Kösz az előadást sajnos a könyvéhez viszonyítva nincs benne új!
Ferenc és csoportjának legnagyobb tévedése ezne a kijelentésen alapul:
"A görög és a latin koronarészt a fent leírt keményforrasszal összeforrasztani lehetetlen lett volna, mert a forrasztás magas hőmérsékletén a képtokok és a kövek foglalatai, a gyöngyök rögzítői mind leestek volna. Az összes forrasztás egyidejű megvalósítása a szerkezet bonyolultsága miatt nem lehetséges."
Ezért hivatkoztam az angol, amerikai és német műveszettörténészekre akik a forrasztási eljárást rekonstruálták. Ha nem olvastad akkor ide mégis bejátszom a legfontosabbat, persze minden részlet nélkül:
100°körül a rézhidroxid fekete rézoxiddá alakul. 600°körül a szerves ragasztóanyag elég és csak szén marad vissza. Ez a szén alkalmas arra, hogy a rézoxidot 850° fölött tiszta rézzé redukálja, ami 850-900° között diffundál az arany felületébe. Ha a felhevítés hosszabb ideig tart, akkor a diffúzió is mélyebb. Az így nyert arany-réz felületi ötvözet kb. 900C°-on megolvad és a vele érintkezésben lévő arany lemezhez hozzáforr. Ha ezután a szerelvényt -redukciós közegben- hosszabb ideig 890 fok közelében tartják, akkor megindul a réz redukciója, azaz a réz kiválik a tárgy felületére. Ezzel az eljárással elérhető, hogy a forrasztott felület aranytartalma, -az eredeti értékhez viszonyítva- nem változik, sőt esetleg még dúsulhat is.
Az eljárást olvashatod a megadott címen is az RDK Labor honlapjáról. De ha nem hiszed adhatok további irodalmat is. A keresztpánt minden forrasztása ezzel a módszerrel történt. Az abroncson pont úgy forrasztottak mint ahogy cinnel forraszt a mai gyerek.
Az eljárás neve: reakciós-diffúziós eljárás. Ha tornyokat akartak granulátumokkal összeállítani akkor ezt a módszert kellett alkalmazni mert a forradás a felületen történt és akárhányszor vissza lehetett menni a megforrasztott felületre újra forrasztani. A forrasztás olyan tökéletes hogy a forrasz nem hagy nyomot, nem látszik
Ezt a mesét amit itt kitaláltál és igaznak próbálod beállítani jól találna a Ludas Matyiba is. Azt valamikor úgy 10 évvel ezelőtt egy Ákozs nevű fórumozó már elmondta hogy feltételezésre épített feltételezés és következtetés az tudománytalan. Ez nem baj de ezelőtt úgy 4 évvel ugyan ezt már leírtad, azóta semmit nem fejlődtél pedig itt és máshol is volt használható irodalom.
""Az abroncs eredeti képei tuti görög műhelyben készültek, vagyis biztos, hogy Bizáncból kerültek hozzánk."Ez pont úgy igaz ahogy leírtad, de nem vonatkozik az abroncs egészére. A nemzetközi művészettörténetben de egyes alapos magyar kutatók is átvették azt hogy Bizáncban soha nem karmos foglalatokat, és csavaros megoldásokat sem a 5-13 századig. Márpedig a kövek karmos megoldással vannak csinálva, és például a 18 gyöngy csavarral van felfogva"
Én ilyen problémáról eddig nem hallottam, viszont ha igaz, akkor komoly kérdéseket vet fel.
A kövek rögzítői az abronccsal együtt készültek, mert utólag nem hegeszthették oda. Eszerint az abroncs készítésének az első időpontja 1200-tól később lehetett. Viszont 1314-ben Károly Róbertet már "Géza koronájával" koronázták meg, tehát csak az 1200-as években készülhetett a korona. És már itt az első ellentmondás: 1204-ben keresztesek foglalták el Bizáncot. Utána is (de előtte is) egész más dinasztia állt Bizánc élén.
A másik probléma: Károly Róbertet megkoronázták előtte másik koronával is, de azt nem ismerték el igazi koronázásnak. Vagyis "Géza koronája" 1314-ben már nem egy korona volt, hanem A korona, amivel érvényes a koronázás. Egy ilyen hagyomány kialakulásához legalább 100 év kell sztem. Vagyis a korona eszerint valamikor 1200-1220 között készülhetett. Van ilyen elmélet, ami Imre királyhoz köti a koronát, de az nem az enyém:-)))
Van egy kérdésem.
