Keresés

Részletes keresés

rizsa31 Creative Commons License 2012.11.30 0 0 4810

     én, S. -el ellentétben nem hiszem , hogy a w az egyedüli és üdvözítő . 

Megtanulnak írni, olvasni,számolni az állami rendzserben is, és akadnak bizonyára akiknek az a jó, az egyedüli jó.

:) Tök jó, hogy ezeket leírtuk, mert így tisztulnak a dolgok. Én elméleti síkon azt látom, hogy Steiner egy zseniális, tehetséges ember, de a meleg vizet találta föl. Tehát a jó dolgok megvannak a világban, ő "csak" a figyelmet hívta föl rájuk. Így írástanítás témában: megvan az oka annak, miért úgy tanítják évezredek óta a betűket, ahogy.

 

    Utánaolvastam ennek az írás dolognak, csak mint amatőr, mert nem vagyok se nyelvész, se történész, látszólag kicsit elkanyarodva a kérdéstől:).

    A mai írásunk kialakulása:

    2 nagy képírás rendszer volt a mi kultúrkörünkben:

  • ókori egyiptomi (rajzóráról emlékezhetünk az egyiptomi festményekre, papiruszra festett hieroligfákra)
  • sumer ékírás      (agyagtáblába nyomtak kis vonalakat fapálcikával)

Ezekből/csak a sumerből a kőbe vésett legkülönfélébb alakzatokból (a képeken láthatunk felismerhető bagolyformát, másikon pl. egy egyszerű fej-rajzból kialakult hihetetlenül bonyolult "kriksz-krakszot")

alakultak ki a föníciai betűk, 

     "A föníciaiak ábécéjében az első betű halef, amely ökörfejet jelent, s ezt a ha hang jelölésére használták, második betűje béth, amely házat jelent, és ezzel jelölték a b betűt, a harmadik betűje gimel, amely tevét jelent, ez a g betű, a negyedik betűje daleth, amely ajtót jelent, és a d betűt jelölték vele.

A föníciai írásnak legnevezetesebb fennmaradt emlékei az ún. "moabita kő". ... francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében, a XIX. század közepén. A kő az i.e. IX. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg."

 

Forrás: Egyiptomi nyelv, Ékírás, Wikipédia

            Tevan Andor: A könyv évezredes útja          

 

 

 

 

Előzmény: zso70 (4805)
jewel7 Creative Commons License 2012.11.29 0 0 4809

Hidd el, az enyém is így tanult meg. Már 1,5 éves korában egy csomó betűt tudott, mert nem elégedett meg azzal, hogy a "mi ez" kérdésre betűvel válaszoltam, hiszen mindegyik más formájú, nem lehet ugyan az.

 

Az egy dolog, hogy nem tudja, hogy Petőfi Sándort nagy betűvel kell írni, de az meg a másik, hogy nem tud leírni hosszabb szöveget.

 

Én nem szeretem, ha a hagyományos sulikat halálba szapulják, ez a suli, ahová az én gyerekem is jár, nagyon jó kis iskola, van nagyon lelkes, gyereket szerető nagyon fiatal tanító nő, és idősebb is, és remekül együtt tudnak dolgozni. A gyerek imádja a tanító néniket, ölelgeti őket, és látom azt a gondosságot, ahogy figyelnek rá. 

Sok szempontból ő is különc kisgyerek, a tanító néni mondta is, hogy miatta akár az egész iskola felrobbanhatna, totál nem zavarná, elolvasgat a szünetekben az egész világot kizárva. És közben vannak ezek az öntörvényű dolgai is.

Azt a rengeteg információt sem látom, hát van magyar, matek, meg környezet, amiből kvázi "tanulni" kell. Elsőben 20-as számkörben kell mozogni, ezt az ovisaim is abszolválják már. Környezetből elsőben csak beszélgettek, idén van némi tanulás, de 10 percnél többet még nem kellett sosem rászánnunk. És a téma jobbára az étkezés, az erdő, az ember, minden olyasmi, amivel tényleg nap, mint nap találkozik. Eddig még egyszer sem vette észre, hogy "felelt". Csak én láttam a beírt jegyet az ellenőrzőbe, rákérdeztem, hogy miből feleltél, sosem tudta, hogy ő felelt volna.

Összességében az a lényeg, hogy szerencsés az ember, ha megtalálja a jó sulit a gyereknek, ez többnyire sajnos eléggé lutri, mert sem más szülők elbeszélései (ezt a sulit pl. sokan szidják, pont azért, mert nem elég "elit"), sem a nyitott óra, sem az első benyomás a tanító néniről (nekem elsőre egyáltalán nem volt szimpatikus) nem ad pontos, jó információt.

