Keresés

Részletes keresés

Szandra01 Creative Commons License 2009.07.11 0 0 22016
Radnóti Miklós

Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy Te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz Te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.11 0 0 22015
József Attila: Óda-Részlet

Óh mennyire szeretlek Téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő, fondor magányt
s a mindenséget.
Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tőlem és halkan futsz tova,
míg én, életem csúcsai közt, a távol
közelében, zengem, sikoltom,
verődve földön és égbolton,
hogy szeretlek, Te édes mostoha!

3

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt.

A pillanatok zörögve elvonulnak,
de Te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de Te megálltál szememben.
Ízed, miként a barlangban a csend,
számban kihűlve leng
s a vizes poháron kezed,
rajta a finom erezet,
föl-földereng.

Teresa7 Creative Commons License 2009.07.11 0 0 22014
Jatzkó Béla

Ahogy

Nem amit adsz: a szád szétnyíló rése,
nyelved hegyén a méz, a csorgatott,
s nem ágyékodnál a lágy hajlatok,
s nem a szíved felgyorsuló verése,

nem combjaid árnyékos kikötője,
nem csípőd, melled, vállad vagy szemed!
Mind véletlen, nincs benne érdemed,
te sem vagy más, mint gének eredője.

Ahogy adod: a hozzámsimulásod,
lendületeid, habozásaid,
ahogy magad a bőröm alá ásod,
ahogy a karod húz és eltaszít,
ahogy olvadsz és oldasz az öledben:
ez már te vagy. És csak te. Csak mi ketten.


jahorka Creative Commons License 2009.07.09 0 0 22013

Kellemes napot!:)

 

Giom Bee: Nélküled

Most mindenben Téged látlak,
Minden fűszálban megcsodállak,
Mióta nem vagy velem:
A víztükörben is a tekinteted keresem.
Úgy érzem, itt vagy:
A szellőkben, a fákban.
A Te léted mindenhol:
A holnapban, a mában.
Most, hogy távol vagy,
S mindenben kereslek,
Most érzem igazán:
Mennyire szeretlek!

 

 

lapmeduza Creative Commons License 2009.07.09 0 0 22012

... Peer Gynt a nevem,

s ahogy te szép vagy, a szépek szépe!

Akarsz? Könnyen fogsz élni velem;

sohasem foglak fonásra, szövésre.

Pukkadásig töltheted magadat.

Ne félj, sohasem húzom hajadat.

(Ibsen: Peer Gynt)

jahorka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22011

De jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!:-)))

Nagyon örülök a boldogságodnak!!!!:-))))

Előzmény: Szandra01 (22010)
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22010
Ady Endre

Ha szeretlek . . .

Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak hittem én.
Hazugság a sírás, a bánat
S az összetörtnek hitt remény.
Hazugság akkor minden, minden,
Egy átálmodott kárhozat,
Amely még szebbé fogja tenni
Az eljövendő álmokat.

Ha szeretlek, akkor vergődve
A halált nem hívom soha,
Eltűröm még a szenvedést is,
Nem lesz az élet Golgotha.
Mikor álmomból fölébredtem,
A percet meg nem átkozom -
A lelkedhez kapcsolom lelkem
S mint régen, ismét álmodom.

Ha szeretlek... Ne adja Isten,
Hogy hazug legyen ez a hit!...
De mért?... Legyen hitvány hazugság,
Elég, hogy engem boldogít.
Ha úgy érzem, hogy most szeretlek,
Haljak meg most, ez üdv alatt, -
Többet ér egy hosszu életnél
Egy álmot nyujtó pillanat!...


