látom, átírták a cikket, de csak az derül ki belőle, hogy a faszinak továbbra is megfejthetetlen rejtélyt jelent az odds meg a esélyesség közöti összefüggés.
ugyanezért nyitottam meg most a fórumot. Szerintem is marhaság, de nem értek hozzá. Statisztikailag a legnagyobb pénzt a legváratlanabb eseményre kapja a fogadó, máskülönben szívesen fogadnék nála a favoritra. Sokszor keveset tennék fel :)
Ha azt írja, hogy elvétve van, azzal nem lehetne vitázni, de ez a tételes egyetlen magyar nyelvű sincs állítás bizony téves. Ha megnézte volna a cikkíró, akkor talán ő is megtalálta volna az Amazonon jelenleg is kapható magyar nyelvű könyveket.
Mi lenne, ha az index úgynevezett hírszerkesztői legalább beleolvasának az általuk főoldalra kitett cuccokba? Ha valaki rákattint a fenti linkre, ezt találja a cikkben:
"A tervek szerint még 2011 első félévében átadják majd a forgalomnak."
Forradalmi javaslatom szerint a cikkek írói és a a hírszerkesztők olvassák el a cikkeket mielőtt kiszórják azokat a netre. Az analfabéta cikkírók gépeire pedig tegyenek helyesírás ellenőrző programot, ami aláhuzigálja az elgépeléseleket, hibákat.
Felhőkarcoló, magasház írja az Index egy 15 emeletes épületről. Hát Magyarországon annak számítana, de azért a világ többi részén már pár évtizede ez nem az.
A cikk megfogalmazása nyilván baromság, nem is azt vitatom, pusztán eljátszottam a gondolattal, hogy azt a centripetális gyorsulást, amelytől ez az eszköz közel körpályán marad, kinek-kinek szíve joga zuhanásnak nevezni, ha nem is ez a köznapi értelemben szokásos.
" míg a kísérleti eszköz annyi üzemanyagot kapott, hogy áprilistól egészen mostanáig bírta az állandó zuhanást."
Ez így baromság.A pályáját a műhold jellege ( katonai ) miatt változtatták többször is.
Az egy más tészta, hogy egy műhold pályája minden kilométerén annyit zuhan a Föld felé, amennyi az eltérés a helyi vizszintes és a ( mondjuk ) körpálya között.
Pl. a Hubble már 20 éve bírja az állandó zuhanást, miközben még hajtóműve sincs.
Szám.tech.kérdésekben már sokszor segítettél nekem,abban nem vagyok vitapartner, de itt nem akarsz megérteni, hogy nekem csak a cikk ezen sorával van gondom, miközben fizikai kérdésben egyetértés van közöttünk.
Mondom, ez értelmezés kérdése. Ha a Föld felé gyorsulást zuhanásnak nevezzük, akkor folyamatosan zuhan - értsd: gyorsul. Ellenkező esetben egyenes vonalon eltávolodna a Földtől. (Gondolom, emlékszel még körmozgás esetén a sebesség és gyorsulás vektorokra, de az előbbi hozzászólásomban leírtam. Hétköznapi szóhasználatban nyilván nem nevezném zuhanásnak. Ugye a gyorsulás még nem jelent közeledést is. Például lehet olyan, hogy egy autó előre megy, s hátrafelé gyorsul. Ekkor fékezünk éppen.)
Az ISS havonta kb.1,5 km-t süllyed ( nem zuhan ) a Föld felszíne felé, mert nagy a légellenállása.Ez a nagyságrenddel kisebb X-37B szépen keringett vagy 8 hónapig a pályáján,leszámítva a néhány alkalommal elvégzett pályamődosítást.
Mondjuk 10 ezer km. magasságban egy műhold keringési élettartama több ezer év is lehet.
Ez csak felfogás kérdése. Állandóan gyorsult a Föld tömegközéppontja felé. Ugye éppen azért nem egyenes vonalú egyenletes - tehát állandó sebességű - mozgást végez, mert gyorsul. Konkrétan, ha körpályán mozogna, akkor a gyorsulása sugárirányú, a kör közepe felé mutató vektor, míg sebessége erre merőleges, érintő irányú vektor lenne. Az persze más kérdés, hogy köznapi értelemben zuhanás alatt mindenképpen olyan mozgást értünk, amely hatására csökken a tárgy és azon objektum távolsága, amely felé az előbbi zuhan. Viszont ha a gyorsulás szempontjából vizsgáljuk, ez a megfogalmazás talán szokatlan, de elfogadható.
