1. A 8-10 ezer év a jégkor végi 3 nagy árhullám utáni tengerszint válozások elemzésekor merült fel, mint tárgyalási szempont
2. Egy idő után végre találtam egy teljesen korrekt hivatkozást, amelyben egy marokkói amatőr kutató mutatott fényképeket a marokkói megaiitikus emlékekről. Itt előkerült az első számú gyanúsított helyszín a Daniken által látott kikötői mómóra:
"A "Ménész Kamra" (Ménész Chamber) fogalma egy alternatív régészeti elnevezés..." Esetleg tudsz adni linket, oldalakat, ahol ezt a roppant érdekes fogalmat használják Gízával kapcsolatban, mert kíváncsivá tettél? Szeretnék olvasni róla.
A francia Jean-Patrice Goidin és csapata mikrograviációs vizsgálatokat végzett a Nagy Piramis körül és alatt az 1986-1992 közötti időszakban. A mikrograviációs technológia lényege, hogy a kőzetek sűrűségének apró változásait méri, így képes kimutatni a föld alatt lévő üregeket vagy más anomáliákat.
Goidin mérései egy érdekes sűrűségváltozást mutattak ki a piramis alapzata alatt, nagyjából 15-20 méterrel a felszín alatt. A mérések alapján ez az anomália egy spirális vagy csigavonalszerű járatrendszerre utalt, ami a piramis középpontja felé haladt. A feltételezett járat szélessége körülbelül 5 méter lehetett.
Azonban fontos megjegyezni néhány dolgot:
A felfedezést sosem sikerült fizikailag igazolni fúrásokkal vagy más közvetlen módszerekkel
Az egyiptomi hatóságok nem adtak engedélyt további invazív kutatásokra
Más geofizikai módszerekkel nem sikerült egyértelműen megerősíteni a járat létezését
A "Ménész Kamra" (Ménész Chamber) fogalma egy alternatív régészeti elnevezés, amely a Nagy Piramis és a Gízai fennsík környékén létező földalatti kamrákat vagy rejtett struktúrákat jelöl. Ezt a kifejezést azok az elméletek használják, amelyek szerint a piramis alatt vagy annak közelében található olyan titkos vagy nem teljesen felfedezett kamrák, amelyek rituális, építészeti vagy más ismeretlen célokat szolgáltak volna.
Bár a "Ménész Kamra" hivatalosan nem ismert tudományos elnevezés, és nincs egyértelműen bizonyítva, hogy valóban létezik ilyen struktúra, a kifejezés elsősorban az alternatív régészeti elméletek és a geofizikai vizsgálatok, mint például a georadaros felmérések során észlelt anomáliák köré épült. Ezek az anomáliák olyan lehetséges föld alatti járatokat vagy kamrákat jelölhetnek, amelyek a piramis építéséhez vagy egyéb célokhoz kapcsolódhattak a történelem korábbi szakaszaiban, és azokat a kutatók próbálják feltárni.
A "Ménész Kamra" tehát egyfajta szimbolikus vagy elméleti kifejezés, amely a rejtett történelmi emlékek iránti kíváncsiságot és a piramisok, illetve a gízai komplexumok titokzatos aspektusait tükrözi.
Az 1990-es években több kutató is végzett geofizikai és georadaros vizsgálatokat a Nagy Piramis környékén, és néhány eredmény arra utalt, hogy a piramis alatt lehetnek ismeretlen üregek vagy járatok.
Jean-Patrice Goidin francia mérnök és csapata mikrogravitációs felmérésekkel próbálta kimutatni az eltérő sűrűségű területeket, és ennek alapján egy anomáliát észleltek a piramis alatt. A mikrogravitációs mérések segítségével lehetséges üregeket vagy üres terek jelenlétét lehet detektálni, mivel ezek eltérően viselkednek a gravitációs térben.
Ezzel párhuzamosan más kutatások, például a japán Waseda Egyetem által végzett georadaros és elektromágneses vizsgálatok is utaltak rejtett szerkezetek lehetőségére a Nagy Piramis alatt. Azonban ezek az eredmények nem vezettek feltáráshoz vagy megerősített bizonyítékokhoz, mivel a hivatalos egyiptomi régészeti hatóságok nem engedélyeztek nagyobb ásatásokat ezen a területen.
Ez nem Ramy Romanyról szól, hanem azokról az ötölésekről, meg "korolásokról", amiket itt előadsz (bár egy sem eredeti), hogy Gizában mikor miről állapítod meg, hogy nem épülhetett a 4. dinasztia idején, és persze ránézésre! Most meg ez a "Ménész Kamrája"... hogy miket tudsz?!?
