Pár apró kérdés: hány forrássornyi programot írtál le önállóan életedben? Milyen nyelveken? Milyen operációs rendszer alá? Hány számítóközpont életébe volt betekintésed - mondjuk a 100 ügyfélnél többet kiszolgálók közül?
Na, akkor nemcsak a hirdetéseknél van farokméregetés. Ebből csak az látszik, hogy eszedben sincs mélyebbre ásni, megérteni dolgokat, és a felszín alapján akarsz ítéletet mondani. Engem nem érdekel, hogy minek gondolsz, nem kívánok arról beszélgetni, amit nem ismerek, bőven lehetne mindarról, amit ismerek.
Éppen elég azt tudni, hogy a bankok híresek arról, hogy ezeréves kódokat futtatnak minden határon túl - nem az ügyfelek felé, hanem belül -, szó sincs róla, hogy a "banki szoftver" a szakma szempontjából valamiféle minőséget jelentene.
kihalt nyelvnek neveztem a Fortran-t és nem gondoltam utána, hogy itt-ott még mindig használhatják
Mi a véleményed a COBOL-ról? A nagy banki rendszerek 99 %-a COBOL-ban van és ez a tendencia nem is változik - itt-ott... Meg kell nézni egy USA számítástechnikai újságot, állandóan keresnek COBOL programozókat. A bajor biztosítási kamara, a VKB képeztet COBOL programozókat, a képzés ideje 2 év. Tudok olyan, jó COBOL-os programozót, aki itthonról home-office-ból menedzsel COBOL programokat egy francia banknak...
Attól, hogy valamivel nem sűrűn találkozol, attól az még él és virul...
Voltam olyan hülye, hogy kihalt nyelvnek neveztem a Fortran-t és nem gondoltam utána, hogy itt-ott még mindig használhatják, pedig nyilván olvastam ezt tíz éve is. Az idézett cikk az első, ami szembe jön, de nem mesél a fontos különbségekről. Engem nem zavar, hogy nem volt igazam, és természetesen tudom, hogy a sok milliónak az egy százaléka nem nulla, hanem akár sok embert is jelenthet (mint régen, a böngészőkkel, mikor a munkahelyem nem akart foglalkozni 2000 körül az akkor még kevés Internet Explorert _nem_ használóval). Minden hasonló beszélgetés így zajlik, ismerem a változatokat, lefutott meccs. Ebben élek, így pontosan tudom, hogy a nem szigorúan típusos JavaScript és a kissé jobb eszközöket biztosító TypeScript mire alkalmas és mire nem.
Ugyanakkor a statisztikában nagyon is megjelenik az, hogy mennyire "kedvelik" az adott nyelveket a programozók és programoztatók (a vállalkozások, cégek), vagyis ez nagyon is árulkodó - a rétegigényektől eltekintve. Létezik más nézet is: pl. mennyit lehet átlagosan keresni az egyes nyelvi környezetekben meg ilyenek. Az a helyzet, hogy a klasszikus számolási, egyszerűbb számítási feladatokra szinte _bármelyik_ nyelv ugyanúgy megfelel, akár még valami folyamatirányítás is belefér, így alig van jelentősége, hogy éppen milyen szavakkal írjuk le a tennivalókat. Fortran, Basic, akármi - ezek felcserélhetők. Ciklusok, elágazások, hibakezelés, módszerek adatok tárolására és visszakeresésére... ez a része ugyanaz. Pl. a tudományos környezetek nyelvei is meglehetősen korlátozottak, olyasmiktől vannak oda a felhasználóik, hogy mennyire megjegyezhető utasításokkal vagy függvényekkel lehet egy mátrixot bevinni és megjeleníteni meg ilyesmik. Nem túl kifinomult, gyakran célorientált eszközök, gyakorlatilag nyelvi szinten tartalmaznak máshol könyvtárként létező megoldásokat - nagyrészt ettől különlegesek. Ebbe a kategóriába eshet bele a Fortran is, majd egyszer megnézem, ez már nekem is a múlt volt harmincöt-negyven éve is.
