Keresés

Részletes keresés

Rollei Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116929

Belenyugodhatsz, hogy én is belenyugodtam a kérdésbe, ebben a kurva melegben nem is lenne kedvem nyugtalankodni. Tisztában vagyok azzal, hogy minél bonyolultabb egy mechanikus, vagy elektronikus rendszer, annál több hibalehetőség van benne. Egy percig sem állítottam, hogy 100 %-ig nem lehet a zár hibás tervezésű, de ennek igen elhanyagolható az esélye, többek között azért is, mert ezek a konstrukciók esetenként több százezer expozíciót is kiválóan teljesítenek.

 

Ugyanakkor érdekes lenne egy valós (szó szerint: valós) statisztikát látni arról, hogy hány Sony milc lett ilyen módon zárhibás, ezek közül hányhoz használtak adapteres obit? Hány tükrös gépben ketyeg ugyanilyen zár, és annak milyenek a meghibásodási számai ugyanilyen szétnyírási problémával? A csak gyári obit használók (akik soha nem adaptereztek soha) között is felmerült-e többször ugyanezen probléma?

 

Persze valós statisztikát ebből soha a büdös életben nem fogunk látni, mert a gyártónak érdeke, hogy elkenje a kakit. A felhasználó meg a csillagot is lehazudja az égből adott esetben, mert a nem megfelelő tartozék használata miatt automatikusan ugrana a garanciája.

 

Node mindegy is, egyikünk sem használ Sony fényképzőt, én legalábbis nem, bár van vagy öt Sony rádió, rádiósmagnó, CD lejátszó a közelemben, ha jól belegondolok, szinte csak azt hallgatok. Szóval nem nagyon érint bennünket közvetlenül a probléma, viszont akár nézhetjük úgy is, hogy bábáskodunk egy urbánus legenda megszületésénél.

Előzmény: SterbyT (116921)
Jahno Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116928
Azért Sonys körben idén már volt vagy majdnem 10 zárcsere, de még ez sem mérvadó és nem sokat tudunk róla. Max. lehet mellé a Canon 5Dt mutatni 1+ millió expóval. Mikor mellettem meg 10-20ezrekkel estek el kisebb Nikonok.
Előzmény: Noxin (116926)
Rőth Sándor Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116927

Az 5D sorozatnak nagyobb a tukre, mint a tobbinek. Nehany objektivvel osszeer, de nem tesznek kart egymasban. 
Nem voltak eleg korultekintok a Canonnal, kifelejtettek az M42-es csatlakozasu objektiveket a fejlesztok. A kovetkezo sorozatnal valoszinu kikoszorulik a csorbat, sot 2db Perion laposelemmel is el fognak menni, mint a Sokol radio, csak legyen hozza eleg befottesgumi. 

Előzmény: Noxin (116926)
Noxin Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116926

5 lassan 6 éve használok A7-et, tavalytól A7III-at is, de semmi ilyen gondom nem volt. Más sem panaszkodott fórumokon.
Viszont nem feltétlen az adapter okozhatta, hanem az adapterbe illesztett obi végtelenre tekerve. Az 5D-n elvileg gond nélkül mennek a m42 obik, mégis van néhány ami belever a tükörbe. Talán Hispan egyik átalakításánál irta egy obiról hogy A7-esen túl közel van az érzékelőhöz. De igazából a manuális obikkal leginkább portréznak igy eleve igen kicsi esélyt látok ilyen hiba előfordulására.

Előzmény: SterbyT (116923)
Jahno Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116925
Egyelőre nem tudjuk mennyire Sony hiba, de ha majd ebből is látványosan sok esik be, akkor megvakarjuk a fejünket és újra gondoljuk. Ha meg 5 év múlva felsorolom, hogy mivel volt a baj, akkor elküldenek az anyámba, hogy ne a fotelből legyek okos, ugye?
Előzmény: SterbyT (116923)
Rőth Sándor Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116924

Csak erdekessegkent irom, a Sonytol teljesen fuggetlenul, hogy a Hasselblad Xpanban ugyanolyan karos mechanika mozgatja a lamellakat, nem is annyira lassan, mert 1/125 sec. a szinkronja, viszont a kepkapu 65 mm, majdnem a duplaja a full-frame gepek kapujanak. 