/Köszönöm jókívánságod, Jahorka; most nagyon boldog vagyok, mert nagyon szeretek Valakit, úgyhogy on hozzászóló lettem, azt hiszem! :-)/
jahorka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22009

Helen Bereg :





Az élet veled

Ha veled vagyok, minden más.
Körül ölel a megnyugvás,
két karod melegébe befészkelem magam.
Nem vagyok már bizonytalan,
nem fáj semmi.
Karodban lenni
olyan pillekönnyű érzés,
test nélküli lebegés,
mit toll nem tud leírni,
s szó elmondani.
Te bennem élsz és én benned.
Ott dobban a szíved, hol az enyém,
s az én szívem ott van a te szíved helyén.
Káoszban, mégis rendezetten.
Egy más világ gyermekévé lettem
két karodban.
Veled.

Ha veled vagyok, nem múlik az idő.
A perc órákat varázsol elő.
Ész nem érti, honnan.
Talán a semmiből koppan
átírva ütemével a valóságot.
Oly csodát lüktet ereimben,
oly csodát, melyhez foghatót
toll nem tud leírni
s szó elmondani.
Érzem szád íze véremmé válik,
suttogó szerelmed egyre kábít,
időtlen idővé olvad bensőmben
s tovább lüktet ereimben
az élet.
Veled.

jahorka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22008

Szervusz, Drága Szandra!:-)))

De örülök, Neked!!!!:-))))

Köszönöm  a szép verseket, amiket felteszel:-)))

Sajnos a gépem nem volt jó..(virus)

Nagyon sok a dolgom, de, esténként élvezem a nyarat(ha, nem esik)

 

Nagyon szép nyarat,kellemes társaságot kívánok Neked!!!:-)))

 

Előzmény: Szandra01 (22005)
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22007
A szerelem

Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled, oh boldog Szerelem érzése?
Tenger, melyet ezer szélvész mérge hánya,
Melynek meg nem szűnik háborgó küzdése.

India kincsével légyen tömve tárod,
S Caesar dicsősége ragyogjon fejeden:
Mit ér? vágyásidnak végét nem találod,
S nem lel szíved tárgyat, hol megelégedjen.

De te, édes érzés, egek szent magzatja!
Az emberi lelket bétöltöd egészen,
Bájodnak ereje az égbe ragadja:
S a halandó porból egy félisten lészen.

Te a szerencsének játékát neveted,
Mert hatalma néked semmit nem ád s nem árt;
A nagyság álképét mint bábot elveted,
S nem szab semmi földi erő néked határt.

Mosolyogva rohansz te habnak és lángnak:
Meg nem rémít ég, föld reád rohanása.
Te a bús koporsót menyasszonyi ágynak
Nézed, s elenyészik rettenetes váza.

Te a szegénységnek mohos kalyibáját
Márványpalotává tudod változtatni,
S mezei gyümölccsel rakott asztalkáját
A mennyei nektárillatban usztatni.

Tegyen mást boldoggá a sors csalfa kénye:
Nékem te légy dajkám s ápolóm, Szerelem!
Zöld myrtuskoszorúd pályám szép reménye,
S könnyel ázott kendőd légyen szemfödelem.


/Berzsenyi Dániel/
jahorka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22006
Kellemes hetet, Mindenkinek!:-))
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22005
Drága Jahorka!

Jó újra olvasni soraid minden topikban! :-)

Remélem, jól vagy; kellemesen telik a nyarad...
Köszönjük a szép idézeteket, amelyeket írtál a különböző topikokba, hiszen csodálatosabbnál-csodálatosabbak!
Előzmény: jahorka (22004)
jahorka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22004
Kellemes hetet!!!:-)))
Előzmény: Törölt nick (21993)
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22003
Juhász Gyula

Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22002
Elizabeth Barrett-Browning

Mondd újra

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb

nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal, s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el, és kétség borong

nyomában. Ismételd... szeretsz... Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?


mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj;
de ne feledd, hogy némán is szeress...
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22001
Tagore

Ne menj el

Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól
súlyosak.
Félek, hogy elveszítelek, ha alszom.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Felrezzenek s kinyújtom a kezem, hogy megérintselek. Kérdem
magamtól: "Álom ez?"
Csak tudnám meghurkolni szívemmel lábadat s szorítva
tarthatnám keblemen.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.

