Keresés

Részletes keresés

smith Creative Commons License 2020.07.06 0 0 22308

107 cm

Előzmény: twohandedtweener_ (22307)
twohandedtweener_ Creative Commons License 2020.07.05 0 0 22307

108

Előzmény: smith (22273)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.07.03 0 0 22306

"Ugye nem baj, ha nem értünk egyet?"

 

Nem baj, SŐT. Több szem többet lát. 

 

"A műtrágyázás szerintem továbbra is ipari mértékű."

 

Úgy tudom (lehet, hogy rosszul), hogy a műtrágya felhasználása a vízgyűjtőn korlátozott, de talán nem csak ott. A hatóanyag 170 kg nitrogén/ha-ban maximálva van. 

 

"A meliorúciós eljárások a talajlesodródás ellen a fasorban sincsenek"

 

Erről csúnyán megfeledkeztek az utóbbi időben, bár a Balaton a talajbemosódástól már valamennyire védve van a Kis-Balatonnal, meg a patakok iszapcsapdáival. 

 

"A 20 évvel ezelőtti állaptokhoz képest az állattartás szerintem növekedő pályán van"

 

Én csak a Nemzeti Park területén legelésző szürkemarhákat látom, istállózó állattartással nem találkoztam a vízgyűjtőn. 

Ezek gyakorlatilag  nem ártanak a Balatonnak. 

 

"az állattartás pont olyan tevékenység, amelynek révén a BAP érdemben helyben marad..."

 

Ezexerint ebben egyetértünk. 

Előzmény: gigabursch (22301)


gigabursch Creative Commons License 2020.07.03 0 0 22305

Ez részben igaz.

Azonban a felhalmozódott foszfor kellően mobil és épp ezért mozog a talajban a víz hatására, így előbb-utóbb a 40-50 évvel ezelőtti foszfor is szépen becsorog a tóba.

(Szántóföldek erdősítésénél külön izgalom, hogy mennyi mélyben lévő foszfor felszámolásával lehet tervezni)

 

Nekem van egy sanda gaynúm, hogy a tavalyi algaburjánzás mögött az áll, hogy a Balatonhoz közel több olyan földterületet megnyitottak az autópályaépítés kapcsán, ami intenzív nyári zivatarok hatására "kikönnyezte" a mocskát és kapot a tó egy robbanásszerű foszfortöbbletet, ami leülepedett mocsokkal együtt vezetett ehhez a virgzáshoz.

 

 

Persze, a horgászok kérdésköre is egy jó nagy "üveggömb", és hasznos lenne, ha a horgászokat különböző szabályzók mentén rá lehetne venni arra, hogy tizede-huszada annyi etetőanyaggal terheljék az élővizeket és így a Balatont is.

 

S visszaérkeztünk az alapkérdéshez és alapigényhez:

Jó lenne már tudni a beáramlások és terhelések forrását, intenzitását, időszakait, stb.

Előzmény: smith (22303)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.07.03 0 0 22304

A fenékkotrással az a baj, hogy ha ma elkezdik, akkor 10 év múlva már kb. 20 %-kal végeztek is. 

Ezért látja reménytelennek a kotrást a nyilatkozó kutató. 

Én ezzel szemben azt mondom, hogy el kell kezdeni, de célzottan, vagyis a fenékiszap mennyiségi és főleg minőségi (foszfortartalom) mutatói alapján. Így a munka 20 %-ának az elvégzése a veszély akár 80 %-.os mérséklésével is járhat. 

 

Ámde. Addig is tenni kell valamit a vízminőségért, és erről beszélt a kutató, hogy addig (ideiglenesen) nem lehet a szabályozási szintet emelni. Ebben a kérdésben lehet, hogy igaza van, lehet, hogy nincs. A gondolat viszont érdekes, továbbgondolásra alkalmas. Igaz,  ő a 100-as szintet véglegesnek szánja azért mert  kotrást meg lehetetlennek tartja. (Így viszont a ketyegő bomba - az iszapba ágyazott foszfor - a tóban marad, és bármikor bármi előcsalogathatja onnan). 

