Értem, köszi. Nagyszerű magyarázat volt. Tehát a jobbra balra küldözgetéssel közvetlenül nem lehet megtudni, hogy van -e egy alap rendszer.
Na de, ha ezt értjük és tudjuk már, hogy nem lehet ezt így megtudni, a számítógépes modell is ezt mutatja részelegesen. Még bele kell venni a fényjeleket amiken a balról és jobbról mennek a középső küldő manó felé.
Az egész így érthetővé válik és az mutatja vagyis sejteti, hogy a számítógépes modell helyes. A világegyetem egy csökkentett modellje. Mit látunk ebből? Azt, hogy van egy alap amihez a fénysebesség van kötve. Az mindig állandó, az alaphoz van kötve. Az egész modellben a tükörpárok mozognak jobbra és balra. Minden objektumban az élet sebességét a manók életének sebességét az határozza meg, hogy az alaphoz képest mennyivel mozognak. Léteznie kell, egy olyan tükörpárnak ami a képernyő jobb alsó sarkában van és "áll". Azért áll mert abban van a legtöbb pattogás kívülről nézve. Ezt belülről nem lehet megtudni.
A Jobbra-balra mérés lehetőségének cáfola épp fura módon az alap rendszernek a bizonyítéka. Ha ránézünk a képernyőre láthatjuk, hogy esetleg ilyen a világ. Egybe az egész rendszer spec.rel. megerősítése és az alap rendszer létének bizonyítéka szerintem. Nem lehet szabadulni szerintem az alap rendszertől. A fény, a fénysebesség ahhoz van kötve, szerintem.
Szerintem ez így alulhatározott, egyelőre annyit gondolok, hogy a végtelen sebességű fény nem fog sem kék- eem vöröseltolódást szenvedni. Ja és a fényórákat egységesen ki kell kapcsolni.
Szerintem az olvtárs szilárdan áll a klasszikus mechanika plusz abszolút nyugvó rendszer alapján, szerinte a specrel csak a fény véges sebességéből származó késleltést jelenti.
Van egy sejtésem, hogy mit az, amit rosszul képzelsz el. Aztán vagy úgy van, vagy nem. Mindenesetre leírom.
Talán a következő a gondolatmeneted. Megy a képernyőn balra egy tükörpár. Ezen ül a küldő manó. Kilő balra egy tükörpárt, meg jobbra is. Ezeken is segéd manók ülnek, megegyezik velük, hogy mindkettő küldjön vissza jelet, mikor mondjuk éppen 10 pattogást számol. Eddig OK?
A balra menő segéd gyorsabb, ezért még laposabb szögben, ritkábban pattan a fény. Ezért a képernyő rendszerében később ér el 10-ig a számolásban. Míg az, amelyiket jobbra küldött, lassabb, így meredekebb szögben pattog a fény. Így gyorsabban ér el 10-ig a számolásban. Eddig is OK?
Te kívülről nézed a képernyőt, és látod, hogy a balra menő még mondjuk csak 6-nál tart, a jobbra menő pedig már 10-nél. Vagyis te látod, hogy nem egyszerre fognak haza üzenni az őket kiküldő manónak. Eddig OK?
Most jön, ahol esetleg beviszed a hibát. (!!!)
Esetleg azt hiszed, hogy akkor ezt a középső manó is így tapasztalja. És akkor, ha így tapasztalná, rájönne, hogy ő saját maga balra mozog a képen, mert hogy a balra küldött segédje később üzen.
Ezt gondoltad?
Csakhogy ez hibás gondolatmenet. A manó nem látja a képernyőt, nem tudja, mi van a képernyő rendszerében.
Nézzük meg, mikor kapja meg az üzeneteket. Az üzenetek is c sebességgel jönnek, ha rádión üzennek. Vagyis előbb jobbról indul egy fénypont a küldő manó felé, majd később balról is indul egy fénypont. Eddig OK?
Na most, a küldő manó szalad a jobb oldali üzenet fénypontja elöl, és szembe fut a bal oldalról indítottal. Vagyis a képernyő rendszerében a jobb oldali fénypont hosszú utat tesz meg, a bal oldali meg rövidet. Mit tesz a matematika, pont egyszerre futnak be. (ezt nem kell elhinned, írd meg a szimulációt, és első kézből tapasztalod meg)
Vagyis a középső manó azt tapasztalja, akár balra, akár jobbra küld manókat, azzal az utasítással, hogy 10 (vagy tízmillió, mindegy) pattanás után üzenjenek, pont egyszerre fut be az üzenet.
Érted ezt?
Ha pedig az egész szituációt Lorentz-vel úgy transzformálod, hogy a küldő manó pont álljon, akkor pedig azt látod a képen, hogy balra is, jobbra is tök szimmetrikusan küldi ki a két segédjét, és azok pont egyszerre, egyforma távolságból üzennek.