Te úgy véled, hogy valamelyik alternatív suli a megfelelő, ez val.szeg még igaz is lehet, de korántsem biztos, hogy ez egy waldorf suli. És Ammával együtt csak arra mutatunk rá, hogy a hagyományos iskola nem ördögtől való dolog. És erős túlzásnak érzem, hogy a gyerekek túlnyomó többsége örök életére sérülne a hagyományos iskolától.

 

Amúgy a kisfiadnak próbálnak segíteni? Jár hozzá pszichológus, vagy valaki, aki átsegíti a közösségi élet nehézségein?

Előzmény: muzsa (4808)
muzsa Creative Commons License 2012.11.29 0 0 4808

persze, hogy megőrülnek azért az ovisok is, hogy tanuljanak. de az nem azt jelenti, hogy az iskolai tananyagot, vagy ahhoz hasonlót kellene - bármilyen játékos formában is - tanítani nekik. a saját testük megismerését. a természet változásait, jelenségeit. az anyagok formáját, tapintását, súlyát. és mindezeket legfőképpen tapasztalati úton, nem elmondva.

és nem szaladva. mert attól még, hogy nagyon akarnak mindent megtudni, nem biztos, hogy a túl sok információ az a javukra válik.

az agyuk olyan mint a szivacs, mindent magába szív. és ez felspannolja az embert, hogy még többet mondjon, még részletesebben, még mélyebbre menve. de szerintem sokszor akár annak árán is, hogy úgy érzem, meg kell erőszakolnom magam, hogy ne mondjak túl sokat, le kell lassítanom, mert az jobb nekik.

 

az én nagyobbik fiam úgy tanult meg olvasni és írni, és bánni alapszinten a számokkal, hogy SOHA nem kezdeményeztem semmilyen ezirányú beszélgetést. végképp nem raktam elé semmit, amiben számolás vagy írás vagy olvasás lett volna a feladat...

ő volt túl kíváncsi. kikérdezett.

pedig a második kérdés után már szinte csak hümmögtem:) nemhogy mese, meg cicafarka.

de ettől még a waldorf módszereit tartom jónak. és abban meg tök biztos vagyok, hogy ha odakerül az iskolába (reményeim szerint waldorfba de még van 1-2 másik, ami szóba jöhet, a gyermekek háza és a kincskereső ez a konkrét kettő) akkor nem fog unatkozni egyáltalán amiatt, hogy ő már tud olvasni. mert tudnak mit ajánlani neki alternatívaként. mert a feladatok annyira hazdagok

 

és persze vannak jó tanárok mindenhol, akik kivételt képeznek. de a nagy átlag a számomra ijesztő. az a kő konzervatív hozzáállás, amivel rendelkeznek, egyetlen gyereknek sem lehet jó, más kérdés, hogy vannak nagyon szabálykövető gyerekek, akiken nem látod ezt meg azon melegiben, hiszen nem "rendetlenek", tökre beilleszkednek, csinálnak mindent, mint a katonatiszt.

 

és mondok egy nagyon húha borzasztót. nagyjából leszarom, bocsánat, még azt is, hogy a gyerek 11 évesen kisbetűvel írja a tulajdonneveket:)))

 

jewel7 Creative Commons License 2012.11.29 0 0 4807

Én sem látom ennyire borúsan a helyzetet. Nekem van tanár közeli hozzátartozóm, aki felsőben tanít, és az ő sulijukba pl. most már a sokadik waldorfból elhozott gyerek jár. Magyart tanít. És úgy látja kriminálisan kevés a tudásuk. És most nem a lexikaira gondolok, hogy ismeri a költőket, vagy sem. Hanem pl. egyáltalán nem tudnak írni. 11 éves gyerek simán írja kisbetűvel az összes tulajdon nevet.

 

Az én gyerekem sima, mezei suliba jár, szerencsés, mert csak 15-en vannak az osztályban, igaz sok SNI_s van, van autista, és részképességzavaros is, de remekül boldogulnak. A lányom már olvasott mikor suliba ment, ő kapott külön feladatokat mindig, hogy ne unatkozzon, de a többiek is simán tartották a tempot, voltam bent több órán is, azok is egész jól olvastak már tavasszal, akik a suliban tanultak meg.

Én nem látom, hogy bármiben sérültek volna attól, hogy meg kellett tanulniuk írni.

Egy kisgyerek nagyon-nagyon vágyik a tudásra. És nagyon nagy potenciál van benne. Nekem az ovisaim is majd megőrülnek azért, hogy tanuljunk.  És bitang hamar rögzül a fejükben egy-egy betű, pedig én aztán nem mondok mesét hozzá, és nem találok ki semmi kígyót, meg majom farkát, csak mondom, hogy "g" betű.Megőrülnének, ha hosszú hónapok alatt sem jutnának el odáig, hogy olvasni tudjanak.