A Rolleiflex 6000-es sorozatahoz a Schneider PQS objektivekben a kozponti zar 1/1000 sec. tud exponalni, ami azert izgalmas kuriozum, mert itt nem eleg a lamellakat eszmeletlen gyorsan elinditani, azutan ugyanolyan gyorsan lefekezni, hanem ugyanezt visszafele is meg kell csinalni, ugy, hogy ezeknek a mozgasoknak az ideje eltorpuljon az ezredes expohoz kepest. 

Ezek nem mai fejlesztesek, a nagysebessegu zarakban a Nikon volt az uttoro, az FA-t '83-ban adtak ki. Az FM2-ben modositottak a lamellakon, elobb mehsejt szerkezetu titan lamellat hasznaltak, azutan aluminium otvozotet, most talan kevlart. Az egyik legtokeletesebb anyagot, a kitint meg nem sikerult mestersegesen eloallitani, ha sikerul, az forradalmasitja az ipart, foleg a hadipart. 

Ezek a felsorolt cuccok nem a legolcsobb darabok, talan nem is veletlenul. 

Előzmény: SterbyT (116921)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116923

A másik dolog ami alapból cáfolja az adapter elméletedet, hogy a bajonett miatt máshol is nyomot kellett volna hagynia, minimum tele kellene lennie karcolásokkal vagy ami valószínűbb, hogy élből szét kellett volna esni a mechanikának és soha többet nem mozdulna, holott nyilvánvaló, hogy próbaképeket is csinált vele a gazdája, illetve hosszabb záridő alatt nem látszik.

Nyugodj bele, hogy vacak volt az alkatrész és minden olyan készülék amiben ez a zártípus van egy ketyegő időzített bomba, és amíg a Sani el nem ismeri, a cseredarabok is ugyanilyen ketyegő bombák lesznek. Jó pénzért természetesen.

Előzmény: Rollei (116920)
Jahno Creative Commons License 2019.06.16 0 0 116922
Azért hullik ennyire a K50 solenoid is, amiből ez egész kiindult. Az úgy vacak ahogy van. Mindenhol akadhatnak ilyen bajok, Pentaxnál max. azon kellene zúgolódni, hogy 10 éves visszatérő dolog. Lehet pont azért, mert ősöreg megoldáshoz ragaszkodtak :-) Van olyan cég ami nem piszkál hozzá, az le is maradhat majd a többitől.
Előzmény: Rollei (116920)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116921

Igen, a világtörténelem során soha, senki nem gyártott selejtet. Gondolom akkor a K-50/K-30 rekeszmechanika problémát is a gazdáik "okozták"

Kérem szépen, van erre egy törvény amit mérnökéknél mindig figyelembe kell venni, történetesen "ami elromolhat, az el is romlik". A másik a Hartmann Braun elv, miszerint az elmélet és a gyakorlat roppant távol áll egymástól. Lehet agyalni, meg így megtervezni megy úgy számítógép, a gyakorlat mindig mást fog mutatni. Nyugodj bele, hogy az említett hiba gyári probléma és nem elszigetelt egyedi esetekről van szó, ahogy azokról a Nikon esetekről sem. Csak ugye Sany és a fair üzletpolitika roppant távol áll egymástól.

Előzmény: Rollei (116920)
Rollei Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116920

Nem tartom valószínűnek, hogy tervezési hiba, rossz konstrukció, vagy gyári hiba okozhatna ilyet. A fényképezőgépek mechanikai megoldásai az elektronikához képest ősöregnek számítanak, alaposan kiérleltek, beváltak, azokhoz nem piszkálnak minduntalan hozzá, mert semmi értelme nem lenne. Nyilván a legjobban bevált, legüzembiztosabb megoldást alkalmazzák a továbbiakban.

