Figyi! Mondjuk amikor egy jogász az egyetem befejezésekor automatikusan megkapja a doktorit, akkor egy vegyész még görcsölhet évekik. Tudományos munkát kell végeznie, publikációkat kel irnia.
Ki mondja meg, hogy melyik egyetemi végzettség a nehezebb a másiknál?
De a jogász elvégzés után doktori cimet kap, nulla tudományos munkával is.
Petrow
Petrow:"De az biztos, hogy a legkönnyebben megszerezhető doktorihoz ők jutnak"
Nos, lássuk csak!
Miért is??
Már úgy értem, hogy mennyivel "könnyebb" ez a "doktorság" bármelyiknél is??
És milyen kritériumok alapján ítéled meg a megszerzés nehézségét??
Hogy hány ezer oldalt kell beseggelni? Vagy hogy hány év kell hozzá? Esetleg a szigorlatok száma a döntő??
Viszont a politikusokkal kapcsolatban 100%-ban egyetértünk!!
Én is ismerek néhány jogászt aki nagyon béna, mégis el van ájulva magától.
Ez egy csomó más foglalkozásban szereplőknél is előfordul. Mondjuk a tipikus, pitiáner jogászokra az a jellemző, hogy szeirntük mindent tudnak. Amit pedig nem, az nem is fontos.
Nem minden jogász hülye! De az biztos, hogy a legkönnyebben megszerezhető doktorihoz ők jutnak.
Én a politikusokat tartom parazitáknak.
EGyszer egy nálam okosabb csóka mondta, hogy:
Minden politikus potenciális bűnöző, a hatalom azért kell nekik, hogy visszaéljenek vele.
Asszem a muki amcsi volt, és lecsukták.
Leírhatnád, mit értesz magyar polgárság alatt. Lehet hogy csak másképp definiáljuk a dolgokat. Tudtommal itt szociológiai szempontból vannak bizonyos szükséges feltételek, amelynek az 1945 előtti Mo-on csak egy igen szűk társadalmi réteg felelt meg. Főleg a köztisztviselői réteg és egy szűk jobbmódú városi réteg. Természetesen más a helyzet, ha Mo. zsidó lakosságát vizsgáljuk. Ott egy sokkal jelentősebb polgári réteg mutatható ki. De az 1945 előtti magyar társadalom még sokkal inkább feudális rétegződésű volt, mint polgári. És sajnos csak nagyon apró jelei voltak a fejlődésnek.
Viszont nem értem mi értelme megszépíteni a múltat. Ideje volna objektíven szemlélni a dolgokat, és tanulni egykori hibáinkból. A valóság pedig az, hogy Mo. teljesítménye egy nagy nulla volt a 19. és a 20. század században. Még viccenek is rossz, hogy egy magát közép-európai hatalmi tényezőnek tartó ország kerékpáros hadosztályokat vet be a szovjet páncéloshadseregek ellen. Ez szerinted a nagyság jele? Vagy egy ilyen silány hadsereget felszerelni képes ország komolyan jogosult lehet Trianon revíziójára? Ezen az egész világ röhögött, csak mi nem vettük észre.
Először teljesíteni kell, aztán jöhetnek a revíziós álmok. De egy olyan ország, amelynek még mindig középkori jellegű a társadalmi szerkezete, sosem fog jó teljesítményt nyújtani. Ezen könnyen lehetne változatatni, de sajnos még mindig hiányzik az össznemzeti akarat ennek valódi végrehajtásához.
Arra viszont kiváncsi volnék, hol volt magyar polgárság Erdélyben és a Felvidéken. Mindkét területen ugyanis a városokat a német polgárság építette és lakta kezdetben. Idővel aztán elmagyarosodott egy részük, és magyarok is költöztek a városokba, de ennek fokozatos lecsúszás lett az eredménye, hiányzott ugyanis ezen polgárság egzisztenciális háttere. Létezett paraszti jellegű polgárság is a székelyek között, de ez megint egy teljesen eltérő fejlődési irány.
Visszavonom hogy az előbb lekisfiamoztalak. Valószínűleg 1961-ben tanultad a poszt-trianoni történelmet...párduckacagány, mint egy rossz brosúra.
Mellesleg magyar polgárság létezett, csak éppenséggel Erdélyben és a Felvidéken.
A te válaszod: nem, mert aki jogászt te ismersz, az mindegyik disznó, így hát automatikusan disznoó mindegyik
Természetesen vannak becsületes jogászok, és elismerem, hogy volt egy jó adag érzelmi alapú túlzás az általam írtakban. A személyes tapasztalataim viszont igen negatívak. Ez a foglalkozás sok olyan antiszociális beállítottságú mindenre elszánt gazembert vonz magához, akik pénzért bármire képesek. A legrosszabb pedig, hogy ezt a negatívitást egyfajta szent mázba csomagolva jelenítik meg, a társadalom elit csoportjának gondolva magukat.