-------------
Még egy apróság, ha esetleg tényleg megírnád a szimulációt.
A mozgó küldő manó a saját rendszerében mérve egyforma sebességgel küldi ki a segédeit. Ezek azonban a képernyő rendszerében nem vk-v, vk+v sebességűek lesznek, hanem ezt Lorentz-cel kell kiszámolni. Ha nem így teszel, akkor a küldő manó rendszerében nem egyforma sebességű lenne a két segéd, és elromlana a kísérlete.
Egy adott képernyőn (vagy ami ugyanaz a szimulációban, egy vonatkoztatási rendszerben) teljesen mindegy, ki lőtte ki a tükörpárt. A fénypont sebessége mindig c a képernyőhöz képest, a szöge meg csak a tükörpár sebességétől függ.
Milyen többlet információ van ebben?
Valamit csúnyán félreértesz, de arra se sikerült rájönnöm, hogy pontosan mit. Mikor azt hiszem, már rendesen érted, mindig visszatérsz egy nyilvánvalóan hibás gondolathoz.
Ha mondjuk elképzeljük, hogy van egy tükörpár ami balra megy. Arról a manó kilő balra egy tükörpárt. Abban a képernyőt nézve látjuk, hogy a manó tükörpárjához képest még lassabban történik a pattogás. Mert többet kell oldalra cikk-cakk-olni. A manó a jobbra is kilőtt egy tükörpárt. Az meg így a képernyőt figyelve gyorsabban fog pattogni. Mert a képernyőhöz és a képernyő alján lévő álló tükörpához képest kisebb a sebessége és átlók hossza rövidebb.
Szerintem a az atomórák más időben küldenének vissza a jeleket, hogy kész, leszámolták az fix idejüket. ők is úgy ketyegnek mint a tükörpár.
Hát nem tudom ettől jobban nem tudom szemléltetni.
"Még mindig azt gondolod, hogy megtalálható az abszolút álló rendszer a kísérleteddel?"
Az a rendszer, az a tükörpár található meg talán a bármely rendszerből kilőtt jobbra-balra tükörpárokból ami alul van a képernyőn és a képernyőhöz képest nem mozog. Kell hozzá egy matematika, egy levezetés szerintem.
"Mégpedig olyan c-vel, ami nem a 300 000km/s, hanem a fénypont sebessége a képernyőn a szimulációban"
Stimmel. Itt ez a fénysebesség. Pixelekben. A számítógép az átlók hosszát kezdő vég koordinátáját kiszámolja, de pixeleket kerekíti. A lényeg, hogy az átlókon való "fény" mozgás sebessége mindeg állandó, bármilyen meredekségű az átló. Határesetben függőleges. Akkor áll a képernyőhöz képest az adott tükörpár.
Na de mi van a feltevéssel? A bármely mozgó tükörpárról jobbra-balra a manók által kilőtt újabb tükörpárokkal? Jók-e valamire?
A fénysebesség einsteini állandósága, vagyis az, hogy a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi, csak egy "megállapodás" (vagyis hasraütés) eredménye, semmi fizikai alapja nincsen.
A fény sebessége csakis a fényközeghez képest állandó, és csakis akkor ha a fényközeg homogén. Inhomogén közegben a fénysebesség nem állandó.
A fényközeghez képest mozgó rendszerben pedig még irányfüggő is.
Egy kiegészítés nem árt. A mozgó manók rendszerébe Lorentz transzformációval kell áttérni, különben nem teljesül c álladósága. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt látod - fontos.
Na most nézzünk a számítógép képernyőjére. Rakjuk sorba az egymás fölött jobbra-balra mozgó tükörpárokat. Olyan sorrendben, hogy a képernyő alján van egy "álló" tükörpár, aztán feljebb egy sorral van egy lassan mozgó tükörpár, aztán feljebb ehhez képest egy még gyorsabban mozgó tükörpár. Így tovább. Nehány tükörpár, ami a képernyő felső részén megy a leggyorsabban. Szerintem ugyanez van itt is. Bármely tükörpárhoz választhatunk egy másik tükörpárt amihez vizsgáljuk az idődiletációt. Bármely tükörpáron csücsülő manó ugyanúgy érzékel, mind a fénysebesség ugyanaz, mind az idődiletáció. Szerintem nincs különbség a manók érzékelésében, hogy van egy tükörpár ami a képernyőhöz képest áll. A képernyőhöz képest álló is azt érzékeli mint a többi. Nem tudja, hogy ő a képernyőhöz képest áll. :-) Azt se tudja, hogy mi az a képernyő :-)