 

Meg alighanem el is érték a fejlesztési határaikat, szemben persze az elektronikával és a képfeldolgozással. Amint a Söndör említette, a Sonynak ott van kéznél a felvásárolt Minolta, ez a cég több évtizednyi, élvonalbeli zárgyártási finommechanikai tapasztalattal rendelkezik. Ezeknél a cuccoknál be van kalkulálva a megfelelő tűrés mind mechanikai, mind hőtágulási szempontból, és gyanítom arra is odafigyeltek, hogy valamilyen szinten tolerálják pl. a tápfeszültség csökkenését, mert időnkét csak kiviszik a hidegbe, meg egy csomó más dolgot is, beleértve mondjuk a rázkódást, vagy gyorsulást.

 

A képen, amit a Jahno rakott be, tisztán látszik, hogy az egyik lamella belenyírt a másikba, ha jól nézem, két helyen is. Én erre a legkézenfekvőbb magyarázatnak azt tartom, hogy valaki betekert egy túl hosszú adaptert, vagy olyan obit, aminek nagyon belógott a vége. Ez hozzáért a lamellákhoz, és az egyiket kicsit meghajlíthatta, befeszíthette. A zár kifelé még csak-csak kinyílt, elcsúsztak egymáson a lemezek, bezáródni viszont nem tudott rendesen, mert az egyik fennakadt a másik szélén, és jól belenyírt. A többi meg már jön magától, innéstől vidáman karcolhatják, roncsolhatják tovább egymást. És az a legjobb, hogy ehhez még csak fotózni sem nagyon kellett, elég volt egyszer élőkép módban bekapcsolni a gépet, mert az is zárnyitással jár.

 

Nyilván ezek a problémák régen nem nagyon merültek fel, mert ritka volt, hogy valami a filmkapuban megakassza a zár lefutását. A tükörreflexes gépeknél hátrébb is volt a zár, meg az érzékelő, vagy a film, és közben meg ott volt a tükör. Ez utóbbi többnyire már eleve nem engedte betenni a nem oda való cuccot a gépbe. Vagy ha be le is ment valahogy, akkor meg a felcsapódásnál jól belevert a tükör. 

 

 

Előzmény: SterbyT (116918)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.16 0 0 116919

BSI, azaz BackSide Illuminated. A CMOS senzor normál rétegrendje meg van fordítva, és az alsó szubsztrát annyira le van csiszolva, hogy átengedje a fény jelentős részét. Így az elektromos vezetőszálak vastag rétegű elrendezése a fény irányából hátra kerül és az érzékelő pixel kihuzata jelentősen csökken, több fotont juttatva a fotodiódára. Elvileg az A6000 óta használja a Seny, de nála több problémát is okozott a rövid bázistávolsággal együtt.

Mindig is kíváncsi voltam mit tudna kihozni egy ilyen szenzorból a Pentax képprocesszor, az eddigieknél mindig sikerült túlszárnyalni a konkurenciát a színekben.

Még arra lennék kíváncsi, hogy mikor jut el az RYYB szenzormátrix a nagy kamerákhoz és mennyi fénytöbbletet fog adni.

Előzmény: szekundans (116917)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116918

A lényeg itt az, hogy mit nevezünk külső hibának. A lamellához képest biztosan "külső" dolognak kellett belenyesnie, de ha az a "külső" dolog a másik lamella vagy a zár tokja, akkor az a fényképezőgéphez mérve belső hiba. Ha túl nagy kimozdulást enged a mechanika, akkor könnyen elő tud fordulni, ehhez vagy rossz tervezés, vagy selejtes darab, esetleg mindkettő szükséges.

Egy külső objektum mint pl. a szenzortisztító pálca ennél jóval nagyobb sérülést okoz, innentől ez kizárható.

Előzmény: Rollei (116913)
szekundans Creative Commons License 2019.06.16 0 0 116917

Több forrás emlegeti pletyka szinten, hogy kedvenc márkanevű eszközeink gyártója Sony 26MP IMX571CQJ érzékelőket vásárolt. Ez önmagában nem egy nagy dobás. Viszont ez az érzékelő típus (BI) úgynevezett beépített háttérvilágítású CMOS érzékelő.

