Kíváncsi vagyok, ha a MOL befejezi a polgári anyakönyvek fényképezését akkor felrakják az internetre vagy csak a levéltárak számítógépein lehet majd megnézni, kinézem belőlük a másodikat.
Fene tudja. Annak mi értelme volt, hogy az egész országban végigfényképezhették a polgári anyakönyveket, csak Pest megye nem engedte? Máshol is lehetnek bekattant emberek. Vagy rájöttek, hogy mennyire keresett manapság az ilyesmi, és inkább pénzért akarnak közzétenni saját adatbázist.
Én is találkoztam már ilyennel. Az tudom elképzelni, hogy az érintett település nem járult hozzá, hogy publikálják az anyakönyveket a neten, és leszedette.
Én csak katolikus anyakönyvben láttam és szinte kizárólag rekatolizációs névsort. Ez viszont azt is jelenti, hogy, aki pl. katolikusnak született, az akár reformátusként is meghalhatott.
Ez megjelenhetett a családon belül is, az egyik gyerek maradt katolikus, a másik áttért.
Nagyon köszönöm. Én is itt akadtam el kb 2 éve. Azóta keresek.. mar kigyüjtöttöm az ország összes Hangyál nevü emberét, Nyúlon találtam 1720-ban leghamarabb. A nagypapám öccse szerint ( meghalt 1971 ben), és inkább az unokáitól tudom) eredetileg Németországból került a Dunántulra egy nagy család, és utána széledtek szét, mert nem volt egy helyen annyi munkalehetőség.És eredetileg nem is Hangyálnak hivták őket, de azt nem tudjuk, hogy mi volt.
Van aki Baranya megyét is emliti, de most Gyulán nézem oldalanként a RK anyakönyveket, mert elég sok elirás van az indexelésben. Egyelőre ennyi.
Részemről nagyon köszönöm a segítséget. Nagyon úgy néz ki, a korábbi emlékek nem pontosak az eredetivel kapcsolatban. Egy 1715-ös Rimaszombat városából való lakos névsort találtam tegnap, keresztnév Sámuel is van közte, több is. Azt nem tudom hol, de talán meg lehet találni, hogy Karcagra településkor milyen vezetéknév-ből lett Rimaszombati. Anyakönyvben így bátrabban keresek - keresünk vissza, jó eséllyel hátha lenne valami. Eddig az 1769 miatt nem néztem, illetve az FSearch keresője sem adott nekem találatot.
Megjegyzem, pár napja lettem a keresés részese. Az eddigi munkát végző Rokon itt, 1780-nál akadt el.
Az eddig kapott forrásokat át fogom tanulmányozni, próbálok kis szerencsével további információt találni.
Az AdatbázisokOnlineon van két új 1848/49-es adatbázis, az egyik veszteségi adatbázis, a másik hadműveleti iratokat (sok más mellett) tartalmaz.
StephanusHan: A Hangyal ág talán még rejtélyesebb, mint az Eberhardtok. Én sem találom István keresztelését, pedig Gyulán született a házassági bejegyzés szerint. Ha jól írták, akkor lehet örökbefogadás, vagy István törvényesítve lett, esetleg ők is két nevet használtak, mint az Eberhardtok. Gyulán ekkortájt egy házaspár, a Hangya(r)-Szeredi jöhetett szóba, mint szülők, a szintén pásztor (opilio) férj halotti bejegyzése szerint Veszprém megyei. De semmilyen kapcsolatot nem találtam István és köztük. A gyulavári és gyulai adóösszeírások sem segítettek, azokban az években, amelyekbe belenéztem nem találtam az Eberhardtok és Hangyálok nyomát. (Ami persze nem jelenti azt, hogy nem laktak ott.) Azt hiszem csak akkor lehet majd előrelépni, ha meg lesz István halotti bejegyzése Gyulán, Sarkadon, vagy máshol.
hor-vathy: Én úgy tapasztaltam, hogy az izraelita áttérteket azért általában beírták az anyakönyvekbe, a különböző keresztény felekezetekhez tartozókat ritkábban. A keresztelési anyakönyvbe kerültek, de volt, hogy külön részbe "kaptak" az anyakönyvön belül, ahová az áttérteket jegyezték be. Néha vezettek kitértek részt is. Azt hiszem az áttérésről értesítették az előző felekezet papját is, mert olvastam olyan bejegyzést, ahol a lelkész szidja egy másik város plébánosát, amiért az a haldoklót áttérítette.
