Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Ez az a kis semmilyen tér a Capitoliumra vezető lépcsőkkel szemben, ahol a buszmegállók is vannak. Nem is tudtam, hogy külön neve van. Az Aracoeli név nekem azért furcsa, mert a templom fent van a lépcső tetején, a tér pedig lent. Esetleges és esetlen tér. Most már tudom, hogy milyen: 1928-ban lebontották a keleti oldalon levő épületeket. A másik oldalon megmaradt a16. sz. Palazzo Buti, szép belső udvara van.
A téren a kút Giacomo della Porta műve, a 16. sz . legvégéről. Ő számtalan kutat készített ebben az időszakban.
Jobbra nyílik a Via della Tribuna di Tor Specchi, a 3-as épület egy toronyból átalakított lakóház. Mellette a Palazzo Pecci Blunt kapuzatán növény mintás frízzel, a palota sarkát levágták a Via del Mare/Teatro Marcello kiépítésekor.
Tor de Specchi kolostor,. A Via del Teatro Marcello 32-es épület eredtileg, később a mellette levő épületek is a kolostorhoz kerültek. A kolostorban van egy Santa Scala16 és 17. sz freskókkal, a régi kápolna ( Cappella Vecchia) díszítése telejesen a 15. sz. közepén készült , a mennyezet és a falakat teljesen beborító freskók is. A 16. sz.-ban hozzáépített SS Annunziata templom előtt van egy freskós átrium, bent faragott intarziás a mennyezet. Az egész épületegyüttes csak évente egyszer, március 9.-én a szent napján látogatható.
Az első tervszerű városrendezési program a Capitoliumi tér átalakítása volt, a 16. sz-ban, III. (Farnese) Pál megrendelésére, eredetileg Michelangelo tervei szerint. A munkálatok elhúzódtak 100 évig, a könyv szerint városrendezés az első volt a birodalom bukása után a városban, és az egyetlen reneszánsz korban kialakult központi tér egész Itáliában.
A Farnese pápa a családja dicsőségére létesítette a Farnese kerteket ( Horti Farnesiani) a Palatinus Forumra néző oldalán az antik arisztokrácia kertjeinek mintájára. A Farnese család kihalása utána kertek tönkrementek.
Mindeközben a Forum marhalegelő volt. Bár a Laokoon csoport megtalálása után ad hoc jelleggel próbálkoztak "szoborbányászattal". Ennek szervezettebb formájára először a Napoleoni korszakban került sor. Utána a pápai állam utolsó időszakában és 1870 pedig elvileg egyre rendezettebb formában folytak a feltárások. Folytak volna, ha nem szól közbe a politika. De közbeszólt. Először a Monumento építése miatt bontottak le épületeket és rendezték át a környéket. Majd a gigantomán Mussolini, aki össze akarta kötni a székhelyét, a Palazzo Veneziát a tengerrel. Ezért építették meg a Via del Mare-t, mai nevén Via del Teatro Marcello. A tenger pedig a Lido d Roma volt, mai nevén Lido di Ostia. Ezen a szakaszon 1926 és 32 között zajlottak a munkálatok. Először a Teatro Marcello melletti épületeket bontották le, majd a Piazza Aracoelin levőket,utána készült el a Via del Mare/Teatro Marcello első szakasz, végül a Piazza della Consolazione épületeit bontották le.
Mi tűnt el? Egy festői középkori városrész. Templomok, kolostorok, paloták, lakóházak, erődtornyok. Mik az előnyök? Előkerültek antik maradványok, lehetővé vált megőrzésük és persze a közlekedés szempontjából is szerencsések voltak a változások
Jön egy újabb fejezet. Azt hiszem ez a leghosszabb, a legtöbb oldal, főleg az apróbbik apró betűvel. A Capitoliumi domb, a tetején az Aracoelivel és a múzeummal, az összes lejtői, a teljes Forum, a Palatinus, ennek is a lejtői, egészen a Cosmedinig, illetve a Via San Gregorio a Circo Massimoig.
