Keresés

Részletes keresés

23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68603
Mégis betonból készültek a piramisok? 2006. december 11. FigyelőNet, SG.hu

Egy amerikai tanulmány szerint az egyiptomiak betont használtak a nagy piramisok építéséhez, ami ha igaz, akkor évezredekkel megelőzték az építőanyag feltalálóiként számon tartott rómaiakat.

Ha a fenti elmélet ismerős volna, az nem a véletlen műve, a vitás tanulmány ugyanis egy korábbi, az 1980-as évek közepéről származó kutatáson alapul, melyet egy francia anyagtudós, Joseph Davidovits végzett el a piramisokból és környékükről származó mintákon, hogy megállapíthassa, az építéshez természetes vagy mesterséges anyagokat alkalmaztak-e az ősi egyiptomiak.

Davidovits arra a következtetésre jutott, miszerint a piramis tömbjeit a helyszínen alakították ki mészkő részecskék és egy kötőanyag keverékéből, ami miután formákba öntve megszilárdult, felvette a természetes mészkő jellemvonásait. A hagyományos nézet szerint a piramisok hatalmas építőkockáit a közeli bányák kőtömbjeiből faragták ki réz eszközökkel, majd miután a piramishoz vonszolták, ott hatalmas rámpákon görgették a helyükre, a beillesztést pedig ékekkel és emelőrudakkal oldották meg.

A philadelphiai Drexel Egyetem kutatói Michael Barsoum anyagmérnök professzor vezetésével letapogató és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatoknak vetették alá a mintákat, kielemezve és összehasonlítva ásványtanukat a közeli területekről származó nyers mészkő mintákkal. Az eredmények szerint az építéshez használt anyag ásványi arányai eltértek minden ismert mészkő beszerzési forrásétól. Ennek legegyértelműbb jele az amorf SiO2 (szilika), az üledékes kőzetekben a SiO2 ugyanis szinte mindig kristályos formában van jelen, érvelt Barsoum professzor a Discovery News tudósítójának. Hozzátette, hogy a piramisokból származó egyes kalcit és dolomit mintákban megrekedt vízmolekulákra bukkantak, ami ugyancsak nem nevezhető természetes jelenségnek.

A kutatók meggyőződése, hogy a tömbök legalább 20%-a esetében egyfajta mészkő betont, úgy nevezett geopolimert alkalmaztak az építők, elsősorban a belső és külső burkolat, valamint a piramis felsőbb régióinak kialakításához.

Ezzel megerősítették Davidovitsot, aki maga is kielemezte az anyag összetételét és elkészített egy saját mészkő alapú beton receptet a Saint-Quentinben található Geopolimer Intézetben. Az ő kotyvaléka kovaföldből, dolomitból és mészből tevődött össze, ami vízzel keverve egy agyaghoz hasonló anyagot eredményezett. Ezzel a francia kutatónak sikerült is néhány nap alatt egész szép betontömböket előállítania, míg egy, méreteit tekintve piramisnál is alkalmazható tömb elkészülte pontosan 10 napig tartott.

A formába önthető betonnal elvethetők azok a meredek rámpák, melyeken az ősi építőmunkásoknak emberfeletti erővel kellett feljuttatniuk a gigantikus köveket a piramisok csúcsaira, az egyiptomi régészet helyi mindenható vezetője, Zahi Hawass azonban "valószínűtlennek" titulálta és elvetette az elméletet. Azzal érvelt, hogy a betont rendkívül széles körben alkalmazzák a piramisok restaurációs munkálatainál, azaz szerinte a kutatók már a felújított kövekből vették mintáikat, ezt azonban Barsoum professzor találta nevetségesnek, mondván annyira azért nem ostoba, hogy ne tudja megkülönböztetni a helyreállításokhoz használt modern anyagokat az ősi kőzetektől.

Más geológusok nem cáfolják egyik felet sem, szerintük egyértelmű, hogy a tömbök egy része természetes, míg egy másik hányaduk nem, azonban számukra az ősi beton feljuttatása is legalább olyan rejtélyes munkafolyamatnak tűnik, mint a kész tömbök felszállítása.

23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68602
Na ezt mégegyszer mert igy nem jó
Előzmény: 23 negedi (68601)
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68601
2006. december 11.   Ma: 7°C Holnap: 4°C <!-- Ma 17 C Holnap: 23ºC --> kedvencek

Olvasott cikkek törlése Minden cikk törlése

belépés segítség

<!-- function validate_login00() { var valid = true; output = ''; output += 'Nem írt be:n'; if (document.reg00.eusername.value.length < 1) { valid = false; output += 'felhasználónevetn'; } if (document.reg00.epassword.value.length document.reg00.backurl.value=document.location.href;

A szolgáltatás igénybevételéhez kérjük, jelentkezzen be!