Angel of sun Creative Commons License 2009.07.08 0 0 22000
"nem ígérek semmit már, mert teljesen fölösleges,
ennek a vége az lesz, hogy az ígéreteim rabja leszek.
s saját magam kötöm gúzsba,
hogy ne érhessem el többet a kezed,
mely mindig szorította az enyém, mikor kellett.
ott volt, és ezt megszoktam
néha ellökhettél volna,
hogy tudjam, milyen az egyedüllét.
mikor megtudtam, rohadtul fájt,
és újból megfogtam a kezed.
nem akartam többet egyedül lenni,
mert rájöttem, hogy tényleg fáj."
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.07 0 0 21999
"Vágyom rád, szívem lát -
Halld meg hát dallamát!

Vágyom Rád, a szívem hajt Hozzád,
De mégsem léphetek tovább…

Két karod véd, lágyan ölel.

Közel a perc, mégse, jön el…

Szüntelen vágyom Rád,
Üres minden perc, mely nem lát…

Légy velem, vágyom Rád!
Miről álmodom - ha tudnád, megadnád…

Szemed lángja elvakít,
Mit ígér, mit súg?

Szemed fél vagy bátorít?
Mért vársz? Mért nincs út?

Szólj hát, hogy értselek!

Nézz rám!

Nincs baj, míg féltelek!

Nézz rám!

Mert jobb sors már nem vár,

Ha hozzám bújnál!

Vágyom rád!
Nincs szó, nincs oly vers mely súgná…

Érezd, hogy vágyom Rád! Ez álom-szerelem, ki látná…? Ki tudná…?

Nap és Hold szebb sosem volt -

Senki így nem szólt...

Szíved lát - mért' ne tudnád? -
Hidd el, vágyom Rád, csak Rád!"


/részlet a Jekyll és Hyde c. musicalből/
Szandra01 Creative Commons License 2009.07.04 0 0 21998
Szabó Lőrinc

Szeretlek

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.

Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.
Teresa7 Creative Commons License 2009.07.04 0 0 21997
Luna Piena

Vágyra hívó ének

várlak hóban, fagyban
várlak rőt avarban
várlak zöld rügyben
várlak pipacs tűzben

hívlak lila alkonyatkor
hívlak izzó teleholdkor
hívlak rózsa hajnalon
hívlak ragyogó napon

érzem jössz felém
érzem van remény
érzem bennem dobbansz
érzem velem lobbansz
érintem puha hajad
érintem alsó ajkad
érintem forró tested
velem ég ősi lelked.
Törölt nick Creative Commons License 2009.07.02 0 0 21996
pz_new Creative Commons License 2009.06.23 0 0 21995
Olyan nincs. Meghalt.
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.22 0 0 21994

Szivárvány ha előbújik 

Szép szavával rám nevet.

Kedves fénye melegében,

Fürösztgetem lelkemet

 

Ő csengő hangján válaszol,

Mikor szívem zakatol.

Nem kérdez, csak átkarol,

Mosolyog és csak dalol.

 

Szemem mindig keresi,

meglátom-e valahol...

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2009.06.22 0 0 21993
   :))
Előzmény: jahorka (21987)
jahorka Creative Commons License 2009.06.21 0 0 21990
jahorka Creative Commons License 2009.06.21 0 0 21989

Reményik Sándor:
Gondolok valakit


Gondolok valakit,
Akivel összefügg az életem.
Lehet: nem ismerem,
Lehet, nem fogom ismerni soha.

Lehet, hogy egy más csillagon lakik.
És mégis összefügg az életünk
Rejtelmes, örök rendelés szerint.


Nekem kárhozni kell,
Romolnom napról-napra, -
Hogy napról-napra üdvözüljön ő.


Nekem vétkezni kell,
S a vétkem súlya alatt roskadoznom, -
Hogy ő állhasson a szentség fokán.