A legenda úgy tartotta, hogy a várost az ie 7. sz-ban alapították a Palatinuson. Most a szakértők úgy tartják, hogy erre sokkal korábban, már az ie 14. sz-ban sor került, és a Forumon ill a Capitulium Forumra néző lejtőjén volt a város magja. Ez volt az antik arx, a város sziklája. A Forum és a Capitolium mindig a közélet helyszíne volt, itt voltak a legfontosabb politikai intézmények és szentélyek . A Palatinus viszont mondig lakókörzet volt. A kettő kicsit összemosódott, amikor a "lakó" kizárólagosan a császár lett. A 3. helyszín a folyó közelében a Forum Boarium és a Forum olitorium viszont a kereskedelmi tevékenység központja lett.
A birodalom bukása után az egész terület rommező lett. A barbár támadások, belharcok, tüzek, földrengések , vagy egyszerűen a kövek felhasználása is hozzájárult ehhez. A romok közé/fölé kisebb templomokat, oratoriumokat, kolostorokat építettek. A Capitolium továbbra is a közélet helyszíne maradt, a Tabularium maradványaira építették a Palazzo Senatoriot. A domb lábánál levő tarület maradt lakott. Számos nagy művész lakott itt, pl. Michelangelo, Raffaello, Giacomo della Porta, Giulip Romano.
Ilyenkor sosem lehet tudni, hogy melyik a jobb megoldás. Megpróbálni sunnyogni, vagy rögtön megmondani , hogy turista vagyok és csak néhány percre szeretnék bemenni és egy-két képet készíteni. Van ahol az előbbi, van ahol az utóbbi a célravezetőbb megoldás, de előre nem lehet megmondani.
Folytatás
A Collegio homlokzatán van egy harangtorony egy kis kupolával, itt az óra, amelyhez a város összes köztéri óráját igazították. Jobbra az obszervatórium tornya 1787-ban épült.
A tér sarkán a a 16. sz-ban épült S Marta templom és kolostor. A homlokzat csak 19. sz-i, mert az eredeti homlokzatot a tér kiszélesítésekor lebontották. Bent gazdag freskó és stukkó díszítéssel.
A Via del Cllegio Romano és a Via Specchi sarkán található a 20sz elején épült liberty stílusú Palazzina Calzone. Olaszországban liberty a szecesszió elnevezése.
A Piazza di S Ignazio a város egyik legszebb tere, már a 17sz végén felmerült hogy a templommal szembeni terület beépítése, de csak az 1730-as években került rá sor. Az egész olyan, mint egy színpad, különösen szépek a kovácsolt vas erkélyek.
A Chiesa S Ignazio helyén állt egy az 1560-as években épült templom, de ez már nem volt elegendő a Collegio diákjai számára, ezért XV. Gergely 1622 új templomot építtetett, amelyet az akkor szetté avatott Loyolai Szt. Ignácnak szenteltek. 1685-ben még nem volt kupolája, ekkor döntöttek úgy, hogy Andrea Pozzo fest egyet. A főhajó és a szentély föklötti mennyezeti freskó is az ő műve. Antik ereedtű az a sárga márványlap, amelyre állva legjobban látható a mennyezeti freskó.
Egyik utamon a pie di marmo-t kerestem, mielőtt megtaláltam, a Collegio Romanóba besétáltam. Lehet hogy szülői értekezlet volt, mert több felnőtt igyekezett az épületbe, és ahogy a bejáratnál bámultam befelé, egy ottani hölgy-alkalmazott mosolyogva kinyitotta az ajtót. Szerintem azt gondolta, hogy épp az orrom előtt csukódott be a kapu. Bent kissé határozatlanul nézelődtem, és fotózni akartam, ìgy gyorsan lebuktam. Olaszos felháborodás és morgás közepette szépen kitessékelt a belső udvarból. :)
Az Angyalvárba Castel Sant Angelo) én nyitásra mennék, még kb. 1 hónapig (márc. 11.-július 4. között) 11-ig kedvezményes áron lehet megnézni, 5 € a 14€ helyett. (18-25 éveseknek egész nap 2 €).
