Véleményetekre lennék kíváncsi.Kb. másfél éve át lett alakítva a vályog/parasztházam olyan módon,
hogy egy kis előtér lett építve középre a bejárathoz,a bejárati ajtó így ki is lett véve,
és a mellette levő kb 1 méter széles fal is,tehát az új előtérrel egybe lett nyitva a középső rész.
A lényeg,hogy az ajtó és a fal föl a sárgerendáig meg lett szüntetve,ez kb 2 méter széles nyílás,vagy vmivel több,
és mivel ott a sárgerenda,plusz a tornác gerendája,(mivel az összekötő gerendák kiérnek odáig),
nem lett áthidaló beépítve.Jól van ez így?Így egy összekötő gerenda alatt nincs fal,a két mellette levő gerenda közfalon fekszik föl.Szerintetek?még annyi,hogy ez a kérdéses gerenda a konyhán fut végig,
Gondolom, nem nagy felületről van szó a csempézéskor.... Igy lehet együtt mozog? Nekem a mérök azt mondta, hogy éppen nagyobb hézagokkal és flexibilis fugázóval, mert mozognak-nem nagyon- a csempék a vályogfalon. Ezek szerint nem kell.
Nálam nem lett sehol csempe, sem a fürdőben sem konyhában. Fürdőben középen van fürdőkád, a kézmosó sincs a falon. Konyhában pedig tisztes távolságra van a faltól (kb 1,5 m) a mosogató, Lábakon áll. üdv PJ
És a fal másik oldala legyen szabad, ott tud lélegezni, így nem lehet azt is csempézni. Nálam így ajánlotta a szaki. Hja meg csempe alá vakoláskor szög és drót, jó sok.
Nyugodtan lehet a vályogfalra, tömésfalra is csempét rakni. Korábban azt javasoltam, hogy mindig vendégfalra kerüljön, de ez az egyetlen egy dolog volt, amiben változott a véleményem az elmúlt évek során...
:-)))))
A lényeg: úgy legyenek a csempék felrakva, hogy ne csak a ragasztó tartsa őket, hanem egymásra is támaszkodjanak - azaz ne girbegurbán, csiricsálén álljanak, hanem szabályosan, és minél keskenyebb, vékonyabb fugákkal.
Jó pár éve egy ismerősöm belülről gipszkartonnal borította a falakat. Mondván, hogy olcsóbb és gyorsabb, mint a vakolás. Ma már nem tűnik olcsóbbnak, mint a vakolás... Vizesedés, dohszag, foltok a falakon.
A fal tövébe én szőlőt ültetek-ültettem a tanyán is- egy komolyabb tőke képes naponta nyáron több hektoliter vizet elpárologtatni. A kevésbé napos oldalra koraikat (pl. Néró, Eszter) a napos oldalra mehet pl. Pölöskei muskotály, de még kényesebb fajták is. Nem kell permetezni még az igényesebb fajtákat sem, a fal megvédi.
Nem teszi tönkre a falat, nem vadszőlő, nem emeli meg az alapot, "nem agressziv". Általában a vályogházakat ugy épitették, hogy minden oldalról érje a nap. A tornác beépitése "nem szerencsés" jobb visszaállitani az eredeti állapotot. Nem én találtam ki a "mérnököm" hivta fel a figyelmemet erre. Mondta, ahol sikerül rábeszélnie erre, sokkal jobb lett a ház állapota. üdv PJ
Azért ne túl közel legyenek azok a növények, mert a gyökerek is megmozgathatják a falakat... Amúgy nedvesség ellen is jók, csak okosan. Lukács úr helyett inkább hívtál volna statikust...
Üdv. Megbarátkoztam a vályogházzal, és meg is vettem egy kicsit, 30nm-est, 2 szoba van benne, és egy folyosó féleség. Nagyon jó állapotban, felújítani persze fel kell, de a falak tartó szerkezetileg nagyon masszívak. Vizesednek alul, de inkább a linóleum, PVC padló miatt, az is kockakőre van ráragasztva. :D Nekem nagyon tetszenek ezek a házak. Kihívtam az egyik vályogházas "youtuber" emberkét, Lukács úrat, ő is jókat mondott. Valahol láttam, hogy érdemes kis cserjéket, nagy vízigényűeket kültérre közvetlenül a fal tövébe ültetni, hogy az is elszívja a vizet a talajból, persze nem az összeset. Ez mennyire hatékony? ..illetve téyleg csak a vályogfal felszíne, és attól befelé lévő 4-5cm-es rész látja el a levegő páratartalom szabályzását?