Nekem szenvedni kell,
Őrlődnöm gyötrő nyughatatlanságban, -
Hogy Isten békéje vele legyen.


Nekem nehéz követ kell hordanom
A szívem helyén, - hogy könnyű legyen
Az ő szíve és szárnyas és szabad.


Nekem a tétlenségnek mocsarában
Kell vergődnöm, - hogy ő oltárt emeljen
A munkának s titáni templomot.


A föld nehéz és kesernyés szaga
Kell hogy körüllebegjen engemet, -
Ő csak úgy érzi rózsák illatát.


A mindenség roppant lépcsőzetén
Egy lépcsőfokot le kell szállanom, -
Hogy ő hághasson egy lépcsőfokot.


Mikor ő a világ-zenitre ér,
S én a nadiron szétmorzsolva fekszem:
Akkor telik be kettőnk végzete.

jahorka Creative Commons License 2009.06.21 0 0 21988

Szép vasárnapot!:-))

 


Várnai Zseni: Szerelem

Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a neve szerelem.
Topáz a csőre, és a két szemén
rubintos tűzben szikrázik a fény.
A szárnya zöld, a begyén kék pihe,
alatta ver forró piciny szíve
és mint a villám lecsap hirtelen,
fényből, viharból jön a szerelem!

Már láttam egyszer, jött egy pillanat
szívemre ült és hittem, itt marad,
utána kaptam gyorsan és kezem
átfogta csöppnyi testét melegen,
vergődött, karmolt és az átkozott
tenyeremben verébbé változott,
szebbik valója eltünt, messzeszállt
s talán már más szív fölött muzsikált.

Elfogni őt, bezárni nem lehet,
akár a fényt, vagy nyargaló szelet,
csupán a vágy oly szárnyaló szabad,
hogy utolérje azt a madarat.
A színe, hangja mindig újra más,
meseszerű, különös és csodás
Ott fönt lakik a kék üveghegyen
az a madár, a neve szerelem.

 

 

jahorka Creative Commons License 2009.06.21 0 0 21987
Kellemes pihenést, kedves Csak úgy!:-)
Előzmény: Törölt nick (21985)
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.20 0 0 21986

SÍK SÁNDOR - A SÉTÁLÁSRÓL

Néha a kezem kezedbe fogod
És sétálni viszel.
És én olyankor oly boldog vagyok!
Mogorva házak ránk nevetnek,
Tarágú fák bókolva integetnek.
Amerre megyünk, minden énekel.

Belemosolygok csendesen
Arcukba mind az embereknek,
És hangosan és édesen
Lám ilyenkor rám mind visszanevetnek.
Oly jó így mosolyogni szét
S így járni-kelni a világban,
S érezni mindig melegét
A Te édes, erős kezednek.

És én mindegyre kérdezgetlek.
Amit csak látok szerte-szerte,
Százfélét összekérdezek,
Száz kérdést, tarkát és gyerekeset.
És Te felelsz komolyan egyre.
Mindig felelsz és meg nem únod
A kába kis kérdéseket.

És velem jössz, mikor a völgybe vágyom,
És jössz, ha hívlak, föl a hegyre.
S ahova széles e világon
Gyerekésszel kívánkozom,
Elkísérsz minden utamon.
S amit csak kérdezni tudok,
És ami pecsétes titok,
Te megtanítasz mindenekre.

Így hullnak szerteszét a kárpitok,
S mögéjük messze-messze látok,
Így lebbennek föl mind a fátyolok,
És fölmerülnek idegen világok.

És én csak bámulok,
Mindent és magamat és téged.
S míg melletted szorongva lépek,
Minden porszem beszél, amerre járunk.
Kézen-fogva mi ketten így sétálunk.

 

Törölt nick Creative Commons License 2009.06.20 0 0 21985

Köszönöm szépen ,Kedves Jahorka !

:)

Nagyon szép hétvégét kívánok!

 

 

Előzmény: jahorka (21982)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!