Anastasio Kircher egy 17. sz-i német jezsuita szerzetes volt, aki évtizedekig itt tanított. Már többször találkoztam a nevével, de csak most néztem utána, hogy ki volt. Ő volt az utolsó polihisztor, foglalkozott mindennel, természettudományokkal, sinológiával, a kopt nyelvvel, úgy gondolta, hogy megfejtette a hieroglifákat, de később kiderült, hogy tévúton járt. Gyűjtött mindenfélét, de a gyűjteményből csak az antik szobrok maradtak fenn, amelyek most a Vatikáni Múzeumokban vannak.
1870 után az épületet elvették a jezsuitáktól, az iskolaépületben nyitották meg az első gimnáziumot( liceo ginnasio) Az épület többi észében az őstörténeti- néprajzi múzeum kapott helyet, amit később elköltöztettek az EUR-ba. 1975-től pedig a Ministero dei Beni e delle Attivita Culturali e del Turismo székhelye. Ami nagyjából kulturális minisztérium.
A templom oldalától indul a Via del S Catarina da Siena, ami a Via del Pie' di Marmo, amely az egykori Ízisz szentély területén húzódik. Jobbra a Via del Gesú vezet a Gesúhoz. Ez egy antik eredetű utca, amelyet a 16. sz. közepén kiszélesítettek. A 80-as épület a Palazzo del Frangipane, amelynek díszes kapuzatát kariatidák tartják .A Frangipane család jelenléte Rómában a 10. sz. óta dokumentált.
A Via della Pignan található a 10. sz-i alapítású, de sokszorosan átépített S Giovanni della Pigna templom. Bent egy 14. sz-i mozaik díszítéses síremlék a legszebb.
A Via del Gesuról nyílik a Via di S Stefano del Cacco. A Cacco a macacoból ered, mert itt, az Ízisz szentély helyén találtak egy majomszobrot, amely most a Vatikáni Múzeumokban található. Ez egy régi , 8. sz-i alapítású templom, sokszoros átépítéssel. A 4 szintes harangtorony és a szentély a 12. sz-ból származik. Bent Perin del Vaga freskói a legérdekesebbek.
Az utca végén található a "pie di marmo", egy márvány lábfej, amely egy nagyméretű nőalak szobrához tartozott. A középkorban a Piazza del Collegio Romanon állították fel. 1878-ban II. Vittorioo Emmanuele temetésekor került a jelenlegi helyére. Nem értem az összefüggést, de biztos van.
Collego Romano. Ez egy óriási épület, 13400nm. Egy óriási háztömb. Loyolai Szt. Ignác a párizsi egyetem mintájára alapított iskolát 1551-ben. Különböző helyszíneken folyt az oktatás, de egyik sem volt megfelelő. XIII. Gergely pápa 1582-ben rendelte el a jelenlegi palota építését, ami 2 év alatt el is készült. Az iskolán kívül a tömb magába foglalta a San Ignazio templomot, a könyvtárat , amely 1870 után a Nemzeti Könyvtár magját alkotta. . Továbbá egy múzeumot, amely egyrészt a Museo del Collegio másrészt a Museo Kircher nevet is viselte.
A Biblioteca Casanatensében kétszer jártam. Kedvelem a Salone Monumentale ódon hangulatát, és jó néha a nagyvárosi forgatagból pár lépéssel átlépni a meditatív csendbe. Sok érdekes és látványos ritkaságot bemutatnak a tárlókban; és az emeletes kõnyvesszekrények kb. 60000-et rejtenek az összesen 400ezernyi kollekcióból. Az eddig meglátogatott római könyvtárak közül az Angelica mögött a második legszebbnek tartom.