Ez már felvet számunkra fontos lehetőségeket is, nagyobb érzékenység, kevesebb zaj.

Felbontás 6280x4264 képpont, 16-bit A/D, 72 MHz frekvencia.

 

 

Rőth Sándor Creative Commons License 2019.06.16 0 0 116916

Itt csak arrol van szo, hogy egy anyagtol sokat varunk. A kulonbozo tulajdonsagai pedig utik egymast. Vagy ilyen, vagy olyan, vagy kurva draga. A muszaki eletben, de talan nem is kell a ide a muszaki szo, minden kompromisszum. 
Egy fenykepezogep, egy objektiv, vagy az auto tele van kompromisszumos megoldasokkal. Az hogy nalatok, vagy nalunk nem torik a telefon, az statisztikailag nem ertekelheto, mivel csak itthon, millios nagysagrendrol beszelunk.
Ha a mi konyhankban ejtened el a telefonodat, valoszinu eltorne, csereben a burkolatnak nem lenne semmi baja. Itt, ami leesik nem eltorik, hanem szetrobban. 
Nem mellesleg maga a Pentax is egy kompromisszum, ahogy tobbi marka, eltero prioritasokkal es elfogultsagokkal. mosoly

Tobbszor irtad, hogy teged nem erdekel a technika, amivel nincs is baj, viszont a technika torteneten keresztul lehet megerteni, mennyi munka, mennyi kinlodas aran jutottak el a felszerelesek a mai szintre. Ezen keresztul lehet latni, hogy mas cegeknel sem a legbutabb emberek fejlesztenek, es nem minden csak a marketing. Nem mellesleg a marketing is egy folyamatosan fejlodo, -belulrol nezve erdekes- iparag.

Előzmény: estvan111 (116915)
estvan111 Creative Commons License 2019.06.16 -1 0 116915

Már kezdem szégyellni magam. Tényleg nem akarok kötözködni de nekem a fényképezőgépeimmel sem volt soha bajom pedig használom őket rendesen és nem babusgattam egyiket sem .

3 éve használok okos telefont és azóta a második strapatelefonomat nyúzom. Az elsővel sokszor bemutatóztam. Hajigáltam rendszeresen elkápráztatva az egyszerű embereket és heti rendszerességgel ejtettem el véletlenül is. Még mindig meg van tartaléknak. Semmi baja nincsen. A második már egy drágább darab, ezt már direkt nem dobálom, csak 1-2 hetente rendszeresen a szokásomhoz híven leejtem. Idáig még bírja. Családomban mindenki sokkal kevésbé szétszórt mint én de már mindenki cserélt kijelzőt, ill, törés miatt telefont a feleségemen kívül, de neki tokja van és tényleg nagyon odafigyel a cuccaira.

Szóval lehet, hogy "csak marketingfaszság" a "törhetetlen kijelző",  -bár én még nem olvastam sehol, hogy így reklámozták volna direktbe de hát ebben nem vagyok napra kész, ti biztos jobban tudjátok-  de gyakorlatban meglehetősen jól működnek. Ha nagyon akarnám biztos össze tudnám törni, és biztos van olyan szerencsétlen helyzet amikor magától is betörik, de a hétköznapok megpróbáltatásait meglehetősen jól bírják. Amúgy egy Blackview 6000 és 9000 pro-ról írtam. Természetesen én is láttam olyan videót amin összetörik egy strapatelefon kijelzője, de nekem ezt még a hétköznapokba nem sikerült megvalósítanom pedig lehetőség bőven adódik rá sajnos nap mint nap.

