Ha keresztben átellenes a rügyállása (a levelek egy magasságban nőnek a hajtás két oldalán), akkor mirtuszloncra tippelek, ha váltakozó, akkor madárbirs. A második hozzászólásod két képén szerintem különböző növény látható.
Biztosan...de meg nem talaltam ki hova menjenek.Van ket kutyam,feltem toluk.Eloszor nagy cserepbe,vagy dezsaba gondoltam hogy kiteszem,amig megerosodnek kicsit...
En pont tavaly probalkoztam bujtassal,a fiam kertjeben van egy oreg babermeggy bokorbokor.Sikerult levalasztani,most cserepbe ultettem,es nevelgetem tovabb.De soka lesz ,mire megno.Ha gyorsan akarod,keszen kell venni joparat a kerteszetekben...
Babérmeggy sövény telepítésén gondolkozom. Egy ismerősnél vannak szép nagy példányok, melyek tövében vannak kis növények. Valószínűleg a lehullott magok keltek ki. Érdemes ezeket beiskolázni és felnevelni vagy inkább dugványozással kell szaporítani, ha szép növényt akarok?
A drótos elszorítás úgy a legjobb, ha a gyökereztető földben van, mert a gyökerek leginkább a drót közelében indulnak fejlődésnek. (Én puha aluminium drótot használok. Kétszer szorosan körültekerem, azután a két végét összecsavarom fogóvl. Így biztosan nem bomlik ki.)
Őszibarackot mint írtam nem volt még szerencsém bujtással szaporítani, de jó hogy leírtad, jó ezt tudni, hogy egyes típusoknál, fajtáknál is működik!
Idén szeptember elején fügén végeztem légbujtást, mert rossz fele nőnek egyes ágai, félbe vágott PET palackba tett komposztba tettem alul egy késsel elvágtam körbe.
Érdemes lett volna dróttal elszorítani az alját a bujtás alatt, ha ezt nem tettem még ér valamit, ha most megcsinálom?
A 2016-2017-es tél hosszan tartó hideg tél volt(ha még nem is volt -20 c°, mert nálunk néhány napig volt csak -16 c° hajnalban, átlagosan -5- -7 c° volt de másfél hónapig tartott),ami után egy aszályos tavasz és száraz nyár következett.
Az őszi dugványozás általában sikerülni szokott átlagos teleken, a legutóbbi esetben viszont nagyon nem kedvezett az idő, a tűztövis dugványaim korábban sikerültek, most a legutóbbi télen mind kiszáradt a földbe fagyás miatt.
Igazad van, az én tapasztalatom is igazolja. (Őszibarackot nem, csak GxN15 és GF677 őszibarack alanyokat szaporítottam bujtással. Hogy biztosabb legyen a bujtott vesszőt tőben szorosan elkötöttem dróttal. 1 év alatt meggyökeresedtek.)
Szőlőt, buxust, kecskerágót, fagyalt, tűztövist, narancsepret kötözés nélkül is sikeresen /80-100%/ bujtottam.
Most jöttem a kertészetből,vettem pár kis cserjét,olcsó volt.Tarka levelű som,.fehér,vörösvesszejű,rózsalonc, színes levelű,és sima...most ennyit tudtam elhozni, biciklivel voltam.Legközelebb kocsival megyübk, több befér..
Tavaly ilyenkor próbálkoztam fagyal szaporítással,(dugvány)egy se maradt meg,lehet,hogy tavasszal érdemesebb vesszőt vágni,úgy jobban megmarad?Próbaképp vágtam aranyeső, rózsalonc, csodasövény fagyal ágakat megint.Vízbe raktam egy részét, hátha kigyökeresedik...másik részét földbe.Tavasszal majd megint,egyszer hátha sikerül.Olvastam, hogy érdemes gyökereztető hormont is használni.Van aki dícsérii, van aki nem...
A bujtás és a dugványozás hasonló folyamat, csak az első esetben nem vágjuk le az anya(alany=klón) növényünkről a hajtást, így biztosabb az eredése, egyfajta felkupacolásos módszerrel lehet, így biztonságosan szaporítani növényeket, amelyek egyébkét is meggyökeresednének dugványként, a légbujtás is jó dolog, amikor nincs olyan ága amit le tudunk hajtani akkor felvisszük az ágak szintjére :D
Az őszibarackot hallomásból tudom, hogy szemzéssel szokták szaporítani, magonc alanyra szemezve a nemest.
Elvileg a bujtásnál a föld alá kerülő részekről el kel távolítani a levelet, mert az rothadhat ami nem biztos, hogy segíti a gyökérképződést!
Az igen!!! Bujtással??? A szőlőt csak dugványozással hallottam,de a barackot végképp nem tudom, hogyan?
Tavaly a fiamnál bujtással szaporítottam babérmeggy bokrot,3 ágát lehajtottam,beföldeltem,most levágtam, mindhárom ág gyökeres lett.De így,hogy teljesen a földbe ásom, csak a teteje marad ki, még nem próbáltam.Hogy lehet, hogy nem rohad el az egész?
A kert egyik oldalára kökény-sövényt szeretnék ültetni. A fő cél igazából a bogyó-szüretelés, de már nem maradt más hely neki a kertben, ezért nem gondolkozom a többi sövényfajtában. Az aggályom az, hogy vajon mennyire hajlamos átmászni a kökény tősarjakkal a szomszédba? Még csak a határban láttam kökényt, ott viszont burjánzik mindenfelé a sarjaival. A jelenlegi szomszédok ugyan szántják a területet és kukoricát vetnek oda minden évben, addig nemigen okoznak gondot - de ha egyszer eladják beépítésre (évek óta csak nyűg nekik a telek), nem szeretném, ha az új tulajok emiatt kiirtatnák...
Otthon a kertünkben mályvacserje,és orgonasövény van, utóbbi már ott volt,mikor vettük a házat,azaz nagyon öreg.Próbáltam sarjakat ültetni, de elég lassan nőnek.A mályvacserje is már vagy 15 éves,jó nagy,azt már mi ültettük,
Lent a teleken is van,de a talaj rossz,és nejezen fejlődnek, meg ugye locsolva sincsenek sűrűn.Ezért gondolkodom igénytelen,és olcsó megoldáson.
A fagyal nő a legnagyobb intenzitással, igaz csak télizöld ami azt jelenti, hogy keményebb teleken a lombja lefagy, de igen korán, az elsők között(február végén, márciusban) kilombosodik, előnye, hogy olcsó, illetve könnyen nevelhető dugványról.
Ha örökzöldben gondolkozol, a tűztövis elég strapabíró, és szépen takar, csak néhány év amikorra takarni fog! A csodasövényt a la turkesztáni szilt nem ajánlom, mert meggyűlhet vele a baj, mert fa, hamar takar, de havi rendszeres karbantartást igényel.
