Normálisan hőszigetelt, kis energiaigényű, nehéz szerkezetű. alacsony hőmérsékletű felületfűtéses házban ez nem fog semmilyen hőmérsékleti lengést okozni. A padó folyamatos fűtéskor sem meleg (talán csak nem hideg), szóval még a komfort sem csorbul igazán.
Még egy pontosan a hőigényre méretezett fűtésrendszernél is a fűtési szezon 70-80-ban biztosan tud így működni a timing, ha valaki akarja.
Mert a szivattyút vagy te vezéreled valami logika, hőfok alapján, vagy megy a termosztát engedélye alapján, a párhuzamosan a hőszivattyúval, vagy hőszivattyú vezérli, a gyári logika szerint.
A 2. 3. változaton kívül nem tudsz rajta spórolni.
A bevitt hőmennyiség nem változik, az igény sem.
A szivattyú pár ezresét többszörösen megnyered, ha a hőszipka működését engedélyezed 9 és délután 5 között télen.
És ezen kívül nem megy, kivétel ha hmv-t nem tud napközben estére eleget csinálni.
Csak ezzel a külső termosztátos megoldással azért az embert veszt egy kicsit:
-ha lekapcsol a rendszer és eltelik kis idő, akkor az előremenő leesik szobahőmérsékletre, aztán hiába indítja meg a termosztát lesz egy kis késés a fűtési hatás megjelenésében (mondjuk ez válllható)
-a puffer kicsit kevésbé fogja tudni csökkenteni a hőszivattyú ki-be kapcsolásának számát, hiszen a puffer előremenőn túl való fűtése nem opció ilyen helyzetben (kieg panellel a deltaT ezt engedi meg végülis). Tehát a gép többet kell leálljon, mintha egy ilyen energia extra betárolás engedélyezve volna.
-Amikor a gép megáll, mert túl magas lett az előremenő, de a keringető még megy, hiszen a külső termosztát fűtési jelet ad, akkor nemtudom, hogy mikor kapcsolna vissza? (átmeneti időszak pl, amikor a gép minimum teljesítménye több mint amit a ház kér) Ha mondjuk az alap előremenő-visszatérő (5 fok) plusz kettő fokot mér pl?
A keringtető nekem beüzemelés után egy kis ideig ment folyamatosan, mert a vízhőfokra volt beállítva. Utána jött a már leírt külső termosztát általi vezérlés, így addig megy a keringtetés, amíg a termosztát kéri a hőt. Amint az lekapcsol, a keringtetés is leáll.
Ha jól gondolom annyit nyernék, hogy nem menne feleslegesen folyamatosan a keringető. (Ez persze elérhető lenne egy külön termosztáttal is, amit a puffert méri, de ezt nem igazán szeretném extraként bevállalni)
A korábban említett évi párezret nyerném meg. Meg plusz egy mért értéket.
Amikor "termosztát" funkciót említek, akkor gyakorlatilag a T-Cap gyári paneljének beépített termosztátjáról beszélek. Annak a hőmérője külön kábelezhető be. Hiszen alapból csak a gyári vezérlőpanelbe épített hőmérővel dolgozna, ha jól gondolom. Ez egyetlen zóna kezelésére jó, de mivel az én zónám a puffer lenne, ezért ez teljesen elég.
A kapcsolt fázist váró bemenetet nem használnám ki valójában semmire. Csatolok egy képet az elképzelésről a következő hozzászólásban.
Ha a T-CAP szobatermosztát (tehát egy on-off szobatermosztát) bementére gondolsz, ott nincs állítási lehetőség. Ráadásul az a bemenet az ott lévő fázist várja visszakapcsolva vagy a fűtés vagy a hűtés bemenetére attól függően,
hogy a gép milyen üzemmódra van állítva. Magának a termosztátnak kell legyen állítható a hiszterézise. No most hogy egy tartályba dugható érzékelős termosztátnak ez állítható-e azt nem tudom,
a (pl.) computerm szobatermosztátoké állítható. Esetleg egy okostermosztát - aminek van olyan bemenete amire egy tartály érzékelőt rá lehet kötni -
lehet megoldaná ezt a kérdést. De pl. a Sonoff valamelyik eszköze - amit sokan megvesznek szobatermosztátnak-
1 fokos hiszterézissel dolgozik. Nem tudom, hogy pl. a csőtermosztátok közt van-e állítható (elég érzékeny) hiszterézisű, de ha van kellően pontos,
akkor lehetne pl. a puffertartály hőszivattyú felé visszamenő ágának a hőmérsékletét mérni.
Nekem a T-CAP-om külső, 2 db Computerm szobatermosztáttal van vezérelve (relés vezérlésen keresztül, 1 a padlónak, egy a radiátornak). Ezek kapcsolják egyszer a megfelelő kör keringtetőjét ill. visszakapcsolják a fázist a hőszivattyú bemenetére. Ez indítja a hőszipka belső
keringetőjét ill. aztán indul maga a hőszipka is, ha kell melegíteni a vizet.