 

Szóval volna itt mit vitatkozni, ha lehetne. 

Előzmény: smith (22300)
smith Creative Commons License 2020.07.03 0 0 22303

A foszforral kapcsolatban évtizedes trend, hogy negatív a talaj tápanyagmérleg, összességében pedig a műtrágya hőskorszakhoz képest ma nagyon jól állunk.
https://www.agronaplo.hu/files/image/2008_szeptember/40.o.2.jpg

Előzmény: gigabursch (22301)
gigabursch Creative Commons License 2020.07.03 0 0 22302

OK, ez is érdekes megközelítés.

Köszönöm.

Előzmény: edesviz (22297)
gigabursch Creative Commons License 2020.07.03 0 0 22301

"Állattartás a vízgyűjtőn, zabolátlan műtrágyázás, és a csatornázás-szennyvíztisztítás hiánya okozta. Ezeken az állapotokon már-már túl vagyunk"

 

Ugye nem baj, ha nem értünk egyet?

 

A műtrágyázás szerintem továbbra is ipari mértékű.

A meliorúciós eljárások a talajlesodródás ellen a fasorban sincsenek

A 20 évvel ezelőtti állaptokhoz képest az állattartás szerintem növekedő pályán van, bár biztosat nemtudok mondani.

Hozzá kell tegyem, az állattartás pont olyan tevékenység, amelynek révén a BAP érdemben helyben marad...

Előzmény: netuddkivogymuk (22298)
smith Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22300

Vagyis a fenékiszap kotrását lehet halasztgatni, de megúszni nem kehet.

 

Hát éppen ezért értelmezhetetlen az, hogy a kotrás továbbra sincs a lehetséges megoldások közt.

Előzmény: netuddkivogymuk (22298)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22299

"...és az, hogy a "tó túl nagy és kezelhetetlen" sem igaz, mert a 90-es években végzett kotrásoknak volt vízminőségi hozadéka, pedig a tó akkor is ugyanekkora volt."

 

Teljes mértékben egyetértek. 

Előzmény: Vezo228 (22289)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22298

"amikor a kotrások még nem mentek, de a vízminőség elég durván romlott akkor a vízszintszabályozás maximuma 100 cm volt és leszaladt a nyár végén 70-re, simán."

 

Ezt akkor a külső foszforterhelés okozta. Állattartás a vízgyűjtőn, zabolátlan műtrágyázás, és a csatornázás-szennyvíztisztítás hiánya okozta. Ezeken az állapotokon már-már túl vagyunk, ezért is mondta a kutatónő (Istvánovits), hogy nem a külső terheléssel volt tavaly probléma.

 

Viszont. A 70-es, 80-as évek foszforterhelése beépült a tavi élővilágba, majd annak a pusztulását követően a fenékiszapban halmozódott fel. Vagyis a Balaton fenekén egy hatalmas bomba ketyeg, és ha a környezeti feltételek számára kedvezően alakulnak, akkor a foszfor visszaoldódik a vízbe, és jön az algavirágzás......

Vagyis a fenékiszap kotrását lehet halasztgatni, de megúszni nem kehet. 

Előzmény: Vezo228 (22287)
edesviz Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22297

Én az egy vágány - két vágány helyett hallottam a 60-as években olyat, hogy nem lehet villamosítani, és két vágányúra bővíteni a déli vonalat, illetve hasonlót a Miskolc-Kassai vonalra is. Ennek is oka Trianoni, illetve a Párizsi szerződés.

 

 

Előzmény: gigabursch (22296)
gigabursch Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22296

Öööö, én nem keverem, én csak kérdezek, mert nekem az egész új volt.

 

Vöiszont köszönöm mindenkinek a választ, meg a további pontosításokat.