Előzmény: SterbyT (116912)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116914

Ja, közben kiderült, látszani látszik, csak ez sem olyan egyszerű, így nézett ki, csak ahhoz lent kell tartani:

 

Előzmény: Rollei (116913)
Rollei Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116913

Igazad van, kétségkívül adódik egy pirinyó köríves elmozdulás. Ugyanakkor ez az alapfelálláson nem sokat változtat szerintem, ahhoz beengedje a fényt, valamilyen szinten deformálódnia kellett, még ha az nem is látszik rögtön a lamellán. Az meg külső behatás nélkül nem nagyon megy. Kíváncsi vagyok mit mondtak rá a szervizben, elismerték-e garanciális hibának?

 

 

Előzmény: SterbyT (116907)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116912

A "törhetetlen kijelző" csak marketingfaszság. Amiért azokat a kijelzőket úgy csinálják ahogy, az a karcolásvédelem miatt van. A karcolások ellen a minél keményebb anyagszerkezet jó, de ez együtt jár bizonyos sajátságokkal (minimum ridegség és törékenység jellemzi), illetve a feszített szerkezet maradó feszültségei erősítik a törés ellen, de ugyanakkor spontán repedést is okozhatnak, megfelelő szögből megütve pedig porrá is eshet (lásd Rupert herceg cseppje).

Amíg nincsenek tömegesen gyártható fémoxid üvegek, addig ezekkel együtt kell élni, maximum évente cserélsz rajta puha szúrás és törés elleni fóliát, illetve cserélteted a kijelző üvegborítását.

Előzmény: Jahno (116911)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116911

Fizikával vitatkozni nem érdemes. Lásd a törhetetlen kijelzős mobilokat, amik kaptak egy merev üveget, amit elég a sarkánál kicsit megkoccolni és már robban is el a fenébe.

Előzmény: SterbyT (116910)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116910

Ha a zár lamellák nem lennének ennyire rugalmasak, vagy a tükörmechanika nem engedne billegő mozgást, akkor nagyon hamar, akár az első expónál szétütné magát.

Ezek a mechanikák gyorsak és pontosak, nagy a kinetikai energia, valahogy el kell azt nyeletni, de szépen lassan, apránként. Aztán a precíz működésbe ez is bele van kalkulálva, ha megnézed akkor minden egyes expónál ugyanúgy billeg és pattog a tükör, és a zárlamellák is ugyanúgy imbolyognak. Az a nem semmi, hogy ez is tervezett dolog.

Előzmény: Jahno (116908)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116909

No,ez elég lassú:

 

https://www.youtube.com/watch?v=fyqbIuTzRVI

 

Csak feldobta, be is kedvencelem gyorsan.

Előzmény: Rollei (116901)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116908

Igen, Sonys csoportban elsőre azon gondolkoztam, hogy a csapoknál mehet be valami fény, aztán mutatta a srác, hogy milyen ronda az alsó lamella. Ott akkor olvastad, hogy az 6000/x szériák teljesen mások, gyorsan meg is néztem mindet. Aztán csak hisszük, hogy a zár egy merev/erős izé, lassított felvételen úgy hullámzik, hogy ihajj. Teljesen meglepő, érdemes ilyesmiket nézni:

 

https://www.youtube.com/watch?v=6CJfbhriqR4

 

Canon 5D-n meg a tükör látszik, hogy mennyire billegős.

Előzmény: SterbyT (116907)
SterbyT Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116907

Ha megnézed a zárszerkezetet, akkor látható, hogy kis karokon csücsülnek a lamellák. Az élek lefutása függőleges és egymáshoz képest párhuzamosak, de a valóságban van oldalirányú elmozdulás, mivel a merev karok egy körív mentén viszik végig a lamellákat. innen az íves beszűrődés.

Itt jól látható a mozgása: https://www.youtube.com/watch?v=v5HyT_KgFT4

Előzmény: Rollei (116901)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116906

Ív itt azért lesz, mert töri a fényt. Meg amikor a képe láttam, akkor megnéztem lassítva a zár mozgását, ott az oldalsó csapok amik tartják azok úgy néznek ki, mint ha köríves pályát futnának.

