Ez itt az ősrégi Volvo Topik, a néhai Volvo Baráti Társaság, az első hazai Volvo klub melegágya és kemény magja.
A topikot klubtopikká alakítottuk, arra a többitől kissé eltérő szabályok vonatkoznak:
¤ Itt nincs off-topik, alkalomadtán POLITIKÁRÓL is beszélgetünk, természetesen kulturált keretek között.
¤ Ha éppen parázs vitát látsz, az nem jelent mást, mint hogy az egymást személyesen is ismerő kollégák beszélgetnek.
¤ Szeretettel látunk, akkor is ha nincs Volvo a birtokodban. Kérdezz bátran, figyelünk :)
¤ Légy türelmes ha nem jön azonnal válasz, a legénység extra segítőkész.
¤ A trollokat, a kekeckedőket, a kéretlen reklámokat rövid úton eltávolítjuk.
Jól érzed ezt a "régi szakis" szerelős hozzáállást! Apám is ez a típus volt. Átutazókat irányítottak hozzá a leglehetetlenebb időkben, mikor más nem vállalta el a munkát és mindig segített rajtuk, mi meg bátyámmal nem értettük a hozzáállását (egy ideig). Hétvégén, sokszor vasárnap este, egyházi ünnepek alatt is cseréltünk kuplungtárcsát, féltengelyt, kerékcsapágyakat, az ócska üzemanyagtól eldugult rendszert pucoltuk a tartálytól a szivattyúig-karburátorig sötöbö... Legnagyobb gondot mindig az alkatrészbeszerzés jelentette, hiába, hogy csak néhány autómárka futott akkoriban. A legalja mindig a dákók futóműalkatrészei voltak, igazi selejtanyag volt mind. A király az volt, aki a rönó 12-es alkatrészforrással rendelkezett ;-).
Jó sok rossz tapasztalatotok van. Mondjuk az tény, hogy halogatás még ismerősnél is előfordul és néha igen erőszakosnak kell lennem, hogy ezt-azt megcsináljunk, de ott nyilván más a nexus.
Édesapámnak volt egy jó szerelője, én még kölök voltam, Ő meg még fiatalember és a régi, kis hátsólámpás daciánk volt. Már nem annyira élénken, de még fel tudom idézni azt az estét. Valamikor késő délután körül, valami problémával begurultunk Gabi bácsihoz. Sajnos a hibára nem emlékszem már, a lényeg, hogy nem volt gyorsan megoldható. Apámnak viszont szüksége volt az autóra, tehát Gabi bácsinak nem az volt a válasza, hogy "hát Lacikám majd gyere vissza érte.", hanem mondta az inasának, hogy itt bizony túlóra lesz. Késő estig szerelték az autót, addig csinálták, amíg készen nem lett. Közben meg lettünk etetve, a felnőttek vedelték a kávét, nekem pedig a gyereknek, felajánlották, hogy bemehetek a házba tévét nézni, vagy lefeküdni, ha szeretnék. Természetesen engem a műhely, meg a szerelés jobban érdekelt. Na ez a szerelői hozzáállás, szerintem akkoriban is extrém volt ('90es évek) de mára feltehetőleg teljesen ki is halt. De ha találkoztál régebben egy olyan táblával hogy "autószerelő mester" elvárhattad hogy tudják, mit kezdjenek az autóddal. Oké, tudom, 5 fajta autó volt csupán, de most meg ott van az internet, az adatbázisok, gyakorlatilag mindenre lehetne megoldást találni.
Egyszerűen ahogy írod, kedv nincs. Nem szakmaszeretet van, hanem pénzkeresés.
Csak az én világomban ezek nem szerelők és lassan jó lenne ha kikopnának.
Jó, ez olyan, hogy amikor a Smart hozzám került, egy egyszerű kerékcsere után kértem volna egy futómű beállítást, és senki nem vállalta el, mert "jaj, milyen állapotban van..." Kaptam egy listát is.
Elvittem a későbbi smartos srácokhoz, ők megállapították, hogy a listára tulajdonképpen csak felírták, hogy mi minden van az elejében...😏
Amikor ki akartam cseréltetni az összes motortartót, akkor csak a könnyen hozzáférhetőket cserélte ki, "a többit majd máskor" kijelentéssel. A bal hátsó futómű zörög egy kicsit rossz úton, kértem, csinálják meg, erre a válasz: jó az még (szakszervíz, nem garázsszerelő). Szóval amikor bontószökevények rohangálnak az úton, az ezért is van. Ha akarom, akkor sem csinálják meg. Az összes szervíz ilyen. Könnyű munka legyen 14000ért óránként, ne valami szöszölős. Ez a lényeg.
Ez világos, és nyilván elnagyoltan értem, de egyébként valóban ennyi az egész, hogy szétszeded és összerakod. Amiről Te beszélsz, az maximum az árban jelentkezik, hogy a profi, tudja mi az a minőségi alkatrész, amivel érdemes dolgozni. Egyébként pedig ha profi, akkor nem húzza a száját, hanem elvégzi a munkát amihez ért, a megfelelő áron.
Én azt gondolom, hogy amikor elviszek hozzád egy céget könyvelni, akkor Te sem azzal kezded nekem, hogy: "Fú hát a fenének kell ennyire szerteágazó, kereskedelmi tevékenységet folytatnod, hát ezt baromi nehéz lesz könyvelni, tudod mennyi meló ez?" Hanem mondasz egy összeget és elvállalod a munkát és elvégzed azt, amihez értesz, meg amiért elkéred a pénzt. Nem a szádat húzod, nem a céget minősíted és kritizálod, igaz? Maximum nem vállalod, elmondod nekem, hogy sok a munkád, nem fér bele, ajánlasz egy kolegát esetleg.