Inkább az a kérdés, miért olyan nagy dolog, hogy bírja valami ezt a gyorsulást. Én meg már évtizedek óta bírom ezt a közel 1000 hPa - most éppen 1009.1 hPa -, amúgy cseppet sem kis légnyomást, és még a súlyomat is cipelnem kell, de legalább nem lebegek el a Földtől. :)
" azok csak két hétig tudnak Föld körüli pályán keringeni, míg a kísérleti eszköz annyi üzemanyagot kapott, hogy áprilistól egészen mostanáig bírta az állandó zuhanást. "
Azok, vagyis a régi űrrepülőgépek 6-7 űrhajóst szállítanak, ellátásuk ( kaja,víz,levegő áram ) alaővetően behatárolja a küldetés időtartamát. De nincs is szükség hosszabb útra, mert a feladatukat általában el szokták végezni.Az X-37B rendelkezik a pályaváltoztatásokhoz szükséges hajtóművekkel+üzemanyaggal, de szó sincs állandó zuhanásról. Az áramot meg napelemekből nyerik, szemben az űrrepülőgépek hidrogén-oxigénnel működő üzemanyagcelláival.
" saját hajtóműve napelemekkel és nagy hatékonyságú lítium-ion akkumulátorokkal működött az elmúlt hónapokban (ellentétben az üzemanyagcellás űrsiklókkal)."
Saját hajtóműve nem napelemekkel, hanem hidrazin alapú üzemanyaggal működött.Az áramellátás működött napelemekkel.
- Az 1984-ben elkészült, mai napig aktív Discovery 2005-ben pusztult el majdnem, szerencsére fűrészek és szigszalagok segítségével sikerült megszerelni még az űrben.-
Szó sem volt vészhelyzetről. Két hővédő csempe között ottmaradt egy kis szigetelő darabka, amit nagy csinnadrattával kapart ki onnan az űrhajós. Ezt csak a médiák kapták fel, mint szenzációt.
Szívesen lektorűlom a hasonló témájú cikkeket megjelenés előtt ingyenesen.Így kimaradhatnának a cikkből a hasonló hibák.
Statisztikai világnap alkalmából írt cikkben: "A Szonda-Ipsos adataiból jól látszik, hogy a reggeli műsorsávban, ez elmúlt hat hónap hallgatottságának átlagát nézve nincs különbség a Boros-Bochkor páros és a Sebestyén Balázs, Vadon János duó népszerűsége között:" A Class FM-en 3 személy vezeti a műsorokat: Balázson és Janin kívül ott van még Rákóczi Ferenc is. Lényegében ő régebb óta csinálja már ezt a műsort, évekkel ezelőtt a Danubiuson kezdte, akkor még Vágó Pirossal és Lovász Lacival. Lovásszal több vita is volt akár műsor közben is, így egy alkalommal a műsor közben állt fel Laci és távozott a reggeli sávból, más időben volt még műsora a rádiónál. Később Piros is távozott, amikor gyermeket várt. Egy ideig minden nap más társműsorvezető volt mellette, míg végül összejött a ma is hallható 3as.
Nincs magyar a legjobb kétszáz egyetem között - hozza az Index az MTI cikkét, majd megemlíti, hogy két kínai egyetem is bekerült a legjobb százba.
Ezzel szemben, ha Taiwant nem tekintjük Kína részének, akkor öt, ha annak vesszük, akkor hat kínai (KNK, HK, Taiwan) egyetem van az első százban és 11 (illetve Taiwant is beleértve 13) kínai egyetem van a világ kétszáz legjobbja között. Magyarul, több mint tíz százalék kínai és nulla százalék magyar egyetem került fel erre az összeállításra.
A lista kínai vonatkozásai: 23 University of Hong Kong (HKU) 40 Hong Kong University of Science and Technology (HKUST) 42 Chinese University of Hong Kong (CUHK) 47 Peking University 54 Tsinghua University 105 Fudan University 129 City University of Hong Kong 151 Shanghai Jiao Tong University (SJTU) 154 University of Science and Technology of China 166 Hong Kong Polytechnic University 177 Nanjing University a két taiwani egyetem: 94 National Taiwan University (NTU), Taiwan 196 National Tsing Hua University, Taiwan