Az egykori a múltra vonatkozik, tehát az 1945 előtti időszakra. Tudtommal pedig magyar polgári osztály a múltban gyakorlatilag nem létezett, hacsak nem a zsidók között. Még az egykori városi német polgárság is lecsúszott, ellumpenesedett idővel. Szégyen, de a magyarok még a polgári fejlődés kezdetleges formáit is képesek voltak elpusztítani, visszafordítani a feudalizmus irányába. Ezzel szemben a magyar nemesség valóságos újjászületási lázban égett az 1930-as években, párduckacagányos lecsúszott romantikázó nemeseink pedig előszeretettel jogászkodtak, már ha a redszeres kártyapartik és ivászatok után fel tudtak kelni másnap.
Nem csoda, hogy az ország 1945-ben könnyű préda volt a kommunizmusnak, az emberek többsége bármit elfogadott volna, csak változás jöjjön.
No, akkor most sorold el, hogy te hány darab jogászt ismersz személyesen, és mennyit ismersz a tv-hiradóból, aztán mennyit "hírből", és add hozzá az öszes olyan történetet, amelyet jogászról hallottál, tekintet nélkül arra, hogy az milyen színben tüntette fel a jogászokat.
Vedd még ide a kedvenc brazil, perui, mexikói és elefántcsontparti sorozataidban szereplő jogászokat is.
Ezek összeszámolása után számold ki, hogy ez hány százaléka a Magyarországon élő jogász végzettségűeknek.
Ha az általad eredményül kapott százalékérték >=10%, akkor üsse kavics, elfogadom az érvelésed.
Tippelnék, összejön majd olyan 2, akit személyesen ismersz, jön mellé az a 12, akit a tvből. Aztán a többi összesen mintegy 327 darab.
Tehát hallottál arról, hogy "van" az országban 330 büdös disznó jogász.
Van ugye ~100.000 fő, aki jogot végzett.
Aminek te "ismered" a 3 százalékát.
Mivel azonban az összes, akit ismersz, az disznó, így - számodra - evidens, hogy az összes többi is az.
Elméletileg előfordulhatna, hogy létezik nem disznó jogász???
A te válaszod: nem, mert aki jogászt te ismersz, az mindegyik disznó, így hát automatikusan disznoó mindegyik.
Ŕtlátta itt már más is, de nem ezt.
Kiváncsi vagyok hány foglalkozást találsz még, aminek neki lehet menni.
Volt már bohóc, paraszt, parazita, mi jön még?
Én ezzel nem értek egyet.
Aki igy általánosit az nem látja a rendszer lényegét. Ez az egész topic olyan, mint amiket a kocsmában eresztenek el a kőműves csókák két nagyfröccs között.
Mégis szerinted mi volna a jobb?
Szerinted mi a megoldás?
A focimeccsen kell birónak lenni, ezt mindkét fél elismeri.
Pedig a biró hibázik.
S még valami. A játékhoz szabálynak kell lenni.
Léci állitsd föl te! Aztán mi anyázunk.
Sokat nevetsz mostanában, csak nehogy megfulladj a röhögéstől. Ettől függetlenül Közhelybetyárnak még teljesen igaza van, az általam ismert jogászok többsége egyszerűen lusta parazita. De félretéve az érzelmi alapú megközelítést, más szakterületeken még sehol nem láttam annyi alantas karrierista talpnyalót, mint a jogászok között. Ez az egykori dzsentroid státuszfoglalkozás Mo-on is változatlanul nagyon népszerű, talán a nagyszerű Torgyanescu doktor tette ismét ilyen népszerűvé.
A jogaszok nagy resze valoban a tarsadalom parazitaja, csak azok a sztarugyvedek nem parazitak, akik fel is tudnak mutatni relevans mennyisegu jovedelmet. A kozszferaban dolgozo jogaszok mind parazitak, sot, buta parasztok. A kozszferaban dologozok keveset keresnek, ezert butak, hiszen nem kreativak, nem dinamikusak, nem sikerorientaltak es keptelenek megfeleloen menedzselni korunk relevans kihivasait. Egy sztarugyved pedig lehet dinamikus menedzser, es mivel sok penze van, intelligens is.