A Santa Maria Sopra Minerva számomra is a minden úton látni kell kategória. Ott is jó kilépni az időtlenségbe, és megcsodálni az emberi kreativitás és művészet páratlanul szép példáit.
Én minden római utazáskor bemegyek ebbe a templomba. Megnézem a kápolnát Filippino Lippi freskóival, a Michelangelo szobrot, Fra Angelico sírlapját.
A könyv nagyon részletesen ír az összes kápolnáról. Mint egy telefonkönyv. Ennek alapján a legfontosabb látnivalók a síremlékek. Nagyon sok. A legrégebbi 1296-ból a legkésőbbi 1730-ból. Kora gótikustól klasszicistáig. Számos tényleg nagy mester alkotásaival. Mino da Fiesole, Andrea Bregno (aki saját maga is itt van eltemetve) valamint több síremlék is Bernini tervei alapján készült. Érdekes összehasonlítani a stílusokat. Szemléletes művészettörténeti bemutató.
Több pápa is itt van eltemetve. A legfontosabbak a szentélyben a két Medici pápa X. Leo és VII. Kelemen.1536-ban kerültek ide. Nem derült ki, hogy miért ide temették őket, sem az, hogy az 1521-ben meghalt X.Leo addig hol volt eltemetve. A Medici pápák síremlékeit firenzei mesterek készítették, Baccio Bandinelli és Neri Baccio Bigio. Akkor már ők voltak Firenzében a legjobbak. Másik két pápának is itt a síremléke.VII. Orbán, aki 1590-ban csak egyetlen hónapig ült a pápai trónon és IV. Pius, aki 1560 és 65 között.
A templom melletti kolostor bejárata a tér 42-es épülete. A kolostor eredetileg az épülettömböt elfoglalta, de egy részét már szekularizálták. Az épület 16-17. sz-i, ennek az udvarán is szép síremlékek vannak. Az épület másik bejáratánál a Via di S Ignazio 52 -nél van az 1725-ben megnyitott Biblioteca Casanatense könyvtár, főleg egyháztörténeti művekkel és sok kézirattal és ősnyomtatvánnyal.
A Pantheonró csak néhány dolog. A timpanonban bronz domborművő volt, és a timpanon mögött volt egy másik magasabb és szélesebb timpanon is. A homlokzaton levő két fülkében Augustus és Agrippa szobra állt. A kupolára kívülről lépcső vezetet, balr még látható néhány lépcsőfok. Bent a kazettás kupolában 5 sorban, soronként 28 kazetta van. Raffaello sírján levő Madonna szobrot egy Lorenzetti nevű szobrász készítette. Raffello megbízására kifejezetten a saját sírjára. Feltűnt, hogy a 16 és 17. sz.-ban számos szinte ismeretlen festő képét helyezték el az épületben, a legtöbbet az 1674-es évben.
A tér és a Via del Seminario sarkán egy díszes kapuzatú 15. sz-i palota. A Via del Minerva vezet STa Maria Minervahoz. A Pantheon mögötti Via della Palombella helyén volt a Neptun szentély, amelyet szintén Agrippa építtetett.
Az elefantos obeliszk obeliszkje az ie 6. sz-ból származik, és 1665-ben találták az Ízisz szentély területén. Az elefánt Bernini tervei alapján készül 1667-bent, de nem ő készítette el.
A első templomot és kolostor még görög szerzetesek építették, akik a képrombolás idején menekültek el Bizáncból. A dominikánusok 1266-ban szerezték meg a kolostort és 1275-ben a templomot. A 14. sz idején gótizálták, a 15. sz-ben készült a boltozat, ezért alacsonyabb lett a templom, mint korábban. Később barokk változtatások következtek, a 19. sz-ban viszont vissza gótizálták. Erre az utolsó átépítésre a könyv az "infelice" szót használja.
