Ezek a vasak kimaradtak az életemből, a Vectron meg az ES64 különböző verziói jóval csendesebbek 🙂. A nagyon zajos "kávédarálókon" meg eleve hallásvédővel dolgozom, ami egyben mikrofonos fejhallgató is (repcsis cucc).
Pár frekit az 1990-es évek közepén-végén "lőttem ki" a fülemből, amikor minősített sportlövő voltam. A többi meg természetes "amortizáció", ahogy a legutóbbi 29-es orvosin mondta a doki, I.-es csoport újabb 3 évre 🙂.
Anno azt hittem én is, hogy azt a visítást mindenki más is hallja, amit a Jácint ad magából. Most már nincs ilyen gondom, hála az M43-nak, ahol a kipufogó hangtompítója a fejem fölött bubogott, a hajtómű alattam visított, a V43-nak, ami a teljes spektrumot végigskálázta, sebességtől és ívviszonyoktól függően, és az M62 fütyülèsének és dübörgésének. Amikor egy 100dB-el üvöltő Sziliről leszálltam az út végén, úgy mentem, mint aki be van rúgva. A szomszédok is hallják, ha én tévét nézek, a Párom rögtön a távirányítóért nyúl, ha én nem nézem a műsort... Az audiológián megnyugtattak, hogy nem süketülés ez, hanem csupán hallásküszöb változás. A nagy intenzitású hangok tartományában az idegrendszer csillapítja a hangérzékenységet. A Párom nem hallja a villanytűzhely hőfokszabályozójának a kapcsolàsát, és a cekász zúgását, én a szobában meghallom, és rászólok, hogy bekapcsolva hagyta a sütőt, ezért nehezen hiszi, hogy nem "szándékos nagyothallás" a valós dignózis...
Egy hangfal kábel tesztelő videó kommentjei közt találtam.
"A tesztlaborunkban tartott sajtótájékoztatón egyszer megkérdeztem az Ölbach főnökét, hogy miért nyomtat futásirányt a csúcskategóriás kábeleire. A válasza ugyanolyan pontos volt, mint amennyire árulkodó: "Mert ez az, amit az ügyfeleim akarnak."
Általános iskolás korom végén láttam kisvárosunk egy rádióamatőrénél egy bakelitdobozt, ami valószínűleg a benne levő nagy hangszóró méretére lett gyártva, és önhanggenerátor volt, ha minden igaz. Mindenesetre hangerőszabályzót nem raktak bele, ő meg annak idején még nem értett hozzá annyira, hogy akár ezt megoldja, godolom, vagy alkatrész nem lehetett beszerezni, annak idején mindenért Kaposvárra vagy Pécsre kellett menni, mindenesetre úgy rádiózott, hogy az asztalon feküdt a szerkezet, rajta meg a család összes télikabátja csillapításnak...
És arra az időszakra amikor már megengedheted magadnak az audiophile világát (most azt megint hagyjuk honnan inkább ezoteria a dolog és honnan nem). Az még pont nem az egyetemistakor, mert ezeka diolgok nem olcsó dolgok akkor sem, ha semmi ezoteria nincs benne. Azaz egy jó minőségű átviteli lánc hangfal stb az nagyon nem olcsó buli, egyetemistaként nem hinném hogy sokan ilyennel rendelkeznek..
Ráadásul innentől halmozottan és gyorsan romlik a fülünk átvitele ahogy halad előre a korban..... és nem csak akkor ha olyan körülmények között van, ami még belejátszik, pl egész nap ipari zajok között dolgozik, stb. A kor maga sajnos....
A másik, hogy az hogy még hallotta, az nem túl egzakt mérés....
Ez nem úgy van, hogy a 15000 Hz-t hallod, és a 150001Hz-et nem. Azaz a fül karakterisztikája, hogy meddig hallunk pontosan meg van határozva mekkora hangnyomás mellett mennyire is halljuk és érzékeljük az adott frekvenciát. Azaz megvannak az un töréspontok, -akárhány dB -vel hallod már csak pl a szabványban meghatározott 0dB-s jelhez képest.
Ha feljebb tekered és nem 0dB-n vizsgálódsz (mert mérő fülesben már a 0dB is eleve egy igen halk dolog) akkor fals lesz az egész.
Ráadásul már ott indul a bibi, hogy mivel vizsgálod. Egy akármilyen hangszóróra ha ráeresztesz 18kHz-t kb akármi is lejöhet róla akármilyen hangnyomással..... Ezeket etalon, hitelesített eszközökkel szokás meghatározni amik valóban tudják az adott hibahatáron belüli átvitelt.