Én ezt ugyanúgy elmondhatom, hogy inkább hiszek Mark Lehnernek, Stadelmannak, mint neked, aki összevissza állítgat a tudománnyal összeegyezhetetlen verziókat Egyiptom történetéről, marokkói 8-10 ezer éves kikötőkről, majd egy nagyobb blama után rendszeresen törli magát az indexen.
"Gondolj csak bele, hogy mennyi felfedezetlen kincset rejthet még ez a homok magában. Mennyi, mennyi rejtett titokra bukkanhatunk ezek alatt a piramisok alatt!" - mondja Ramy Romany a film végén.
A heliopolitákkal volt ő és becses neje kapcsolatban. Sokat tudunk erről, pedig gyűlölt fáraó volt, aki elutasította a régi isteneket. Kitörölték nevét az élet könyvéből.
A szuper munkatábor v. munkáskörlet ugyanúgy híres lehetett, legalább egy vésetet megért volna, hogy milyen kellemes a munka a titkos projekten és milyen nagy túljelentkezés volt. Részemről a görögök. 🤩
Ha egy ősibb kultúra fa- vagy agyagépítményeket használt, akkor ezek lebomolhattak. Az egyiptomiak később eltakaríthatták az esetleges korábbi építmények maradványait, ahogy a piramisok előtti sírok fölé is újabb sírokat építettek.
Elképzelhető, hogy az eddigi ásatások nem a megfelelő helyeken történtek. A fennsík feltárásának jelentős része még mindig nem teljes, és vannak lezárt területek is ("Ménész Kamrája", "Caviglia-akna", A Szfinx alatti üregek. A fennsík délebbi és nyugatibb részein lehetnek még feltáratlan struktúrák, amelyeket hivatalosan nem kutattak át teljesen.
Az biztos, hogy nem minden titok tárult még fel a Gízai-fennsíkon. Van még mit ásni, feltárni bőven.
Gízában nem lehet annyira mélyen semmi sem, hiszen a gízai plátó maga is szikla, amit itt-ott némi föld és homok borít. A sírok sosem a homokba, földbe vannak, hanem a sziklába vájt aknákban, alagutakban. Milyen mélyen ásásról beszélsz? Rég elő kellett volna jöjjön egy 8-10 ezer éves civilizáció maradéka, ha lenne. De nem tud elő jönni, ami nincs. Ez a nagy büdös helyzet. Az nem kronológia, hogy nézegeted a képeket, és ez vagy az neked "sokkal régebbinek tűnik", mint a 4. dinasztia. Gyakorlatilag ennek már semmilyen lehetősége nincs.
Nem biztos, hogy a Hafré piramis alapjainál látható gránitborítás egy vele megegyező alapterületű piramist gyűrűz körbe. Ez lehetett csak az alapemelvény, és azon belül a kisebb létesítmény. Egy jóval kisebb létesítményre építkezés még nem jelent szégyellni való plágiumot Kheopszéknak.
Felvethetem azt is, hogy a Varjú Fala előtti kikötőben üzemelt valami gigantikus fűrészgép, ami a gránitlapokat hozta méretre. Az ilyen fűrészről születtek már elképzelések. Mint ez a hatalmas, tíz méter átmérőjű körfűrész. Ennek hulladékát, porát, forgácsát vitték át a kapun egy-egy gödörbe. Itt persze nem csak gránitot szeleteltek, más köveket is.
Göbekli Tepét bizonyítottan szándékosan betemették. A gízai piramisokat nem szándékosan temették be, hanem idővel homok és törmelék rakódott rájuk. A Szfinxet többször is kiásták az évezredek során, ami mutatja, hogy a homok folyamatosan betemette. Ideje jelentős részét a homokba temetődve töltötte, illetve a Szfinxtől nyugatra található kőbányák nagyrészt felfogták a lezúduló csapadék jelentős részét, mégis az árok nyugati és délnyugati falán jelentős vízerózió nyomai mutatkoznak. Ha a Szfinxet már az óbirodalom idején (Kr. e. 2600 körül) teljesen beborította volna a homok, akkor az utána eső csapadék nem érhette volna közvetlenül a kőzetet, tehát nem okozhatta volna ezt a mély eróziót. Ha viszont a vízerózió korábban történt, akkor az azt jelentené, hogy a Szfinx már egy sokkal esősebb korszakban is a felszínen volt, vagyis sokkal régebbi, mint az óbirodalom.
A régészet rendkívül hiányos tudomány, hiszen a régészeti leletek döntő többsége elpusztul az idő során. Az ókori Egyiptomban a Nílus áradásai sok területet elmostak és betemettek. Egy 8-10 ezer éves kultúra nyomai lehet, hogy egyszerűen nem maradtak fenn vagy mélyen a föld alatt vannak.
