Kedves Zsanna! Már többször láttalak a Tinganesben. Valóban lebuktál. Megismertelek a stilusodról. Utcán nem illik ismerkedni ugyebár.
A thorsavni kikötői kocsmában találkozhatnánk, kezemben egy Barbara kötet és gyopár lesz. A trikómon egy lunda található.
Kedves Frojksz! Köszönöm a receptet, sajnos nehéz igazi skandináv zuzmóhoz jutni. Mire ideér már nem friss. Valami bálnalevesre gondoltam, sült bárány sült krumplival, lunda-tojás saláta, tőkehalból készült bármilyen recept érdelne. Most, hogy megszünt az alkohol fogyasztási tilalom jó lenne tudni, hogy thorsavni kocsmákban mit érdemes inni. Csak grönlandi vagy izlandi konyhát ne ajánlj. Az utikönyvek lebeszélnek róla.
Kedves Zsanna! Már nézem is a menetrendet, hogy hogyan juthatsz el Makóra, akarom mondani bárány szigetekre. Magyarországról eljuthatsz vonattal, autóbusszal, repülővel, személyautóval, kerékpárral, stoppal (telekocsi)lóháton vagy gyalog a megfelelő kikötőkbe. Norvégiában Bergen, Dániában Hansholm, Skóciában Aberdeen, Shetlandon Warwick és Izlandon Seyđisfjorđur. A Smyril Line csodaszép nagy hajója elszálít a szigetekre. Nyáron Dániából célszerű indulni. Hogy mikor? Június 14. kiállítást láthatsz. Július 28. Nemzeti ünnep, Olavsoka. Július 5. Dán fil bemutatója a szigetekről: "Tro, hlb og trolddom". Július 14. Feröeri táncnap. Augusztus 9-19. Müvészeti fesztivál. Szeptember 20. Hajózási kiállítás. Távolságok: Norvégia 675 km, Izland 450 km, Shetland 300 km, Skócia 580 km. Jó utat!
Kedves Knudsen! Nagy erőfeszítéssel sikerült egy eredeti receptet szereznem neked Finnországból.
Lunda leves zuzmóval:
Hozzávalók:
2 lunda comb, mell, csőr
1 lat zuzmó, déli oldalról, délben szedve!
1 flaska tengervíz.
Elkészítés:
A tengervizet felforraljuk és a forrásban levő vízbe dobjuk a lunda combokat, és melleket. Főzzük amíg megpuhulnak. Puhulás előtt a két csőrt és a zuzmóz hozzá adjuk. Addig főzzük míg a zuzmó fel nem jön.
Tálalás:
2 comb közé a tányéron 1 kanálnyi zuzmót teszünk, míg felülre a 2 mellet, felöntjük lével, a 2 csőr nem ehető csak dísz.
Jó étvágyat kíván Frojksz.
Hát, kedves Knudsen, nem ilyen válaszra számítottam! Hanem valami ilyenre: már nézem is a menetrendet, hogy lehet eljutni Makóra! :-)))
Tényleg, találkoztál már Feröer-szigeteken lakó emberekkel?
A Smithsonian Institute (www.mnh.si.edu) egy erdekes kiallitast rendezett a vikingekrol.
Az interneten is adnak egy kis izelitot a kiallitasbol, es szo van termeszetesen a Faroer-szigetekrol is (www.mnh.si.edu/vikings/start.html)!
Kedves Stonedrop! Igen, jártam. Jelenleg rendezés alatt áll a könyvtár. A skandináv nyelvek közül a norvég, svéd és dán nyelvet tanítják. Az izlandi irodalom is szerepel a tananyagban. Az északi országok skandinavisztikai tanszékeit is virtuálisan meglátogattam. Igazad van, már esedékes, hogy ismét ellátogassak a tanszékre.
Az oktató személyzettel még nem értekeztem a témáról. A magyarok közül a világon két emberről tudom, hogy a förjszk vagy förjári nyelvet megtanulta és fordít magyarra: Bernáth István (benne van a ki-kicsodában)és a Svédországban élő Mervel Ferenc. A Poláris kiadó a skandináv irodalmi művek kiadását végzi. Megjelent: Heinesen: Elkárhozott muzsikusok című regénye.
Még 1945 előtt jelent meg a legjobb regény, Frantz-Jörgen Jacobsen: Barbara (a magyar fordításban 'tévedt nő') című regénye. A fordító (Könyves Károly álnéven) G. Beke Margit volt.
A förjár körüli vizeken élő rengeteg halfajtából csak mutatóba sorolok fel néhány érdekesebb fajtát.
