a tiszta égbolt látszólagos hőmérsékletét általában az integrált vízoszlop magasságával hozzák összefüggésbe.
szén-dioxid elnyelési sávjai:
Jellegzetessége a széles abszorpciós sáv 13 - 17,5 ľm között. Ezen kívül jelentősebb elnyelési sávjai találhatók 4 - 5,5 ľm között, valamint 9,5 - 10,5 ľm között is.
A fickó is erről regél, ott van a 8-13 µ-os vörös sáv, ahol a hő legnagyobb része távozik.
A sugárzási ablak a felszínről felfele tartó sugárzási hőnek nyit utat, és kis része, 8 %-a távozik ezen az ablakon keresztül.
Az egész megközelítés feje tetejére állítja a légkör energiaháztartását. A hő java része latens hő és légköri konvekció formájában távozik a felszínről. Ha bezárnánk a légköri ablakot lényegesen nem változna a felszíni hőmérséklet.
Az ÜH gázok teljesen más mechanizmuson keresztül fejtik ki a hatásukat.
Való igaz, hogy a statisztikai adatokkal, főleg ha még homogenizálva is vannak elég jól lehet manipulálni, él is vele mindkét szélsőséges oldal.
Kétségtelen, hogy a széndioxid üvegházgáz és növekszik a légköri hővisszatartó (sugárzás) képessége a múltkor idézett logaritmus függvény mentén. Ebben általában nincs vita. A vita a klímára gyakorolt hatásban van, ami a visszacsatolásokon, stabilizáló, vagy önerősítő hatásokon múlik.
A hivatalos álláspont szerint minden 1°C széndioxid klímahatásra még addícionálisan 4 ˚C vízpára és felhővisszacsatolásból eredő melegítőhatás társul, tehát a végeredmény +5°C melegedés lesz.
Tehát a széndioxid kibocsátásunk bizonyosan hozzájárul a melegedéshez, de nem mindegy, hogy ez 1˚C, avagy 5°C. Merthogy a szkeptikus-alarmista vitában még ennél is szélsőségesebb, 0 vs. 10 ˚C véleményütközés is előfordul, itt a fórumon is.
Amúgy a melegedési szünetek tényleg előfordulnak, ezek értelmezésében is megnyilvánul a hozzáállás különbözősége. Lehet ezt bizonyítékként kezelni a CO2 hatás ellen, de lehet letudni időjárási változékonyságnak.
Ezeken a képeken nem túl jól látható, de valóban volt egy rövid, de elkülöníthető megtorpanás a kétezres évek elején is.
Kész, KO. A fickó mondandója fedi az ELTE tanulmányát, ráadásul mindez benne van az IPCC jelentésekben is. Mondjuk, ezt eddig is tudtuk, csak szerintem a többség nem értette tisztán. Így viszont már érthető:
Ha a Maunder előtt is kiegyezünk +1 fokban, akkor az mitől volt? De a pletykák szerint +4 fok is lehetett.
Hogy bírták ki az emberek klímaberendezés nélkül? Nem volt beton? Vastag kőfalakat használtak?
De a tegnap betett leírás szerint is több évszázad telt el így prosperitásban. De honnan tudták a rómaiak, hogy most +4 fokban élnek, és valójában nekik most meg kellene sülniük?
Egyébként a Maunder sem lehetett akkor katasztrófa, ahogy ma elképzeljük.
Ezeket nem én találtam ki. Korábban beraktam a tanulmányokat, több is volt. Még a meglepődés utáni magyarázkodás is kivehető belőlük, de ez már nem segít rajtuk. Ha 2050-re tényleg összejön egy újabb lehűlés, akkor már 200 év megfigyelésre sem lesz szükség. Gyakorlatilag az első nagyobb hűlés mindent eldönt. A hiátus csak figyelmezetett arra, amivel nem tudnak mit kezdeni a hőmérsékleti előrejelző modellek, amik folyamatos melegedésre vannak beállítva a növekvő CO2 miatt. Ki kell hozni dekádos tized fokot, ha belegebedünk is.