Írtam: A hozzászólásod rendkívül jó annak, aki most ismerkedik a hőszivattyúval, mint én. Írod a végén: Szélsőséges üzemben vagy hibás rendszer esetén vagy nem modulál és maxon megy, vagy ki-be kapcsolgat sűrűn, mert nem tud eléggé lemodulálni.
Az lyen problémák a hőszittyú és ház adottságainak összeillsztésével talán megoldhatók.
Figyelve a Panasonic bépem működését, egyre inkább meggyőződésem, hogy a programja igyekszik azon, hogy a gép illeszkedjen a ház fűtési rendszeréhez. Ha segítünk a gépnek megfelelő beállítással, valamint a ház rendszerét is jó irányba alakítjuk csupán annak beállításával, nagy valószínüséggel a fűtés szépen fog műkődni úgy, hogy a hőszivattyúnak is tetszeni fog. Még egy dolgot tapasztaltam: a gép mutat adatokat, ezek jól használhatók arra, hogy a gép működését lássuk, pl. észrevegyük a beltéri szivattyúja mőködésének gyengülését, vagy a gép nem szükséges túlzott terheléséit. Én idáig jutottam, remélem nem butaságot írtam.
Nem volt célom a delta piszkálása. Épp ezért a lenti beállítás sem az ami megoldást jelentene számomra.
Én leginkább a T-cap saját gyári beépített szobatermosztát funkciójára volnék kíváncsi. (azt ujrahasznosítani puffer hőmérsékleten tartásra...)
A szobahőmérő termosztát funkciójának állítható a hiszterézise? Vagy mondjuk 0,5 fok fixen és ha az ember 21 fokot állítana, akkor fűtésnél 21,5 foknál lekapcsol, 19,5-nél meg be?
Köszönöm. Igen, a szobatermosztát beépített funkció puferre való újrahasznosítása kapcsán gondoltam volna. Hiszen úgy leállhatna a keringetés időnként, azt a pár ezrest is megfogva.
Szóval ha mondjuk a puffer "szobaként" van kezelve és egy 3 fokos hiszterézist állít az ember mondjuk...
Üdvözletem. A házat vettem, a fűtési rendszer benne volt. Írod: a radiátorokat olyanra kellett volna cserélni méretileg ( teljesítményileg ) , amelyek képesek alacsony hőfokon is leadni a kívánt hőmennyiséget , hogy a hőszipkának ne kelljen " rossz " COP-pal dolgoznia . (a COP-ot én régiesen jósági tényezőnek hívom). Ha magasabb hőmérsékletű vizet kérek a hőszivattyútól, romlik a gatásfoka, ezt beépítve a COP-ba találtam egy diagramot, ami szerintem jó. Ez megmutatja, hogy ez a "rossz" mit is jelent. Megjegyzés: Karácsony mindkét szintet fűtöttem. Sikerült elfogadható módon beállítani a fűtési rendszert úgy, hogy jó legyen a hőszivattyúnak
Én Panasonicos vagyok, és nem a gödöllői. És tényleg, csak 4 hónapja működik nálam hőszivattyú. Köszönöm a válaszodat. Mint kezdő, tényleg nagyra értékelem a 20626-os hozzászólásodat. Mint kezdő, jó irányba indultam el.
Látom, olvasom az itt kialakult vitákat. Sok esetben jó tanácsként adott információ a hőszivattyúról szerintem nem fedi a gép működését, a gép által közölt adatokat rosszul használják fel. Ezért úgy döntöttem, megtanulom a ház meglévő rendszerének összeillesztését a hőszivattyúval. Én szeretem a gépeket, egy kicsit talán még fizikához is értek. Most jól haladok előre, lassan a végére érek. Remélem, jó irányba haladok.
Hogy miért nem szakember? Két okból. Most tudtam meg, hogy épületgépész szakemberhez kellett volna fordulni, de sajnos még a hőszivattyú bekötése előtt. A másik, hogy egy ismerősömnél ismeretlen végzettségű szakember adott tanácsot, ami végre lett hajtva, Jó sokba került, de nem vált be. (a vicc szerint még lenne pár jó tanácsa).
Szinte lehetetlennek tartom, hogy egy keringető szivattyú 5-6w-ot fogyasszon csak, az semmi, nem tud működni semmilyen szivattyú ilyen kis fogyasztással. 100w-os állítható sziv. le tud menni esetleg 30w-ig, de biztos nem 5w-ig, akármit is ír ki a kijelző.
Lényeg az , hogy esetleg ha betéved ide valaki , akkor legyen elfogadható válasz is a feltett kérdésre . Az , hogy " Gödöllői " milyen új név alatt jelenik meg , engem nem érdekel . :-)