Tőkehalak:
Vékonybajszú tőkehal (Merlangus merlangus)
Fekete tőkehal (Pollachius virens)
Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)
Tonhalak:
Nagy tonhal (Thunnus thynnus)
Kardhal (Xiphias gladius)
Akit a téma érdekel ajánlom olvassa el: dr. Fritz Terofal: Tengeri halak az európai vizekben című könyvét. Magyar könyvklub 1996. Közli a hal jegyeinek leírását, előfordulási helyeit, életmódját valamint a hal rajzát is. Horgászok is haszonnal forgathatják a kiadványt.
Kedves Zsanna! Valóban a förjáriak nyomulnak már a kézilabdában is. Azok a sportágak amelyekről tudom ,hogy a szigeteken űzik a következők: a labdarúgás, a kézilabda, röplabda, asztalitenisz, úszás, sakk, erős emberek (Vagadal), csapathajózás. A küzdelmi sportok is honosodnak, igy például a judo. Az északi államok és autonómiák részére külön verseny volt korábban, most az északi régió kulturális vonatkozásokban hallatja magát. A világ szigetei közös szervezetet hoztak létre, s ezen belül az Atlanti óceán északi részén levők külön szervezetet alkotnak. Megtalálhatóak a hálón.
Knudsen! Most olvastam a kézilabdás-topicban, hogy Makón június 1-3 között ifi Eb-selejtező lesz leány kézilabdában, és az egyik résztvevő a FERÖER SZIGETEK!
Tipikus északi madárhegylakó a lunda. Tollazata a fehérből a szürkén át a feketébe megy, egyedül az oldalról lapított zömök csőr élénk színű: hegye korallpiros, a töve kék. Kemény csőrével 1-2 méter mély üreget váj, s ebben költi ki egyetlen fiókáját. Tojása ízletes, ezért korábbann valóságos "iparág" volt a hajmeresztő szilamászást igénylő fészekrablás. A kifejlett madarakat lepkehálóféle alkalmatossággal fogják be a költési idény után, mert húsuk kedvelt csemege. Főleg Vestmannaeyjaron lehet látni ezt a fura "vadászatot". Az alka és a lunda költözése során a magyar Alföldre is eljutott, Hódmezővásárhelyen és Hajdúböszörményben is fogtak be Izlandon meggyűrűzött madarakat.
S. László Katalin: Izland. Szubjektív útikönyv. Tóni Túra Utazási Iroda 1996.
Kedves Schgy! Igazad van a FARAWEY valóban távolit jelent, ez a megoldás is felbukkant.
A Szent Brandan legendárium része, hogy az utazás során madarak és a juhok szigetét is meglátogatták. A szigetekre vonatkozó első okleveles említés a XIII. századból származik.
Nagyon sok mesés elem került a legendáriumba.
Kedves Drisank és Schgy! Nagyon örülök Nektek. Ami a szigetek jelentését illeti az stimmel. A far, fer, för szó is megtalálható, mert bárány, juh vagy birka a jelentése. Tehát tényleg hibás a feröer-szigetek elnevezés, mert már a szigetek szó benne van. Angolul mégis Faroe Islands a neve. Franciául Féroe. Dánia másodszorra népszavazás után belépett az EU-ba. Feröer viszont kiszavazta magát onnan. Külön egyezményt kötött Dániával és az EU-val. A halproblémák miatt
Izland és Norvégia is külön utakon járnak.- Valóban önkormányzati terület, mint Grönland és Aland (Óland). Most folynak a tárgyalások, hogy a Feröer vagy másként Förjár önnálló legyen. Dánia pénzügyi támogatása kell még több mint egy évtizedig. Érdemes tudni, hogy a sziget országok nemzetközi szervezetet alapítottak. Az észak-atlanti szigeteknek külön szervezetük is van. A másik összefogás az északi államokat köti össze. Ez átfogja a fenno-skandínáv térséget, 1990 óta a Baltikumot is magába foglalja.
Szia, nagyon tetszik ez a kis gyűjtemény. Jó látni, hogy van, aki nem csupán a nagy skandináv országokra figyel oda. (Mint én is eddig...)
Feröerről nem sokat tudok, egy kis apróságot azonban hozzáfűznénk az eddigiekhez (norvég forrásból), nem kötözködésképpen. Tudniillik mi, Skandinávián kívüliek hibásan hívjuk Feröer-szigetek (v. Faeroe Islands) néven ezt a szigetcsoportot, mivel az öer (vagy pl. svédben öi) szó önmagában is szigeteket jelent. Tehát tulajdonképpen a Fer-szigetekről beszélünk. (A fer szó jelentését egyelőre nem találtam meg.) De most már ne nyiss új topicot. :-)
Feröer egyébként tagja az EU-nak (Dánia részeként), vagy ugyanolyan különleges státusban van, mint pl. Aland Finnországban?