Felhasználónév:

Jelszó:

<!-- --> <!--

<!-- OK
Ha még nincs regisztrált felhasználóneve és jelszava, kattintson ide >

 BUX   EUR   Bluechipek  <!---->

23546 pont

68.53 pont 0.29%

EUR/HUF: 256.20 USD/HUF: 194.35
CHF/HUF: 161.17
GBP/HUF: 378.88
EUR/USD: 1.31

MOL 21950   0.06% OTP 7965   0.58% RICHTE 39250   0.48% MTELEK 989   0.1% TVK 0   0.% EGIS 26360   0.26%

Forrás: NET Média Rt.

Részletes tőzsdeadatok

<!---->  

Címlap FN 56 Bemondó Videó 24 óra hírei Belföld Külföld Gazdaság Pénzközpont Sport Karrier Kkv Tech-Tudomány Kultúra Média Utazás Archívum Szolgáltatások

<!-- -->

get_element = document.all ? function (s_id) { return document.all[s_id] } : function (s_id) { return document.getElementById(s_id) }; var figyelo_ddn_timer=0; var figyelo_ddn_state=0; // 0up 1movedown 2down 3moveup var figyelo_ddn_height=1; function figyelo_ddn_down(clear) { if(clear) clearTimeout(figyelo_ddn_timer); if(figyelo_ddn_state==2) return; figyelo_ddn_state=1; var div=get_element('figyelo_ddn'); if(figyelo_ddn_height160) figyelo_ddn_height=160; div.style.height=figyelo_ddn_height+'px'; var img=get_element('figyelo_ddn_img'); if(img) { img.src='files/_fn_2005/figyelo_ddn2.png'; } if(figyelo_ddn_height==160) { figyelo_ddn_state=2; } else { setTimeout('figyelo_ddn_down();',10); } } function figyelo_ddn_up(clear) { if(clear) clearTimeout(figyelo_ddn_timer); if(figyelo_ddn_state==0) return; var div=get_element('figyelo_ddn'); if(figyelo_ddn_height>1) figyelo_ddn_height-=4; if(figyelo_ddn_height<1) figyelo_ddn_height=1; if(div) { div.style.height=figyelo_ddn_height+'px'; } var img=get_element('figyelo_ddn_img'); if(img) { img.src='files/_fn_2005/figyelo_ddn1.png'; } if(figyelo_ddn_height==1) { figyelo_ddn_state=0; } else { setTimeout('figyelo_ddn_up();',10); } } function figyelo_ddn_up_d() { figyelo_ddn_timer=setTimeout("figyelo_ddn_up(1);",6000); } <!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->  

Cégtár Kalkulátorok Nyelvlabor Adatbánya Törvénytár Hírvivő RSS

Konferenciák 2006 Konferencia extra Jelentkezési lap

Hírek Címlapon Hozam Sikervállalkozás

Előfizetés Hírek Interjú Marketing

P { margin-top:0px; margin-bottom:14px; } var betu_meret=11; var betu_min=10; var betu_max=13; function getRefToDiv(divID) { if( document.layers ) { //Netscape layers return document.layers[divID]; } if( document.getElementById ) { //DOM; IE5, NS6, Mozilla, Opera return document.getElementById(divID); } if( document.all ) { //Proprietary DOM; IE4 return document.all[divID]; } if( document[divID] ) { //Netscape alternative return document[divID]; } return false; } function set_size(id,size) { var item=getRefToDiv(id); if(item) { if(item.style) { item.style.fontSize=size; } else if(item.fontSize) { item.fontSize=size; } } //window.alert('size '+size); } function betu_alap_1572344198() { if(betu_meret==11) return; betu_meret=11; set_size('cikk_lead_1572344198',betu_meret); set_size('cikk_body_1572344198',betu_meret); FontCookieSave(betu_meret); } function betu_minusz_1572344198() { if(betu_meret==betu_min) return; betu_meret--; set_size('cikk_lead_1572344198',betu_meret); set_size('cikk_body_1572344198',betu_meret); FontCookieSave(betu_meret); } function betu_plusz_1572344198() { if(betu_meret==betu_max) return; betu_meret++; set_size('cikk_lead_1572344198',betu_meret); set_size('cikk_body_1572344198',betu_meret); FontCookieSave(betu_meret); }

