, hogy a kutya okosodjon... Inkább azért van, hogy Te megtanuld, hogyan lehet leghatékonyabban kommunikálni az ebbel, ill. , hogy kontrollált körülmények között szocializálódjon a kutya, amit viszont máshol nem tudsz gyakorolni.
Ha pedig olyan technikát mutatnak, ami neked nem tetszik, akkor azt nem csinálod. Fizetsz az iskola szolgáltatásaiért, ezért nem lehet olyan dologra kötelezni, ami neked nem tetszik. Ezért érdemes megnézni a legelején egy órát kutya nélkül és ha olyat látsz, ami nem tetszik, akkor egy órányi összeget sem kell feleslegesen kifizetned. Vagy érdemes olyan emberekkel beszélned, akik régebb óta járnak valahova és tetszik is nekik, hátha valaki tud ajánlani egy olyan helyet, ami neked is bejönne és ahol a kutya személyiségét nem változtatják meg.
De ezt csak azért írtam le, mert én kicsit másképpen látom a kutyaiskolázást, mint Te. Ha nektek jó úgy, ahogy van, akkor vedd úgy, hogy nem szóltam egy szót sem! :-)
persze, de ha ( a példánál maradva) az a gyerök pl súlylökésből, fociból jó a suliban, meg matekból, nem fogom erőltetni neki a balettozást meg a fuvolázást. :)
megmutatom neki, de ha kikészül tőle, hát inkább focizzon.
na hát az én vaddisznóm se lesz gekkó! neki vaddisznósan kell megtanulnia, hogy ha szólok, akkor az azért van, mert neki is érdeke, és nem azért, mert fitogtatni akarom a hatalomharci fölényemet.
pl a colliem-nál megtanultam, hogy ha odaküldöm az út szélére, akkor ott ááááááááááááááááááááááááll, amig nem mondok mást, vagy ha megmutatom neki, hogy hát nézd, ITT szabad menni, a kertben nem, akkor "ok, ha te mondod, többet nem megyek be, nekem nem fontos"
persze azért ő is tudott nagyokat hancúrozni! és halálosan megsértődni, ha rosszallóan néztem rá.
na de egy középsnaci!
ah odaküldöm azu út szélére, jó, hát odapattan, aztán lesi, mit lehet MÉG tenni, pattog tovább, nyüzsög
ha azt mondom áááááááááááll, okkkkkkkos, hát ha nem fogom a tökeit (óvatosan), akkor egyrészt icereg-ficereg, másrészt amig áll, azon gondolkodik, hogy na mi van, mikor lehet már tovább fontoskodni? jár a szeme jobbra-balra, mint valami légyfogó :D
persze, neki is megmutattam már bébiként a kertet meg a szabad területeket. de ő büszke volt rá, ha megvédett minket a krókuszoktól meg galád szőlőkarótól. azóta is mutatom, mit NE csináljon
vagyis pontosítok: tudja, hogy mit nem kőne megtenni, mégis, muszáj neki! hát úgy érdekes, ha zajlik az élet! pl. megtámadja a szőlőkarót, szedné szét, kikopogok az ablakon és intek az ujjammal. ok, arrébb megy, csak véletlen volt!
később, pl egy kiadós séta után, kifigyeli, hogy látom -e, és csakazértis befejezi a művét. ha hagynám.
pedig már be is erőspaprikáztam a tiltott dolgokat :D
ő viszont nem sértődős. volt már olyan, bevallom, hogy sz@r kedvem volt, nem volt türelmem, ha kicsit is rakoncátlankodott, ledobtam a földre, vagy ott hagytam a fenébe, ő meg jött csókolgatni.
"...a kis egyéniségét nem akarom megváltoztatni..."
Ez egy kicsit nem probléma elhessegetés ? :-)))
Szerintem az egyáltalán nem probléma, ha a kutya személyisége kicsit változik az iskolában. A gyerekek is megváltoznak az ovi után az iskolában, mégis szeretjük őket, nem ? :-)
Gödöllőre, de az túlzás, hogy járunk, de voltunk már párszor.
Meg hétközben is gyakorlunk, de csak módjával, ahogy helyzet adódik. Nem akarom agyonnyúzni.
Igazság szerint én a fajtajellegét és a kis egyéniségét nem akarom megváltoztatni, nekem kell okosnak lennem, vagyis ravasznak. Hogy az én szavam mindig fontosabb legyen, mint pl egy kutyasereg vagy manyek.
Mert pl otthon, tevés-vevés közben, annyira figyel rám (gyere, ülj, vidd ki, hozzad, keresd, maradj stb.) jól tudunk együtt élni, és élvezi, hogy beszélgetek vele, és ő is részt vehet majdnem mindenben. Meg a cica is...
De haverok között más. Lehet, hgoy olyan, mint egy kamasz, szégyelli a szüleit? :D
Hát igen, akkor nehéz korban van a kutyusod...