Oslo ellenlábas püspöke, Nicholas Arnesson összefogott a számüzött Erik Ivarsson érsekkel, és hajóhaddal tért vissza Norvégiába, kirobbantva a pásztorbotháborúnak nevezett felkelést, amelyet a Sverre egyházi és közigazgatási reformjait ellenző egyházi és világi vezetők csoportja szított. Nicholas ellenőrzése alá vonta Kelet-Norvégia nagy részét, megnyerte a köznép támogatását, és már a Sverre kezén lévő, belső területeket fenyegette, amikor 1199-ben súlyos vereséget szenvedett. Sverre 1202-re megtörte a pásztorbotosok ellenállását, de a belháború a halála után is folytatódott. A koronát fia, III. Haakon örökölte, aki békét kötött az egyházzal, de alig két évvel trónra lépése után 1204-ben meghalt.
Sverre életútját beszéli el az izlandi Sverris saga.
Brittanica Hungarica lexikonból leírva.
Sverre még 1183-ban békét kötött V. Magnus hívével, a számüzött Eystein Erlendsson érsekkel, aki visszatérhetett Norvégiába. Eystein utódja, Erik Ivarsson azonban rossz szemmel nézte, hogy a király magának tartotta fenn az érsekválasztás jogát, és csökkenteni akarta az érsek személyes katonaságának létszámát, ezért nem volt hajlandó megkoronázni Sverrét, hanem 1190-ben, sok püspökkel együtt, Dániába menekült. A Norvégiában maradt püspökök 1194-ben megkoronázták Sverrét, de később III. Ince pápa a királlyal együtt kiközösítette őket. A pápai vádakra és a kiközösítésre Sverre sem késlekedett a válasszal; a "Beszéd a püspök ellen" a kor legszókimondóbb nyilatkozata az egyház feletti világi hatalom védelmében.
Sverre Sigurdsson más néven Sverris. Született 1149 körül Feröer-szigetek, meghalt 1202 március 9. Bergen, Norvégia. Norvégia királya 1177 és 1202 között, a középkori norvég történelem egyik legismertebb alakja. A királyi hatalom kiterjesztését és az egyház előjogainak korlátozását célzó intézkedései felkelésekhez vezettek, amelyeket csak 1217-re sikerült elfojtani.
Anyja, a norvég Gunnhild egy feröeri emberhez ment feleségül. A fiút már szokatlanul fiatalon pappá szentelték. Amikor anyja elmondta neki, hogy voltaképpen II. Sigurd egykori norvég király fia, Sverre Norvégiába ment (1174), hogy magának követelje a trónt. 1177-re az V. Magnus királlyal szemben álló "nyírfalábúak" vezetője lett. A hadvezérnek is rátermett Sverrét királlyá kiáltották ki a nordheimi tartományban, és 1179-ben döntő győzelmet aratott Magnus felett. Az 1184 évi újabb győztes csata és Magnus megölése után Sverre lett Norvégia egyedüli uralkodója.
A palackorrú delfin (Tursiops trunctatus) kb. 3,75 méter hosszú, rövid orr-része, szájának felfelé álló görbülete arcát "mosolygó"-vá teszi. Mozgásáról nagy bukónak is nevezik. Előfordul a Balti- és a Fekete-tengerben is. A delfináriumok leggyakoribb faja.
Van valahol egy ország,
Ahol a tenger fölött lakó téli napok
olyanok, mint az alkonyat málladt sírok között.
Kenyérből s halból kerül itt a vacsora,
vézna öreganyó ül az asztalnál,
a keze kékeres, az ujja bütykös,
de a szívében sok-sok jó nevetés.
Itthonn vagyok hát újra.
A tej ízében tőzegfüst és szénaillat.
A lábas dolgosan billeg a láng fölött.
Odakint felfoghatatlanul
sok millió tonna tengervíz énekel.
Odakint buzgó seregélyrajok űzik egymást.
Térnek nyugovóra a juhok a hegyen,
bundájukban ködpászma s északi fény.
Odakint a parton álldogál a kócsag,
ugyanott és ugyanúgy,
mint I. Pepi fáraó idején is.
A víz moszatos pálmaligetében
békehalak s angolnák sétálnak,
és nyugalmasan verdesnek farkukkal
a parti tarisznyarákok felé.
És a tengeri nyúlal - melynek anilinvörös és epezöld
és lila teste olyan, mint egy fagyásos kéz,
mint a gyógyíthatatlan kékesfekete üszök egy lábon,
mint egy fekélyrágta gyomor, egy leprás hát bőre,
és két kanüll áll ki a fejéből -
rászívja magát egy lapos kőre a tengerfenéken,
beletapad szopókáival a Telus nevű planétába,
és azt játssza, milyen jó virágnak lenni
valahol egek és poklok között.