Egyszer volt egy jogasz beosztottam. Na, az tenyleg a tarsadalom parazitaja volt. Egy echte csuszomaszo fereg. Tobb kollegammal felteteleztuk, hogy egy ilyen parazita nyilvan nem menedzseli relevansan Munkaidejet. Lenaploztattam a gepet egy honapon keresztul, amibol kiderult, hogy Munkaidejenek mindossze 0,07 %-at toltotte munkavegzessel, 32,74%-at internetezessel es jatszassal, a tobbit puszta eloskodessel, parazitaskodassal toltotte. Igy nemcsak a tarsadalom parazitaja volt, hanem Vallalatunk parazitaja is. Az egyik Titkarnom meglatta, hogy milyen ujsagokat vesz reggelente. Gondolom, ezek utan mondanom sem kell, hogy a szelsojobboldali Magyar Nemzetet es a Demokratat olvassa. Miutan a Titkarnom jelentette az esetet, behivattam a parazitat. Megkerdeztem tole, hogy szerinte mennyi hasznot hoz pontosan Vallalatunknak a tevekenysege, es soroljon fel legalabb 12 indokot, hogy miert jo Vallalatunknak, hogy o itt dolgozik. Arra kertem, hogy gyozzon meg arrol, hogy o nelkulozhetetlen dolgozoja Vallalatunknak. Hat, ezzel jol sarokba szoritottam a parazita ferget (gondolhatjatok, hogy nem volt nehez). Csak hebegett-habogott, meg izzadt a luzerje. Meg kommunikalni sem tudott. Ezek utan feltettem egy-ket kerdest a politikai megbizhatosagat illetoen. Akkor mar remegett is, es olyan feher lett a pofaja, mint a Diszperzit a plafonon. Akkora fegyelmivel repult Vallalatunktol, hogy majd' elhagyta ropteben a dr-t a neve elol. Aztan volt olyan szemtelen, hogy visszajott, es eroskodott, hogy a kisujjaban van a munka torvenykonyve, es munkajogi panasszal vagy mi a franccal fog elni. En meg mondtam, hogy en meg a seggemet szoktam a munka torvenykonyvevel torolni, es szoltam a biztonsagiaknak, akik megtettek az ilyenkor szukseges lepeseket.
Nézd, ez a vita eddig a természetjogot és a pozitív jogot csak nagyon elnagyoltan írta le.
Természetjog az ókor óta van, kis megszorítással pozitív jog is jóval megelőzte a pozitivizmust.
Lényegében egyik sem halott, csak a kérdésfeltevések változnak.
Ma már nem gyakori feltevés, hogy a jog Istentől származik, ám ez nem jelenti a természetjog végét.
Két dolgoz kell látni, egyrészt a két fő jogelméleti vonulat megközelítésében van a fő különbség: nevezetesen, hogy a jog kívülről, vagy önmagából nyeri el az erejét.
Vagyis a konkrét tartalom atársadalom, és a történelmi helyzet, illetve a filozófia, politika, stb változásával újra és úőjra változik.
És a gyakorlatban általában keveredve van jelen. Egy adott ország jogrendszere mindkét megközelítés eredményeit kihasználja.
A mai jogfilozófiai viták ennél kicsit konkrétabb kérdésekről folynak, pl:
- a bíró szerepe a jogban: értelmezi-e vagy alkotja a jogot. Minden olyan jogrendszerben, ahol keretszabályozásként vannak adva a törvények, a bíró dolga a konkrét egyedi esetet jogszabály alá vonni, de itt most ő hozzátesz a joghoz, vagy csak használja? (arról nem is beszélve, hogy az angolszász esetjog esetében sokkal élesebb a bírói munka mibenlétének kérdése)
- a politika szerepe a jogban: a jogot ugye nem szakmeberek "hozzák": a törvény előkészítése ugyan szakmai bizottság dolga, ám a törvényhozói hatalom szinte minden esetben a parlamentek kezében van, ahol részint nem(csak) jogászok, szakemberek ülnek, részint egy törvény elfogadási procedúra sokkal inkább politikai kérdés.
- Az állam és törvényhozás viszonya: egy liberalista szemléletű minimális állam és egy szigoróbb jkóléti államban aa törvények szerepe egész más
- a legitimáció kérdése is eleven még
- aztán kérdés, hogy joguralom van, vagy jogállam
- kérdés hogy hogyan is értelmezzünk egy jogi szöveget: miután a filozófia és az irodalomelmélet ebben a században nagyon sok komoly elméletet alkotott a szövegértelmezésre( dekonstrukció, hermeneutikai megközelités, strukturalizmus, stb), felvethető a kérdés, hogy jogi szövegek értelmezésében van-e ennek szerepe?
és még lehetne sorolni, de asszem, lassan unalomba fulladok, arról már nem is beszélve hogy ez talán már OFF volt.