Zoltán 1971: A karcagi református házassági anyakönyvbe belenézve, János már 1748-ban a városban lakott, akkor kötött házasságot. Sámuel egyik lánya (Sára) ugyancsak 1748-ban lett megkeresztelve. (Rövidítették a nevet: R. Szombati.) Tehát ekkor már mind a ketten Karcagon éltek. Az 1760-as összeírásban benne van János. Győrffy István a Nagykunsági krónikában ezt írja róluk a karcagi templom építésével kapcsolatban: „Szabó György, az új főbíró a 300 aranyat felvitte Pozsonyba és ott a parochusok generálisa cassájára lefizette 1746. augusztus 12-én, s az egri püspök nyugtázta. A következő esztendőben hozzáfogtak az építéshez. [...] A vasmunkát Rimaszombati Sámuel és János uraimék, sőt a prédikátori széket is ők készítették saját költségükön. A toronyórát Rimaszombati Sámuel, a templom fakerítését 1754-1755-ben madarasi ács Gőz István csinálta.” Tehát valószínűbb, hogy a templom építésével kapcsolatban kerültek Karcagra. Örsi Julianna könyve szerint Sámuel ott volt 1766-os karcagi tanácsi jegyzőkönyvben, mint lakatos.
Segítséget, tanácsot szeretnék kérni. Rimaszombat városából származik a családom, és valószínű, az 1769-es református - katolikus konfliktus után költözött át JNK Szolnok megyébe, Karcagra egy testvérpár, szinte biztos, hogy János és Sámuel. János lakatos, Sámuel földműves volt az itteni emlékezet szerint. Karcagon az első felmenő Rimaszombati Sámuel néven 1780-ban szerepel Rimaszombati Sámuel és ismeretlen anya gyermekeként.
Ha 1769-71 közt költözött át a testvérpár, esetleg a konfliktus következményei elől menekülve, talán, szerintem valószínű, Rimaszombaton volt, lennie kellene egy feljegyzésnek, listának, a kitelepültek, érintettek nevéről.
Jó esetben, a személynév egyezés alapján a testverpár így beazonosítható lehetne. Ezzel kapcsolatban kérnék segítséget, tanácsot a jártasabb tagoktól.
Nagyon köszönöm. Ezeket én is megtaláltam, csak az a helyzet, egyelőre azt keresem, ill. azt is, hogy az apai oldalról az egyik szülő Hangyál a másik Eberhart. De az a helyzet, hogy a dédnagypapa Hangyál János,akinek nagyapja Stephanus Hangyál, nagyanyja Eva Eberhart volt, akinek apja Adamus Eberhart, a dédnagymama Kemény Rozália , akinek apja Michael Eberhart, apja Adamus Eberhart, anyja Reichart Anna . Tehát a két ág összefonódik, Azt keresem, hogy Éva Eberhart és Michael Eberhart testvérek voltak-e. DE Évanal a halotti bejegyzésben semmi adat, azonkivül, hogy kb hányéves volt és özvegy. Új-Panátnak már néztem az anyakönyvi bejegyzéseit, de elég kuszán vannak, (páros, páratlan oldal egymásután), és több Eberhart család is van, Adamus is több.
De elég sok az elirás, családon belül is, az Eberhartokat 3 féleképpen is irják.
Valószinü Uj-Panát lesz a következő végigbogarászás...
Igen, nem Újpanádon született Éva. Két lehetőség van, az egyik, és ez a valószínűbb, hogy a mai Románia területén született, és mivel az ottani anyakönyveknek csak töredéke van fenn a Familysearchön, olyan helyen keresztelték, aminek az anyakönyvei nem érhetőek el. A másik, hogy nagyon félreindexelték. Éppen ezért néztem meg Gyulán, hogy laktak rajta kívül Eberhardtok, vagy sem. Tudjuk, hogy az apja Ádám és pásztorkodással foglalkozott. Egy bizonyos Eberhardt Ádámnak, aki pásztorkodással (opilio) foglalkozik, született két gyermeke (1831 és 1834) Gyulávárin. Az életkora is megfelelő, és igen valószínű, hogy ő Éva apja. Az anya személyében nem lehetünk biztosak, de a gyulavári-i kereszteltek anyja Reinhardt Anna volt. A feleség 1841-es halála után Ádám újraházasodott és Sarkadra távozott, ahogy később a Hangyál család is. Az újpanádi családnál az apa neve és foglalkozása Eberhard Ádám és pásztor (opilio), az anya neve Reinhardt Anna. Ahogy előttem is írták a pásztorok sokat vándoroltak. A gyulai keresztelési anyakönyvekbe belelapozva, az 1820-as években is vannak benne vári-i születésű gyerekek, tehát Kálniczky jól írta a könyvében, 1830 előtt a vári-i születésű római katolikus gyerekeket Gyulán jegyezték be. (Az Eberhardok néha a 'Kemény' nevet is használták.)
Köszönöm, ez nekem is megvan. Csak visszafele akadtam el az időben. De sajnos a férj halálozási bejegyzését sem találom. Sarkadon, Herpa pusztán laktak, de hogy ő hol halt meg, az is kérdés....