Előzmény: smith (22294)
edesviz Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22295

Igen, a wiki szerint "A vesztett háborút követően, az infláció, a MÁV katasztrofális pénzügyi helyzete, valamint a sínek hiánya következtében Soroksár és Kunszentmiklós-Tass között a második vágányt felbontották, mivel a vonal csökkenő forgalma meglétét távlatban sem indokolta. "

Előzmény: smith (22294)
smith Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22294

A 150-es vonallal kevered, annak a történetében volt ilyen.

Előzmény: gigabursch (22293)
gigabursch Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22293

Állítólag 1920 és 1923 között lett visszabontva egy vágányra.

Tegnap hallottam erről és gondoltam hátha van valakinek ilyenről infója.

 

A hidroplán vizireptérről meg azt, hogy az ötvenes években akartak egyet Keszthely-Vonyarc térségében, de végül elmaradt.

Erről is érdekelne bármilyen nyom...

Előzmény: edesviz (22291)
gigabursch Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22292

Android okostelefon intelligens szójavítás.

:/

 

Előzmény: Vezo228 (22288)
edesviz Creative Commons License 2020.07.02 0 0 22291

Szia, én nem tudok két vágányról, de a fortapan képek sem. A Déli vasút eredetileg a bécsi Südbahn Gesellschaft AG tulajdona volt. Trianon után nemzeti részekre szabdalták, náunk 1935-ben csatolták a MÁV-hoz. A hidroplánokra meg annyit, hogy a Fortapan siófoki képei között a 30-as években megtalálod a fotójukat. Volt Budapest (Gellért tér, Műegyetemi rakpart) és Siófok közötti járat, valamint helyi Balaton néző járat is.

Előzmény: gigabursch (22286)
Vezo228 Creative Commons License 2020.07.01 0 0 22290

A Vodafone összeomlott, elnézést az ismétlésért...

Vezo228 Creative Commons License 2020.07.01 0 1 22289

...és tovább gondolva, azért sem tudom befogadni az érvelését, mert volt már ilyen és nem működött.

A kotrások megkezdése előtt a vízminőség folyamatosan romlott, pedig a szabályozási szint csak 100 cm volt és a nyár végére simén leszaladt 71-re...

 

...és az, hogy a "tó túl nagy és kezelhetetlen" sem igaz, mert a 90-es években végzett kotrásoknak volt vízminőségi hozadéka, pedig a tó akkor is ugyanekkora volt.

 

stb

 

Előzmény: netuddkivogymuk (22284)
Vezo228 Creative Commons License 2020.07.01 0 0 22288

amúgy Zuzu Petals ;)

Előzmény: gigabursch (22285)
Vezo228 Creative Commons License 2020.07.01 0 2 22287

Nézd, én mérnök vagyok, nem biológus, de amikor a kotrások még nem mentek, de a vízminőség elég durván romlott akkor a vízszintszabályozás maximuma 100 cm volt és leszaladt a nyár végén 70-re, simán.

Engem nem győz meg, mert volt ilyen állapot és nem volt jó a vízminőség, sőt...

Én ezért érzem, hogy nincs közvetlen összefüggés.

 

 

 

 

Előzmény: netuddkivogymuk (22284)
gigabursch Creative Commons License 2020.07.01 0 0 22286

Teljesen más kérdések:

 

Igaz, hogy a Déli vasút eredetileg kétvágányú volt, csak Trianon miatt bontották vissza?

Volt valaha (terv) hidroplán repülőleszálló a Balatonon?

gigabursch Creative Commons License 2020.07.01 0 0 22285

Valaki itt sok Ford Fairlane-t nézett és jól emlékszik Zizi Petász jellemzésére.

Előzmény: Vezo228 (22283)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.07.01 -1 0 22284

Mielőtt leszeditek a keresztvizet a hölgyről, jó lenne valami életképes alternatívát kitalálni az elképzelésével szemben. Személyeskedés nem fog segíteni a Balatonon. 