A birodalom bukása után sokáig nem történt semmi. 608-ban Phokas bizánci császár Rómában járt és a Pantheotn az egyháznak adományozta.
(Szerintem nem volt az övé) Madonnának és az összes szenteknek dedikálták. Phokas olaszul Foka. 663-ban II. Constans császár is eljött, leszedette a tető aranyozott bronztégláit, csak 735-ben pótolták ólomból készültekkel. Később erődként is használtak, építettek mellé egy palotát amit pápai székhelynek is szántak, ez 1154-bentörtént. 1270 építettek középre egy harangtornyot, olyan lehetett, mint egy egyszarvú.
1625-ben a a tetőszéken kicserélték a bronzot, ebből készült a Bernini baldachin 4 oszlopa továbbá 80 ágyút öntöttek belőle az Angyalvár számára. Akkor nem volt semmilyen katonai fenyegetés, VIII. Orbán csak a város ellen akarhatta használni őket. Továbbá kicseréltette az előcsarnok bal sarkán levő oszlopot, lebontatta a középső harangtornyot( az egyszarvat) és Berninvel készíttetett két kisebb harangtornyot a szélekre. Ezt nevezte a népnyelv szamárfüleknek. VII. Sándor további két oszlopot cseréltetett ki a bal oldalon, és alacsonyabbra vetette az épület körüli járószintet. Azt nem írja a könyv, hogy hava került a 3 elvitetett oszlop. 1668-ban az előcsarnokot egy kovácsolt vas ráccsal vették körül, hogy a piac ne foglalja azt el. Még a pápai állam idején több felújítás volt, belül a mennyezet ill a padlózatot érintve. 1870-ben a friss királyi család rögtön einstandolta az épületet "családi sírboltként". Az 1881-83 közötti munkálatok idején lebontották a szélső kis harangtornyokat, a kovácsolt vas rácsot, a közvetlenül a mellette levő épületeket és megtalálták az Agrippa féle épület maradványait és így helyesen tudták datálni az épületet.
A körzet a középkorban folyamatosan lakott volt. A 17. sz folyamán számos utcát kiszélesítettek: via del Seminario, di Torree Argentina, del Gesú. A 19. sz végi és 20. sz eleji bontások elsősorban a Pantheon környékét érintették, a közvetlenül mellette álló épületeket távolították el. így most a Pantheon önmagában áll.
Via di Torre Argentina, a mai formáját 1621-ben kapta, amikor lebontották Agrippa fürdőjének falait. De még mindig láthatók maradványok a 9 és 10 illetve a 14-es és 15-ös házak között. Az utca házai főleg a 16. sz-ban épültek, a Santa Chiara templom a 15. sz-ból származik, de mai alakját a 19. sz-ban nyerte el. Folytatása a Via della Rotonda, amely már a Pantheonhoz vezet.
A tér neveként mindkettőt használják: Piazza della Rotonda és a Piazza del Pantheon. A téren egészen 1847-ig piacot is tartottak.
Közepén a szökőkutat Giacomo della Porta 1575-ben alkotta, ők akkoriban számtalan szökőkutat alkotott a városban. Az obeliszk II. Ramszesz korából származik, a közeli Ízisz szentély területén találták és 1711-ben állították fel itt.
Az eredeti négyszögletes épületet ie 27-ben Agrippa , Augusztus hadvezére és barátja építtette. Ennek maradványai 2m-rel a mai épület alatt
találhatók. Később Domitianus majd Trajanus idején is restaurálták, Hadrianus viszont teljesen átépíttette, ez a mai épület. A munkálatok már Antoninus Pius idején fejeződtek be. Megtartották az eredeti feliratot, amely Agrippat jelölte meg építtetőként. Ürögdy szerint tiszteletből. De ezzel teljesen megzavarták az épület datálását. Csak a 19. sz. végi munkálatok idején fedezték fel az Agrippa féle épület maradványait, és jöttek rá arra, hogy a mai épület későbbi. Majd Septimus Severus és Caracalla idején ismét restaurálták, erre a utal a a kisebb felirat a fő felirat alatt.
