Az a helyzet, hogy vagy 20 éve a budai vár könyvtárában más ügy miatt kutakodtam és a szabad polcról leemeltem a Pest Megye Régészeti Topográfiájának valamelyik - kettő van - kötetét, és ebben olvastam a naszályhegyi Árpád-kori vármaradvány árkáról, de valószínűleg csak elkezdték az építését, ám nem fejezték be. Miután erről nem készítettem jegyzetet, a pontos hely topográfiai azonosítása elmaradt, és hiába kértem segítséget - itt a topikban is többször -, nem derült ki, hogy e félbehagyott várkezdemény a Naszály melyik pontján lehetett. A Naszállyal való térképes-számítógépes ismerkedés során pont a Látó-hegy részre tettem volna a tétemet... Egyébként érdekes lenne felderíteni - egyáltalán ezzel foglalkozott valaki? -, hogy Vác visszaostromakor létesített ostromsáncok és csapatsáncok mennyire láthatóak ma a terepen, hiszen a Pogányvárról is kiderült, hogy nem őskori, hanem valamelyik vallon csapat tanyázott itt, és építtette ki a védelmét...
Ezt ismerte valaki? Eddig én sem, pedig jártam már errefelé párszor, de ami meglepő, túravezetőnknek a Hazajárós Kenyeres Oszinak is új volt, aki váci. A Naszály, ahol ez az Árpád-kori vár állott Vác "házi hegye"
Naszály, Látó-hegy,
Árpád-kori földvár -áll a táblán. Mellettünk kisebb helyiségek nyomai.
amúgy a kilátásért jöttünk. Két lépés a romoktól ez a pazar panoráma, sőt az is biztos hogy a kis földvár a kilátás (őrhely) miatt épült erre a szirtre.
Jó hír jelent meg a sajtóban. Augusztusra várható a regéci vár keleti szárnyának azaz a reneszánsz palota ünnepélyes átadása. A most készülő reneszánsz palota teljes egészében bejárható lesz a vendégek számára. A helyiségeket eredeti funkciójuk szerint, a 17. századi északkelet-magyarországi palotaenteriőrök elemeinek felhasználásával, korhű bútorok, eszközökkel mutatják be. Felidézik a vár „fényes korszakait” is, vagyis amikor az erődítmény Alaghy Menyhért és Erdődy Anna birtokában volt, a Rákóczi-korszakot, valamint Zrínyi Ilona birtokosi tevékenységét. A háromszintes épület pincéjében borozót, pihenőteret alakítanak ki. Berendezik a sütőházat, a sáfár házat, valamint a leányasszonyok házában a udvarhölgyek által használt bútorokat, ruhákat, ékszereket mutatnak be. A 1,9 millió eurós vár rekonstrukciót követően pedig a nyugati szárny építését kezdik meg Regécen.
És ahogy lentebb is írták, a dolog kulcsa az, hogy nem mindegy hogyan rakják az ilyet. Nem csak véletlenszerűen szórják össze, hanem illesztik őket, és még valami olyan trükkre is emlékszem, hogy valahogy úgy rakták, hogy alapvetően a fal középvonala felé "lejtsenek" a kövek, ez biztosította a stabilitást.
Van egy sorozat a youtube-on, ahol egy francia várat építenek (újjá?) eredeti középkori módszerekkel, mészhabarccsal.
Nem tudom pontosan mi az a robbantott mészkő, de ha szabálytalan alakú, dirib-darab mészkövet jelöl, akkor helyben vagyunk, mert ott bizony olyanból építették a falat.
Nem mellesleg a Siklósi külső vár is olyanból épült, meg még sok más helyen is láttam ilyet.
Ma először jártam itt a felújított bástyában 1€ bélépőért amit a fiatal leányzó elkért. A bástyának a lépcsőjén még dolgoznak igy csak az ideiglenes állványzaton lehet feljutni, A vár területén nagyobb mozgolódást munkálatokat egyenlőre nem igazán látni.
Hétvégén egy északi, határ-menti túra keretében érintettem két, igazán elfeledettnek mondható egykori várhelyet. Mindkettő a Hangony és a Rima-völgyben vezető utak ellenőrzése céljából épülhetett egykoron, a nagyjából 350-390 méteres magasságban hullámzó homokkő alkotta gerincen.
Igazából leginkább sáncok nyomai fedezhetőek fel ezeken a várhelyeken, rendkívül meredek kapaszkodó vezet fel, különösen Birinyvárra. Onnan a szó szoros értelmében gatyára ereszkedve és azon csúszva jöttem le, párját ritkítóan meredek hegyoldal védte a várat északkelet felől.