Egyébként meg ez egy speciális alkatrész, vannak kifejezetten erre szakosodott műhelyek, mást sem csinálnak, mint ezeket javítják, mert mint mondtam, ez egy javítható dolog és minden alkatrész rendelkezésre áll hozzá, még az 50 éves váltóhoz is.
Nyugalom. A hosszú élet ritka. :) A "tudósok" híreivel tele van a padlás. Az egyik ilyen például a CO2 amivel kapcsolatban csak az jön át a "tudomány" felől, hogy mindmeghalunk'.
Számtalanszor megkapom hogy amióta létezik az online számla rendszer azóta szinte semmi dolgom, miközben a faszt. Kettős könvvitel alatt csak több dolgom lett tőle és már előre fosok az e-áfa rendszertől, mert a sok hülye - akiknek az lenne a dolga, hogy valóban könnyítsen a rendszerszintű működésén - csak a legfontosabbat nem építette bele az _eredeti_ számlakép online elérhetőségét. Nos. Valami ilyesmire gondolok. Meg például arra, hogy a videókból látod az asztalos műhelyben mint a legót rakják össze az ajtót (szabás szalagfűrésszel, aztán abrikteren egy lap egy él vinklibe gyalulása, utána vastagsági gyaluval 43 mm anyagvastagság kialakítása, utána falc marás és kelelelés, illetve a csapozások kialakítása, stb, de az hogy ez a munka kint a fatelepen kezdődik az anyag leválogatással (pl.: a friz szálai párhuzamosan kellene hogy fussanak egymással, ne legyen rossz szándékú a fa vagyis ne legyenek benne vad szálak, A béltől mesze legyen az anyag amit kiválasztunk és nem lehet benne göcs - illetve ami van az kicsi legyen és a marókések szedjék is ki (kerüljön le az agyaról) a megmunkálás közben - és az anyag nedvességtartalma sem lehet több, mint 12% de inkább az a jó ha csak 8), már nem jön át ezekből a felvételekből és végülis ez az a szakmai szempont amiről beszélek. Az sem úgy van hogy csak szét kell szedni meg össze kell rakni egy váltót aztán jól van, mert ennek a területnek is jó eséllyel megvannak azok a sajátosságai amire próbáltam az asztalosságon keresztül rámutatni és ami miatt a meló egy profi számára nem csak a szét- meg az összeszerelésből áll. A profizmus az anyagok beszerzésénél kiválogatásánál (az anyagismeretnél) kezdődik. ..és még az ismeretek további hiánya miatt egészen biztos vagyok abban, hogy el sem mondtam ezzel semmit csak kapargatom a felszínt. Így tehát a profizmus az ami egy szerelős videóból sosem fog tudni átjönni. :)
Mondtam már. Végleg elbasztuk, csak mi már nem éljük meg a végét.
Egyébként meg értem én, hogy mikroműanyag, de a hosszútávú életre káros hatásáról még nem olvastam tanulmányt, de ha van is, arra is csak azt tudom mondani, hogy az elmúlt évtizedekben, igazából nem csökkent, hanem nőtt az átlagéletkor, annak ellenére is, hogy megállás nélkül öntjük a szemetet a világra. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy jó irányban haladunk, hanem azt, hogy egészen idős korunkig tudunk majd derékig gázolni a szemétben. :D
Tudósok anyatejet gyűjtöttek a sarkvidéken élő inuitoktól, remélve hogy a lehető legtisztább, legtermészetesebb cuccot szerzik be. De a begyűjtött anyatej tele volt mindenféle mérgező anyagokkal, még mikroműanyagokkal is...
(Mondjuk az inuitoknak aztán kvára nem kiegyensúlyozott az étrendje, gyakorlatilag zéró rostot visznek be, nem esznek zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, de ez most mindegy is...)
Nem én nem értem, hanem az nem érti, akinek a munkája lenne és húzza rá a száját, mert idősebb az autó...
Na azt nem értem. :)
De ilyenek ezek, a régi szaki már vagy kihalt, vagy már nem akarja, mert már unja. Vagy belehalt az unalomba.
Nekem a motorszerelőm lett ilyen. Rendkívül jó szakember volt, kizárólag hondát, kawasakit és suzukit szerelt, ezeket ismerte mint a tenyerét. Csakhogy egyrészt mocsok sok munkája volt, másrészt megunta az öreg vasakat.
Nekem is mondta, hogy adjam már el ezt az öreg szart és vegyek egy ennél sokkal jobb motort. Mondtam neki, hogy én értem hogy vannak jobbak, meg szebbek, DE!! én ezt szeretem. Szóval egy szintén hondás barátom ajánlásával, szépen átszokom egy debreceni, fiatalabb szerelő sráchoz, aki meg kifejezetten az öreg vasakat szereti reszelni és ő örömmel fogja javítani, nem húzza rá a száját.
Értettem, hogy azt mondtad, hogy azért van belőle sok, mert olyan jó. Csak ez engem arra az indiános viccre emlékeztet, amelyikben azért lesz kemény tél (ha már azt akarod), mert annyira hordják a fát.
Tehát szerintem a "szakszerű" felmérés úgy zajlik, hogy a "szomszédnak is ez van" meg a sógor-koma-haver ajánlás. A többi szerencse dolga. Tehát lehet véletlenül tényleg jó autó.
Én egy 1981-es 120-assal kezdtem. Az nem volt jó. 😀 Bár elsőnek tökéletes volt. Nagyobb tanulás, mintha ép lett volna.