Ha egy összetett rendszerben egy elemet megváltoztatsz, és ezután új jelenséget figyelnek meg a rendszerben, akkor az igen jó eséllyel az egyetlen paraméter változással van összefüggésben. 

 

Szóval kell néhány ötlet a tavalyi algavirágzás okával kapcsolatban. Az valóban nyomós érv a hölgy álláspontja ellenében. 

Előzmény: Vezo228 (22283)
Vezo228 Creative Commons License 2020.07.01 0 0 22283

A hölgynek nagyon beakadt ez a lemez.

Ahol tudja, hangoztatja és visszavezeti a 10 cm növekményre a létező összes negatívumot. Eddig a nádasok kapcsán volt teljesen bizonyos benne, hogy azért pusztul a nád, de úgy tűnik, hogy a foszfort és az algásodást is rá tudja kenni.

Ő a területének egy neves szakértője, de együtt dolgozni vele olyan, mint reszelővel simogatni a legnemesebb részünket....

Előzmény: smith (22275)
Vezo228 Creative Commons License 2020.07.01 0 0 22282

A műtárgyépítésekről egy kis rövid film:

 

http://balatonlevezeto.ovf.hu/galeria/kivitelezesi-munkak/

Hehe164 Creative Commons License 2020.06.30 0 2 22281

Éles hőmérsékleti rétegezettségnek a 10-20 fok közötti eltérés számít.

Sekély tavakban ilyen nem alakulhat ki, eleve a napfény a fenékig hatol.

5-8 fok a maximum, de ez is csak ritkán, és nagyon korlátozott időben/helyeken, ha hetekig tartó szélcsend van. Hirtelen melegedésnél csendes időben kialakulhat egy korlátozott rétegezettség, ez főként tavasszal jellemző. (Ilyen az utóbbi években nem igazán volt, a Balatonon még teljesen csendes derült időben is este reggel fúj a parti szél.)

Nem csak a szél keveri át hamar a vizet, de a parti áramlatok is.

Amit te érzel, az kb. 4-5 fok különbség max.

Előzmény: apaf3j (22280)
apaf3j Creative Commons License 2020.06.30 0 0 22280

Bocsánat, hogy belevau, de saját tapasztalataim szerint igenis kialakulhat jelentős mértékű hőmérsékleti rétegzettség. Lassan hat évtizede járok nyaranta Balatonfenyvesre, és nagy melegben, amikor nincs komolyabb szél, a maráson* túl pár nap alatt a felső réteg felmelegszik, akár 26-28 fokosra is, de saccra kb. 150-170 cm mélységtől kezdve megmarad az addigi 20-22 fokos hőmérséklet. Érzésre elég éles határvonala van. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértek a cikkben leírtakkal, csupán a jelenség létezésére próbálom felhívni a figyelmet. Ez az eltérés addig meg is marad, amíg egy erős szél át nem kavarja a vizet. 

 

*(Talán nem mindenki ismeri ezt a kifejezést: Fenyvesen több száz métert lehet úgy begyalogolni, hogy a víz kb. derékig-mellig ér. Utána több hullámban sekélyebb homokpadok következnek, és csak ez után mélyül "rendesen" a víz. Ezt a részt nevezik ott marásnak.) 

Előzmény: Hehe164 (22277)
gigabursch Creative Commons License 2020.06.30 0 1 22279

Engem még mindog zavar az a tény, hogy nincs kivizsgálva, hogy

- milyen forrásokból ékezik a biológiailag aktiv foszfor (BAP)

- milyen módon lehet ezeket a forrásokat megszűntetni, felszámolni, lecsillapítani

 

Szokjon már hozzá mind a udományos élet, mind a tókezeés, mind a közönség, hogy nem kezelni kell, hanem gyógyítani.

(ugyanezt cs.szi el az orvostársdalom: Azért mert az algopyrin jó gyulladáscsökkentő, talán inkább először a gyulladás okát kéne feltárni, rendezni, majd utána jöhet - ha még kell - a gyógyszer)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!