Az nem mérés, hogy jól feltekerjük a hangerőt, majd elkezdjük feltolni a frekit egy akármin is és meddig hallom. Ez nem a halláskarakterisztika meghatározása. Pl a -30db szint egy adott frekvencián alapból már bizonyos munkakörökben nem megengedett mert olyan mértékű a halláskárosodás. de ha jól feltekered hangnyomásban ezt a frekit, meg fogod hallani, holott igazából már messze vagy attól, hogy jól hallod.
Elméletileg az új termékre újra kellene indulni a garanciának.
Nekem most cseréltek egy hűtőt a kék-sárga bútorboltban. Direkt rákérdeztem, azt mondták, hogy újra indul az 5 év. Bár annyiban mindenképp 'bukó' volt a dolog, hogy a 4 évvel ezelőtti áron kaptam a visszatérítést, az új pedig most pont a duplájába kerül. De sajnos ez ilyen, tisztában voltam vele.
Urak, megrágtátok itt és köszönet érte, a Parksides fúró-csavarozó kapcsolóhibáját, addig mentem utána, míg kiderült, 5 év a garancia, adnak egy újat - miközben már megvettem egy másikat. Na, majd jobb-bal kézzel hasznlom eccerre mindkettőt! Ilyenkor újabb öt év a garancia? Kellemes ünnepeket Nektek, remélem, már békénhagylak Titeket -üdv HVF - de a kissarokcsisz akksija még kérdés!
Megjegyzem, abban a lehallgatási térben, főleg a hangsugárzók mögött szinte semmi csillapítás sem látható, ami nekem hajmeresztő, ha már komolyan vesszük magunkat, és bár a kamera sokat torzíthat, de szerintem az a vékony csillapító panel a falon, ami eleve túl vékony, hogy mélyebb hangoknál is érjen valamit, az meg nem ott van, ahol a hallgatók és a hangsugárzó közt a falról visszaverődik a hang (ami a hallgatókhoz közelebb, a csupasz ajtón lehet), vagyis ahol hatása lehetne. Ezek nagyságrendekkel többet számítanak a többinél és bárki meghallja. Egy kicsit apró is a szoba - lehetnének távolabb is a dobozok a faltól. A hangsugárzó doboza meg ha "akkor szól jobban", amikor szabadon mozoghat, mikor a merevség a kívánatos cél (bocs), akkor az egy gyatra eszköz, a hallgatókat meg nem érdekli, hogy mi történik, hogy egy torzítást helyeznek fölé annak a hangvisszaadásnak, amire a hangsugárzó képes. :--) Amúgy miért nem a közönség homlokára ragasztották a matrica karaktereket, ha bárhol hatásosak? És akkor legalább nem tudták volna, hogy melyik van rajtuk. :--)
Hehe, nagy átéléssel mesél a szeánszvezető a jitterről, amiről semmit sem tud, hogy hogyan érvényesülhet vagy nem érvényesülhet az átvitel során, ill. a DSP-ben. De legalább témánál vagyunk: régi kérdés, hogy a kvarcoszcillátornak és az alkatrészeknek változik-e valami paramétere a mechanikai rezgésektől. Erről kell lennie szakirodalomnak (a kvarcoszcikról feltétlenül), mivel a fáziszaj sok helyen rendkívül fontos paraméter. Más kérdés, hogy nem az audió tartományban.
Bizony! A rádiós hangátvitelben is olyan profi szoftverek vannak, hogy a zajból alig kivehető beszéd foszlányokból hibátlan érthetőséget csinál. Kézi reprádiókba már alapértelmezett. Adó oldalon hasonló. A fedélzeten az üvöltő motor és szélzajból hibátlan érthetőséget hoz a modulátor felé.
19 éves korom körül még nagyon zavart a képcsöves TV-k sorfrekije, már akkor észrevettem, hogy a többség szinte nem is hallja, pedig az csak 15625 Hz, bár lehet, hogy rezgett ott olyankor minden a TV-ben. Sokszor megtévesztő, hogy az adott eszköz, főleg YouTube videó vagy telefon is mindenféle zajt kiad magából tiszta jel helyett. (Már jóval alatta vagyok, pedig még érzékeny a fülem. Viszont van helyette 14 kHz körüli állandó fülzúgás. :--) És még szerencsésnek is mondanám zenehallgatás szempontjából, pedig nem túl gyenge.) És rengeteget számít a korrekt mérés; ha az ember erősen megemeli a jelszintet, akkor határok környékén egészen megtévesztő adatokat lehet kapni.
