Köszönöm. Végül a nagyapám halála után nem egészen három nappal bejelentette, hogy nem akarja tovább folytatni. Érdekes élmény volt, de legalább tudom hogy nem szeret.
Szerintem is ezt akarta. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de ne fuss olyan vonat után, ami úgysem fog felvenni. Az élet nagyon rövid.:) Biztosan fiatal vagy még, annyi minden áll előtted.... Sok szerencsét is sikert kívánok hozzá neked.
Ez nekem is átfutott az agyamon. Két és fél hete nem láttam, időközben a barátnőjére - aki állítólag már az agyára megy - háromszor is sikerült időt szakítania, én meg itthon ülök egyedül. Az is furcsa, hogy minden apróságon felhúzza magát, illetve a személye elleni támadásnak veszi őket. Ma is volt egy ilyen banális vitánk amivel elérte hogy lemondjam a holnapi randinkat. Talán ez volt a célja.
Érdekelne, hogy hozzátartozóként hogyan lehet megbírkozni a helyzettel. Lassan két éve vagyunk együtt a barátnőmmel, az utóbbi időszakban kényszerűen távkapcsolatban élünk. Fél éve ezelőtt sajnálatos módon munkanélküli lett, a helyzetet súlyosbítandó rögtön utána egy olyan élethelyzettel került szembe - költözés, gyermekelhelyezés -, amit nem tud megoldani, ezért egyre mélyebb depresszióba süllyedt.
Mostanra eljutottunk arra a pontra hogy teljesen bezárkózott. Minden erőfeszítésem ellenére már nem keresi sem a társaságomat, sem az alkalmat hogy mikor találkozhatnánk. Rendszeresen eltűnik fél napokra, aztán odavet pár sort, amivel el van intézve kommunikáció, miközben még egy hónapja is legalább 1-2 órát beszélgettünk és mindig találtunk alkalmat arra, hogy legalább hetente kétszer együtt legyünk.
Egyszerűen nem tudom, hogy mivel tudnék a segítségére lenni. A távkapcsolat egyébként is nehéz dió, mindkét fél részéről extra erőfeszítést igényel. Terveztük hogy összeköltözünk, de a helyzetéből fakadóan képtelen megtenni a szükséges lépéseket. Próbáltam már a szakorvosi segítség felé terelgetni, de nem hajlandó elmenni.
A jelenlegi folyamatokba bele van kódolva a teljes elhidegülés. Mit lehet ez ellen tenni?
Komoly bipoláris beteg vagyok, és szerintem a tüneteket egy igazi szakember és nem kontár, tudja simán diagnosztizálni, nem kellenek hozzá semmilyen tesztek.
Ha nem felejtem el, ezt most meg fogom kérdezni áteremtől, mert neki semmilyen tesztek ne kellettek, pontosan tudta, mi a gond, pedig a súlyos depresszió volt a legfőbb diagnózisom.
Legutóbb a kórházban, ettől teljesen függetlenül - pszichológus hallgatóknak segítettünk - készített velem egy hölgy Szondi tesztet is, ami nagyon tetszett. Volt MMPI teszt is. Sajnos, egyiknek sem tudtam meg a végeredményét, mert haza kellett jönnöm.
hát ez az, miért nem töltettek ki tesztet? velem is mindig kitöltetnek teszteket, ha hosszabb idő után újra megyek, és abból azért kikövetkeztető, h vannak legalább bipol. tendenciáim vagy sem. (a vicc az, h sima depim ellenére bipolárisnak vagyok kategorizálva, a gyógyszerek miatt:)
A Magyar orvosok nehezen ismerik fel a mániás depressziót , pláne depressziós szakaszban . Diagnosztizálni úgy lehet , hogy erre vonatkozó teszteket töltetnek ki a betegekkel . Ez alapján megtudják állapitani , hogy sima depressziórol vagy mániás depressziórol van e szó .
szia! sajnos ebben nem tudok tanácsot adni, csak kérdezek vmit. nem értem, hogy amikor depressziós szakaszban eljutott orvoshoz, miért nem bipolárra kezelték? hiszen eleve más gyógyszereket (is) kellett volna adni neki.
2011-ben diagnosztizáltak mániás depresszióval. Egészen kicsi korom óta kissebb-nagyobb megszakitásokkal jártam pszichiáterekhez . 5éves koromtól 31 és féléves koromig csont sovány voltam . A szorongás , a sok stressz teljesen felemésztett a miatt nem tudtam hizni . Az életem maga volt a pokol , még mielött nem kaptam meg a végső dianozist . Lamolep200, 100, és rivotrilt szedek . Pár hónapja még paroxátot is kellett szednem , de azt már nem kell .
kérlek adjatok tanácsot, hogyan lehet valakit erősen mániás szakaszban orvoshoz vinni? anyámról van szó, 10 éve mániás depressziós, de csak depresszióval kezelték, mert mániásan sosem lehetett orvoshoz küldeni, így a család kibekkelte a felhangolt szakaszokat. azonban ezek egyre durvábbak, azonnal orvos kéne, de persze nem lehet vele beszélni. ha nem közveszélyes (egyelőre), hogy lehet kórházba vitetni?