Nem kétlem, hogy vannak gyerekek, akik teljességgel beilleszthetetlenek egy hagyományos oktatási formába. De, hogy a gyerekek 90%-ának az rossz lenne? Nem hiszem. És a waldorf sem alkallmas nagyon sok gyereknek. Én a fogadóórákon mindig elképedek, hogy mennyire pontosan ismerik a gyerekemet, mennyire értékelik és építenek az erősségeire, és milyen jól tudják kezelni a hibáit. Pl. nagyon öntörvényű bír lenni, és rajzórán nem igazán akarja mindig azt csinálni, amit neki kirendelnek. És a tanító néni simán elnézi. Nem mondom, hogy minden ponton egyetértek a sulival mindenben, de egyáltalán nem látom azt, hogy a gyerek örök életére sérült lenne az egésztől.

Előzmény: zso70 (4805)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.29 0 0 4806

A végén még kiderül, hogy w sulia jár a gyerekem, csak nem tudok róla DD

A viccet félretéve: ha jól emlékszem, a G betű a majom farka, a C a cica stb volt. Az összes betűt valamilyen állatrajzon kezdték gyakorolni, utána tértek át a sima betűre másolására. Bár valószínűleg sokkal gyorsabban, mint egy W suliban.

Én koránt sem látom olyan borúsan a magyar oktatást, mint ti. A Mozaik kiadó tankönyvcsaládját kifejezetten szeretem. Az olvasókönyv az első 3 évben szép, színes, kedves. Nincsenek benne túl hosszú olvasmányok. Összekapcsolódik a tecnikához és a környezethez, veszi az évszakokat, a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat, ünnepeket. A matek nem rohan előre, rengeteg gyakorlás tartozik hozzá. A nyelvtan nálunk a mumus, arról nem nyilatkozom, mert elfogult vagyok.

A rendszer koránt sem tökéletes, néha én is kiborulok tőle, de szinte csak szidják, ezért érzek késztetést arra, hogy megvédjem.

zso70 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4805

:-)

 

ha elméleti síkon szemlélném a w pedagógiát és Steinert olvasnék, nagy valószínűséggel egy gyerekem sem járna w suliba .-)

komolyra fordítva, én, S. -el ellentétben nem hiszem , hogy a w az egyedüli és üdvözítő . 

Megtanulnak írni, olvasni,számolni az állami rendzserben is, és akadnak bizonyára akiknek az a jó, az egyedüli jó. Bár, w mentes pszichológust idézzek a jelenlegi magyar iskolarendszer a gyerekek 90% ,azaz kilencven százalékának nem jó, nem való. 

Érdekes összevetés volt , amikor év közben az addig jónak gondolt államiból átmentek a gyerekek a w-ba. Mintha egy szelepet nyitottak volna meg , jött belőlük az évek alatt bent rekedt csalódottság, rossz érzés. Mindezt úgy, hogy egyikről tudtam, vannak rossz napjai, de szeret oda járni, a másik kifejezetten kedvelte a sulit.

Én, valahol itt, e körül látom a nagy különbséget, az alaposság és az elhúzódó , mindent megrágó tanulás mellett , Hogy, bármennyire is hirdeti 1-2 iskola , nem ismerik, nem tudják, nem akarják, hogy valóban gyerekközpúntuak legyenek, hogy nem érdekli őket maga a gyerek, a színességével, egyéniségével, egyediségével és egyéni tudásával egyetemben. Egy valami érdekli a tanítót, leadja a tananyagot, azt visszakérdezi, tudják . 

és eztán csak még rosszabb lesz az egyen állami rendszer . 

Nem tudom korban hol tartasz, de nekem sok-sok ismerősöm, barátom volt anno a hetvenes-nyolcvanas évek iskoláiban, akik disz, figyelem-tanulási zavar miatt ( amikről akkor nem is tudtak ) a "rossz" tanuló skatulyába kerültek. Borzasztó, hogy mai napig , hiába telt el huszon sok év, fejlődött a pszichológia, gyógypedagógia, még mindig sok iskolában ugyanott tartanak.

 

Előzmény: rizsa31 (4804)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4804

 játékház tankönyvet használták és okozták talán ezzel a legkevesebb kárt . ( bár, ez így teljesen egyértelműen mágsem jelenthető ki - de, nem a topic témája .

     Sztem. beleférne, sőt hasznos is lenne. 

alaposság, a hosszú idő, amit egy-egy betű biztos elsajátítására hagynak ? vagy az, hogy az adott betűt több oldalról közelítik meg ? nem elég, hogy meséhez, szóhoz kötik , de lejárják, többször , nagy papíron rajzolják szabadon , levegőbe rajzolják....stb

     Nekem a gondom ezzel van, hogyha igazat adok a W-módszernek, akkor az "állami" módszerben milyen jót találok? Hisz mégiscsak eszerint tanul a világ legtöbb embere írni.