:-) Kezd ráébredni, hogy nagyfiú lett. Erre így látatlanban szerintem nem lehet okos tanácsot adni, mert ez helyben kezelendő és egyedfüggő probléma.
Hova jártok suliba ?
Hát akkor teszek egy-két próbát legközelebb, ha megyünk suliba.
Na, ott jön ki rajta (még csak engelemeskedünk), hogy rászáll egy kisdögre, és egész okítás alatt őt akarja piszkálni. Tipikus rosszaság.
És ez nem is engem zavar, mert nem féltem, csak hát ciki, hogy nem hagy másokat érvényesülni...
Mármint ha elengedem póráz nélkül. Akkor a laszti se segít.
Bár igazság szerint azt még nem próbáltam ki, hogy ha már tökhullafáradt, akkor se jön-e vissza.
Tiszta önfej!!!!!!!!!
De én nem adom fel :D nekem ez is szórakozás (és neki is gondolom hehe)
Az a legjobb, ha szeret labdázni a kutyád, akkor sepillanat alatt meg lehet neki tanítani bármit. Ha pedig elfutna edzés közben, akkor az sok mindent jelent.
- Jelentheti azt, hogy mindent jól csináltál, egyszerűen a kutya elfáradt agyilag és pihentetni kell. Ilyenkor egy laza séta teljesen elegendő kiszellőztetni az agyát. (Sokan ilyenkor elkezdik labdáztatni kutyát, ami ilyenkor nem túl szerencsés dolog, mivel az a cél, hogy kutya minél jobban ki legyen éhezve a labdára és mellesleg egy kicsit ugrálnia is kell érte :-)
- Jelentheti, hogy valamit rosszul csináltál és a kutya nem jut elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű sikerélményhez, hogy a pályán mozgás lekösse és ezért más elfoglaltság után néz.
- Amikor a kutya egyszerűen lefekszik és nem néz más elfoglaltság után, akkor az egyértelmű, hogy fizikailag döglött ki.
De mégegyszer hangsúlyozom, puding próbája az evés, meg kell nézni, hogy nem otthoni "laborkörülmények" között hogyan viselkedik a jószág. Lehet, hogy egy "gyári" pályáról le sem tudod cibálni, mert annyira élvezi. :-)
Szerintem az önfejűségre a legjobb kúra maga az agility. :-) Ha sok sikerélményt ad neki az ugrálás - ami csak rajtad ill. az edzésen múlik -, akkor egy idő után úgyis csak az fogja érdekelni és magasan tojni fog rá, hogy más kutya is van a környéken. Edzés közben nagyon jó, hogy egyben a kutya szocializálódik is és közömbösödik a többi kutya iránt és leginkább Te és a pálya fogja érdekelni.
Na, én is kipróbáltam a házi agility-t. Ez a kutyaház tetejéből áll + a szánkóból :D egymás után letéve az udvaron.
A tető sátortető, pont jó a mérete, a szánkó meg úgyis még ott várakozott a teraszon...
Nagyon meglepődtem Tomin!
Elsőre tudta, mit akarok tőle, mutattam a lasztiját, hogy "hopp" és mán ugrott is.
igaz, először ezerszer körberohangálta a "pályát" tetszett neki az izgis tereprendezés.
Még a macska is bújkált a tető + a szánkó alatt.
Még valamiket kitalálok... aztán már az egész család csak így fog közlekedni.
Azért nem merek most még beállni egy agility csoportba, mert Tomi nagyon önfejű, és egyszer csak elrohan, hogy bosszantson más kutyákat.
És nem jön vissza.
Csiribi is csak megerősíti, amit már többször írtam neked.
Nem az a lényeg, hogy milyen nagyot tud ugrani a kutya. Ez az idő alakulásával úgyis fejlődik, akkor is, ha csak 10cm-es akadályokon gyakoroltok. Próbálkozz inkább azzal, hogy át tudd hívni több akadályon, tudjatok kanyarogni, rá tudd küldeni egy-egy akadályra.
A labda nagyon jó segítséget tud nyújtani, mert azt húzhatod az orra előtt és követni fogja, aztán, amikor kiszúrta az utolsó akadályt, akkor dobd át a rúd fölött és hagyd, hogy a kutya utána fusson. Ezzel kicsit fejlődik a kutyus előreküldhetősége is, ami egy nagyon fontos technika.