A Via del Sudarian található a 17. sz. Chiesa di SS Sudario, amely a királyi család egyik kedvenc temploma volt. A Casa del Burcardo egy 16. sz. eleji gótikus épület szép belső udvarral amit a német Giovanni Burckhardt építtetett. A házban színháztörténeti múzeum látható.
A következő körzet a Rione Pigna. A toboz kerülete. A toboz a Vatikáni Múzeumok Belvedere udvarán található. Eredetileg Agrippa fürdőjében volt. A körzet megfelel az Augustus kori város VII. körzetének. Az antik korban itt is fontos középületek voltak. Elsősorban a Pantheon, továbbá Agrippa fürdője, valamint a Saepta Iulia és a mellette levő Porticus Meleagri. A Saepta Iulia egy minden oldalról oszlopcsarnokokkal körülvett zárt terület, ahol a különböző tisztségviselőkre szavaztak, a Porticus Meleagri pedig egy mellette levő másik oszlopcsarnok volt.
( romaszenvedély.eu oldalon részletes leírás van róla!)
A Santa Marta templom épült a Minerva templom fölé. Amikor a Sta Maria sopra Minervat építették tévesen hitték azt, hogy az ott levő maradványok tartoztak a Minerva templomhoz. Tulajdonképpen téves az elnevezése. A Via del Seminario és a a Via si S Stefano del Cacco közötti területen Domitianus építtetett egy Ízisz szentélyt. A környéken számos antik mű és töredék került elő, számos eredeti egyipti ill egyiptomi stílusban készült darab is,
A Palazzo Madama melletti épület a Palazzo Baldinetti, amelynek 1935-levágtak a homlokzatából egy darabot, majd kicsit hátrébb újjáépítették.
A Palazzo dell Sapienz volt a római egyetem 1303-as alapításától kezdve egészen az új Egyetemi Város megépítésig. Az épületegyüttes most levéltár, ((Archivio de Stato di ROma), ahol a pápai állam dokumentumait őrzik a 9. és a 19. század közötti időszakból. Nagyjából 1560 és 1640 között épült, az utolsó korszakban Borromini irányításával. Legfontosabb műve az árkádos udvaron található S Ivo dell Sapienza és a Piazza S Eustachiora néző homlokzat. A templom szerkezete a konkáv és konvex formák váltakozására épül, a külső és a belső egyaránt. A főoltár kép Pietro da Cortona műve.
Aiazza S Eustachitól vezet a Via del Teatro Valle a Corso VE irányába. Az oszlopos bejáratú síznház eredetleg a 18. sz elején fából készült, csak 100 évvel később építették át kőszínházzá.
A Corso VE, től délre levő területen volt Pompeius színháza, ami ie 61 és 55 között épült. Az írja a könyv, hogy ez volt a város első színháza, ami "muratura". Erre azt írja a szótár, hogy falazás, falazott. Nem vagy építész de kőműves mester sem, de én úgy értem, hogy ez volt az első tégla színház. De lehet, hogy az első kőszínház. Szóval, ha valaki jobban ért hozzá, írja meg légy szíves, hogy melyik. A színházat később többször restaurálták, Augustus, Domituianus és Diocetianus idején is. 18 ezer nézőt fogadott be, a színpad mögötti oszlopcsarnok szobrokkal és festményekkel volt díszítve. Mögötte volt egy esedra, itt volt Pompeius Curiája, ez már a Area Sacra dell'Argentinahoz tartozik. A nézőtér teetjén pedig Venus Vincitore temploma állt, ez most a Campo de' Fiori. A Via di Grottapinta a nézőtér üléssorainak vonalát követi.
S. Agostino. Még a 15sz végén kezdték építeni, szokásos sokszoros átépítéssel. A felvezető lépcsősor a római reneszánsz jellemző vonása.
