Az alföldi betyárvilág fontos színtere 240 éves pusztuló Halápi Csárda
A Halápi Csárda 1778-ban épült a mai Vámospércsi út mentén, amely abban az időben Szatmárnémetit és Budapestet összekötő fő közlekedési útvonal volt.
Annak idején a csárdában is igazi ,,betyárélet" zajlott. Elmondások szerint a csárda alatt alagútrendszer húzódott, amit a csárda pincéjéből lehetett megközelíteni. A helyiek szerint az alagútnak két vége volt, amely a felszínre vezetett, az egyik a közeli erdőbe, ami körülbelül 50 méterre volt a csárdától, a másik vége 150 méterre, ahol most tehenészet található. A csárdából csak néhány lépcsőfok vezetett az alagútba, így gyorsan tudtak menekülni a betyárok.
Az alagutat, mikor lent jártam a pincében, befalazták (lásd a pinceképet). A 240 éves épület tetőzete rogyadozik. teljesen elhagyatott a pusztulás vár rá. Sajnálom.
Egy a maga korában hírhedt, de ma már kevésbé közismert dél-alföldi betyár, Babáj Gyurka (valódi nevén Papp György 1834-1868) és bandájának kérészéletű tündöklése és bukása:
A Babáj-banda 1868. áprilisában hallatott először magáról és ugyanabban az évben augusztus 5-én Novák csendbiztos már le is lőtte a bandavezért és egbgyik társát.
4 hónap kb., ennyi volt.
Most mondhatnám ironikusan, hogy így jár mindenki, aki a bűn útjára tér...
Szentesi akkor egyenlő mint Gönczi kettő. Azaz, mit irtál és köszönöm neked, Toroczkait támasztja alá, hogy tiszta kompilláció, mert ebben uj eredmény 0.
A Gönczi könyved megvan neked is, pár hozzászólással alább belinkeltem.
Megvan? :)
Ez azt jelenti, hogy Szentesi összeollózta, és ahol uj eredmények vannak, az csak Berta lehet.
Nagy Pálról nincs túl sok a könyvben, kb. 2 oldal.
1810-1815 között született, de születésének pontos ideje és helye ismeretlen. Részt vett a szabadságharcban, majd két ízben is besorozták kényszerrel a császári hadseregbe, de mindkétszer megszökött.
Már viszonylag idős fejjel, 40-45 éves korában, kétszeres katonaszökevényként adta a fejét betyárkodásra.
Bandát szervezett és nemcsak Somogyban, de a szomszédos vármegyékben is raboltak.
1856 és 1859 közöttiek a rablásai a források szerint.
Az idő előrehaladtával egyre kegyetlenebb, egyre durvább módszereket alkalmazott. Gyanítható, hogy kőkeményen alkoholizált is.
Jónéhány gyilkosság is fűződik a banda nevéhez, ezért írtam, hogy tkp. rablógyilkosok voltak.
Néhány rablását részletesen is ismerteti a Szentesi-könyv, de nem túl részletesen.
Haláláról csak annyit ír, amennyit korábbi hsz-emben én is.
Meg azt, hogy talán föladta valaki a pandúroknál.
Mondjuk ezzel nem mondott nagyot, ezeknél a betyároknál szinte mindig akadt valaki, aki föladta, elárulta őket: vagy mert megelégelték a garázdálkodásaikat vagy akár bosszúból, féltékenységből stb.
Meg hogy a sírja a mai napig megvan, a kóbor cigányok sokáig gyülekezőhelyként használták.
Ma szimpatizánsok és turisták tartják rendben a síremlékét.
oksi és várom, az se baj, ha csak azt derited ki, hogy Gönczi 2 :)
a Bertára kiváncsi vok..... ő uj kutatásokba kezdett és a levéltárak anyagának számitogépes feldolgozása sokat jelenthet az adatok eléréséhez.
Göncz a könyvében azon sopénkodott, hogy miért nem kezdte el valaki a kutatást 70 évvel előbb, sokkal többet tudnánk.
De elég lett volna, ha Ő kezdi el fiatal tanár korában, mert 1865-ös születésével még Juhász András, Séta István és Oroszlán Pál kortársa volt, nem beszélve arrol, hogy pont születése elött 1862-64 lötték le illetve akasztották fel a legtöbb Somogyi betyárvezéreket (Kutyás, Patkó, Gelencsér, Bregán).