Az előbb hoztam a HadCRUT5-ös adatelemzést. Nyoma nincsen rajta semmiféle hőmérséklet stabilizálódásnak 2000 után. Az csak egy vágyvezérelt statisztika-hamisítás amire te hivatkozol.
Egyébiránt belinkeltem a CRUDATA hivatalos weboldalát is, onnan a nyers adatsort is le lehet tölteni, aztán excellel vagy profibb programokkal kielemezni. De mivel nem kerül semmibe, itt van ismét: https://crudata.uea.ac.uk/cru/data/temperature/
Viszont a lényeg az, hogy a statisztikai elemzésnek is megvannak a maga matematikai szabályai. Hogy hasból látszatra behúzok egy egyenest az ingadozó görbe nagyjából közepére, az nem számít sehol sem helyes statisztikai elemzésnek. Az maximum mókusvakításnak jó.
Pont azt kérdem, hogy a Maunder végétől, kb. 1850-től mostanáig összejött +1 fokról hogyan lehet eldönteni, hogy természetes vagy antropogén melegedés?
Közben ugye volt egy 40 éves hidegebb korszak (Deltás Julinak volt erről egy filmje, amit töröltek a hívők, amikor rájöttek, hogy a tagadók használják fel tagadásra).
Legutóbb meg a 10 éves hiátus, ami lehet csak azért nem fordult hűlésbe, mert nem tartott 40 évig. De Valentina már megtette a tétjeit a rulettasztalon... (Ami forog és nem növekszik)
"Csapj fel egy ISS közvetítést és próbáld megkeresni ezt a 150 év alatt kieregetett 2 ezreléknyi CO2-t."
Nem kell keresni. 1958 óta a Mauna Loán napi szinten mérik.
És eltekintve attól, hogy éppen egy vulkanikus szigeten van, az obszervatórium az egész világ legnépesebb és legiparosodottabb régióitól egy óceánnyi távolságra van. Úgyhogy amit mérnek, az a legközelebb áll a globális CO2 szinthez. (Gondolom nem olyan amatőrök, hogy a környező vulkánok hatását belemérik.)
"Szilva sokkal jobb képet tett be, ahol nem voltak megtévesztő és fenyegető piros nyilak."
Csókolom kedves! Az egy FÉLMILLIÁRD ÉVES diagram volt! Tudod mennyi minden változott FÉLMILLIÁRD ÉV alatt ezen a Földön? Szuperkontinensek bomlottak fel, szupervulkánok millió évekig nyomták a gázokat a légkörbe, kisbolygók csapódtak be, és az élővilág folyamatosan változott, példának okáért megjelentek a szárazföldi növények, aztán a fás-szárúak, és legutolsó "újításként" a fűfélék, amik jól bírják a legelést.
"valamint egy kérdés is felvetődött, de még nem érkezett rá válasz."
Mert maga a kérdés marhaság. Terelés.
Senkit nem érdekel, hogy százmillió éves hosszú távon mi van. Rövid távon viszont a visszacsatolások tartani igyekeznek az egyensúlyi állapotot. És most egy marhára rövidtávú (összesen kétszáz éves!) tendenciával foglalkozunk, és nem azzal, hogy mondjuk a Nap teljesítménye 15%-ot növekedett négymilliárd év alatt.
"Pedig az egész cécó ezen alapul."
Nem.
Az egész cécó ezen alapul:
Egy sor glaciális meg interglaciális lezajlott az elmúlt nyolcszázezer éveben, és soha egyszer sem haladta meg a Co2 koncentáció a 300 ppm-et, kivéve az 1800-as évektől kezdődően. Milyen érdekes! Ekkortól kezdte az ember kibányászni és kiszivattyúzni a fosszilis energiahordozókat és egyre nagyobb mennyiségben elfüstölni. Biztos csak véletlen egybeesés...
Ezt is bemutatják a Svindli filmben is, amit nem mertek megnézni, pedig nem az utca embere nyilatkozik benne.
Egyébként hogy lehet elkülöníteni egy Maunder utáni melegedést egy esetleges CO2 melegedéstől?