Az itt levő Caravaggio képet, a Zarándokok Madonnáját is sok kritika érte,mert egyszerű, szegény embereket ábrázol. A templom mellette a Biblioteca Angelica a város legrégebbi közkönyvtára, 1604-ben alapították. Az épület bővítése Borromini munkája. A könyvtárak leírásában nekem érdekesség, hogy nem csak az ősnyomtatványokat ( az 1500 előtt nyomtatott műveket) említik meg, hanem az 1500 és 1600 készülteket is, cinquecentini néven.
A Corso del Rinascimento 1936-38 közötti városrendezés eredménye. Ugyanaz történt , mint Corso Vittorio Emanuele esetében, egyes épületeket lebontottak, másokat levágtak. Az utca nekivezet a Sant Andrea della Vallenak, nagyon jó a rálátás a homlokzatára.
Az utca kiszélesedésénél található a Palazzo Madama, amit 1871-ben választottak a Szenátus székhelyéül. A még 15. szvégén épült palotát többször bővítették, a főhomlokzat a 17. sz. közepéről származik. A hátsó, a Via della Dogana Vecchiara néző homlokzat, már az 1920-as évekből származik, de hasonló stílusú. Szép abelső udvar, de a freskó díszítés már többnyire a 19. sz. eredménye. A Madama, akinek a palota a nevét viseli Ausztiai Margit, V. Károly császár természetes lánya, magyarul törvénytelen. A császár nemcsak, hogy elismerte gyermekeként, hanem plotikai feladatokat is adott neki, Németalföld helytarzója is volt. Sőt férjhez is adta, Alessandro de Medicihez, aki Firenze turbulens korszakában 1530 és 1537 között volt a város ura sőt diktátora. Az ő származása is pettyes, bizonytalán az apja személye, talán VII. Kelemen pápáról lehet szó. Alessandrot meggyilkolták, valószínűleg egy rokona.
A Palazzo Giustinianiban írták alá az 1947-es alkotmányt.
S Luigi dei Francesi. A szentté avatott francia uralkodónak, IX. Lajosnak szentelve, a két keresztes háborúnak is részese volt. A tempom építése a 16sz végén kezdődött és kb 150 évig tartott. Az oltárok, képek, szobrok jelentős részér francia mesterek készítették. A legfontosabb persze Caravaggio Máté ciklusa. A középső kép ( Szt Máté és az angyal) első változatát nem fogadták el, a festő kénytelen volt egy újabb képet készíteni. Jobbra Guido Reni műve, Szt Cecilia szentekkel, a kép Raffaello Képének másolata, az eredeti Bolognai Képtárban látható.
A térről a largo Toniolo és folytatása a via della Scrofa ahol a Collegio Germanico Ungarico 17sz épülete található.( Kár, hogy nincs önálló magyar intézmény). Az épületet egy híd köti össze a Palazzo S Apollinareval, amely a Szent Kereszt Pápai egyetem székhelye.
Innen nyílik a Via delle Coppele. Minden térképemen be van jelölve, mert itt a 100 féle fagyis. A Palazzo Baldassinire legutóbb fel is figyeltem. egy 16sz elején épült palota. A belső udvarba nem jutottam be ( nem is tudtam, hogy érdemes lenne), ahol ahol a mitológiai témájú és növényi motívumos freskókat Raffello műhelyének tagjai készítették.
A Zuccari freskókra nem emlékszem. Arra emlékszem, hogy elég szigorú volt a biztonság. Több helyen várakoztunk madzag előtt. Pedig akkor még 9/11 előtt volt.
Olvaslak időnként mikor benézek a fórumra. Köszi a sok munkádat.
A Palazzo Giustinianiban én is jártam bent a június 2-i állami ünnepen mindig látogatható. Kokárdát kaptunk, római képeslapokat és mikor kijöttem, akkor kanyarodtak felettünk vissza a tricolorés gépek.
