Ezt nem, de van egy jobb ötletem az autók vízzel hajtására. Mindig kövesse az autót egy tűzoltó autó (vagy vízágyú, ízlés szerint) ami erős vízsugárral maga előtt tolja a személygépkocsit. Na ez már vízhajtás!
A vizzel hajtott auto nagyon is lehetseges. Meghozza nagyon egyszeruen.
mivel a viz Hidrogenbol es oxienbol all egyszeruen kettevalasztjak egy magas feszultsegu elektromos pulzussal. Ezutan a hidrogent elegetik a motorterben
igy energia nyernek mind a folyekony hidrogennel hajtott urhajoknal. Mivel az eges soran oxigennel keveredik ujra vizze valik. igy konnyen ujra is tudjak hasznositani azt amit eloallitottak. Konnyen eloallithato de olcso enegia. meghozza kornyezetkimelo is. Jo MI ???? Valahogy igy csinaljak. Ezt meg lehet csinalni nem ugy mint az atommeghajtasu autot mikri reaktorral. Csupan azert nem alkalmazzak a vizzel hajtott autot vilagszerte mert akkor az egesz vilaggazdasag tonkre menne egyik naprol a masikara es akkor nagy felfordulas lenne mindenhol. JO MI????
Talán filozofikus síkokra terelnéd a beszélgetést, de lelked legyen rajta.
A megvalósítás során mit számít, hogy a vizedet a Nap okozta-e vagy valami más?
Valaki szóba hozta a fúziós energia kérdését. Ennek mi köze a vízhez? Amit én erről hallottam, az százmillió fokon akarna fúziót végrehajtani földi körülmények közt napégetéssel, vagy hogy. A víz plazmás energiái már 1000 fok körül működnek. Ezt így egy mezei vaskohó hulladékhőjével be lehet indítani.
Megkérdezném, hogy te miképpen tudnád elképzelni a víz aktív energiatermelő képességét? Nem csak afféle balga hordozóként, hanem dögös részvétellel?
Rossz hírem van: a vízből még hagyományosan elgondolt módszerekkel sem lehet energiát fakasztani.
A vízierőmű igazából a napenergiát hasznosítja, a dagályerőmű a Föld mozgási energiáját csapolja meg, a föld alól nyert forró víz pedig a Föld magjának a hőjét... a víz minden esetben csak közvetítője, hordozója az energiának.
Biznyított tény, hogy a vízből energiát lehet kinyerni. Lásd vizierőmű. A tárgyalandó kérdés tehát valóságos, igaz, megfogható és minden nyelven értelmezhető.
Egy biztos. A vízből nem csak a hagyományosan elgondolt módszerekkel lehet energiát fakasztani. Akinek van közlendője e tárgyban, ne halogassa.
A Te hozzászólásaidból lehetett arra következtetni, hogy éjjel nappal ezzel foglalkozol.
Ha autód van akkor nem tart sokból vizbefecskendezést szerelni rá. Szerelj fel egyet és mesélj róla.
Én kb 30000km jártam úgy hogy a saját autómon fent volt, de sok versenyautón is alkalmaztam. Csak nagyterhelésen, és teljesitménynövelési célzattal használtam.
2dl/perc 50%-os methanol-viz keverékkel 18-20kW teljesitménynövekedést mértünk. Valahol talán megvan a fékpadi mérés, előkotrom majd.
Az utólag felszerelt vizspriccel rengeteg kaland van, az emulziókkal, főleg a Bertha féle MDS-el meg semmi.
Nagy hajókon(40-50MW felett) kizárólag hőerőgép-elektromos erőátvitel van. A hőerőgép az gőz, vagy gázturbina általában, de használnak dizel elektromos erőátvitelt is több gyorsforgásó gép párhuzamositásával. Érdekesség, hogy a Baross, és Széchenyi lapátkerekes hajók is dizel elektromos erőátvitelűek voltak, a Közlekedési Múzeumban megtekinthetőek a makettek, illetve fényképek.
Már a Titanic után épitettek olyanokat,amik gőzturbina-elektromosak voltak.
Azt mondják, a Prius a legalkalmasabb gyalogosok elütésére a parkolóban, mert mikor indul, még nem jér a benzinmotor, villannyal meg csendes mint a lopakodó macska... :-)
A Priusban azért hajtja a benzinmotor a fogaskerekeken keresztül is a kerekeket, mert annak az erőátvitelnek a legjobb a hatásfoka.
Dízelmozdonyban viszont azért nincs sebváltó mert nehéz kis szériában olyat gyártani amit nem tép szét a nagy nyomaték, vagyis kevesebbet fogyasztana, ha fogaskerekek is lennének benne, de annyival drágább lenne, hogy az így megnőtt amortizációs költség meghaladná a megtakarított olaj árát.
Hajókon meg végképp igyekeznek kerülni mindenfajta áttétel (akár elektromos akár mechanikus) használatát, ezért alkalmaznak a hajócsavar ideális fordulatszámához méretezett lassú járású motorokat.
A generátoron, a villanymotoron és a vezérlésükön is keletkezik veszteség (egyenként 3-20%, minőségtől és fordulatszámtól/terheléstől függően), ez összeségében sokkal több mint a kézi sebváltó pár százaléka.