A feleség halottija is megvan, 1878. Ott becsültként adták az 1826-s születési évszámot.Viszont özvegynek írták, ami szerint az utolsó gyerek és a feleség
A választ köszönöm. A férj Stephanus Hangyál , a feleség Eva Eberhart. Annyit találtam meg, hogy mint irtam 1841-ben házasodtak össze. A sok-sok gyerek Gyulán és Sarkadon született. Ők megvannak. Csak sehol nem találom a szülők születési helyét. Eberhartokat találtam Új-Panáton, de egyik sem volt korrekt. Az anyakönyben mindkettő vári születésünek lett irva, de kb. 20 év születési bejegyzést néztem végig Gyulán és Sarkadon, de sajnos nem találtam egyiket sem. De lehet, hogy az egyháznál lett elirva, mint jó pár esetben .A levéltáros, akit kérdeztem, azt mondta nézzek utána hogy a környéken hol volt r.kat.templom, ahol volt anyakönyvezés is. De sajnos elakadtam. Annyit tudok, hogy Stephanus kb. 1822 ben, mig Eva kb. 1825-26 ban születhetett. Ha valakinek ötlete, várom....
Faragó-Bekényi: Egy profi családfakutatónál olvastam, hogy 1830-tól meg van neki a névmutató (az oldal alján, Segédletek a családfakutatáshoz), próbálj nála rákérdezni, hogy a korábbi időszakból is létezik az index, hátha válaszol. https://www.multkutatas.hu/csaladfakutatasrol/
StephanusHan: A kiskunmajsai gyerek születési évét elírtam, 1819.
Köszönöm a választ! Nekem csak annyi infóm van, hogy létezik egy névmutat a házassági anyakönyvekről a hiányzó időszakból. Hogy ez teljes vagy csak részleges arról sajnos nincs információm.
A szolnoki levéltári másodpéldányok már közelebb vittek a megoldáshoz, de azok is "csak" 1827-től elérhetők .
papamac: Az asszonyvásári reformátusokat Éradonyban anyakönyvezték. Az Erdélyi Genealógiai Társaságnál tényleg meg vannak a ref. anyakönyvek képei 1881-ig. Kevésbé ismert, de az AdatbázisokOnline-on elérhető néhány Bihar vármegyei anyakönyv (magyarországi és ma már Romániához tartozó, elsősorban izraelita, de láttam közte reformátust is) indexelve. Éradony nincsen közte.
StephanusHan: Kálniczky könyve szerint az 1820-as években is Gyulán jegyezték be a vári-i lakosokat. A feleség családfáját te készíted a Familysearch-ön? Ha nem, akkor aki készíti, aszerint a családnak Újpanádon is született gyermeke, a szülők neve és az apa foglalkozása alapján igaza lehet. Sajnos nem igazán csatolt forrásokat és helyneveket, így kissé nehézkes lesz beazonosítani hol talált rájuk. Kihagyta a kiskunmajsai gyereket (1817), itt is azonos a szülők neve, de nem biztos, hogy tényleg ugyanaz a család.
Faragó-Bekényi: A névmutató az 1803-1806-os időszakot is tartalmazza? Azt most olvastam, hogy 1830-1852-ig biztosan létezik.
A jászárokszállási házassági névmutatót keresem 1803-1852 közötti időszakból. Tudomásom szerint az eredeti anyakönyv megsemmisült, bár ez nem hivatalos infó. 1827-től a szolnoki levéltárban megvannak a másolati példányok, de nekem 1803-1806 közötti időszakból kellene adat sajnos. Elvileg létezik egy névmutató a házasságokról ebből az időszakból. Meg van ez valakinek esetleg?
Itt új vagyok, de már negyedik éve küzdök a családfámmal. A kb. szépnagyszüleim 1841-ben házasodtak össze Gyulán. A férj gyulai születésü, Vári lakos, a feleségnél csak annyi, hogy vári urasági számadó birkás hajadon lánya. Váriban az 1820 as években nem volt római katolikus anyakönyvezés. Gyulán végignéztem több száz anyakönyvi bejegyzést, de egyiket sem találtam . Sarkadon volt kat. anyakönyvezés, de ott sem volt beirva. Valakinek valami ötlet, hogy hol keressem? A segitséget előre is köszönöm.
"Az Érmelléki adatok talán fenn vannak" -- valahol lehet, hogy igen, de az biztos, hogy nem az FS-en; a Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rmell%C3%A9k) csak romániai településeket sorol Érmellékben.
Itt az index-fórumban keresve biztos előkerül amit már mások írtak a román állam jelen anyakönyv-fényképezési törekvéseiről. Ezenkívül az amerikai Ancestry cég (fizetős) weboldalán vannak erdélyi, többnyire szász városi anyakönyvek, és ne feledjük az Erdélyi Genealógiai Társaságot, amit a weboldaluk (http://erdelygen.uw.hu/index.php) szerint a boldogult Kocs János helyett Kocs Irén visz tovább.