Sziasztok! 33 eves ferfi vagyok. Depakint szedek. Arra gondoltam hogy ha lenne koztetek Kecskemeti akkor talalkozhatnank,beszelgethetnenk,baratkozhatnank. Egyutt biztosan tullephetnenk a korlatainkon. Konnyebb lenne olyan emberrel beszelni ezekrol a dolgokrol aki nem csak elkepzelni tudja,de erti is mirol van szo. Lanyokkal is szivesen ismerkednek. :) Nem jo a magany.
Közben spekuláltam, és még valami fontos eszembe jutott:
Nem csak én vélem úgy, hogy a táplálkozás, meg az életmód megbetegítő lehet.
Van egy nőszemély, nevezetesen egy forradalmár lekületű, eredetileg neurológus orvos is, aki már figyelemre méltó sikereket ért el azon gondolat mentén, hogy a táplálkozásunk, és ennek folytán a bélflóránk megváltozott összetétele tehető felelőssé sok olyan nyavalyánkért,
amelyeket hibásan a géneknek, meg a mai megváltozott környezetnek tulajdonítanak:
A doktornő gondolatai, írásai, és eredményei szerintem legalábbis figyelemre méltók, valaki más így ír:
A szerző rendkívül jól elmagyarázza, hogyan működik az emésztőrendszer és hogyan tesszük tönkre azt a különböző ételekkel és életmódunkkal. Mindez hogyan öröklődhet tovább a következő generációkra. Ismerteti azt is, hogy a különböző betegségek és állapotok hogyan és miért alakulnak ki és elmagyarázza, hogyan gyógyíthatjuk meg az emésztőrendszerünket és hogyan javíthatjuk természetes módon az immunrendszerünket és általános egészségi állapotunkat.
Nem vagyo neked megfelelő delikvens, csak itt a fórumon egy régi bútordarab...értsd régebben többször írtam és több talin is résztvettem....
egy szó mint száz: saját megfigyelés alapjan arra szeretnélek kérni, hogy ha lehetőségtek engedi a glutén érzékenységre igyekezzetek rákérdezni.
Nyomós okom van feltételezni, hogy esetemben a paleolit diétára való átállásnak,
nevezetesen a GLUTÉNMENTES étrendnek komoly hozzájárulása van a tünetmentességemhez...
tej-tojás-halevő vega vagyok.
(mondjuk ha teszem azt cukorbetegségről, vagy pláne fenilketonúriáról mesélnék: hogy egy diéta, bizonyos anyagok kerülése segített, sokkal meggyőzőbbnek hangzana...mindegy a régi barátaim legalább kaphatnak némi támpontot,
szerintem a glutén az én számomra komolyan mérgező.
Beutalt az új doki jöv.hét szerdától nappali bejárósnak.8-ra megyek,4-kor végzek.Beállítják a bogyókat,foglalkozások,terápiák.Most kaptam convulexet,hátha jobban bírja a gyomrom,mint a depakine-t.
Ma kb. 10cigit nyomtam el magamon...nem bírom levezetni a feszültséget.
Pszihiáterem nagyjából tojik rám,próbáltam,de nem sikerült cserélnem (Kaposvár).
Hangulatstabilizálón gondolkodok,de úgy nézem nincs több fajta,ami segítene.
Depakine-től folyamatosan hányok,gyomoerősítővel is.
Karbamezapintól allergiásrohamot kaptam.
Lamotrigin semmit nem ért.
Kapok ugyan antipszihót,de az utóbbi két hét maga a pokl páromnak is,de kitaet,mint mindig:(
Legszívesebben szanaszét vagdalnám magam,olyan fájdalmakat okoznék magamnak,hogy utána fel se bírjak kelni.Csak múljon el ez a belső feszültség és kínlódás...Már az égést sem tudom,hogy magyarázom ki melóba.
Sokáig szemvedtem én is a depressziótól, sok orvosnál voltam, úgyhogy tudom, hogy nem könnyű jót találni. Akihez most járok, ő nagyon bevált nekem, persze ez egyén függő.
Ha kell az elérhetősége, szívesen megadom, csak szóljatok.
Kedves fórumozók! Horváth Lili pszichológus hallgató vagyok, és a kutatásunkhoz keresünk önsebző, vagy korábban önsebző résztvevőket. Ha tudtok és szeretnétek segíteni abban, hogy ezt a témát jobban megismerjük és megértsük, a horvathlili.elte@gmail.com címen tudtok elérni. Ha titeket közvetlenül nem érint a kérdés, de ismertek valakit, aki szerintetek szívesen részt venne a kutatásban, kérlek osszátok meg vele is ezt a lehetőséget, hogy minél több érintetthez eljuthasson az információ. Köszönöm, Lili
Kedves Másik Kanga!Írod, hogy 3-4 éve nem voltál ilyen rossz paszban. A férjem is bipolár , ő sincs túl jól, pedig jól volt már. Állatokkal foglalkozom . Azt kell mondjasm, hogy ők sincsenek jól. Olyan frontrendszerek vonulgatnak át felettünk és olyan gyors a váltakozás, hogy ezt bizony minden élőlény megérzi. Nem mellesleg november óta alig alig sütött ki a nap. Biztos vagyok benne, hogy ha végre stabilizálódik az időjárás és kisüt a nap akkor minden működni fog újra.