Eleinte 2-3 akadályon gyakoroljatok, aztán lehet növelni az akadálymennyiséget és lehet tekergetni őket, hogy íveket, irányváltásokat is tudjatok csinálni. A lényeg az elején, hogy minél több sikerélményt kapjon a kutya és lelkesedjen, ha ugrálni mentek! Ha Te unod, akkor hagyjátok abba a gyakorlást! Ez eleinte napi pár percet fog jelenteni, aztán egyre többet és többet. Igazából mindig a csúcson kellene abbahagyni az edzést, nem kifulladásig csinálni, mert így Te is és a kutya is jó élményekkel távoztok és jobban várjátok a következő alkalmat. Ez nagyon nehéz, mert amikor belemelegszik az ember, akkor még jobban akarja csinálni - ezt a hibát én is gyakran elkövetem - de amikor időben hagyjuk abba, a következő edzésen nagyságrendekkel jobban megy.
Nagyon fontos, hogy az elvárásaidat lassan növeld, így a kutyusnak sokkal több ideje marad fejlődni, több sikerélménye lesz és sokkal lelkesebben fogja csinálni az egészet, mintha egyből a nyakába zúdítanál mindenféle trükkös akadályt.
Az említett akadály a távolugró. Ezt szintén ne erőltesd egyenlőre ! Ha elég idős lesz a kutya és rendszeresen mozgatod, simán át fogja ugrani.
Ezt nagyon komolyan vedd, mert tönkre lehet tenni a kutyát egy életre, ha túl korán elkezded intenzívebben ugráltatni !!!
Több fajta ugró akadály van az agilityben.
-egyszerü ugróakadály /két ,,szárny,, között léc
-távolugró /jelző póznával ellátott több egymástól távolabb elhelyezett lépcsőzetesen emelkedő ,,hasáb,,/-konyha nyelven
Ezenkívül van -dupla akadály
-viadukt
1,Akkor mond a hopp-ot amikor ugrik.Nem feltétlenül akadályt bármit/pl.fel az ágyra/
A magasság emelésével várj ,ha megy ez a tiz cm. ezen gyakoroljatok./2 akadályt egymás utánn majd 3-at/Ha már tudja mit vársz el és testileg képes átugrani/nem okoz neki fájdalmat/hidd el megteszi,fő a motiváció -jutalmazz.
2,A távolugró több elemből áll a kutya nem léphet rá az elemekre.Amikor tanítod se engedd meg,könnyen rögzül.
Ha tudjátok az ugrót tedd mögé a távol 1 elemét és igy próbálkozhatsz.
Ami a legfontosabb 1 év alatt nincs ugribugri utánna is csak fokozatosan ,nem a magasság számít.
Helló mindenkinek!
Próbálkoztunk a hét végén!
Démonunk a 10 cm-es akadályt zokszó nélkül vette, igazából azért szórakoztam vele ezen a "távon", hogy megpróbáljam rávenni, a "hopp" szóra is ugorjon - nem nagyon láttam rajta a kombinációs készséget. Ezt hogy lehet beleverni a fejébe?
Másik kérdésem: a feladat nehezítése végett magasságában vagy vízszintes-hosszanti kiterjedésében kezdjem növelni az akadályt? Csak mert a netes képeken láttam, hogy a basseteknek van egy olyan akadálya is, ami alig magasabb 10 cm-nél, de vagy 40-50 cm az a hossza, amit át kell ugrania. Egyébként egy miniatürizált lépcsőre emlékeztet legjobban.
A karikán való átugrásra jó a kiszuperát hullahopp-karika is?
A Tripod kép egy webes trükk. :-) AMikor egy tripod-os akármilyen objektumra hivatkozol (legyen az kép, web-oldal, stb ) a Tripod hozzárak egy saját linket, hogy az ott levő dolgokat csak az ő reklámjaikkal együtt lehessen elérni és így nem lehet olyan web-tárhelyként használni a szerverüket, mint amilyen pl. a www.tar.hu.
na végre sikerült!
viszont valamit nem értek. Nekem eddig ott, ahol most Iffy által betett mopszos képet látom (utólag is köszi!!), egy Tripod logo volt. Nem tudtam mire vélni. Mikor betettem ezt a képet, akkor váltott át az is képre. Mi lehet ez?
Ígérem, ha nem sikerül, nem próbálkozom többet, de annyira tetszik, hogy szeretném, ha mások is látnák. Az az igazság, hogy a kép tulajdonságait nem lehet lekérni, de mondtak egy trükköt, hióogy hogy lehet mégis megtudni, és ez a része nem megy. De egy utolsó próbát megér:
Juhhé! Kedvet adtál hozzá, holnap nekiállok valamit eszkábálni a kertben!
Aztán lehet, hogy én fogok mászkálni meg ugrani be bújócskázni? :D
Szombaton kipróbáltuk a... felmásztunk magasra:) meg le. Tomika egyből sitty-sutty, szépen, mint aki naponta ezt gyakorolja.
Meg az akadályugrást is!
Ez nekem nagyon teccik!!! Hogy lehet ilyenhez hozzájutni? Előrebocsájtom, hogy tökéletesen idióta vagyok a géphez, úgyhogy ha kérhetném, szájbarágósan, mint a jó anya a hülye gyerekéhez...