Legfeljebb úgy, hogy 200 évig precízen figyeljük az időjárást (Kb. 2000 óta), utána döntünk, hogy éghajlat ingadozás vagy monoton melegedésről van szó. Az a fránya hiátus már intő jel volt, hogy nincs itt monotonitás. Meg is lepődtek a lepedők.
Szilva sokkal jobb képet tett be, ahol nem voltak megtévesztő és fenyegető piros nyilak. És az összkép is jobban látható, valamint egy kérdés is felvetődött, de még nem érkezett rá válasz. Pedig az egész cécó ezen alapul.
És ezen is eléggé monoton növekvő az a 2000 utáni szakasz...
Szerintem nem kéne bedőlni bármely vágyvezérelt statisztikai bűvészkedésnek, amit előadás-diákon találhatunk a neten, mert előfordulhat hogy egy hamis szélhámos akar megvezetni minket.
Meg tudnád nekem mutatni ezen a diagramon (ahol a HadCRUT4 is szerepel más mérések mellett), hogy hol a rákban van az a 2000-2015 közötti stabil hőmérséklet?
Vagy esetleg csak valakik vágyvezérelt gondolkodással odaképzeltek, és laza csuklómozdulattal behúztak ide a vízszintes kiegyenlítő-vonalat?
Persze, ha elég kicsike időtartamot átlagolunk, akkor bármit és annak a szöges ellentétét is ki lehet hozni a dologból. Csak jól kell kiválasztani az adott időtartamot a statisztikai szórással terhelt teljes adatsorból, és máris lehet mókusvakítani.
Mellesleg nem konkrétan az "ipari forradalom" a ludas, hanem az, amikor a különféle energiaigényes iparágak (pl. kohászat) átálltak a fáról és faszénről a kőszénre, majd a 19. század végén a kőolajra.
A fa és a faszén okés. A növény megkötötte a légkörből az széndioxidot, mi meg elégetjük, és pár évtized késéssel visszajuttatjuk a légkörbe. Nagy átlagban semmi sem változik. A baj akkor kezdődött, amikor a százmillió éve eltemetett szént is elkezdtük ipari méretekben elégetni, és olyan széndioxidot juttatni a légkörbe, ami nem része az aktuális szén-körforgásnak.
És még ezzel se lenne probléma, mert idővel a bioszféra alkalmazkodik ehhez és felszívja a plusz széndioxidot is, meg leköti mondjuk a karbonát-kőzetekben. Csak ezt nem százéves reagálással teszi, hanem százezer évessel. Úgyhogy létrejön egy átmeneti időszak, amikor a plusz széndioxidnak nincs fogyasztója, és csak szaporodik a légkörben és csak üvegházhatást okoz. (Nem mellesleg az ipari szintű szarvasmarhatartás a metánkibocsájtásával még pluszban rá is erősít erre az üvegházhatásra.)
Úgyhogy van itt probléma ami NEM TERMÉSZETES okokra vezethető vissza, hiába próbáljátok ezt elkenni. (Eleve azt nem értem, hogy mivégre ez a szerecsenmosdatás?) És mivel túl gyors a mesterséges eredetű széndioxid-kibocsájtás, ezért a természetes folyamatok nem tudják lekezelni és a légkörben halmozódik fel. Az meg kísérleti tény, hogy a széndioxid üvegházhatást okoz.
Az utolsó pár száz év adatai (1950-től a folyamatos Mauna Loa Observatory mérések):
És összevetve a jégmagok utolsó pár százezer éves adataival, jól látszik, hogy soha ekkora nem volt a széndioxid-koncentráció mióta ebben a pleisztocén-holocén glaciális/interglaciális ciklikusságban van a Föld:
Elbeszélsz mellettem, szélmalomharcot vívsz, mindenáron a Te vonalad erőlteted, de nem cáfolod amit mondtam.
Triviális, hogy az élet átalakította a föld felszínét. Ettől még igaz, hogy a Földön nem voltak és most sincsenek meg a Vénuszéhoz hasonló megfutás feltételei.
Igaz ugyan, hogy az élővilág átalakította a föld felszínét és légkörét is, de nem egyedül, hanem a kémiai és egyéb fizikai folyamatok evolúciója mellett.