A körzet névadója és kiindulópontja a Sant 'Eustachio templom. A legenda szerint Nagy Constantin alapította a szent vértanúságának helyszínén.
Többször felújították, a mai forma barokk. Bejáratnál portikusz jón oszlopokkal. Innen a legjobb a rálátás a Sant 'Ivo della Sapienza tornyára.
A Via Sant'Eustachio sarkán van két gránit oszlop, amelyet a S Luigi dei Francesi előtt találtak. A Neró-Alexander féle fürdőhöz tartozott és 1951-ben hozták ide. A templommal szemben a stukkós, freskós Palazzo di Tizio de Spoleto. A freskókat Jacopo Zuccari készítette.
A tér nyugati oldalától indul a Via della Dogana Vecchia, a hol a Via degli Staderi sarkán van egy szökőkút, vörös gránit medencéje szintén a Néró Alexander féle fürdőből származik és 1987-ben került ide. Erre az utcára nyílik a Palazzo Madama, a Szenátus hátsó homlokzata.
A Palazzo Giustiniani is a Szenátushoz tartozik, irodák vannak itt illetve a Szenátus elnökének reprezentatív lakosztálya. A palota nagyjából 100 évig épült 1580 és 1680 között, a korszak több jelentős építészének, köztük Borromininek a részvételével. Bent Zuccari feskói.
A palota néha látogatható. Én egyszer voltam bent, még 2001-ben, egy kiállításon, Caravaggio és Giustinianik volt a címe. A névadó, eredeti tulajdonos testvérpár felismerte Caravaggio zsenalitását és több képét is megvásárolták. Az örökösök viszont kénytelenek voltak eladni a képeket, amelyeket II. (Nagy) Frigyes porosz király vásárolt meg. A képek Berlinben a Gemaldegalerieben vannak, erre a kiállításra akkor áthozták őket ide. Innen származtak azok a Caravaggio képek is , amelyek a háború végén pusztultak el. Miután a németek átadták a bunker kulcsait a szovjeteknek, tűz ütött ki, kb 400 kép semmisült meg, Caravaggio művein kívül Rembrandt, Rubens, Van Dyck képek is. A német leírásokban szerepel egy enyhe kétség. Ugyan nagyon valószínűnek tartják, hogy ezek a művek tényleg elégtek, de nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy valahol egy szibériai raktárban...
Új körzet jön. Rione Sant'Eustachio. Az Augustus kori város IX. kerülete volt. Egy viszonylag kicsi, keskeny téglalap alakú területről van szó. amelyet a corso del Rinascimanto, a via dei Porthogesi, a via de Giubbonari és avia di Torre Argentina határolnak. Az antik korban fontos középületek voltak itt:Pompeius színháza, a mellette levő Curia és egy fürdő amelyet Nero idején építettek 62-ben és Severus Alexander idején újítottak fel és 190x120m volt a mérete. Ez a terület sosem volt teljesen lakatlan, erre ment a Via Papalis a Vatikán felé. 1700-ban XII. Ince a Piazza di Pietrara helyezte a Vámhivatalt.( Ez a Hadrianus templom maradványai a nagy oszlopokkal). X. Leo tervezett egy "Medici központor" a Palazzo della Sapienza köré, de ebből nem lett semmi. A folyamatosságot az utca nevek is jelzik, számos régi kézművesmesterség nevét viselik az utcák. Továbbá számos épületbe van beépítve középkori torony.
Viszont a terület jellegét megváltoztatták a 19. sz végi és a 20. sz .eleji városrendezés idején, amikor a Corso Vittoriano Emanuele és a corso del Rinascimentoki épült.
A területet elvágja a Corso VE, ettől északra található 3 fontos templom a Luigi Francesi, az Agostino és az Ivo Sapienza és egy poltikailag fontos épület a Szenátus székháza a Palazzo Madamaban. A Corso VE-től délre viszont megmaradt a "köznépi" jelleg.