    Elméletben az "állami"-ban is az az ideális, hogy a gyerekek postairónnal rajzoljanak az összehajtogatott írólap kockáiba nagy nyomtatott betűket -csináltuk mi is egyszer-kétszer. A gyakorlatban csak az a baj, hogy ez nem egy évig, hanem kb 1 hétig tart. Tehát utasítsuk el ezért az állami iskolát, vagy várjuk, kibekkelve a jobb időket, hogy majd visszatérnek a tantestületek/tanító nénik a békebeli módszerekhez?

    Vagy: az állami/hagyományos írástanítás, úgy sz.r ahogy van?, mert Steiner rendszerén kívül sehol sem tanulnak úgy írni, hogy a gyerekek lefutják az egyenest, a görbét, mesét költenek az s betűhöz stb.?

 

    Ez talán egy szülőnek nem annyira égető probléma, akinek a gyereke jól fejlődik a Waldorfban, és szeret is oda járni. De nekem a Steinert olvasva mindig az az érzésem, hogy azt sugallja -Összeomlik a civilizáció, ha nem csináljátok azt, amit mondtam!-, ... de ez biztos így van?

     Sok száz/2-3 ezer- éve tanulják a diákok a görög/latin betűk írását a hagyományos módszerrel, és nem betegedtek bele. Kérdésem: ennyire az oktatási módszereken múlik a dolog?  Sztem. inkább számít az életmód, természeti-technikai környezet, amiben élünk. Tehát nem az elsősorban a baj, hogy nem futjuk le az egyenest, hanem nem végzünk annyi kreatív cselekvést, mint akár 100 éve, a természetközeli életmódtól meg meglehetősen eltávolodtunk.

Előzmény: zso70 (4802)
cc Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4803

Ezzel szemben, érdekes módon w iskolában nincsenek diszes gyerekek..vjon miért ?

hogyne lennének. csak vannak fejlesztő pedagógusok a helyszinen.

Előzmény: zso70 (4802)
zso70 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4802

sajnos, egyik gyerekem sem w suliban kezdett , így van szerencsém elég jól ismerni az olvasás-írás tanítás módszereit. Kettő még szerencsésnek is mondhatja magát, mert a létező legjobb, játékház tankönyvet használták és okozták talán ezzel a legkevesebb kárt . ( bár, ez így teljesen egyértelműen mágsem jelenthető ki - de, nem a topic témája .

ha jól olvasom a híreket, egységes nemzeti tankönyv család is lesz , ami tök alkalmatlan a részképességzavaros gyerekek normális olvasás-írás tanítására.

Ezzel szemben, érdekes módon w iskolában nincsenek diszes gyerekek..vjon miért ? csak az alaposság, a hosszú idő, amit egy-egy betű biztos elsajátítására hagynak ? vagy az, hogy az adott betűt több oldalról közelítik meg ? nem elég, hogy meséhez, szóhoz kötik , de lejárják, többször , nagy papíron rajzolják szabadon , levegőbe rajzolják....stb

Előzmény: rizsa31 (4801)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4801

teljesen lényegtelen a gyerek szempontjából, hogy meg kell tanulnia olvasni, avagy sem . pontosabban nem mindegy, mert belefut a nemzeti tankönyvkiadó nagyszerű és csodálatos olvasó és matek könyvében és anyuka eret vág magán, a gyerek pedig pszichoszomatikus tüneteket produkál.

    Az a baj, hogyha ismered a Waldorf-írástanításának módszereit, akkor bármilyen más metódust bénának érzel, pedig nem kéne. Ugye Steiner szerint minden betű a képírásból alakult ki, ezért van a Waldorfban az, hogy minden nyomtatott nagy betűhöz kitalál a tanító egy mesét, pl. S-sikló, akik a fűben tekereg s alakban, és segíti mondjuk a kis királyfit a kalandjai során, és a gyerekek először lerajzolják ezt képben, majd külön a siklót többször, aztán az S betűt.

    Ez tök érdekes, de aztán ha a gyereked mégis államiba kerül, akkor meg retteghetsz, hogy milyen károkat okoz a lelki fejlődésében, ha absztrakt módon tanulja a betűket?