Mintha lenne az emlékezetemben egy olyan kép, amikor egy követ eltávolítottak, majd visszarakták a koronára. Nekem egy sötét folt rémlik a kő helyén, de semmi karom, ilyesmi nincs ott. Akkor hogyan rakhatták oda vissza a követ a 19. szd második felében?
"Hogy mi van Dukász mögött azt a Zománcban Péri részletesen leírja."
Azt én már itt elmondtam itt. Bedugott a kép mögé egy pauszpapír csíkot, és az akadt. Hogy az alatta levő képmaradvány mit ábrázolt, azt ő is csak találgathatja, mint bárki más.
"A női korona egy szép mese de annak tudatában hogy az abroncsot a keresztpánthoz csinálták értelmét veszíti"
A keresztpántot eleve nyolc apostolképhez csinálták. A négy szár vége direkt kicsit hosszabb, mint a képek alsó vonala, hogy a szegecselést meg lehessen oldani. A szárak végein vágás, egyéb megmunkálás nem látszik, vagyis eredeti. Viszont ilyen állapotában a keresztpánt önálló létre alkalmatlan, nem elég állékony. Ezt megbeszélheted valami ötvössel, meg statikussal, mert úgy látom, nekem úgysem fogod elhinni.
Viszont. A fentiekből egyértelműen következik, hogy a keresztpántot valamihez csinálták, és erről a valamiről azt is tudjuk, hogy a keresztpánt végeinél levő nyelvek révén csatlakoztak egymással. Ez pedig arra utal, hogy ehhez az abroncshoz készült eredetileg (hacsak elő nem varázsol valaki egy másik abroncsot).
Eszerint az abroncs előbb készült valami önálló funkcióval, és hozzá gyártották le a keresztpántot.
"Ez persze nem magyarázat arra hogy eredeti vagy sem Geobitzász és hogy az Géza fejedelem vagy 100 évvel későbbi I Géza. Diadémból pótolták.... Ebben annyi a feltételezés hogy tudományosnak ez így nem nevezhető. Lehetséges de nem valószínű!"
A Géza kép 1306-ban már ott volt, az abroncs feltételezett készítésekor (Géza esküvője előtt) pedig még nem létezhetett, hisz I Géza akkor még nem volt király.
Annak, hogy itt Géza fejedelem képe lenne, az mond ellent, hogy a többi kép (Dukasz és Konstantin) I Géza kortársai voltak.
Ha az abroncson a készítésekor nem lehetett Géza, akkor csak később kerülhetett oda. A koronát a mai formájában 1084 után állították össze. Egyébként a koronán a három hátsó képen kívül a tetején levő (hasbafurt) pantokrátor kép eredete is kétséges. Ugyanis az apostolképek feltehetően szt.István sírjából kerültek elő, de azok közé nem illik a pantokrátor kép.
Tehát a képek eredete:
1., abroncs eredeti képei
2., abroncs másodlagos elhelyezésű képei
3., apostolképek
4., átfúrt pantokrátor.
A 2., és a 4., tétel története vitatható. De elég nehéz vitatni, hogy a Kon, Dukasz, Géza képek egy helyről valók. Kérdés: honnan, mikor? Tudjuk, hogy akkor készült a bizánci udvarban, amikor Géza már király volt, és Dukasz még élt. Ez mindössze 4 év, 1074-78 között. Ezen korlátok között találgathatsz, hogy mire lehettek eredetileg felszerelve a képek? Sztem magától adódik, hogy Dukasz ajándéka lehetett Géza királlyá koronázása alkalmából. (Hozzáteszem, nem tudjuk, hogy Gézát mivel koronázták meg, ugyanis Salamon a sógorának, a kanosszát járó IV Henriknek adta az ország jelvényeit.).
Ezen peremfeltételek közt lehet fantáziálni.
A 4., tételről. Sztem ez a keresztpánt készítésekor készült, amikor az abroncs már az ötvös kezében volt. Ezért hasonlíthat olyan nagyon az abroncs homlokzatán levő Krisztus képre. Ez esetben ez a kép lehet az első, ami Magyarország területén készülhetett.
Igazad van nem század mm, hanem 2,5 tizedmilliméter ami pontosan annyira nem igaz mint a századhüvelyk. Amikor az aranymetszésről beszélsz az egy arány. Ott nincs hüvelyk vagy mm. De ha Ferenc csak az elektromossághoz ért neked talán van olyan ismereted hogy leírod hogy melyik két méret az amelyik az aranymetszést adja. Ez pedig ha a koronáról beszélsz akkor minden méretre igaz kell legyen. Ezenkívül az sincs sehol bizonyítva hogy a 10-11 sz.-ban Magyarországon egyetlen hüvelyk lett volna. Ez egy axióma Ferencnél. Még egyszer a magyar hüvelyk 25,4 mm-nek van beállítva. Abban igazad van ha azt mondod hogy Körül belül Kb. 2,5 cm. De ez már nem századhüvelyk, és ha kettő van belőle akkor már 0,8 mm az eltérés. de még mindig nem tudom hogy melyik az a két méret vagy még inkább méretrendszer ami itt aranymetszést igazol. Nekem is megvan Ferenc könyve ráadásul dedikálva. Attól nem lesz igaza hogy mindkettőnknek megvan. Ráadásul olyasmiket állít ami sajnos nem igazolható. De a lényeg az hogy a kereszt dőlése pont akkora mint a föld dőlése. Ráadásul így jön ki nála a Fibonacci sor. Az már nem fontos hogy a kereszt biztosan nem eredeti és a 18.ik századig egyenesen állt.
Itt nem fennhéjazó dolgokról van szó hanem tévedésekről. Nehéz nekem dokumentumokat felsorakoztatni annak érdekében hogy állítását cáfoljam de mint mondtam a legfontosabb az hogy a forrasztáshoz se neki se társainak fogalma sincs. Ha tudsz németül a forrasztásról itt utána olvashatsz:
"A hüvelyk, etalon nem jelent semmilyen bizonyítékot, hiszen az arányok milliméteres esetben is kell, találjon. A századmilliméter pontosság pedig egyszerűen nem igaz. Ezt maga Ferenc és Csomor sem állítja. Azonkívül a pontosság a kivitelezés tulajdonsága nem a tervezésé"
Ki beszélt század miliméter pontosságról?
Ferencz Csaba és én is század hüvelyk (kb 2,5 cm = 1 hüvelyk) pontosságról beszéltem. Mivel a kora középkorban minden városban,műhelyben más "hüvelyk" volt az etalon ezért ha az abroncs és a keresztpánt más városban (Róma, Bizánc, Kaukázus, Buda) készült volna, akkor az eltérő hüvelyk etalonok (nincs egységes szabvány) miatt a méretek nem egyeznének századhüvelyk 25/100= 0,25 mm pontossággal, s a korona szerkezee nem lenne aranymetszés szerinti.
Nekem megvan dr Ferencz Csaba könyve,s abban ha utána nézel, s nem vagdalkozol hülyeségekel, amit a netről öt perc alatt felültesen prekoncepciótól terhelten össze olvasol,akkor belátod, hogy a mérésekkel, rajzokkal alátámasztott könyvet, fennhélyázó ostoba mantrákkal nem fogod hteltelenné tenni.
A mérnök csoport tagjai képzett lelkiismeretes ktatók az említett repülőgép mérnök, a fémszerkezetek, hélyszerkezetek szakértője, ahogyan a fémtanász, kohómérnök kutató , ha jól emlékszem Fehér András is jeles anyagmérnök. A kutatást segítette művészettörténész és ötvös művész is. ( Csomor Lajos ötvös művész csapata tőlük függetlenül kutatott)
Már ne haragudj, ennek a 10-15 neves szakembernek jobban hiszek mint neked, és az MTA bölcsészeinek.
Ennek a sornak az a tulajdonsága hogy a következő számot meghatározás szerint úgy kapjuk meg hogy az előtte lévő kettőt összeadjuk, tehát a 13 után következő 13+8=21 stb.
Észrevették hogy ha az n+1 számot elosszák az előtte valóval vagyis az n-el akkor ez a sor közelít az aranymetszéshez: 1,618033.... A Fibonaccihoz hasonlóan van Tribonacci, tetranacci stb.
Ha most megnézed a Ferenc könyvének fedelén lévő ábrát ahol beírja a kerekített méreteket akkor édeskevés köze van a Fibonacci sorhoz. Tudni illik a Fibonacci sor az egy irányba haladó sor, a meghatározás szerint is. Vagyis ha az alapméret 1 hüvelyk a következő 2 majd 3 és így tovább a Függőleges irányba beírt számok : 2, 2, 3, 2, 5, 7 Hogy ebből hogy jön ki a Fibonacci azt csak Ferenc tudja. Először is azért mert az alap méret 2 hüvelyk tehát a kettő helyett egyet illett volna venni. Ami az első két szám esetében be is illeszkedne a sorba de a 3 már nem, mint az 5 és a maradék 2 sem. A 7 pedig semmilyen sorban nem szerepel. Amit viszont el kell ismerni hogy az abroncs szélessége 2" a fölötte lévő keresztpánt 3". Ez valóban egy szemnek tetsző arányt ad de még nem az aranymetszést az 1,618.. hanem 1,5. Hol van itt a századpontosságra összeállított korona?
"A korona egységesen tervezett, épített, s az összes eredeti kép egy műhelyben, magyar ötvösök készíettk!
Erre a dr Ferencz Csaba vezette mérnök fizikus csoport ad magyarázatot. Egy és ugyanazt a hüvelyk mértékegységet, Etalont, használtak, századhüvelyk pontossággal, az aranymetszés szabályai szerinti méretrendben készült."
A korona nem egységesen készített mű! A Keresztpántot egészen más eljárással készítették más koncepció szerint mint az abroncsot. Az abroncsot pedig a keresztpánthoz készítették. Ez természettudományi tény. A zománcképek sem egységes technikával készültek.
Ferenc Csaba elektromérnök természetesen laikus, aki összekeveri a természettudományt a hittannal. Tanácsadója repülőmérnök, akinek a tudása szerint a forrasztásokat mindig egy menetben kell elvégezni ellenkező esetben felolvadnak a korábban már megforrasztott elemek. A forrasztást a 20-ik század végén a német és angol technikusok rekonstruálták. Az pedig a reakciós-diffúziós forrasztás ami lehetővé teszi a többfázisú forrasztást.
A hüvelyk, etalon nem jelent semmilyen bizonyítékot, hiszen az arányok milliméteres esetben is kell, találjon. A századmilliméter pontosság pedig egyszerűen nem igaz. Ezt maga Ferenc és Csomor sem állítja. Azonkívül a pontosság a kivitelezés tulajdonsága nem a tervezésé. Ezt jó ha jól megjegyzed. Az aranymetszés szabálya:
Ennek egyetlen összefüggése a Fibonacci sorral az hogy annak a határértéke az aranymetszés!
De az a nagy számokra vonatkozik, a kisebb számokat ide leírom: 0, 1,1, 2, 3, 5 Ez így jó sok mindent megenged. Csűrheted csavarhatod és a végén mindig ki lehet hozni a Fibonacci sort mert az első 5 számon túl úgysem kell menni.
Az aranymetszés az arányosságot mutatja, amit szerelésnél hoznak létre. Hogy mennyire sikerült azzal a Fibonacci vagy aranymetszést századpontosságra kihozni azt bárki kiszámíthatja és rájön arra hogy azért ferde a kereszt hogy legyen Fibonaccinak igaza. Ez nyilvánvaló butaság!
"Az abroncs eredeti képei tuti görög műhelyben készültek, vagyis biztos, hogy Bizáncból kerültek hozzánk. Az abroncs stílusa és a történelmi tények ismerete egy irányba mutat. Géza görög felesége hozhatta, ill. ő kapta a nagybátyjától a bizánci császártól. Szóval nem görög ajándék volt, de egy görög nő nászajándéka volt. "
Ezt nem lehet kijelenteni,legfeljebb azt, hogy keleties, bizánci stílusban alkotó műhelyben készültek az abroncs képei.
A kereszténység különösen a niceai zsinatig több nyelvű volt, de a görög és a latin mindenképpen hivaalos nyelv volt (kopt, örmény, grúz...).
Ma is úgyszentelnek templomot, hogy a szenélyben hamuból átlót rajzolnak, s az egyikbe a görög, a másikba a latin ábc-t írják!
Az önmagában állóképtelen magas aranytartalmú keresztpánton az "apostolok" latin betűkkel, az égi szakrális közvetítői az Atyaistennek, azaz ők hozzák a szentsége "földközelbe". Az apostolk révületbenvannak ( keresztbe állnak a szemek, a keresztszem alap egysége az x = "IGE") Az apostolok teljes alakban ábrázoltak!
Az apostolok között nem véletlen, hogy András és Bertalan a szkítában térítőapostolok is ott vannak!
Tamás és Bertalan azért van takarásban mert két gyarlóságukat, szűrni kell, Tamás csak a szemének , tapintásnak hit, Bertalan pedig csak az írásnak (farizeus)!
A Királyt mindkettőtől óvni kell!
A király nem csak apostol, de uralkodó , népének orvosa, bírája és katonai vezetője is! Ezért az abroncson a földi szentek utalnak, s maga a megváltó.
Eze szemben az abroncson , görög - másik hivatalos nyelv- testiséggel , földi dolgokkal kapcsolatos katona szentek és orvos szentek vannak.
Derékig, azaz csak ötözködésig ábrázolják, a gyarlóságot ki kell zárni! Isten három megtestesülése kellet legyen a kronán, szemből a megváltó, aki egy lényegű a pantokrátoral, ezért szinte azonos vele, de mégis más, mert "az ige testté lőn", azaz emberré vált!
A másik a kicserélt áldott állapotú Szűzanya kellett legyen, mert méhében ott volt a szent lélek! Fölötte a tulipános kereszt, amit letörtek róla, az áldott állapotra , szent lélekre utal.
A korona egységesen tervezett, épített, s az összes eredeti kép egy műhelyben, magyar ötvösök készíettk!
Erre a dr Ferencz Csaba vezette mérnök fizikus csoport ad magyarázatot. Egy és ugyanazt a hüvelyk mértékegységet, Etalont, használtak, századhüvelyk pontossággal, az aranymetszés szabályai szerinti méretrendben készült.
Azaz utólag nem tákolhatták, mer nem jönnének ki a fibonaccsi sorba rendezhető szerkezeti méretek. ( fizikai szemlében jelent meg ann a tanulmány, de dr Ferencz Csaba könyv alakban is kadta a csoport eredményeinek összefoglalóját. Abban a koronát ért ütés, erőhatás irányát erejét,hatásat is elemzi egy kuolaszerkezetekel foglakozó mérnök.
"Így előlről a szegecsfejek, hátulról a kihajtott foglalat tartja a képet."
Elölről OK, hátulról a kihajtott foglalat véleményem szerint nem elég túl vékony. Fe igazad van nekem is feltűnt az hogy a foglalat össze van gyűrve, de az is feltűnt hogy a felső felétől kezdve ékformában lefelé szélesedik tehát "befaragták". A foglalatot alul úgy kell elképzelned mint ahogy a Krisztus kép esetében is van, a foglalat alsó fele mint egy szalag követi az abroncs ívét, tehát azt az eredeti képnek is kellett követni. Mivel a Dukász kép sík, nincs ív. Ezt úgy oldották meg hogy a foglalat alsó felét eltávolitották. Az eredmény azlett volna hogy a széleken nagy lyuk tátongana, hogy ez ne történjen egy "papucsot" forrasztottak a Dukász lemezre. A papuccsak tényleg le van zárva. Jó a megfigyelésed!
A keresztpánt 0,4 mm vastag ami filigránokkal és foglalatokkal meg van erősítve. Az nem esik össze magától! De az Élet és Tudományban el van magyarázva hogy miért nincs fordítva! Nem mindegy!
"akkor hol volt a koronára helyezés előtt" Ha tudnám jó lenne de megjegyzem a középkorban a képek változtatása egyáltalán nem volt ritkaság. A szentek relikviáin is gyakran változtattak. Persze lehet az is hogy valamikor a Habsburg idejében történt a csere. Valóban a hátsó kő eltörött valamitől. Lehet hogy a Habsburg időben történt a csere.
Csavarozás facsavar szerű volt ami nyugaton nem volt ritka a középkorban. Bizáncban a köveket doboz foglalatban tették. Ezt használták Velencében is.
"Ezek szerint nem olvastad az Élet és Tudományban megjelent cikket."
Itt a neten nem találom. Azt sem tudom, mi van benne.
" Egyébképpen a foglalat egymagában nem tudja megtartani szegecseléskor a lemezt."
A Dukasz lemez nagyobb, mint a foglalat. Így az alaplemezre merőlegesen kihajtott foglalatra rátámaszkodik a Dukasz kép. De nem a foglalat tartja, hanem a szegecs, amit addig vertek, míg a zománcképre rá nem szorult. Így előlről a szegecsfejek, hátulról a kihajtott foglalat tartja a képet. A szegecseléskor természetesen kézzel tartották pontosan a foglalaton a képet.
" a foglalatot átalakították hogy egy sík lemezt be tudjanak az alul íves foglalatba valahogy fogni."
A Dukasz kép kihajtott foglalata úgy néz ki, mint egy összegyűrt papír. Pont a kihajtogatás miatt.
A kép nincs foglalatba helyezve, a szegecsek tartják a helyén. Szegecs nélkül egyszerűen leesne a kép, mivel semmi sem tartja (a kihajtott foglalatra csak felfekszik a kép, a foglalat csak alátámasztja.)
Ez az alul íves "foglalat" (alaplemez?) érdekes. Az eredeti foglalat kihajtása talán emiatt vált szükségessé. Alul mivel van lezárva a kép és az alaplemez között képződő rés? Le van zárva?
"A női korona egy szép mese de annak tudatában hogy az abroncsot a keresztpánthoz csinálták értelmét veszíti."
Pont fordítva történt. A keresztpánt önmagában nem állékony, tehát azt csinálták az abroncshoz, aminek megfelelő a szilárdsága.
"Diadémból pótolták.... Ebben annyi a feltételezés hogy tudományosnak ez így nem nevezhető. Lehetséges de nem valószínű!"
Először azt hittem, hogy az én találmányom, de aztán olvastam, hogy már más is rájött erre a megoldásra.
Ha nem volt diadém, akkor meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy honnan is került a Dukasz lép a koronára. Mert hogy ott nem volt eredetileg, az biztos. Tehát: akkor hol volt a koronára helyezés előtt?
" A nemzetközi művészettörténetben de egyes alapos magyar kutatók is átvették azt hogy Bizáncban soha nem karmos foglalatokat, és csavaros megoldásokat sem a 5-13 századig. Márpedig a kövek karmos megoldással vannak csinálva, és például a 18 gyöngy csavarral van felfogva."
Ez érdekes (és nekem új) infó. A csavarozás simán lehet utólagos, de a karmokat fel kellett hegeszteni, vagyis csak az abronccsal együtt készíthették. És még egy kérdés: hogyan erősítették fel a köveket a bizánciak, ha nem ilyen karmos rögzítést használtak.
Gondolkodásod eléggé közel van a hivatalos állásponthoz. Ezek szerint nem olvastad az Élet és Tudományban megjelent cikket. Azt okoskodással cáfolni nem lehet. Vagy természettudományi módszerekkel meg tudod cáfolni vagy egyszerűen nem hiszed el. De ebben az esetben nincs miért egyeztessünk. Hogy mi van Dukász mögött azt a Zománcban Péri részletesen leírja. Sajnos itt nem tudom idézni mert nem vagyok otthon. Egyébképpen a foglalat egymagában nem tudja megtartani szegecseléskor a lemezt. Tehát valamivel ki kell támasztani. Az lehetne valóban a korábbi eredeti lemez is, de nem az mert a foglalatot átalakították hogy egy sík lemezt be tudjanak az alul íves foglalatba valahogy fogni. Végül is arra hogy nagyobb legyen a Dukász lemez mint a foglalat szükség volt, így egyszerűbben meg tudták oldani a befoglalást.
Geobitzász valóban lehet későbbi befoglalású is. erre bizonyíték nincs hogy mikor foglalták oda be először, sőt az is lehet hogy kifoglalták és újra be. ezt nem tudjuk, de a lemez 10-11-ik századi. A női korona egy szép mese de annak tudatában hogy az abroncsot a keresztpánthoz csinálták értelmét veszíti. Ez persze nem magyarázat arra hogy eredeti vagy sem Geobitzász és hogy az Géza fejedelem vagy 100 évvel későbbi I Géza. Diadémból pótolták.... Ebben annyi a feltételezés hogy tudományosnak ez így nem nevezhető. Lehetséges de nem valószínű!
"Az abroncs eredeti képei tuti görög műhelyben készültek, vagyis biztos, hogy Bizáncból kerültek hozzánk."Ez pont úgy igaz ahogy leírtad, de nem vonatkozik az abroncs egészére. A nemzetközi művészettörténetben de egyes alapos magyar kutatók is átvették azt hogy Bizáncban soha nem karmos foglalatokat, és csavaros megoldásokat sem a 5-13 századig. Márpedig a kövek karmos megoldással vannak csinálva, és például a 18 gyöngy csavarral van felfogva.
"I Géza egy nagyon szerény király volt, még a trónt is rá kellett erőltetni. Én nem tudom elképzelni sem hogy egy ilyen uralkodó levetet 3 képet a már kész koronáról és belehelyezi magát és még 2 császárt, ráadásul hátra!"
Szó sincs arról, hogy Géza király bármit is buherált volna a koronán.
Nekem fogalmam sincs arról, hogy mivel koronázták meg Gézát, de még az is lehet, hogy a felesége koronájával, amin ő nem szerepelt. Utóda, szt László nem koronáztatta meg magát (megfelelő korona hiányában, ugyanis Salamon a jelvényeket hűbérbe átadta a sógorának, IV. Henrik német császárnak.).
Viszont szt Lászó maga előtt vitette a koronát, és mindenkinek le kellett borulni előtte. Kérdés: miért, ha még meg sem koronáztatta magát? A magyarázat: azért, mert ő maga csináltatott egy koronát 10 évvel a királlyá válása után, és ennek a koronának a tiszteletét ki kellett építeni az országban. Ezért vitette magával az új (a mi ismert szent) koronánkat. És hogy valóban tiszteletet érdemeljen ki a korona, rátetette a szt István sírjából előkerült sérült korona (apostol)képeit.
És akkor ki rakatta fel Gézát a koronára? Nem, nem az öccse, László király, hanem amikor megsérült a korona (1306-ban), akkor cserélték le a tönkrement képeket.
A Dukasz képről még én is meg tudom állapítani, hogy utólag szerelték fel:-)))
"Dukász mögött nem képmaradvány van hanem távolságtartó patkó."
Semmi értelme nem volt távolságtartó patkóval bajlódni abban a nagy sietségben, amiben a Dukasz képet a helyére barmolták. Egyelőre csak annyit tudunk biztosan, hogy a papír akadt, tehát valami van a Dukasz kép alatt.
Tudtommal a Dukaszt rögzítő szegecs átmegy a teljes koronán. Erre azért volt szükség, hogy amikor a szegecs fejét elverik, akkor hátulról fixen meg tudják támasztani. Ez a megoldás viszont teljesen feleslegessé teszi a Dukasz kép külön megtámasztását.
"Geobitzász pont betalál a foglalatában."
Attól még lehet utólagos felszerelésű. Én ugyan nem vizsgáltam, de elhittem, hogy a kép másodlagos a koronán, ugyanis ha a foglalatot nem csak kívülről kalapálták rá a képre, hanem belülről is feszegették kifelé, azt egy szakértő 100 % biztonsággal fel tudja ismerni. Márpedig ha a belülről feszegetésnek nyoma van, akkor az csakis a képcserével függhet össze.
" mára már természettudomány által bizonyított tény, hogy görög koronaajándék nem létezett."
A helyzet az, hogy a függetlenségünk legdurvább megsértése lett volna, ha a görögök királyi koronát küldenek nekünk. A korona ismeretében az egyetlen koronaküldő csakis Dukasz lehetett (annak ellenére, hogy a képe utólag került a koronára).
Elvileg küldhettek még Géza fejedelemnek, vagy Istvánnak (gézafi, gezovics, geobitzasz) is egy koronát, de azt a fejedelem épp a függetlensége okán nem fogadhatta el.
Tehát Dukasz nem küldhetett királyi koronát, de adhatott az unokahugának (Géza feleségének) egy női koronát. Királyi korona már csak azért sem jöhet szóba, mert a házasság idején Géza még csak herceg volt, és szó sem volt arról, hogy valaha király lehet (Salamon fiatalabb volt nála). Ámde. Amikor változott a helyzet, és Géza lett a király, akkor küldhetett egy diadémot a rokonának Dukasz, amin ő maga, az utódja, és "Turkia hű királya" szerepel. Ebből a diadémból pótolhatták később a korona sérüléseit.
"az abroncs sosem volt görög ajándék."
Az abroncs eredeti képei tuti görög műhelyben készültek, vagyis biztos, hogy Bizáncból kerültek hozzánk. Az abroncs stílusa és a történelmi tények ismerete egy irányba mutat. Géza görög felesége hozhatta, ill. ő kapta a nagybátyjától a bizánci császártól. Szóval nem görög ajándék volt, de egy görög nő nászajándéka volt.
Én is úgy hiszem, ráadásul Bakay Kornél is. Tudni illik ha valaki elolvassa Géza fejedelem életrajzát akkor rájön arra hogy Géza fejedelem mennyire igyekezett fiából királyt csinálni. Akár tiszteletből is megérdemelhette azt hogy felkerüljön arra a koronára melynek országát maga hozta létre. Végül is Gizella királynő is az anyjával együtt örökítette meg magát egy kereszten. Valljuk be hogy Géza sokkal többet tett annak érdekében hogy Magyarországból királyság legyen mint István. István nem a létrejöttében játszott nagyobb szerepet hanem megszervezésében és megőrzésében. I Géza egy nagyon szerény király volt, még a trónt is rá kellett erőltetni. Én nem tudom elképzelni sem hogy egy ilyen uralkodó levetet 3 képet a már kész koronáról és belehelyezi magát és még 2 császárt, ráadásul hátra! Ha ilyet akart volna csinálni akkor csináltathatott volna pont olyan és akkora képeket, amelyek beletalálnak a foglalatba és nem kellett volna átlyuggatni! Ne feledjük ebben az időben virágzott a bizánci zománckészítés, volt miből válogatni!
Kon és Dukász biztosan másodlagos, mert ezek foglalatát nem ezeknek a képeknek készítették és ezek a képek sem ezekben a foglalatokba készültek. Tehát az biztos hogy a képek időben később kerültek fel az abroncsra mint amikor legyártották.
Ha hozzá tudsz jutni ahhoz a "Zománc" folyóirathoz amiben Péri és Papp László írt akkor megtudod hogy ott rajzok is vannak. A Dukász mögött nem képmaradvány van hanem távolságtartó patkó. Geobitzász pont betalál a foglalatában. Talán a legjobban sikerült zománckép még akkor is ha Pap G. annyira ki van ellene. Az igaz hogy nem tudjuk hogy kit ábrázol, de el kell gondolkodni azon hogy mára már természettudomány által bizonyított tény, hogy görög koronaajándék nem létezett. Tehát a 3 hátsó kép összekötése toposszá süllyedt. Ezzel a nagy vita is fölöslegessé vált hogy volt-e Máriakép hátul vagy sem. Az biztos hogy a Dukász foglalatban eredetileg más kép volt, akár Mária. De függetlenül attól hogy ott milyen kép volt az abroncs sosem volt görög ajándék.
"Említetted, hogy az abroncsnak semmi baja. Így igaz!"
Ez így biztosan nem igaz. Maga Csomor írja, hogy a Kon és a Géza kép másodlagos elhelyezésű a koronán. Vagyis valamikor más volt ott, megsérült, és ki kellett cserélni. Ez a foglalaton egyértelműen látszik.
És dokumentum van róla, hogy a két kicserélt kép közti követ II Mátyás cseréltette ki, vagyis az is sérült volt.
Én ezeket a sérüléseket azzal magyarázom, hogy amikor Ottó vitte ki a koronát 1306-ban, az leesett a lóról. Ekkor pont az abroncs hátsó pontjára (arra az ékkőre, ami megsérült) esett a korona. Ennek következtében az abroncs rugalmasan behajolt, ami a két hajlásnál levő zománclépet kipergette. Ugyanakkor a hátsó kő feletti (Szüz Mária?) kép megsérült, de nem pergett ki. Ezt a teóriát alátámasztja, hogy Károly Róbertet már "Géza koronájával" koronázták meg, tehát akkor már javított volt a korona. A Szűz Mária kép viszont az 1634-es királynői koronázáskor sérült meg annyira, hogy már használhatatlanná vált, és akkor nagy kapkodással kicserélték azt a képet is. Pontosabban: kihajtották a foglalatát, ami így merőlegesen elállt az alaplatól, ennek támasztották neki a Dukasz képet, így a Dukasz kép mögött egy kis űr képződött, mögötte pedig még ott vannak a tönkrement kép maradványai. Ez onnan tudható, hogy Péri (szintén koronakutató ötvös) a kihajtott foglalat és a Dukasz kép közti kis résen bedugott egy kis papírlapot, és az megakadt a mögöttes lapon, tehát ott van valami képmaradvány.
" a talp alatti lyukba be van forrasztva lágyforrasztással egy csap. Ennek a csapnak az átmérője kisebb mint a lyuk átmérője, ezért a csapot csak egyik oldalán tudták beforrasztani nem körbe. Ez a forrasztás sikerült ferdén, véleményem szerint"
A kereszt lötyög. Tehát nincs fixen rögzítve a pánthoz. Alulról egy csavar tartja, amit nem lehet már tovább meghúzni. Ezért ferde a kereszt. Itt a kérdés az, hogy mikor, hogyan történt az a sérülés, ami kitágította a csavarfej és a kereszt alsó gömbje közötti rést annyira, hogy a csavar srófolásával már nem lehetett követni. Én úgy gondolom, hogy a kereszt alsó gömbjének az alja berogyott. Amíg ép volt, addig a kereszt is egyenesen állt. (Ez nem bizonyosság, ez csak feltevés).
"A Pantokrátor behajlása a talp alatt azt a talp okozta fokozatosan a csavar szorításával addig amíg már tovább szorítani nem lehetett"
Sztem a pantokrátor lemez akkor hajlott el, amikor a kereszt függőleges szára. És akkor tágult ki a rögzítő annyira, hogy lötyögőssé vált a kereszt.
"Kiderült, ha volt is keresztletörés, nem egyértelmű, honnan történt!"
Tévedés. Teljesen egyértelműen brutális sérülés nyomai látszanak a Dukasz kép foglalatának a tetején.
Máshol viszont sehol sem. És ha nem ott volt a kereszt, akkor miért is keletkezett az a durva sérülés (letörés nyoma) a foglalat tetején.
"Ki? Mikor? Miért? Miért nem tisztelték a "csak" beavató jelleget?"
A kereszt meghajlása sokkal inkább véletlen, mint tudatosság eredménye. Vagyis nemigen jöhet szóba tudatos illetlenség.
"Minden más csak ezután következhet, minden, ennek az eseménynek a vonzata, következménye!"
Ezt sürgősen felejtsd el. Tévúton jársz.
Egyébként én sem vagyok Habsburg rajongó, de a Habsburgok nem a koronának, hanem a magyaroknak voltak az ellenségei. És még ezt is pontosítani kell. Nem a Habsburgok, hanem a tanácsadói, akik valahogy mindig az NRCS területéről kerültek ki, ők voltak azok, akik a maguk területét hozták előnybe a magyarokéval szemben.