Szentesi Milazzoban nem érhető el, de ha bele tudsz kukkantani a könyvbe, mennyivel mond többet mint Gönczi? A Gönczi könyvet itt linkelve pár hozzászólással alább megtalálod.
Szentesi Toroczkaival puszipajtások voltak de annál inkább társszerzők is (Rózsa Sándor könyv).
Azonban Toroczkai (a Jobbikos, Ásotthalom polgármestere), az nyilatkozta egy előadásában, fenn van itt a Youtube-on is, hogy a Nagy Betyárkönyv csupán kompilláció.
Ezzel kacsolatban néhány kérdés:
"Palibetyár" (Mészáros aka Nagy Pál) születési dátumát s helyét kideritette-e? Gönczi nem tudta.
A halála pontos leirását, ki lütte le, mikor, hányan etc. kideritette-e? Gönczi idejében az 1860-as bűnügyi akták "eltüntek" azóta meglettek-e?
Másik érdekesség, Berta Gyula rendőrszázados 2002-ben ujra irta a Somogyi betyárkönvet, ismered, ő szerintem hozott rengeteg uj adatot? Ez sincs meg....
Szentesi Zöldi László könyvében elolvasható a valós életrajza.
Amikor betyárnak állt, talán még illett rá a társdaalmi igazságtalanságok ellen lázadó, igazságosztó betyár hagyományos kliséje, de később közönséges rablógyilkossá süllyedt.
Kőkeményen ivott, főleg töményet és egyre durvábban adta elő a bandájával, a környékbeli lakosság is félt tőlük.
Teljesen megérdemelten egy pandúrjárőr végzett vele tűzharc közben, amikor őt és a bandáját lesből meglepték a visnyeszéplaki szőlóhegyen.
Ez kitérő volt, de vissza Somogyhoz. Elszármazásom előtt, még gyerekként, sokat játszottunk errefelé.
A Somogyi betyárok között a legismertebb, de a legtitokzatosabb is.
"Palibetyárként" közismert betyárról amit tudunk, az inkább a legenda. Azt mesélték a helyiek róla, hogy nem fogta a puskagolyó és ugy tudták megtölteni, hogy a puskacsóbe pipaszárat tölötttek. (Ennek aztán lehet olvasni néprajzi könyvekben mindenféle varázsváltozatát. :)
Amit tényleg ismerünk róla, azt Gönczi Ferencnek köszönhetjük, és azt is csak inkább a bünügyi feljegyzésekből.
Halála körülményeit a nép megősizte, tűzpárbaj a Zselici szőlőkben (ez mint látod, ma erdő, akkor szőlőhegyek voltak itt). Talán 1860-ban történt.
Érdekes, hogy Somogybol, pontosabban Somogy és tágabb környezete: Somogy., Zala, Baranya 600 betyárt ismerünk Gönczi által, de csak 4-nek maradt itt fenn a sirja. A legtöbbnek sosem volt sirja......
A "Palitemető" szövege, hétha nehezen olvasható: A vármegye katonája/Lábanyomát sokat járta/Nagy Pál/Akit megölt a pipaszár
Abban az időben elterjedt volt egy tudományos divat: "A fejformából, koponyaformából, adódik a jellem, többek között a bűnözói hajlam." aZ ELMÉLET MEGALKOTÓJA, Ő volt Cesare Lomboroso. Nézeteit, azóta megcáfolták, de abban a korban, ez divatos nézet volt. Itt olvashatsz róla, kifejezetten érdekes és fontos is:
Mi sem jöhetett jobban, mint egy ember, akinek apja is akasztófán végezte, testvére is (András) és ő maga is betyár volt. Persze Herman Ottó nem talált semmi „bűnöző jegyet” Rózsa Sándor levágott fején, és Lenhossék professzor sem. De ez miatt, Rózsa Sándor fejét jónagy tulzással azt lehetne mondani, akkora rajongás övezte mint valamivel később Einstein agyvelejét.
Az elt ett fejnek a világháboru során nyomaveszett. Aztán mi lett vele, mi sem, nyilván valahol szétszedték, belőle ma egy koponyatető maradt fenn a bűnügyi muzeumban. Hitelességét alátámasztja az a begyógyult kb ujjnyi hotpadás, ami Rózsa Sándor első elfogásakor keletkezett. Egy harcias amazon a betyárvezért (férjét védve) a balta tompább végével fejbekólintotta. Csak igy tudták elfogni. A balta okozta sérülés begyógyult, de nyoma máig is látszik a koponyatetőn, a homloktájékon.