A betanulási időben lehet különbség (amiben a Fortran nem is olyan jó), ill. hogy hányféle programozói könyvtár és kész mintaprogram létezik, ami a nyelv "funkcionalitását" adja. Ezt általában össze szokták keverni "a nyelvvel", pontosabban együtt emlegetik őket, ez gyakran félrevezető. Léteznek olyan, nem valami modern scriptnyelvek, amiket "minden" létező környezethez "illesztettek", így másodpercek alatt össze lehet állítani belőlük egy kis programot, de nagyobb szoftvereket készíteni velük rettenetesen fájdalmas, drága és nehezen karbantartható - itt van szerepe egy "jobb" nyelvnek.
Ami a nyelv _szerkezetében_, képességében igazán fontos és nem, vagy nagyon nehézkesen pótolható, és nagy valószínűséggel nincs meg a Fortranban:
- architekturálisan mennyire alkalmas nagyobb rendszerek elkészítésére. Erről napokat tudnék mesélni, a rétegek elkülönítéséről, az ehhez szükséges eszközökről, az OOP problémáiról,
- mennyire lehet tömör, öndokumentáló kódot írni benne, mert megvannak a nagyon is kiérlelt Clean code és Clean architecture iránymutatások - ehhez olyan modern támogatásokra van szükség, ami tényleg a "nyelv" része és szintén nincsenek meg a régiekben, a C-ben sem,
- aztán hogy milyen megoldásai vannak a mostani problémákra, például az aszinkron vezérlési szerkezetek megvalósítására, ez a téma valamikor az "eseményvezérelt működés" címszó alatt futott, de hol vagyunk már attól,- mennyire optimalizálható a benne írt kód, ami nagyon függ a felhasználási körülményektől (a típusosság pl. ide is kapcsolódik, a JS nem véletlenül olyan, amilyen),
- aztán az örök probléma, hogy mennyire lehet hordozható kódot írni benne,
- meg persze a nagy vízválasztó: hogy fel kell szabadítani a memóriát vagy garbage collectoros - virtuális gépes-e.
Kicsit OFF - inkább a beszégetés-chat rovatban lenne a helye - de itt szaladtunk bele a Fortran elemzésébe:
Már meginn a statisztika :-) Picit bugyuta hasonlattal ez olyan, mintha feldob valaki egy statisztikát arról, hogy hányan használnak kalapácsot, majd azt hangoztatja, hogy "...ezen a grafikonon, még éppen látni... :-) ", hogy hányan használnak kis 15 grammos aranyműves kalapácsot. Mivel triviális, hogy a nagyvilágban részben előre törnek a netes alkalmazások, ill. nagyobb az igény a gazdasági/termelési/üzleti/multimédiás ... stb. programokra, - sem mint egy precíz, bonyoult matematikai algoritmus futtatására, így darabszámra nyilván többen használnak Java Sriptet, mint Fortrant. (A belinkelt statisztika elemzésénél azt most ne is feszegessük, hogy egy Javaban vagy C#-ban dolgozó programozó egyáltalán igazi programnyelvnek tekinti-e pl. a JavaScriptet :-) :-) ).
Utána kellett néznem; Fortranban használtak ilyet logikai operátornak. Az meg már kihalt, mint az ógörög. Bár kivételek mindenből akadnak. Szóval <> vagy !=. Esetleg !== a hüle JavaScript-ben.
Igen, lassan tényleg el kell fogadni, hogy lehet jó rádiót csinálni tekercsek, rezgőkörök és trimmerkondik nélkül is. Már a megfizethető kategóriában is.
Egy rusztikus szobába rakattam be a "rádiót", amiben egy férfi és egy nő teázik. Annyira sok kombinációja lehet a tárgya elhelyezésének, méretének, stílusának, hogy rá sem lehet beszélni két egyforma képre, így időnként meredek dolgok jönnek ki belőle...