Kényszerűségből de én is kartonoztam a plafont. Az egyik helyiségben padlás nélkül, nem volt más lehetőségem a ferde felületen. A masik helyiségben teljesen hianyzott a födém, nem volt energiám másból csinalni. Mivel újabbnál újabb ötletek jönnek, az épület még tovabnra sem lakható, fűtetlen. Azt gondolom nincs egyenlőre probléma, igaz folyamatos a szellőztetés természetes úton.
Konyhában én az alsó 80centin nem raktam csempét, ha akar ott kiszellozhet az esetleges nedvesség.
Szomszéd faluban 2 gipszkartozott ház. Egyikben közben nem laknak, rohad le ... Másikban laknak, 80-90% pára. Lyukakat csinált közben több helyen a gipszkartonba, igy sikerült levinnie igy 70% körüli párára benn. Korábban éjjel nappal ment a páragyüjtő, s nem győzte öntögetni a vizet belőle. S alig ért valamit. Végül kénytelen lesz leszedni igy is. Többször és sokat beszélgettünk erről, s többször voltam is nála. üdv PJ
Tanácsra lenne szükségem. Vályogházam felújítása közepén tartok. A falakat újravakoltam spec vakolattal. A konyhában a főzőlap mögé szeretnék valami falburkolatot, mert főzésnél a meszelt fal úgyis bekoszolódna. A burkoló nem akar csempét felrakni, mert fél, hogy az agyag alapú vakolat nem tartaná meg a csempe súlyát.
Tervezve van a höszigetelés, csak ez nem úgy megy, hogy csak feldobom. Ha felrakom a hőszigetelést, eléri a stablon szélét, esőtől alig lesz védve a hőszigetelt falszakasz. Szóval előtte, nekünk tetőt kell cserélni/átalakítani ( úgy, hogy amúgy a tetőnk remek állapotban ), hogy a szigetelésen túl lógjon.
A kátránypapírra visszatérve ( vagy nevezzük papírbetétes bitumenes lemeznek ) a vályogházrésznél is kátránypapíros vízszigetelés van. A téglánál is. Fogalmam sincs mikor épült hozzá a tégla rész, de 1961-ben már tuti meg volt.
Amúgy végig a vályogház részen nincs megsérülve a vízszigetelés.
1,5 hét esőzés után ( tegnap itt még kitartóan esett), most éppen 60%-os beltéri páratartalomnál nem látszik a diffuz vizes terület. Tapasztalataim alapján 65-68%-nál már elkezd láthatóvá válni.
Még azt fogom letesztelni, ha tartósan nem esik kinn ( szárazság van), és abba a szobába felemelem a páratartalmat, előbukkan e.
" Ez egy külső szigetelés nélküli tégla fal, meglehetősen hideg oldalon. Kívülről semmi nem látszik a fröcskölt vakolaton "
Tehát semmi köze a vályoghoz... igaz majd egymás mellett vannak.
Szigeteld kívülről hőszigetelő anyaggal !!
" Kátrány papíros vízszigetelés van," olyan már kb. 80 éve nincs. Mivel nincs kátrány !!
Volt helyette az un. csupasz lemezes vízszigetelés .
A lényege : 1 réteg forró bitumen - rá egy réteg csupaszlemez - majd újabb bitumen forrón - rá egy újabb csupasz -lemez. Tehát 2 réteg bitumen és kettő csupasz lemez. A forró bitumen helyett lehet hideg bitumen . az az un. bitumen emulzió.
A csupasz lemezt pedig mióta eltűnt a kátránypapír, azóta annak becézik.
De már ez is a múlt. Ma különféle nehéz lemezeket alkalmaznak vízszigetelésre--- a lényeg hogy rá olvasztják a felületekre.
A kátrány papír egyébként elkorhad úgy 25 év alatt. Jó legyen 35.
Az egyik házamat anno 1932 -ben a mesterek ( ??? ) úgy vízszigetelték, hogy az egy méteres kátránypapír tekercseket harmadolták, tehát 33 cm , azt rátették a falra... a 38 -asra - két oldalt 2. 2 cm szigeteletlen sáv. A víz ott vígan jött felfelé.