Jó magam is elolvastam jó pár törvényszéki feljegyzést...azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük,hogy nem csak a Dunántúlon....de az egész országban sem gyakran használták az iratokban a betyár kifejezést...az csak inkább a köznyelvben volt használatos és a nótákban! Másik dolog...Rózsa Sándor fej nélkül!? Ezt még soha nem hallottam...tudnál erről esetleg bővebben valamit? Mi lett a fejével? Ki vágta le? Miért?
Ritka az ö-zés. Ebben a régioban születtem és soha nem hallottam. Persze előfordulhat és néprajzos adatgyüjtök és rásegithettek hogy a gyüjtött anyag népieschebb (autentikusabb) legyen.
Igazábul azért , mert nincs alapja. Szülöföldemen, amitöl azota kb 1000 km-re meszebb kerültem, rengeteget jártam a régi temetőket. Ami meglpett, hogy a 19. századi sirok tulnyomorészt németek, német névvel és német szöveggel Szomajomtól (ma Kaposfő), Rinyakovácsin át egész Kishárságyig.
Van/volt jelentős számu horvát kisebbség. Magyart elvétve találtam eben az időben a régióban. A magyar itt átvett nyelv lehet (Belsö Somogy és Zselic), amit történeti adatok is alátámasztanak (törökdulás 90%-os pusztitással járt errfele és a maradék népesség is jelentős részben asszimilálódott) amit nemcsak a Zselici Szulimán falu jelez, de a török hodoltság után számos Mohamed, Ali etc. családnév (magyar családnév) is feljegyeztetett. A népi nyelv Somogyban német kifejezésekkel volt erőteljesen szennyezve, amit nagyszüleimnél is megfigyeltem.
A javitásodat köszönöm, amugy ugyan itt a Gonczi könyvben, irja, hogy a betyár szót Somogyban nem használták, inkább a zsivány, haramia etc. volt használatban.
Köszönetképp néhány foto ami ide tartozhat, igaz nem Somogy.
Rózsa Sándor sirmeléke, a hajdani betyárvezér itt nyugszik, fej nélkül.
Ugyancsak a képeken a Szamosujvári börtön, itt halt meg Rózsa Sándor TBC-ben.
Sajna a börtön ma is börtön, jelen állapota a Rózsa Sándor kori állapot (ez a m,ásodik átépités).
Legrégibb állapotában Martinuzzi Fráter György kastélya volt, a reneissance faragványok, késő gót boltivek ma is megvannak ebből a korból, de elzárt terület. A várat (ma börtön) a régi temető veszi körül, ez látogatható.
Miért ne lett volna betyár...szerinted volt különbség betyár és rablógyilkos között? Én úgy tudom, hogy a betyár is rabolt és néha gyilkolt is! Az más dolog hogy a Dunántúlon a hatóságok nem használták a betyár kifejezést....attól még a mai értelemben véve az volt. A Gönczi könyv is betyárokként emlegeti Gelencsért és bandáját! És ö-ztek is néha arrafelé...bizonyítsa ezt pont a Gönczi féle könyvben egy vers...amely a Dunántúlon íródott!
Patkó István és Patkó János szülőháza Vásárosbécen Zselicben Somogy és Barany határán ha jól emléxem a nagyobb Zselici uttol ami Gálosfát összeköti Lipótfával ágazik le egy földut délre, de ez szerintem ma már nem áll. Kaposvári Muzeum gyüjteményéből fotoztam.
Gróf Ráday Gedeon (1829-1901) magyar nemes, katonatiszt, végigharcolta az 1848-1849-es szabadságharcot.
1868-1871 között az Alsó-Tisza-vidék királyi biztosa.
Ebbéli minőségében rövid 2 év alatt teljesen felszámolta a hírhedt dél-alföldi betyárvilágot, vitatott módszerekkel, ahogy az előbb belinkelt blogbejegyzés is írta...
E szerint az oldal szerint 1868. december 8-án történt, az éjszakai szolgálatban, ráadásul nem az első, hanem az utolsó magyar vonatrablás volt.
Részletesebb a leírás, de hozzáteszem, hogy állítólag egymásnak ellentmondó beszámolók keletkeztek az esetről, ezért a mai napig nincs tisztázva, hogy hogyan is történt pontosan ez az eset:
A somogyi Gölöncsér (Gelencsér) József betyárról gyűjtök információkat. Kérem, hogy ha valakinek megvan Gönczi Ferenc könyve, akkor kérem írjon egy levelet, mert szeretnék kérni néhány adatot:
