Szerintem ezen sem kell aggódni. Ennek a prototípusozásnak az egyik fő célja a showműsoron kívül a gyártástechnológia kifejlesztése. Ebben is benne vannak úgye a technológiai hibák.
Nekem az alátámasztás (lábak?) megrogyásának tűnik.
Ott a hiba, hogy az autogenous pressurizáció nem azonnali, hanem előbb el kell párologtatni a hőcserélőn és visszavezetni a gőzt a tartályba. Itt erre nemigen volt idő, egy-két másodperc nem elég, tehát a nyomás drasztikusan lecsökkenhet a fejtartályban a szivattyúzás megkezdése és a gáz visszaáramlása között a kis gőztér miatt.
A 9-estől kezdve mindegyik prototípus már teljesen 304L acélból készül, az SN8-asonmég voltak 300-as (ha jól emlékszem, az volt az eredeti acélötvözet, amit használtak) részek.
Még elég homály, hogy mi történhetett, akár még talajprobléma is lehet (a betonalapzat alatt).
Megkukkantom a csevegőt, hátha van újabb hír.. kb semmi új, páran céloznak rá, hogy nem történt komolyabb baja az SN9-esnek. Félix írta, hogy a hegesztéseket lehet, hogy végig kell ellenőrizni, esetleges törések után kutatva.
EAD írta, hogy a kérdés, hogy hova fogják most tenni az SN9-et? HIszen a tartóállványa a csarnokban tönkrement. Ki nem tehetik a szélbe anélkül, hogy le lenne rögzítve valahova (és könnyen lehet, hoyga arögzítési pontok is kaptak egy nagyot).
Ráadásul a fejtankok fölött nagyon apró a gőztér, ha tele vannak. és idő kell, hogy a preburner utáni hőcserélőn megfelelő mennyiségű anyag elpárologjon, ami fönntartja a nyomást. (Nem tudom van-e azonnali pótlás is inert gázzal.)
Nem zárható ki, hogy tervezési hiba történt, nem vették figyelembe, hogy a fejtartályok fölött azonnal pótolni kell a nyomást, amit az elpárologtatók a saját tehetetlenségüknél fogva esetleg nem tudtak megtenni.
Ez persze csak feltételes mód, én nem tudom jobban mi történt, mint a SpaceX-esek. :-)
sűrűség * gyorsulás (véletlenül sem nehézségi gyorsulás ebben az esetben) * magasság + ambiens nyomás.
Aztán. A 3 bar nyomás azért szerepel az inletnél, mert 111 kelvin fokon ~ az alatt a metán már nem folyékony, és leállnak/el sem indulnak a motorok. Mind. De ugye láttuk, hogy elindultak. A metántartály nyomása elegendő volt vízszintes helyzetben két motort beindítani, majd függőlegesbe tenni a rakétát és 1g-t meghaladó gyorsulást kifejteni. Hiszen ugye a rakéta lassult. A a nyomás az inletben már fekvő helyzetben is elérte a 3 bar-t (jóval többet), ezt biztosan tudjuk, hiszen elindultak a motorok. De mikor a függőlegesbe került, ez a nyomás még jelentősen tovább növekedett a hidrosztatikai nyomás okán. Amúgy a nyomás biztosan több volt 3 barnál, mert a preburner a start során egy kvázi pressure-fed motorként pörög fel. Vagy nem pörög fel, ha nincs meg a küszöb.
A raptor tartályai amúgy autogenous pressurizációt alkalmaznak azaz a folyékony metán feletti gáz halmazállapotú metán tartja nyomás alatt. Ha nincs meg a nyomás, akkor az azt jelenti hogy az egész gázzá alakul, megfutnak a turbinák, és a motor nagyon csúnyán kilobban. Ilyen akkor szokott lenni amikor kifogy az üzemanyag.
Elon Musk megint egy ordasat hazudott, most el kéne döntened, hogy neki hiszel, vagy a fizikának.
Időközben csúnya malőr: az SN9 alatt megrogyott a tartóállvány (vagy a szoknyarésze a hajónak?), és eldőlt oldalra a maga összeszerelő toronyban. Így annak oldala szerencsére megfogta.
Reméljük senki nem sérült meg a balesetben, az SN9 állapotáról nem tudni még..
Nagy szívás ez, persze, mert egyébként 3 hét(!) múlva lett az SN9 tesztrepülés betervezve.
Ugye suicide burn volt itt is tervezve, abban nincs túl nagy margin.
A sebesség látszólag nem volt sok, de jókora tehetetlen tömeg ért földet, hatalmas erők hatottak rá. Semmi problémát nem látok benne hogy szétment, nem lenne értelme ilyen erőhatásokra tervezni a szerkezeti szilárdságot.
Pont hogy nem végsebességgel "zuhant" az utolsó pár 10 m-en. Azért a két (a végén már csak egy) motor tette a dolgát. De mindenképpen gyorsabban ért talajt, mint kellett volna. Az egy jó kérdés, hogy magától is ekkorát robbant volna, vagy működésbe lépett a C4 az oldalán. Mindenesetre nem volt nagy robbanás mert már gyk üres volt.
Még az se biztos, hogy az utolsó előtti motor magától állt le, lehet - épp a korlátozott (40%) throttle down miatt - tervezett esemény a leszállás utolsó fázisában.
Nem ismert a hombár leszálló tömege, ha 160T-nál kevesebb,akkor sanszos.
Simán leget egy 2 motorral megfékez, irányba állít, eggyel leszáll scenario is.
Nem volt ott semmilyen nyomásprobléma. Ködösítés az egész.
A motorokkal már felfele problémák voltak, sorban rohadtak le. A hidrosztatikai nyomás - csekély 10 emelet - önmagában elég függőleges pozícióban a motor indításhoz és az üzem fenntartásához. A belly flop előtti fekvő helyzetben lehetett volna gond egyedül, de látványosan ott sem volt gond mert két motort simán el tudtak indítani.
A leszállás közbeni motor leállásnak a tartály nyomáshoz semmi köze sem volt. Ez nem pressure fed rendszer, itt csak az indításkor kell meglenni a küszöbnek, utána már elég jóval kevesebb is.
Elég vicces hogy tanult emberek beveszik hogy egy függőlegesen álló rakéta turbószívatyus betáppal bíró motorja ami egy 50 és egy 30m magasságban lévő tartályból kapja az üzemanyagot és az oxidizert, majd leáll mert kicsi a nyomás a tartályban.
Végsebességgel zuhant, és pont ahogy írod alacsonyan kell nulla közelébe vinni a sebességet. A legbiztonságosabb az a kis magasságú kilebegtetés, majd landolás, mert úgy van safety margin.
Az hogy még be lehetett gyújtani pár másodpercre a kilobbant motort, az nem azt jelenti hogy nem hibásodott meg. De amúgy leszállás közben a kettőből az egyik le is állt megint, a másik meg rezet fújt, és elvesztette a tolóerőt, azaz bátran kijelenthető hogy egyetlen épp motor sem maradt a végére.
:) ne szerénykedj, hozzám képest itt csak belsősök vannak :D
eddig abban a tévhitben voltam, hogy a három hajtómű kiváltható lenne 1 naggyal (eredő vektor). de most hogy említed a roll-t (szerintem ez lehet a hossztengely körüli forgás / orsó), valóban tényleg. mivel picit eltérő a támadási pontjuk a tömegközépponthoz képest, így tényleg lehet értelme komponensekre bontani...
Hát, nem vagyok én Platon, hogy ezeket a belsős infókat tudjam :D
De az ollózás szerintem nem jelentheti feltétlen a hibás működést. Ha pl "csavarni" akarnak a testen (Roll v Yaw, a fene se tudja hogy itt ez minek számít...), akkor mindenképpen ez a mozgás kell.
De a sorrendet nem figyeltem meg ennyire alaposan, szóval igazad lehet, és a 3.-at már a nyomásprobléma miatt nem indították újra, és hamarosan csak egy működő maradt. Jó lenne látni/hallni a SpaceX-től egy részletes időrendet, mi is történt pontosan.
"ollózás" - ja ezt is akartam kérdezni: mennyire normális hogy ennyire eltérő tolóvektorokkal operálnak? (tisztára mintha pánikszerűen akarta volna menteni az egyre sanyarúbb helyzetet.)
Én továbbra is tartom, hogy mindhárom leállítás felfelé tervezett volt, igen nagy valószínűséggel a teszt részeként. Ugyanis a leszálláskor azt a hajtányt indították újra először, amelyiket először leállítottak...
Itt látható, felfelé, 2 hajtányos üzem :
Majd 1 hajtányos üzem :
Leszálláshoz újraindítás :
Amúgy a felfelé először leállított hajtómű ment a legtovább, az okádta a szép zöld lángot...