A bioszféra fontos szabályzó szerepet tölt be a rövidtávú szénciklusban, jól mondod, de a nagy játékosok a szilikátos kőzetek mállása, ez vonja ki folyamatosan a légkörből és a vele kapcsolatban lévő tározókból a széndioxidot. A másik a vulkanizmus emissziója is ezzel tart jobbára egyensúlyt.
Az sem teljesen igaz, hogy amióta élet van vastagon beleszólna. A cianobaktériumok megjelenéséig, a fotoszintézis elterjedése előtt nemigen hagytak kitörölhetetlen nyomot a Földfelszínen. Utána is jó sok idő telt el a szabad légköri oxigén megjelenéséig. Az első milliárd évek ezzel teltek, miközben a kőzetek abiogén mállása folyamatosan fogyasztotta a rövidtávú rezervoárokat.
A fő hosszútávú szénkörforgásnak ez a lebomlás a szabályzóeleme, tehát a földfelszínt korántsem csak a bioszféra alakította, főként nem csak az szabályozza, legfőképp nem csak neki köszönhetjük, hogy nem vénuszi állapotok uralkodnak a felszínén.
Ettől eltekintve jókat mondasz egy másik nézőpontból, nincs vita közöttünk. :-)
"Ha az élőlényeken múlt volna, akkor a Földön eleve nem jöhetett volna létre az élet, eleve túl forró lett volna az élet kialakulásához."
Marhára összekevered a dolgokat.
A bioszféra éghajlat befolyásoló szerepe azután indult el, hogy kialakult a bioszféra! Azóta viszont sikeresen szabályozza ezt a bolygót, hiszen se a Vénusz, se a Mars sorsára nem jutottunk, és ebben vastagon benne van az, hogy itt élőlények is befolyásolják a folyamatokat.
"Ahhoz először le kellett kondenzálódnia a vízgőznek, abiogén folyamatokban."
Mondtam, hogy kutyulod a dolgokat.
A Hadaikum történései és folyamatai gyökeresen mások, mint az azóta eltelt többi koré. Például, hogy a Föld bolygó csak egyszer - az összeállása végén - volt teljesen olvadt, és fokozatosan lehűlt, kialakult a szilárd földkéreg, majd pedig a belső hő hatására megindult a lemeztektonika, ami a vulkanizmus egyik alapformája lett a Földön.
Viszont mióta élet van a földön, azóta vastagon beleszól a földi viszonyokba. Például a cianobaktériumok nyomták tele a légkört a mérgező oxigénnel.
"Különben is, a légkör javarésze inert gáz, Nitrogén."
Miből is állnak az élőlények? Például aminosavakból felépülő fehérjékből. Miről is kapták az aminosavak a nevüket? Úgy van! Az amino-csoportról: -NH2.
Hogy érthető legyek: az élőlények használják a légköri nitrogént, és annak is van egy körforgása a légkör, a biomassza és a kőzetek között. Pont mint a szénnek. Csak szénből több kell egy-egy szerves molekulához, mint nitrogénből, ezért a széndioxidot az élővilág jobban felszívja, mint a nitrogént. A lényeg, hogy a földi légkört elsősorban az élővilág szabályozza, és tartja egy viszonylag tág de stabil határok között. A probléma akkor van, ha a légköri alkotók mennyisége gyorsabban változik, mint ahogy a bioszféra reagálni tud erre.
A vulkanizmus nagyjából állandó ezen a búvalb@szott Földön.
Marhaság.
A vulkanizmus minden, csak nem állandó. Mindenesetre a Föld szénkörforgásában nem volt hosszútávú egyensúly, amit a légköri széndioxid mennyiségének trendszerű csökkenése bizonyít és ezért elsősorban abiogén folyamatok a felelősek, bár nyilván hozzájárult a bioszféra is.
Ha az élőlényeken múlt volna, akkor a Földön eleve nem jöhetett volna létre az élet, eleve túl forró lett volna az élet kialakulásához. Ahhoz először le kellett kondenzálódnia a vízgőznek, abiogén folyamatokban.
Különben is, a légkör javarésze inert gáz, Nitrogén.