Érdekesség hogy négy Hangonyi illetőségű idősebb turista volt fent, és a legidősebb úr kérdés nélkül is azonnal mesélte hogy az ő gyerekkorában bizony még kőfalak is voltak láthatóak Birinyvárnál.
Jelenleg Pogányvár a látványosabb, a rendkívül érdekes formájú homokkősziklák miatt. A piros-fehér kis határkövek mentén futó, jól járható, széles, zöld jelzésű úton lehet elérni ezeket a várhelyeket. (Északi Zöld jelzés)
Birinyvár sáncmaradványai, szerintem kettős sánc volt, sánconként egy határkő van jelenleg, ha jól veszem ki:
Utolsó fotón háttérben a távolban a Bükk-hegység vonulatai láthatóak
Pogányvár/Pohansky Hrad
A rejtett várhelyek kutatójának, comixnak ajánlva. :-)
A mészhabarcs lassú kötése ellenére azonban szerintem biztosan használtak fejtett mészkövet várfalhoz. Ennél sokkal nehezebben megköthető, sima felületű, folyó által legömbölyített bazaltot is láttam már eredeti falsíkban.
Korábban írtam én is erről, régen nagy gondossággal rakták a külső síkot, kis fúgákkal, szépen ékelgetve a köveket. Én is építettem már ilyen falat. Sajnos nincs ilyesmire igény, szorít az idő mindenhol. Ez rányomja a bélyegét mindenre. Itt egy kép az egyik munkámról, ezt szárazon raktam, nincs kötőanyag, dőlése 17 fok. Mielőtt felmerülne, minden kő legális forrásból származik.
Megjelent egy írás a Diósgyőri várról, hogy.. azonnal állj!.....Ennek kapcsán végignéztem a kivitelező által feltett képeket a vár építéséről.Nos ehhez hozzászóltam, és ezt most kicsit szélesebb körben is megosztom. Okulásként, nem politikai vitaként. Simán szakmai érveknek íródtak.Íme:Nézem a képeket, és eszembe jut Ferenczy Károly, a vár „építésze”. Most foroghat a sírjában. Már korábban is írtam, hogy Carló a Velencei Charta szellemiségének megvalósulásáért (feltételezem) azokon a helyein a várnak, ahol nem állított helyre falsíkot, mészkő rakott falakat építtetett (falmag megjelenítése). És itt adott egy pofont a várnak, mert az utókor nem értette ezt a gesztust, és alkalmazkodtak a mészkő anyaghoz alázatosan. Soha nem építettek robbantott, fejtett mészkőből várat a középkorban, mert nem lehetett. Miért? Mert mészhabarcsot használtak, ami „csúszott”, azaz nem állt meg a fal, mert lassan kötött a mészhabarcs. Ez a mészkő az acélgyártás segédanyaga volt. Napjainkban a gyorsan kötő cement már lehetővé teszi (Carló is alkalmazta) ennek a robbantott mészkőnek az alkalmazását. Milyen áron? Tréfás kerti támfalak épülnek várfalként. Mi a tréfás kerti támfal? 1/3 cementhabarcs és 2/3 kő adja a fal nézetét. Sok vidéki kőműves épített ilyen falat a tyúkólak alá, meg kerítésnek. Egy korszak elfogadott falazó anyaga. és kőfal ízlése. A Diósgyőri várat a környéken bányászott puha, tufa kőből építették egykoron. Feltételezem, hogy a mostani kivitelezés terv szerint folytatódik. Ebben az esetben ami a képeken látható, az szakmai, műemléki barbárság, árnyaltan mindenképpen vitatható.
Én nagyon örülök a várbeli úgymond visszaépítéseknek. A középkori és az újkori palota pusztulását is rendkívüli veszteségnek tartom. A közelmúltban fönnállt egy siralmas állapot, és látva a mai építészet produktumait, jobb ha inkább valamihez visszanyúlnak. Másrészről szerintem ez a beruházás is része a mindent elöntő építkezéseknek, melyeket gazdasági stimulusnak szánnak, és sok helyen sajnos nagy rombolást okoznak. Magam részéről sajnálom, hogy a várakra kevés jut, abból is sok esetben jobb lenne, ha nem csinálnának inkább semmit. Lehet, azért is van így , mert kevés a helyi kezdeményezés! A lenti linkelt írásban nem teljesen világos, hogy miért kellene állandóan azzal foglalkozni, hogy máshol mit csinálnak?
Naszály, Látó-hegy, 
amúgy a kilátásért jöttünk. Két lépés a romoktól ez a pazar panoráma, sőt az is biztos hogy a kis földvár a kilátás (őrhely) miatt épült erre a szirtre. 
ahol nyilacskák vannak ott a határvonalon futó zöld jelzésen mentem.