És mi van a törpe pikó ivadékaival,
melyek apróbbak a Kinyílatkoztatás legkisebb vesszőinél is?
És mi van a cettel,
Isten hatalmas és magányos gyermekével,
ki oly vigaszosan prüszköl a vizek pusztaságán?
Ó anya, most, hogy megvacsoráztunk,
és kibeszéltük, kinevettük, kicsodálkoztuk magunkat,
lassanként mindketten hazaérünk:
én az ágyba,
ahol szétszórt gondolatokkal úszom át az álmok időtlen zsilipjén -
te meg a sírba,
ahol titkosan suttog a fű,
görönggyel és örökkévalósággal szavában.
Ez a Sverre nevezetű király lehet, hogy mégsem volt dinasztialapító. Az uralkodókat bemutató kötetben legfeljebb gyanus származásúként szerepel, de új uralkodóházat nem indított el.
Ennek még utána kell néznem.
Norvég királyságban 1130 után az anarchia lett urrá. A rivális ellenfelek küzdelme a hatalomért, valamint a lázadó paraszt csapatok támadásai súlyosbították a polgárháborút. A felkelők vezére, egy FERÖERI volt klerikus, Sverre, 1180-ban győzelmet aratott. Sverre megnövelte a királyi tisztviselők számát, leíratta királyi saga-kat, melyeknek szerzői a nemzeti monarchia ideológiáját népszerűsítették. Sverre új dinasztina első tagja lett. Érdekel ez a történeti figura, ezért utána nézek, hogy még mit lehet róla megtudni. Ebben az időben a szigetek a Norvég királyság részét alkották.
A középkori nagy járványok, éhinségek és a vulkáni tevékenység stb. következtében a lakosok száma igencsak megcsappant. Izlandot is erősen súlytotta az 1680-as években, a népesség 20 %-a pusztult el. Grönlandon pedig a betelepült vikingek kihaltak.
Ha akad olyan aki a förjár irodalmat szeretne olvasni világnyelven (Se magyar, se förjszk ne legyen) annak is teljesítem a kivánságát, lássuk angolul.
Christian Matras
FAR OFF THE SEA
Softly falls the night
and chidren are in the field below the fences
They run for the haybarn door
whose shrunk boards leak
sweetness into the dusk.
Far off the sea whets his roar
in the hushed night between the hills.
WE TWO ON THE STILL STRAND
It was in a world of fair-weather fog
the islands out there had gone
and soft small waves came back and forth to shore
they hardly wanted to break.
We two alone the foreshore
waded quietly out
and began to play with the cool wavelets quietly,
yes, with the whole unspoiled world
that God had made in the first days.
SO DEEP, SO DEEP
Into my soul deep, so deep was planted
a joy, whatever it was, mortal, granted -
as quickly buried under remembered stuff;
the whole of life in a swift second of life.
Under the heavy weight of day by day
it grew as something living, a seed of joy -
at a touch of memory it will swell,
this joy, a second of life, earthed in the soul.
Na szép? Nem fordítanátok le magyarra, most lehet. A jutalom: Meghívás egy szendvicsre a budapesti Ráday utca 7. dán szendvics bárba, Marie Kristensen néven működik. Az is ilyen jutalmat kaphat aki megfejti a korábbi feladványt.
A tengerről szóló sorozat a Földünk környezetvédelmi problémájáról szólt. Következzék egy másik vetület:
Biológiai katasztrófák. A háborúk és az éhínség mellett a járványok jelentették az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélyt évszázadokon át, sőt az újabb és újabb kórikozók felbukkanása napjainkban is fenyegető probléma. A XVIII. század előtti időkben a legveszedelmesebb ferőző betegség kétségkivül a pestis volt. Az 1346-1350-es nagy pestisjárvány idején Európa lakosságának legalább egyharmada a betegség áldozata lett. Ekkor keletkezett Boccáccio: Decameron című müve. Az elbeszélő szereplők a járvány elől menekülnek el a Városból (Firenzéből).
1846-ban kanyarójárványban halt meg a Feröer-szigetek lakosságának háromnegyede.
Aze első világháború utáni években, 1918-19-ben zajlott le a XX. századi Európában a legtöbb halálesettel járó járvány, az influenzajárvány.
Az influenza az egész Földet körbejárta, legtöbb áldozata Sapnyolországban volt, innen kapta a "spanyol nátha" elnevezést. Alig több mint egy éva alatt Európában kb. 20 millió ember halt meg, az áldozatok fele a 20-40 éves korosztályból került ki. A halál oka többnyire az influenza leggyakoribb szövődménye, a tödőgyulladás volt, melyet a század elején még nem tudtak gyógyítani.
Nagy Sebestyén írása felhasználásával készült a szöveg.