 

Előzmény: zso70 (4792)
muzsa Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4800

ez pont nem úgy van, hogy ha a gyerek tud már számolni, akkor lesz ideje azt megtanulni, hogy hogyan üljön csendben egy helyben... fokozottan nem igaz, mert míg ha nem tud számolni, van mivel foglalkoznia az órán legalább, és addig is talán nyugton marad talán, de ha mindazt tudja, amit hosszasan meg akarnak neki tanítani, akkor unatkozni fog, mérges lesz, hogy mi a fenének van ott. és a türelmetlensége csak egyre nő. épp a normál iskolákban nem jellemzző, hogy ilyen esetben valami egyéni tervet dolgoznának ki egy gyerek részére, de még csak szorgalmi feladatot se kap vagy hasonlót, hogy valamivel kitöltse az idejét. és ő lesz a rossz gyerek, aki nem tud türelmesen várni.

 

a saját, waldorfos óvónőink abszolút egyetértenek velem abban, hogy a plusz egy év megoldást hozna a legtöbb még problémás dologra a fiam életében. látjuk, mennyit fejlődött egy csomó mindenben eddig is. nem az van, hogy oda jár, de minek, mert úgysem történik semmi. most kezdeget kinyílni, "nagyfiúsabb" lenni, bátrabb lenni, kezdeményezőbb, önállóbb. ha ez a folyamat megszakad és hirtelen ott találja magát az iskolapadban, akkor abból jó nem sül ki.

 

és nem, nem ajánlott a nevtan semmit konkrétan.

de egyébként nincsenek a környékünkön kislétszámú osztályok sehol se...

 

Amerika meg nekem nem követendő példa - ebben sem, mint sok más dologban sem. (sok mindenben meg igen, mielőtt valami amcsigyűlölő képe sejlene fel itten:))))

ha már valamit, akkor említsük svédországot. vagy dániát. ahol szintén nem nagyon merül fel, hogy ne oda mennél, ahova tartozol. viszont az oktatás színvonala igen egyenletes, mint ahogy mondjuk az orvosi ellátásé is...

Előzmény: Ammandina (4791)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4799

HELYESEN:

-ki tudja, nekünk is melyik betegségünk mögött állhat egy korai írástanulás mögött pl.?-, de ezt részben azért színezem ki magamnak, mert a Vekerdy Tamásnál ezt olvastam,

Előzmény: rizsa31 (4786)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4798

Idézetek a cikkből (G. Gődény Andrea – Koósné Sinkó Judit:„Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni”):

    "A játékos tanulás alternatívát jelenthetne a merev iskolai rendszerre adott legelterjedtebb és szinte egyetlen válaszra is, azaz a korántsem kizárólagosan pozitív hatású rugalmas iskolakezdés gyakorlatára (Kende–Illés 2007)."

 

    "Hogy (a drámajáték) tantervi jelenléte ellenére mégsem terjedt el általánosan az iskolai gyakorlatban, abban nyilván szerepet játszik a hazai, meglehetősen konzervatív és merev pedagógiai környezet is. 

 

    "akik többé-kevésbé tudnak írni, még inkább olvasni. Minden osztályban akad néhány ilyen kisgyerek. A rugalmas beiskolázásból eredően egyre több, hiszen amint arra Kende Anna és Illés Anikó tanulmánya rávilágít, a rugalmas iskolakezdésből a magyar gyakorlatban kései iskolakezdés lett, a szülők késleltetéssel próbálják biztosítani gyermekeik számára a rugalmatlan iskolához való sikeresebb alkalmazkodás esélyét (Kende–Illés 2007). Ez pedig – legalábbis a jó szociokulturális környezetből érkezők esetében – azt eredményezi, hogy mire iskolába kerülnek, valamilyen szinten már olvasnak, netán írnak is."

Előzmény: rizsa31 (4797)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4797

Ez egy gyakorló általános, elvileg a leendő tanárokat így tanítják, de a jelek szerint ezt nem mindenki viszi tovább.

     Majd rákérdezek, hogy ez csak egy szorgalmi feladat volt-e? Mert szerencsére az a jó szokás megvan az osztályukban a kis elsőséknek, hogy nem kell hazacipelni minden könyvet-füzetet:), csak egyet-egyet, amiben éppen a lecke van. Az olvasókönyvük nagyon szép, sok színes ábra és kép, játékos feladatok, (emlékszem anno egy kiskacsa kalauzolta a gyerekeket az egyik olvasókönyvben, hát azt úgy imádtam), biztos ez is egy élmény a kicsiknek!

     Egyébként érdekes, hogy írod, ahogy a gyakorló suliban tanítanak. Ha ők csak második félévben veszik elő a 4 vonalas füzetet, akkor nyilván ez a helyes és követendő.

     Most egy kicsit utánaolvastam: a 4 vonalas írásfüzet pont azért van elsőben, mert a legszélesebb a sorköze! (ha nem számítjuk a középen lévő 2 vonalat, amit a tanítónénik padlás-földszint-pincének hívnak). Viszont Vekerdy szerint begörcsöl a kisdiák, mire tűhegyes H-s ceruzával beidomítja a kis kampókat ezekbe, és ezért nőnek meg a lóbetűk a végére.