Előzmény: Rollei (116901)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116905

Enyémnél gyenge tipp, hogy a gép elég nagyot esett, miután nem sokkal lekonyult benne a zár. Aztán vagy köze van hozzá, vagy nem. Össze nem verte magát, bekapcsoláskor tekert egy sort, majd hibát köpött és nem ment tovább.

Előzmény: Rollei (116899)
Jahno Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116904

Ebben minden cég összevissza működik. Én az első pár itthoni K50esnél kérdeztem, hogy eléggé szériahibának néz ki, ha enyém lenne akkor vitatkoznék kicsit, mert szavatosság, satöbbi. Akkor írja valaki, hogy bezzeg a Nikonnál mennyire jól és simán megoldják ezeket. Néha igen, aztán meg nem, lásd a 3xx-5xx fókusz bajai, meg amiket írtál, a D750et meg nem is tudom, sokan panaszkodtak és csak egy részét érintette akkor is, ha nem volt baja, ott nem követtem rendesen és D750es ismerős több van, de élőben nem is sikerült találkozni a hibával. Olajköpködős és solenoidos az akad bőven, aztán most gyűlnek a Sony zárak is.

Előzmény: SterbyT (116897)
estvan111 Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116903

Csak azért kérdeztem, hogy akik nincsenek teljesen képben azok is tudják.

Előzmény: GPF (116898)
Rőth Sándor Creative Commons License 2019.06.15 -1 0 116902

Azt nem tudom a Sony gyart-e zarat, de elvileg gyarthat, mivel a Minoltatol megvett minden fejlesztest, gyartasi es szabadalmi jogot. A Minolta gyartott zarat, nem is akarmilyet. Az oveke volt a leggyorsabb fuggoleges lefutasu redony, 1/12000 sec.-al. 
Voltak AF Minoltaim, azokban olyan finom zar volt, ha enyhen rafujtam, meghajlottak a lamellak. A Minoltakra sem volt jellemzo, hogy maguktol osszeborzolodtak volna a lamellak, ahogy az autok sem huzzak meg magukat alltukban. 

Bezzeg az orosz Hasselbladban olyan a redony, hogy RPG-vel sem lehetne atloni. Igy azutan olyan finoman fut le, ahogy a lovak elik a nemi eletuket.

Előzmény: Rollei (116899)
Rollei Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116901

Ja, és a képen íves a fénybeszűrődés. Csakhogy a redőnyzárak, függetlenül attól, hogy vászonból, vagy fémből készülnek, egyenes pályán, vagy függőlegesen, vagy vízszintesen futnak le. Köríves pályán a központi zár lamellái mozognak. Az egyenes pályán futó lemezek nem tudnak íves deformációt okozni, ellenben egy túlzottan betekert adapter, vagy obi kör alakú vége okozhat íves deformációt.

 

Előzmény: Rollei (116899)
Rollei Creative Commons License 2019.06.15 0 0 116900

Nekem K10D-vel volt hasonló problémám. Pontosabban egyszer csak megállt, delej van, hibaüzenet van, de nem indul, nem áll föl a rendszer. Előtte nem volt rossz expozíció, más jel sem. A szervizben tükör és blendemozgató mechanika hibát mondtak egy harmincasért. Mondtam, hogy jó akkor javítsunk, annyit megér a gép nekem még akkor is, ha valami öt, vagy hat éves. Egy nap múlva telefon, hogy hát az alaplap is, meghát mindjárt két és félszer annyi, mire persze mondtam, hogy akkor hagyjuk. Rögtön volt egy olyan érzésem, hogy egyszerűen csak nem akarták vele dolgozni, inkább vegyek újat. Történetesen dumcsiztam a Kalocsay Karcsival, elmondtam a dolgot, de a véleményemet nem, és ő is mindjárt erre az álláspontra jutott. Amúgy jó is hogy szóba került, lehet hogy elviszem neki, hogy meg tudja-e bütykölni. Szeretem ha működnek a dolgaim, még akkor is, ha most van helyette három másik Pentax vázam is.

 

 

Előzmény: Jahno (116896)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!