Azért nézett úgy ki, hogy csak 1948-ig vannak a bajai házasságok, mert az új megjelenítés alapértelmezésben csak tíz sort mutat. Ha 100-ra állítod, akkor látszik, hogy 1952-ig vannak.
Az FS-en (titokban) indexelték már az 1949-1952-es filmeket (5581814 és 5581815), de nincs az adatbázisban se Borbás Kálmán, se Simon-vagy-Kovács Klára.
Kedves Kutatótársak! Keresek egy Borbás Kálmán – Simon Klára házasságot Baján, 1949-ben, vagy 1950-ben. Az FS-ön csak 1948-ig vannak fenn a bajai házassági bejegyzések. A menyasszony családi neve esetleg Kovács. Van ötletetek?
AmazingGecko: Sz. Hédi azt mondta az interjúban, hogy a születési anyakönyvi kivonatában Szentandrássynak írták az édesapja nevét. Tehát elvileg valamikor korábban kellett volna lennie a névváltoztatásnak. Nem olyan könnyű utánanézni, főleg ha az ember, akinek megváltozott a neve még él. 1930 előttről léteznek adatbázisok ezzel kapcsolatban. Én is egyetértek hor-váthyval, családi legendának tartom az Andrássy-Szentandrássy váltást, interneten rákeresve nem találtam nyomát. Szinte minden családban vannak családi legendák, nem nemzetiségfüggő. Az biztos, hogy Sátoraljaújhely életében szerepet játszottak a Szentandrássyak és az Andrássy grófok (Gyula és Manó) is, különböző időszakban. (Több Szentandrássy és Andrássy család is létezett, hogy Hédi és István melyikhez tartozott, nem tudom.)
Érdeklődnék, hogy Szentandrássy István és Hédi vezetékneve eredeti vagy felvett?
Hédi szerint az Andrássy grófoktól származnak. Szerintem ez oltári nagy kamu, de ez csak magánvélemény. A cigányok szeretnek nagyot mondani, idegen tollakkal ékeskedni.
>> Egyébként érdekes, hogy itt Rezsnyák néven említik, a sírkövön is az van felvésve, ugyanakkor az adonyi házassági anyakönyvben 1801-es bejegyzésben Resnyák van. <<
Zöngés mássalhangzó előtt az s hang maga is zöngés zs-vé hasonul ejtésben. Ennek megfelelően számos ilyen névpár adódik, pl. Osvát(h) ~ Ozsvát(h), Kézsmárki ~ Késmárki*. A helyesírás XIX. sz. végi kikristályosodásáig és az anyakönyvezett alakok állami megmerevítéséig az alkalmazott írásmód egyéni választás kérdése: nincs különbség az azonos ejtést tükröző különböző írásformák közt (mint pl. i ~ y, t ~ th stb.).
Adott esetben a zs-s alak az etimológiailag elsődleges, vö. morva-szlovák Režňák, amely a nyelvjárási cseh-morva-szlovák režný ’rozsos, rozsból való, rozs-’ melléknév származéka. Magyar anyanyelvű egyházfinál az s-es írásmód az egyszerűsítéssel magyarázható: a hallott idegen nevet így kevesebb betűvel lehet rögzíteni.
* Ezt az írásmódot támogatta az a hagyomány is, amit @JPmiaou: említett, t. i. a nagyon régi magyar helyesírásban az s betű a zs hangot is jelölte, vö. a Jósika (ejtve: józsika), Dessewffy (ejtve: dezsőfi) történelmi családneveket. A XIX. sz.-ban azonban az s és zs megkülönböztetése már stabil, kivéve az ilyen hasonulásos eseteket, ahol a név etimológiai alapját (vagy íráshagyományát) a lejegyző nem ismeri, így abból nem tud az elsődleges formára következtetni.
Augusztusi hír, de én csak most olvastam a geni.sk-n, és hátha másnak is újdonság: októberben megkezdődött a kárpátaljai anyakönyvek digitalizálása. Színes, nem az ömlesztett fekete-fehér, ami jelenleg is elérhető. https://forum.geni.sk/viewtopic.php?p=45521#p45521
A linkek nekem is ugyanazt mutatják, mint JPmiaou-nak, de én is köszönöm az új adatbázist, mert én is találtam benne családfakutatásban eddig keresett, de nem talált újdonságokat.
Sajnos nekem a győri könyvtár linkek mind "Hiba: érvénytelen állapot"-ot adnak, de szerencsére a bal felső sarokban található "Kezdőlap" link/gomb működik, tehát tudok magamnak keresni. Köszönöm a számomra-új forrást!