De hát a mestereknek már a sírjuk sincs meg.. kinél reklamáljak ?? Tehát a közvélekedéssel ellentétben ... régen is voltak simlisek !!
Kátrány papíros vízszigetelés van, megmérjük a nedvességtartalmat.
Burkolatra visszatérve: padlófűtés van.
Még az jutott eszünkbe, hogy anno ott olajláb volt, amit hőlegfúvóval szedtünk le. Lehet e az, hogy ott maradt valamennyi az olajlábból beívódva a falba, és esetleg ott maga a pára nem megy át? Ezért látszik hol jobba hol kevésbé a folt? Pl. most szakadt az eső egész héten. Amikor 62%-os pára volt nem volt annyira intenzív a folt mint pl. 76%-nál.
- a téglafal alatt valószínűleg van vízszigetelés (az alá azért már raktak anno, annyit tudtak, hogy nem szabad kihagyni). Azonban valami miatt ezen a részen sérült, elszakadt, eltört a szigetelés, és itt fel tud szivárogni a víz a falba. Ezt úgy tudod megállapítani, hogy levered a vakolatot egy kis területen itt is, és ott is, ahol száraznak látszik, és megméred a fal (nem a vakolat, hanem az alatta lévő fal) nedvességtartalmát. Olyan falnedvességmérőt használj, amit minél mélyebben be tudsz szúrni a falba.
Ha jelentős a különbség, akkor ez van.
Ha nem ez az oka, akkor a vakolat szívja fel valami miatt itt a nedvességet. Ezt viszont nem tudod javítani csak vakolatcserével. Vályogházaknál mészhabarcs vakolatot ajánlanék, de ez nem az - itt nem akarok mondani semmit, ezerféle anyag van...
Megjegyzem, nem jó ötlet az a zárt padlóburkolat, az alatta lévő párát a falhoz nyomja.
Vályogházunknak van egy későbbi tégla hozzáépítése. A téglán cementes vakolat van. Van egy diffúz kiterjedésű vizes jelenségünk, amire nincs ötletünk, hátha nektek van.
Ami vizesedésünk volt anno a vályog részen, az típusosan padlózattól indult, felfele kúszott. Ezeket megszűntettük. De ez a foltos kiterjedés rejtély.
Ez egy külső szigetelés nélküli tégla fal, meglehetősen hideg oldalon. Kívülről semmi nem látszik a fröcskölt vakolaton. Fentről víz szintén nem szivárog be. Száraz időben halványodik, esős időben erősödik a megjelenése, de kiterjedése foltos megjelenése nem változik. Kívülről csapódó víz sem éri, vízvezeték sem megy ott a falban. Kinek, mikor jelent meg ilyen?.
Anyagi (és idődbeli) megfontolásból szerintem előbb próbáld meg lemosni - ha mégsem válik be, akkor hőlégfúvó (azzal nem egyszerű a cirádákból és a sarkokból eltávolítani a festéket, a van üveg, akkor az is elpattanhat, ráadásul lassabb is)... Utána a festés előtti munkálatoknál is kevesebb dolgod akad majd, mert nem kell majd a teljes csiszolási sorrendet végigvinni, elég lesz egy 240-es papírral 'áttörölgetni'.
De ha rám hallgatsz, akkor afféleképpen cselekedsz, ahogyan te látod jónak. :)
Szerintem nem fog tetszeni a válasz, mert ha hármat-négyet készít el a mester az ajtókból, akkor olcsóbban ki fog jönni darabárban az egész, mint ellenkező esetben.
Köszi a részletes választ. Sajnos 3 réteg festékkel kell elbánnom. Veszek egy hőlégfúvót és megpróbálom azzal. Na meg máshol is hallottam már ezt a hideg zsíroldós dolgot, ezt is megpróbálom.
Az ajtót nem akarom megmenteni, mert felújítva sem tetszene.
Kíváncsiságból majd kérek ajánlatot a helyi asztalostól, vastag vagy vékony tokra és ajtóra. Ha nem nagyon elrugaszkodott, akkor egy ajtót bevállalok, a többit majd később. De van egy olyan érzésem, hogy elég hamar zátonyra fut a kapcsolatunk.
erenda,és bent középen a boltív?
. 