'A 15Hz-20Khz az is inkább az újszülött csecsemőre igaz'
Nem feltétlenül. Anno egyetemistaként csináltam olyan programot, hogy egyre növekvő frekvenciával szólt a hangszóró, közben a monitoron kiírta, hogy éppen milyen frekin szól. Volt olyan osztálytársam, aki 18-19 kHz-et még hallotta (én kb. 15-nél 'vesztettem el a jelet')
"Ha nincs bejáratva, megtörténhet, hogy a Pink Floyd helyett pl. Lagzi Lajcsi szólal meg az erősítőben."
Végül is az is csak egy függvény, csak egy bonyolult függvény... Már létezik, ami megoldja; képből és hangból is tudunk deep fake-et készíteni számítógéppel, de az kicsit bonyolultabb egy vezetéknél.
Ami hasznosabb, hogy elképesztő zajcsökkentő szoftverek léteznek már, a mikrofontól talán egy méterre levő porszívót sem lehetett hallani a felvételen, amiben még a magashangok is elég jól megvoltak és tökéletesen érthető maradt, aki beszélt... és ez már évekkel ezelőtti dolog.
Látod, így higgy valakinek; közben, ahogy próbálom elképzelni az egészet, változik a pontos elképzelésem, lásd az előző hozzászólásom. Szerintem napoljuk el ezt addig, míg kicsit bele tudok olvasni a konkrét áramköri/szoftveres megoldásokba, annyira azért nem lehet nagy kaland (megérteni), ill. konkrét teszteket is találni, ahol mértek is emberek, úgy értem, a fülükön kívül más műszerrel is, ez mégsem az analóg világ...
Megpróbáltam kiszámolni, hogy az abszolút eltérés mennyit számít egy soros, egybites, aszinkron átvitelnél, ha a vevőoldal ragaszkodik a saját órajeléhez a DAC meghajtása során. Tegyük fel, hogy a küldő és a fogadó oldalán a 20 ppm-es kristályok pont az ellenkező végén rezegnek a tartományaiknak - vagy 40-50 ppm-esek pont ennyivel rezegnek távol egymástól. Ha 10 MHz-es oszcillátor kockánk van, az 400 impulzus eltérés másodpercenként.
Az egybites adatfolyam 48 kHz/16 bit sztereó jel esetén kb. 1,5 Mbps (persze tömörítetlenül), vagyis egy csatorna 750 kbps-sel pörög. Erre a 750 kbps-re jut másodpercenként 3-4 bit késés egy másodpercre. Mivel a bufferelés nem valószínű, hogy akár egy másodperc hosszú lenne vezetéken (bár ki tudja), ezek a hiányok ennél komolyabban fognak érvényesülni, de az a pár kieső minta így sem valószínű, hogy hallható lenne, legalábbis nem úgy, hogy megváltoznak a hangok...
Az az érdekes, hogy ha valamennyire tömörítjük is az adatfolyamot és ütemezve adjuk tovább a vevőnek, a probléma megmarad: a küldési sebesség eltérhet a lejátszásétól, így vagy kevesebb, vagy több adat kerül átvitelre adott idő alatt, mivel az S/PDIF egyirányú és semmilyen flow control nincs benne. Persze csak akkor, ha a vevő nem a jelfolyamból visszaállított órajellel dolgozik, de akkor meg ott a PLL viszonylagos bizonytalansága. Esetleg a lejátszás ütemezését egy lassú hurokkal lehet a jitteresebb visszaállított órajelből kinyerni, és akkor béke van. :--) Ez nyilván mind-mind alapprobléma, de eddig nem volt szerencsém ilyen szakirodalmat olvasni.
Érdekesség: ennek kapcsán olvastam, hogy Bluetooth-nál, annak valamelyik szintjén egy eszköz csak max. 30 ppm-es eltéréssel tud együttműködni a többiekkel.
Vannak a vaktesztek, és az irányított, sugalmazó vaktesztek. Kérdés hogy mit szeretnénk bizonyítani.
Volt egy videó, ahol először szinte mindenki az A kábelt hallotta jobbnak, utána a B kábelt, a végén pedig bebizonyították, hogy nem lehet megkülönböztetni őket.