(Az 1912 feb. 25-i Győri Újság a házasságok között sorolja, hogy "Tekese Mihály rk. gyári munkás és Idei Rozália rk., tanuk Meindl Dezső és Kállay Győző" -- gondolom, az a feltételezés, hogy ez helyesen Fekete?)
Gyászjelentést nem találtam, de a győri újságok vasárnaponként megjelenő anyakönyvi hírei közt ott van felsorolva Fekete Antal és neje halála is, valamint Fekete Mihály és felesége házasságkötése. Ha nagyon ritkán is, de előfordultak gyászjelentések, vagy köszönet a temetésen való részvételért, többnyire fekete keretben.
Fekete Mihályék: Győri Újság, V. évfolyam, 45. szám. 5. oldal, 1912. 02. 25.
Serák János bejegyzésében azt hiszem, az ismétlőjel mindkét felette levő szóra vonatkozik, azaz el volt látva szentségekkel, és kolerában halt meg (ugyanúgy, mint majdnem mindenki az oldalon).
Rezsnyák Katalin bejegyzésében is az áll, hogy a szentségekkel "elláttatott".
Hogy hogyan/miért lett a Resnyákból Rezsnyák, legalább két dologra tudok gondolni. Az egyik, hogy a régebbi magyar írásmódokban az s betű egyaránt jelölhetett zöngétlen (s) vagy zöngés (zs) hangot; a _zs_ használata csak valamikor az 1600-as évek vége tájt kezdett elterjedni. A másik, hogy hangtanilag kevés a különbség a Resnyák és a Rezsnyák között, tehát könnyen előfordul, hogy mindkét kiejtés használatban volt, vagy legalábbis egyik sem volt kizárható, tehát az írnok hallásától vagy emlékezetétől függött, hogy mit írt le.
(Arra nem találtam megfelelő kereső-kifejezést, hogy a zs betű történetében hova fér a 's használata.)
Szabad itt örömködni egy kicsit - a száraz segítségkérés mellett?
Tegnap az unokahúgommal - akit sikerült megdumálni arra, hogy jöjjön velem, és megmutathassam neki az általam megtalált ősei sírjait mindenfelé az országban - teljesen véletlenül megtaláltuk a szépszüleim sírját Szelevényen.
A kutatásaim során már tavaly év elején megtaláltam a házassági bejegyzésüket Adonyban, de se a születésükről, se a halálukról semmi infóm nem volt. Megtaláltam hét gyerekük születésijét - köztük az ükanyámét is, akinek a sírját előtte való nyáron találtam meg ugyancsak Szelevényen.
Szó szerint ugráltam örömömben ott a temetőben!
A legtávolabbi ősünk sírja, amit megtaláltunk, és ami valószínűleg egyáltalán létezik. Apám vonalán pl már a dédszüleim sírja sincs meg.
Alig tudtuk kisilabizálni mi van ráírva, felét nem is sikerült ott. Csináltam egy csomó részletfényképet róla, azokról könnyebben el tudtam olvasni a halálozási dátumokat.
Annak alapján már gyorsan meglettek a halotti bejegyzések a csépai könyvben.
Meg tudnátok mondani, mi lehet abban az oszlopban, aminek a címe: "El vala é szentségekkel látva v sem"? A rubrikába ismétlőjelet írtak, felette pedig, ha jól olvasom az van írva, hogy eltávozott cholerában.
Akkor most ez azt jelenti, hogy ő is kolerában halt meg?
Ennél szintén nem tudom elolvasni azt az oszlopot, hogy "El vala é látva szentségekkel v sem"....
Segítenétek?
Egyébként érdekes, hogy itt Rezsnyák néven említik, a sírkövön is az van felvésve, ugyanakkor az adonyi házassági anyakönyvben 1801-es bejegyzésben Resnyák van.
Ugyanígy a gyerekeik születési bejegyzései is:
Első gyerek, János 1802
Második gyerek, az ükanyám, Katalin 1803
és az általam utolsónak talált Erzsébet 1818. Mindenhol Resnyák Erzsébet az anya.
Sziasztok, nem tudja valaki esetleg, hogy a 2022-es Nobilitast honnan lehetne megszerezni? Érdekelne egy rész belőle, de nem találok belőle sehol sem, se könyvesbolt, se antikvárium…
Köszönöm:)
Első gyerek, János 1802
Második gyerek, az ükanyám, Katalin 1803
és az általam utolsónak talált Erzsébet 1818. Mindenhol Resnyák Erzsébet az anya.