Mégis betonból készültek a piramisok? 2006. december 11. FigyelőNet, SG.hu

Egy amerikai tanulmány szerint az egyiptomiak betont használtak a nagy piramisok építéséhez, ami ha igaz, akkor évezredekkel megelőzték az építőanyag feltalálóiként számon tartott rómaiakat.

cikk küldése nyomtatás betűméret:

<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->

A beton használatát mégsem a rómaiak találták fel? Ha a fenti elmélet ismerős volna, az nem a véletlen műve, a vitás tanulmány ugyanis egy korábbi, az 1980-as évek közepéről származó kutatáson alapul, melyet egy francia anyagtudós, Joseph Davidovits végzett el a piramisokból és környékükről származó mintákon, hogy megállapíthassa, az építéshez természetes vagy mesterséges anyagokat alkalmaztak-e az ősi egyiptomiak.

Davidovits arra a következtetésre jutott, miszerint a piramis tömbjeit a helyszínen alakították ki mészkő részecskék és egy kötőanyag keverékéből, ami miután formákba öntve megszilárdult, felvette a természetes mészkő jellemvonásait. A hagyományos nézet szerint a piramisok hatalmas építőkockáit a közeli bányák kőtömbjeiből faragták ki réz eszközökkel, majd miután a piramishoz vonszolták, ott hatalmas rámpákon görgették a helyükre, a beillesztést pedig ékekkel és emelőrudakkal oldották meg.

A philadelphiai Drexel Egyetem kutatói Michael Barsoum anyagmérnök professzor vezetésével letapogató és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatoknak vetették alá a mintákat, kielemezve és összehasonlítva ásványtanukat a közeli területekről származó nyers mészkő mintákkal. Az eredmények szerint az építéshez használt anyag ásványi arányai eltértek minden ismert mészkő beszerzési forrásétól. Ennek legegyértelműbb jele az amorf SiO2 (szilika), az üledékes kőzetekben a SiO2 ugyanis szinte mindig kristályos formában van jelen, érvelt Barsoum professzor a Discovery News tudósítójának. Hozzátette, hogy a piramisokból származó egyes kalcit és dolomit mintákban megrekedt vízmolekulákra bukkantak, ami ugyancsak nem nevezhető természetes jelenségnek.

A kutatók meggyőződése, hogy a tömbök legalább 20%-a esetében egyfajta mészkő betont, úgy nevezett geopolimert alkalmaztak az építők, elsősorban a belső és külső burkolat, valamint a piramis felsőbb régióinak kialakításához.

Ezzel megerősítették Davidovitsot, aki maga is kielemezte az anyag összetételét és elkészített egy saját mészkő alapú beton receptet a Saint-Quentinben található Geopolimer Intézetben. Az ő kotyvaléka kovaföldből, dolomitból és mészből tevődött össze, ami vízzel keverve egy agyaghoz hasonló anyagot eredményezett. Ezzel a francia kutatónak sikerült is néhány nap alatt egész szép betontömböket előállítania, míg egy, méreteit tekintve piramisnál is alkalmazható tömb elkészülte pontosan 10 napig tartott.

A formába önthető betonnal elvethetők azok a meredek rámpák, melyeken az ősi építőmunkásoknak emberfeletti erővel kellett feljuttatniuk a gigantikus köveket a piramisok csúcsaira, az egyiptomi régészet helyi mindenható vezetője, Zahi Hawass azonban "valószínűtlennek" titulálta és elvetette az elméletet. Azzal érvelt, hogy a betont rendkívül széles körben alkalmazzák a piramisok restaurációs munkálatainál, azaz szerinte a kutatók már a felújított kövekből vették mintáikat, ezt azonban Barsoum professzor találta nevetségesnek, mondván annyira azért nem ostoba, hogy ne tudja megkülönböztetni a helyreállításokhoz használt modern anyagokat az ősi kőzetektől.

Más geológusok nem cáfolják egyik felet sem, szerintük egyértelmű, hogy a tömbök egy része természetes, míg egy másik hányaduk nem, azonban számukra az ősi beton feljuttatása is legalább olyan rejtélyes munkafolyamatnak tűnik, mint a kész tömbök felszállítása.

23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68600
d
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68599
s
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68598
a
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68597
6
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68596
5
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68595
4
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68594
3
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68593
2
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68592
1
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68591
0
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68590
b
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68589
v
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68588
c
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68587
x
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68586
y
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68585
í
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68584
k
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68583
j
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68582
h
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68581
g
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68580
f
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68579
d
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68578
s
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68577
a
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68576
p
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68575
o
23 negedi Creative Commons License 2006.12.11 0 0 68574
i

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!