      Bedilizik az ember, ha ennyire homlokegyenest szembenálló véleményeket olvas!!

 

      Egy jó kis cikk drámapedagógusoktól, akik talán az arany középutat képviselik:

http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=234

Előzmény: Ammandina (4796)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4796

Igen, erre gondoltam, hogy ritkábban vonalazott füzetbe írnak a gyerekek, amiben szélesebb a sorköz.

 

Az én gyerekem így tanult. Először nagyban, aztán közepesben, végül a sima 3 vonalas füzetben. Novemberben, sőt még januárban sem írtak normál elsős füzetben. Talán tavasztól?

Sőt, matekból is munkafüzebe írtak, amiben nagyobban a kockák, mint a sima füzetben.

 

Ez egy gyakorló általános, elvileg a leendő tanárokat így tanítják, de a jelek szerint ezt nem mindenki viszi tovább.

 


Előzmény: rizsa31 (4795)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4795

Hogy érted azt, hgy nagyban gyakorolják a betűket? Nagybb vonalak között?

       Igen, erre gondoltam, hogy ritkábban vonalazott füzetbe írnak a gyerekek, amiben szélesebb a sorköz.

Előzmény: Ammandina (4789)
zso70 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4794

elbeszélünk egymás mellett...

rengeteg a külünbség azon országok és a mi lehetőségeink között. szóba került már a legfontosabb, az anyagi különbségek. itthon , főleg ez évtől a  iskolák küzdenek a fenntartással, szószerint. nincsen mögötte állami támogatás . a mi sulinkban az elmúlt 2 évben majd 50%-al nőtt az osztálylétszám .

az alapprobléma itt nem az államosított tanévkezdéssel van ( ehhez nyilván idomulnak a w sulik is majd ) , hanem az átmeneti időszakkal

az afrikát arra értettem, hogy senkit nem hat meg, hogy mi a rend máshol...

Előzmény: Ammandina (4793)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4793

Hogy jön ide Afrika?

Én olyan "diktatúrákat" hozam példának, mint USA, Néjmetország, de lehetne Luxemburg vagy Belgium is, ahol nem a szülő dönt az iskolakezdés időpontjáról, hanem egy tankötelezettséget megállapító jogszabály + a nevtan (nyilván különböző országokban másképp nevezik). Mivel ezekben az országokban is vannak Waldorf iskolák, meg tudják oldani a problémát.

Előzmény: zso70 (4792)
zso70 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4792

a +1év ovi érzelmileg talán megerősítené annyira, hogy ne egy hatalmas tehernek élje meg az iskolát. Nagyon nem mindegy, hogy hol, mikor kezdi az iskolát. Beiktatni egy ( remélhetőleg ) tök fölösleges évet egy nem szeretem, nem akarom és egyébként sem nőttem fel a feladathoz helyen ??? 

teljesen lényegtelen a gyerek szempontjából, hogy meg kell tanulnia olvasni, avagy sem . pontosabban nem mindegy, mert belefut a nemzeti tankönyvkiadó nagyszerű és csodálatos olvasó és matek könyvében és anyuka eret vág magán, a gyerek pedig pszichoszomatikus tüneteket produkál.

Akinek van kicsi rálátása is arra, hogy hogyan tanulnak és egészében hogyan néz egy waldorf kisikolás elsős élete, biztosan nem tesz ilyen könnyelmű kijelentéseket.

Az ég és föld tekintetében alkalmazott összehasonlítás sem elegendő mérvadónak.

És egyébként pedig Afrikában éheznek, mi meg nem....

Előzmény: Ammandina (4791)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4791

Amerikában a gyerek akkor megy iskolába, amikor betöltötte a tanköteles kort. Nem máskor, nem a követkető évben, és a szülő nem tudja visszatartani. Csak a körzetes iskolába mehet, abba az osztályba, ahová beosztják. Nincs szabad iskoláválasztás. Ha nem tetszik a körzetes suli, lehet menni magán iskolába egy vagyonért. Akkor gyerekbarát az iskola, ha olyan helyen laksz, hogy jó a suli.

muzsa: mivel a te gyerekendenk nem kell megtanulnia olvasni,írni, számolni, mint egy "átlagos" elsősnek, majd megtanulja mindazt, amit most hiányolsz. Egyáltalán nem biztos, hogy +1 év ovi ezeket a problémákat kezelni tudja, végtére is eddig sem sikerült neki. A nevtan nem ajánlott olyan iskolát a környéketeken, ahol kis létszámú osztályok vannak tyúkanyó tipusú tanító nénivel?