Az írás kialakulása nem minden fejlett kultúra esetében előfeltétele az építkezésnek és mérnöki tudásnak. Göbekli Tepe (kb. 11 600 éves) monumentális építményekkel rendelkezik, de nincs ismert írásos nyoma.
A megalitikus Stonehenge és más ókori szerkezetek építői sem hagytak írott feljegyzéseket.
Na jó, de a gránitport én nehezen hiszen, hogy a víz lehozza, már a súlyánál fogva is, majd egy-egy gödörbe gyűjti a fal mellett több ponton. Ha ez agy lenne, úgy végig kellene lennie a fal mellett 200 m hosszan.
Kicsit hasonló csodaváros volt, az Ehnaton alapította Ahet-Aton, az új főváros, ami csak vagy tíz évig üzemelt. Annak terveit nyilvánvalóan olyan adeptusok alkották, akik olyan régi iskolákat jártak, melyeknek az ilyen városalapítás a kisujjukban volt.
"De írtam is, hogy a falut többször áradás pusztította a leletek szerint:"
Így a hozzáértők által fennen hirdetett árvíz elleni védmű koncepció kuka...
S miután a vádi alsó részén van a falu, - amit egy valószínűleg később épített - védmű véd nyugatról és délről a magaslatról lezúduló víztől, könnyen lehet, hogy a gránittörmeléket is a víz hordta le a Menkauré komplexumból, s rakta le a Varjú-fal nyugati részén.
Amúgy a fal szerepe továbbra is tisztázatlan, és sehogyan sem illik bele a képbe... Márpedig senki nem áldoz rengeteg energiát agy ilyen semmire sem jó, funkció nélküli építménybe...
A Göbekli Tepéhez hasonlóan a gizai piramisok is egy lezárt valami, ahogy a Szfinx előtti templomok is. A piramisokból vett szerves minták, ezek mint a vakolatokból, az építőkövek közti malterból származnak, a piramisok belsejéből és külsejéből. A piramis alsó részéből és felső részéből. Egyszerűen lehetetlen lenne, hogy egy évezredekkel korábbi civilizáció építette volna ezek alsó részét vagy egészét, és a 4. dinasztia idején csak "renoválták" volna ezeket. Egyrészt az egyiptomi néphagyomány is nekik tulajdonította ezek építését, ahogy a papi irodalom is. Kheopszot a görög utazók idején már megvetették, nyilván kipofázták volna, ha csak "lopta" a piramisát.
A Szfinx előtti felújításáról szóló nevetséges érvelések se mm vehetők figyelembe, egyrészt a karbon-datálások miatt, másrészt a józan logika miatt, mint arról Bert Thurlings holland kutató írt könyvében: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=167023376&t=9000303
Arról nem beszélve, ha lett volna egy civilizáció 8-10 ezer éve Gízában és Egyiptomban az ő sírjaikat is meg kellett volna találni, ahogy találtunk más 10-20-30 ezer éves csontokat, sőt 70 ezer éveseket is, hiszen az itteni talaj aránylag jól megőrzi ezeket. Főleg az írásukat hiányolom, hiszen ha nem jutottak el az írásig, úgy nem is lehettek olyan civilizáció, kik pontos mértékrendszert alkottak volna, amivel kitűzhették ezen építmények alapjait, meghatározhatták méreteit.
Dettó ugyanaz a helyzet a Szfinx és annak környezete esetén, mint a baalbeki trilithonos építkezés kapcsán: a vita eredménye döntetlen. Mindkét félnek igaza lehet. Senki sem tudja ma a Földön, hogy a nagy baalbeki monolitok, illetve a Szfinx és templomainak magteste melyik kultúra hagyatéka.
Mindkét esetben a bizonyítékok kétértelműek, és a végső igazság valószínűleg még felfedezésre vár. Egyelőre csak valószínűségekről beszélhetünk, de nem abszolút igazságról.
Menkaure piramisa harmadáig gránit borítása van, de szintén gránit borítása volt Khephrén völgytemplomának, Khephrén piramisának az alsó 3 szintig, aztán a Nagy Piramis felső kamrái, azaz a Királyi Kamra és a könnyítő kamrák falai szintén gránitból vannak.
Én sem találtam gránitra utaló írást. Így csak a Menkauré komplexum törmeléke jöhet szóba, mivel az a legközelebbi hely, ahol gránittal dologoztak, s minden bizonnyal el kellett takarítani valahova az ott keletkezett törmeléket.