 

Előzmény: rizsa31 (4788)
muzsa Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4790

Tudom, hogy sokat változhat, de az eddigi életét is figyeltem, és látom a fejlődésének/változásainak tempóját. Nehezen tudom elképzelni, hogy hipphopp következnek ezek be, mert eddig is sok-sok  idő kellett, lassú, szinte észrevehetetlen kicsi lépéseket tett előre, és aztán egyszercsak túljutottunk valamin, vagy megtörtént valami...

Ami viszont aggaszt, az az, hogy ha úgy veszem, hogy ősztől suli, akkor már mostantól nagyon sok utánajárás nekem, külön program neki, az összes iskola felkeresése, több alkalommal is, konzultáció iskolai illetékesekkel, iskolaelőkészítő játszós foglalkozásokon való részvétel (melyikben? mindegyikben? hányszor? hogy ismerkedjünk...) úgy látom, hogy ha nem az van, hogy megy a körzetibe és kész, akkor ez egy konkrét kemény munka. Amit most korainak és értelmetlennek látok.

Előzmény: rizsa31 (4786)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4789

Ismeretségi körben tündéri tanító néni van az első osztályban, de dobtam egy hátast, mikor otthon a 3 vonalas írásfüzetbe gyakorolta a gyerkőc a betűket novemberben. Én azt hittem, hogy az állami sulikban is csak nagyban gyakorolják még ilyenkor a betűket a kisdiákok.

 

Hogy érted azt, hgy nagyban gyakorolják a betűket? Nagybb vonalak között?

Előzmény: rizsa31 (4788)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4788

Lehet hőbörögni, hogy micsoda kegyetlen az új szabály, de az az igazság, hogy Európába és Észak Amerikába kitekinve egyáltalán nem tekinthető szigorúnak, vagy korai iskolakezdésnek.

      De jól ismered a külföldet!:) Én csak az amcsi vígjátékokból igaz, de azt szűrtem le, hogy a sokat fikázott Amerikában sokkalta gyerekbarátabb az alsósok oktatása!

     Meg egyszer finn vendégek voltak az iskolánkban, és el voltak ájulva, hogy mennyi mindent tanulnak nálunk az alsósok -az egyik tanárunk mesélte-, aztán manapság meg halljuk, hogy a finn diákok mennyivel jobbak a Pisa-n a kreatív feladatokban!

     Szóval le lehet hőbörgőzni a Waldorfosok-at, de ettől még a magyar elsős tanító nénik, akik nyitottak az újdonságokra, és fogékonyak az új módszerekre, biztos, hogy minden segítséget/támogatást megkapnak ehhez a képzésükön, vagy a tantestülettől, urambocsá' az oktatást irányító hivatalnokoktól?

     Ismeretségi körben tündéri tanító néni van az első osztályban, de dobtam egy hátast, mikor otthon a 3 vonalas írásfüzetbe gyakorolta a gyerkőc a betűket novemberben. Én azt hittem, hogy az állami sulikban is csak nagyban gyakorolják még ilyenkor a betűket a kisdiákok.

Előzmény: Ammandina (4782)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4787

Az, hogy a Waldorf iskolák nem akarják felvenni a 6 éveseket, az őket minősíti. Próbálnák ezt meg Németországban.

    Azért Németbe' sztem. kicsit jobb anyagi helyzetben vannak nemcsak a W.-sulik, de a szülők is. Nyilván itt is fölvennének többeket, ha lennének plusz osztálytermek, tanítók stb.

 

     

  

 

Előzmény: Ammandina (4782)
rizsa31 Creative Commons License 2012.11.28 0 0 4786

      Azt nyilván te is tudod, hogy jövő őszig még sokat változhat a gyereked.

      Sajnálom persze a nyári születésű gyerekeket, mert ők tavaly ilyenkor automatikusan az oviban maradtak volna. Jövő ősszel meg lehet, hogy egy csomó elsőst bezsúfolnak az első osztályokba, ... nem is tudom, hogy lesz.

      Ha szülő lennék, én is aggódnék, hogy nehogy gyönge legyen a hatévesem -ki tudja, nekünk is melyik betegségünk mögött állhat egy korai írástanulás mögött pl.?-, de ezt részben azért színezem ki magamnak, mert a Vekerdy Tamásnál ezt olvastam, és hát, ő nagyon borúlátóan tud írni az ilyenekről, mondhatnám ijesztően.

Előzmény: muzsa (4785)
muzsa Creative Commons License 2012.11.27 0 0 4785

a tipikusan magyar sajátságban én nem hiszek.

 

van egy gyerek. tud írni, olvasni, számolni. csillogóan okos. ötéves.

 

elsírja magát, ha el kell válni a szüleitől az óvodában reggel.

(harmadik évet kezdte, nem egy ismeretlen hely, szereti is, mégis a tartós elválás tudata még mindig nagyon fájdalmas a számára.)

nem hajlandó az óvodában pisilni (inkább bepisil) kakilni

nem hajlandó az óvodában enni. semmit.

nehezen vonható be a társas játékokba.

a szabályokat még mindig nehezen fogadja el.

úgy általában nem érti, miért kellene valamit megcsinálnia, aminek nem látja értelmét.

 

és egyébként egy szuper oviba jár, ahol az óvónők remek szakemberek és remek emberek, akiket a gyerek is és a szülők isnagyon de nagyon szeretnek. a társaság is - a többi gyerek és a szülők is - tényleg átlagon felüliek, és magát az ovit saját második otthonukként kezelik.

 

nevtan: mehet iskolába.

szülő: szerintem még az oviban kellene maradnia.

 

nyilván a nevtannak van igaza...

szerinted?

 

Előzmény: Ammandina (4784)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.27 0 0 4784

Egyik kutatás ezt mondja, a másik meg amazt. Tudod, a brit tuósok bármit be tudnak bizonyítani, és annak az ellenkezőjét is :-)

Lehet nem körülnézni a nagyvilágban, de talán nem véletlen, hgy ez "az ovi és a nevtan is iskolaérettnek nyilvánította a gyerekeket, de én visszatartottam és kész" tipikusan magyar sajátság.

 

Előzmény: muzsa (4783)
muzsa Creative Commons License 2012.11.27 0 0 4783

nem kell sehova kitekinteni, azt kell megnézni, mit mondanak azok a kutatások, amik arra irányulnak, mikor is válik kb. éretté az iskolára a gyerek. testileg, lelkileg, idegrendszerileg, a keze, a mozgása a szeme, a figyelme, stb stb stb.

és a körülbelülön a hangsúly.

mert vannak nagyon nagy egyéni eltérések.

és EZT kellene figyelembe venni. nem ráhúzni mindenkire a a hatéves lettél, iskolába kell menj kalapot.

de ha már tekintgetünk: látom, hallom, mit csinálnak a gyerekek első osztályban itt a mi kerületünk jónéhány iskolájában. azt gondolom, hogy az pont nem egy hatévesnek való tevékenység. ha majd a pedagógusok tudnak nyitni, és nem rég elavult elvek mentén oktatnak, büntetnek, ha nem kérnek számon totálisan eszetlen dolgokat a gyerekeken, ha nem adnak piros és fekete pontot az ebédelés milyenségére! ha a gyerekeket nem arra használják, hogy a tanítónéni távollétében egymás besúgói legyenek, ha nem az a házi feladat, hogy rajzolj le 5 sor relációs jelet, (és most ez sarkítás, és csak 1-2 dolog kiragadása), ha egyre több iskola lesz iskolaotthonos rendszerű mondjuk, ha van tényleg lehetőség a szabad játékra és az udvaron futkározásért nem állítják sarokba, ha nem 10 kilós hátizsákkal járnak-kelnek, akkor majd nyugodt szívvel lehet hatéves gyereket is az iskolába küldeni. én akkor is visszatartanám az épp hatévesemet, mert látom, hogy az óvodában van a helye, a dolga. nem az én kényelmi szempontjaim, kizárólag az ő érdekei vannak a szemem előtt.

 

a waldorf iskolákban pedig fokozott figyelmet szentelnek annak, hogy a gyerek valóban megérett-e erre a nagy lépésre. és hát az van, hogy a hétévesek érettebbek, mint a hatévesek. így egy egyébként nagy túljelentkezéssel küzdő iskolába szerinted kit vesznek fel inkább? a hatévest, vagy a hétévest? és jól van-e így? szerintem egyébként igen.

Előzmény: Ammandina (4782)
Ammandina Creative Commons License 2012.11.27 0 0 4782

Most olvastasm egy Angliában élő magyar anyukától, hgy a 2007.őszi gyereke már tanköteles, és írni, olvasni tanulnak. Az én 2007. őszi gyerekem most középső csoportos, és még az új szabály szerint is ovis lesz jövőre.

Lehet hőbörögni, hogy micsoda kegyetlen az új szabály, de az az igazság, hogy Európába és Észak Amerikába kitekinve egyáltalán nem tekinthető szigorúnak, vagy korai iskolakezdésnek.

Az, hogy a Waldorf iskolák nem akarják felvenni a 6 éveseket, az őket minősíti. Próbálnák ezt meg Németországban.

Előzmény: muzsa (4781)
muzsa Creative Commons License 2012.11.26 0 0 4781

Persze, hogy meg tudnák oldani ezt a feladatot. Ha szeretnék...

Előzmény: Ammandina (4778)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!